Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
1 oldal 1969. májas 7. szer3« ^—— Ami van és ami nincs Tanmese a férfidivatról Aki segíteni szeret A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK NEMRÉG LEZAJLOTT ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁN MEGYÉNKBŐL TÖBBEN MEGKAPTÁK A „SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT” KITÜNTETŐ JELVÉNY EZÜST, ILLETVE BRONZ FOKOZATÁT. AZ ARANY FOKOZATOT BÁCS-KISKUNBÓL EGYEDÜL VARGA SANDORNÉNAK, A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA TITKÁRÁNAK ADOMÁNYOZTA A SZOT ELNÖKSÉGE A MAGYAR SZAKSZERVEZETI MOZGALOMBAN ELÉRT EREDMÉNYES TEVÉKENYSÉGÉNEK ELISMERÉSÉÜL. Jobb későn, mint soha Megkezdődött az öntözési idény. Azaz sok helyen csak megkezdődött volna... Számos panasz érkezett hozzánk, hogy nem lehet kapni öntözőcsövet és egyéb berendezéseket. Olvastam egy, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályán készült jelentést, amely az elmúlt év augusztusának végén összegezte az öntözés helyzetét. A bajai járásban az alkatrészhiány miatt jelentős területek estek ki az öntözésből, leginkább a cső és a szórófej hiányzott. A dunavecsei járásban 1800 holdon nem tudták megoldani a mesterséges csapadékellátást csőhiány miatt. Ez a járás öntözhető területének 14 százalékát jelenti. A kalocsai járásban hasonló okok miatt az öntözhető terület 97 százalékán nem üzemeltették a berendezéseket. A kiskunhalasi Paprika Antal Termelőszövetkezet hatvan holdon nem tudott öntözni. Nem sorolom tovább, ezek a számok önmagukért beszélnek. Közismert volt az elmúlt esztendőben az alkatrészhiány. Azt hittük az idén jobb lesz a helyzet. Hiszen számos figyelmeztetést kaptak az ipar, az illetékes kül- és belkereskedelmi szervek. Mégis, mint ahogy a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalattól megtudtuk, jelenleg is csak 30 százalékát tudják kielégíteni az igényeknek. Az előrejelzések szerint is legfeljebb a felét képesek majd biztosítani a szükségleteknek. Ez bizony nem valami vigasztaló. A megyében 1960-ban csupán 5 ezer holdon öntöztek. A második ötéves terv időszaka alatt 45 ezer holddal nőtt a mesterséges csapadékkal ellátott terület. Ebben az ötéves tervben 18 ezer hold a növekedés. A hátralevő időszakban újabb öntözőfürtök létesültek és várhatóan csaknem 8 ezer holddal lesz nagyobb az öntözhető terület. Nagy erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági üzemek a terméseredmények növelésére, ezért is igyekeznek minél nagyobb területet bekapcsolni az öntözésbe. Ez egyúttal a gazdálkodás színvonalának jelentős emelkedését segíti elő. Szükséges, hogy ezzel párhuzamosan gondoskodjanak az illetékesek a nélkülözhetetlen berendezésekről. Sajnos, mind ez ideig ez nem történt meg. Most már egy kicsit elkéstünk ugyan, de jobb későn, mint soha. K. S. A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet évről évre nagy sikerrel szerepel a tavaszi nagy ipari seregszemlén. — Az idén milyen árukkal öregbítik hírnevüket a félegyháziak? — kérdeztem dr. Pajtás Istvánná műszaki vezetőtől. — Kollekciónk már elkészült, a HlSZÖV-pavilonhan tekinthetik meg majd a vásár látogatói. Mintegy húszféle bébiruhát és különböző kézimunkát mutatnak be az idén. Reméljük — mint az elmúlt években — most Is sikerünk lesz, Lapjaink sokasodó hasábjain annyiszor olvasok mostanában a kereskedelmi ellátást bíráló, a menynyiséget, méginkább a minőséget számonkérő cikkeket. Üjabban még meg is csillagozzák a termékeket az újságok, mint a konyakot, vagy süldőkorom filmjeit, mondván: ezzel biztosan jól jársz, mert magas „rendfokozatot” kapott. Szóval, olvasgatom én a jótanácsokat: mit vegyek, mit ne, de bizony sokszor keseredik meg a szám íze. Előfordul, hogy ami márkás, az egyből hiánycikké válik, de van olyasmi is, ami nélkülözi a márkát, mégsem kapható. így például az alsónadrágokkal kapcsolatban én már fittyet hánynék arra, hogy a nómenklatúra szerint századosi, vagy ezredesi rangot visel-e. Legyen két szára, s egy terjedelmesebb nyílás a csípőrészen, ahol bele lehet bújni. Legyen, de nincs... Iparunk ugyanis újabban kizárólag atléták, még derékban vállas egyének számára készít intim ruhadarabokat. Mit csináljak az 5-ös mérettel, ha egyszer egyessel áldott meg a sors kegye? Igaz, küszöbön a nyár, s nem vitás, hogy a pantalló is eltakarja azt, ami kell... Vagy itt van konfekcióiparunk, amely egyebek közt öltönyökkel is hivatott ellátni a férfinépet. Régóta spórolok egy derűs színű és mintájú öltönyre; olyanra, amelyet nemcsak temetésen, válóperi tárgyaláson, vagy az iráni sah fogadásán viselhetek, hanem a kígyósbékási Bohémélet Tsz-ben készülő riportom alkalmával a buckák közt is vígan szökdécselhetek benne. Magyarán: oly jó volna már. ha megszűnne a koromfekete, a seszürke, a bolhaszínű és egyéb halálhangulatú ruhaszövetek egyeduralma, s a magamfajta matuzsálempalánta is élénkebb tónusú, több szívvel és fantáziával tervezett kacagányokat ölthetne fáradt idomaira anélkül, hogy tinédzsernek, vagy huligánnak nézné bárki! Ugyanez legalább ekkora súllyal érvényes a nyakkendőkre is. Hovatovább, ha ici-picit elevenebb mintázású „kultúrmadzagra” vágyik a hímnemű lény, már csak a pest-budai kapualjak maszek ózlángjaira szorítkozhat... Ott viszont az ízléssel nincs minden rendben. Egyszuszra most csak ennyit lamentálok. Pedig írhatnék arról is, amikor a ami majd a vásár utáni megrendelésefct>eTi mutatkozik. — Mi a „sztár”? — Igen nagy sikere van. változatlanul a kézzel hímzett bébiruháknak, női blúzoknak és a térítőknek. Nem utolsósorban azért, mert változatos mintákkal, szép magyaros motívumok felhasználásával készítjük őket. — Hogyan zárták az első negyedévet? — Örömmel mondhatom, hogy várakozáson felül sikerült. Négymillió 125 ezer forint helyett 5 millió 145 kirakatban látott, remekbe szabott ing helyett az eladó valami egészen mást „tálal fel”, mondván, hogy az, amit én kérek, se égen, se földön nem található ... Mondom, írhatnék erről is, de majd talán máskor; az is lehet, hogy másnak engedem át ezt az ugyancsak nem hálátlan témát. Pillanatnyilag kénytelen vagyok úgy járni, ahogyan nem érzem ugyan jól magam, de semmit sem tehetek: Divat őfensége és az ő kapcsolt részei ezt írták elő számomra, eszem, nem eszem ... Egyetlen sivár vigaszom csupán az, hogy legalább erre a szezonra jól kipanaszkodtam magam. —a —r Éjszakai műszak A fenti képünk a hónap első felvétele volt. Május elsején, kevéssel egy óra után kapta lencsevégre riporterünk Szög István traktorost, aki a bócsai Szőlőskert Termelőszövetkezeti Csoport frissen trágyázott földjét szántotta silókukorica alá. (Pásztor Zoltán felvétele.) Szép és nagy műsort adott a kecskeméti^ óvónőképző intézet hétfőin este a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére. Tanárok, növendékek, és a közreműködő vendégek egyaránt jól helytálltak, magasabb volt a nívója, mint az elmúlt években bármikor. A „főszereplő” — ezútezer forint értékű árut készítettek szorgalmas dolgozóink. Az exporttervünk teljesítése is szépen alakult, két és fél millió forint helyett 3 millió 472 ezer forint értékű exportterméket készítettünk. — A szőnyegszövők? — Perzsaszőnyegeink változatlanul szép sikert aratnak Svájcban és másutt. Van is megrendelésünk bőven. de a munkaerőhiány gondot okoz. Pedig nagyon szívesen foglalkozunk ezzel a szép, s viszonylag jó keresetet adó munkának a tanításával.; O. L. Jelenet a Kecskeméti Konzervgyár portájánál: — Varga Sándornét keresem. — Kit? Varga? — a portás arcán tanácstalan kifejezés jelenik meg. Hogy a további töprengésnek lehetőleg elejét vegyem, kiegészítésül hozzáteszem, amit a megnevezésnél kétségkívül elmulasztottam: — A szakszervezeti bizottság titkárát — Ahá, az más. Szóval az Erzsikét. Második emelet Később megtudtam, hogy egyszerűen így, vagy Erzsiké néninek szólítják a nála idősebb munkásaszszonyok is. S ez a bizalomnak egyik legközvetlenebbül megnyilvánuló jele. Mit szól hozzá ? Második emelet, 216. Ez I az a szoba, ahol a függet- I lenített szb-titkár irodája tál méginkább, mint máskor — a kórus volt, pontosabban az intézet két évfolyamának különböző énekkarai, melyek összesen 15 művet adtak elő. Ez a szám azonban önmagában nem mond még el mindent a műsor mennyiségéről sem, hiszen volt közte többtételes mű, sőt kantátának beillő népdalcsokor is. Zeneileg nagy, igényes feladatokra vállalkoztak, s hogy elejétől végig lankadatlan frisseséggel és — úgy éreztem — jó kedvvel vitték véghez, az nagyrészt a három karnagy: Dr. Kálmán Lajos, Lőrincz Béla és Róbert Gábor tanárok lelkes és szakszerű előkészítő munkájának az eredménye. A kórusok éneke tisztább, hangszínben szebb, és kiegyenlítettebb volt, mint korábban, csupán az árnyaltabb előadást, a differenciáltabb kifejezést hiányoltuk egyik-másik műben. Kedves színfolt volt Sebő Gyula igazgató bevezető szavai után, a gyakorló óvodások éneke. Kiss Éva és Kókai Mária óvónőjelöltek énekduettje tisztán, szépen szólt, Kiss Éva ezenkívül több kórtisműben van, s ahol a legkevesebbet tartózkodik. A különféle ügyek — ahogy ez egyébként természetes is — elszólítják az íróasztala mellől. Munkamódszerét érzékelteti és némileg a jellemére is vall a következő véleménye. Szóba hoztam ugyanis beszélgetésünk közben, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozásán felszólalt Czekmeister Máriára hirtelen neheztelni kezdtek a munkahelyén a gazdasági vezetők, mivel elpanaszolta, hogy átjáróház az üzemük. S a fonónő most új szakma után néz. — Semmiképpen sem volt helyes ez a megoldás a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában. Nem lett volna szabad ilyen helyzetbe hozni a felszólaló szocialista brigádvezetőt — még akkor sem, ha esetleg nem mindenben volt teljesen igaza. Emlékszem, nagy tapsot aratott szólózott, igen biztosan, muzikálisan. Kókai Mária pedig zongoraszámokkaí szerepelt . Róbert Gábor tanár hegedűsként is fellépett a műsorban: ismét magasrendű kultúrával és stílusérzékkel játszotta Szirányi Lászlóval, a Kodály Zoltániskola tanárával Bartók hét hegedű-duóját. Az est másik vendégszereplőjének, Herczegh Máriának, a Zeneművészeti Főiskola hallgatójának fuvola játékát érett muzikalitás, nagy technikai és ritmikus biztonság, ígéretes művészi kvalitások jellemezték. Zongorán édesapja: Herczegh László, az intézet tanára működött közre, aki a hangverseny több más számát is kísérte. Bartók: Falun című művének igen nehéz zongoraszólamát pedig Burián Miklós, az Állami Zeneiskola tanára játszotta. A műsort az egyesítet énekkar előadásában két tömegdal keretezte, tartalmával, hangulatával közvetlenül is kifejezve az ünnepi évforduló eseményét. Kör bér Tivadar a kongresszuson. A közösség érdekében fogalmazta meg a mondandóját, s a vállalat most elveszít egy embert, aki tele volt változtatni akarással. Én viszont a felszólalás előtt konzultáltam volna a gyár vezetőivel, hátha „házon belül” is lehet segíteni} Hiszen mi a kongresszusok után is visszajövünk a munkahelyünkre, s itt —■ a gazdasági vezetőkkel együtt — saját magunknak kell orvosolni a panaszokat. Fokról fokra Megoldásra váró gond pedig minden vállalatnál akad. Adódott és adódik a Kecskeméti Konzervgyárban is. Talán ezekre gondol Varga Sándomé, amikor így folytatja: —- Egycsapásra persze nem megy minden. Természetes, hogy számolni kell a vállalat anyagi lehetőségeivel. S lám, a konzervgyárunkban végül is felépült a korszerű étterem, új csarnokok létesültek az elmúlt években ahol megfelelő környezet várja a dolgozóinkat. Épül a fekete-fehér hatszáz személyes modern öltöző és fürdő is. S a megvalósuló beruházásokkal — fokról fokra — az igényeket kielégítő munkafeltételeket teremtünk mindenütt. Tűzön-vízen Olyan emberként ismerik — 1951 óta dolgozik a Kecskeméti Konzervgyárban — aki tűzön-vizén át keresztülviszi ha megígér valamit. Az idén harmadszorra is megválasztotta első számú képviselőjének a 3170 szakszervezeti tag. — Valószínűleg azért, mert nem csalódtak bennem. Sikerült mind közelebb kerülnöm a dolgozókhoz. Szinte hozzánőttem az emberekhez, nagyon szeretek köztük lenni, ás segíteni a gondjaikon. Ennek köszönheti, hogy sohasem kell keresnie a „megfelelő hangot”. Pedig néha nemet is kell mondania. — A legfájóbb panaszok, a legnehezebben teljesíthető kérések a lakáshelyzettel függnek össze. Van olyan dolgozó nőnk, aki csak ezer forintos állást tölt be. a férje üzemi baleset következtében rokkant, s a gyerekük a paralízis következményeiben szenved. A család albérletben él. Még a népfrontvagy a szövetkezeti lakáshoz szükséges induló tőkét sem tudják összegyűjteni. Talán az segítene, ha olyan feltételek mellett juthatnának lakáshoz, mint annak idején az árvízkárosultak ... Az irodában megszólal a telefon. Az 1-es telep bölcsődéjében az új központi fűtés műszaki próbája zajlik. A szakszervezeti bizottság titkárát is hívják a bíráló bizottságba. Halász Ferror A Budapesti Nemzetközi Vásár előtt Áz óvónőképző intézet hangversenye