Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
1969. májas 30. péntek Évadzáró hangverseny A vakáció küszöbén Kecskeméten Méltó befejezése volt az idei filharmóniai bérleti sorozatnak Lehotka Gábor keddi orgonaestje. Lehotkát úgy tartják ma számon. mint a fiatalabb orgonistanemzedék legkiválóbb tagját, hanglemezei nemcsak itthon, de külföldön is keresettek. (Kuriózumként megemlítem, hogy a magyar hanglemezgyártás az elmúlt években egyetlen nyereséges komolyzenei lemezt produkált és az éppen Lehotka egyik felvétele volt!) Ezen az estén ismét meggyőződhettünk róla, hogy hírneve nem alaptalan: Lehotka mindent tud. ami a modem orgonajáték lényegéhez tartozik. Valamennyi hangszer közül éppen „a hangszerek királya”: az orgona az, melynél a legtöbb áttételen át kerül a játékos az eleven, megszólaló zenei hanggal kapcsolatba, s ez számos nehézség forrása, akár az a tény is, hogy igen nagy egyedi különbségek vannak az egyes hangszerpéldányok között. A jó orgonistának nemcsak ismernie kell mindezeket a jellegzetességeket de azonnal. szinte reflexszerűen alkalmazkodnia is kell hozzájuk. Lehotkától mindezt tökéletesöl megkaptuk. Csak két dolgot említek: keze alatt az orgona nem „késett”, vagyis játékának egyik alapvető sajátossága az orgonistáknál elég nagyra nem értékelhető ritmikai biztonság és szilárdság. A másik, hogy talán még egyetlen koncerten sem szólt a Nagytemplom orgonája ilyen szépen, gazdagon árnyaltan és plasztikusan. mint ezen az estén. Mindez azonban még csak technika, megcsinálhatja bárki, aki jól felkészült mestere a szakmának. fölényes ismerője a hangszernek — bár már ez sem lenne lekicsinylendő dolog. Hogyan lehet azonban a sokféle tényező által determinált, egyébként önmagában is lenyűgöző szépségű argonahangzásban túl a ritmikai és „hangszerelési” megoldásokon eleven kifejező erő, érzelmek és indulatok hullámzása, megilletődöttség és diadalmas kiteljesedés, vagyis hogyan teheti a játékos mondanivalójának közvetlen kifejező eszközévé — Lehotka éppen ezt tárta hallgatói elé alig megfejthető, de mindenki által érzékelhető módon. A műsor jelentős részét J. S. Bach művei töltötték ki: az olasz concertok formai felépítését követő C-dúr toccata, adaggio és fúga, az F-dúr pastorale, valamint a hatalmas. Bach e nembeli műveinek sorát lezáró Esz-dúr preludium és fuga. Mindhárom jelentős és más-más karakterű műben a bachi építkezés magasrendűsége és a tartalom mélysége-gazdagsága a művekkel egyenértékű előadásban szólalt meg. A műsorban Hevesi Judit hegedűművésznő „közreműködőből" egyenrangú partnerré emelkedett vodna. ha e társulásnak nem lettek volna meg a szükségszerű korlátái. Orgonahegedűduók ugyanis nem lévén, részben átiratokat kellett játszaniok. Corelli: La folia e. műve így is stílusosan szólalt meg, érdekes, újszerű színekkel gazdagítva róla alkotott képünket, ugyanakkor veszítve is valamit eredeti karakteréből Schubert: Ave Mariája duplán átirat: itt a hegedű az énekszólamot játszotta. Igazi hegedűdarab csa k egy volt a műsorban: 'a belga Ysaye balladája, melyet Hevesi Judit fölényes virtuóz! tással és romantikus lendülettel adott elő; kár, hogy a brilliáns technikai elesnek a templom visszhangos akusztikai terében nem érvényesülhettek a kívánt plaszticitással. Lehotka műsorán a romantikus orgonazenét Píkéthy hangulaton, ám zeneileg nem túl Jelentős műve képviselte, valamint a zárószóm: Liszt hatalmas fantáziája Bach nevének hangjaira (így közvetve ismét az orgonairodalom legnagyobb géniuszához kanyarodott vissza a műsor). Első pillantásra ebben is a virtuóz jelleg dominál, de mielőtt még az ember végleg belefeledkezett volna a technikailag bravúros megoldások élvezésébe, feltárult Lehotka interpretálásában a liszti poézis páratlan intenzitása, szélsőségeiben is egységes koncepciója. korához képest igen modem zenei nyelvének varázsa. Ilyen hőfokú előadásban ritkán szólal meg ez a remekmű! A templomi hangversenyek sajnálatos velejárója, hogy a közönség reagálása nem érzékelhető közvetlenül de enélkül is úgy érzem: jelentős élménnyel gazdagodott ennek az estnek valamennyi hallgatója. Kőrber Tivadar Bolgár kereskedelmi szakemberek nyolcvan tagú csoportja érkezett tegnap — a Belkereskedelmi ML nisztérium vendégeként — Kecskemétre. A vendégek kíséretében volt dr. Dallos Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási osztályának vezetője és Wilheim István főelőadó. A városi tanács dísztermében rendezett fogadáson a testvéri ország küldöttei Geröcs Istvánnak, a megyei tanács vb. illetve Mócza Imrének, a városi tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjének előadásában tájékoztatást kaptak Bács- Kiskun megye kereskedelmi helyzetéről, valamint a megye történetéről s a megyeszékhely fejlődéséről Ezen a napon finom ebéd volt a bácsalmási Állami Nevelőotthonban: szárnyas raguleves, zsírban sült burgonya rántott hallal és bukta. Persze, a halhoz saláta is. — Mindig ilyen ízletes és bőséges a koszt? — kérdezem a fiatal igazgatót, Fenyvesi Mihályt. — Mostanában — már régebb idő óta — igen. Belefér a napi normába. Sokat javult az állami gondozott gyermekek ellátása. Juhász Gyula, a gyermek- és ifjúságvédő intézetek megyei igazgatója látogatta meg a bácsalmási intézetet. Csatlakoztunk hozzá mi is és megnéztük, hogyan él a 60 fiú és 30 leány. Valóságos kézimunka kiállítás! Amíg az igazgató és a nevelők az irodában beszélgetnek, elindultam a zegzugos folyosókon, szobákon keresztül. Ódon épü-A fogadás után városnézésen vettek részt Megtekintették a leninvárosi ABC-áruházat, a Toronyház Éttermet, a csilléritelepi élelmiszer-tanboltot és a szomszédos halászcsárdát A megye területén rövid határidőre aszfa It ozást munkát vállalunk Kiskunhalasi Építőipari Vállalat Kiskunhalas, Kéve u. 39. Telefon: 533. 3879 Bolgár kereskedelmi vezetők tanulmányúton HRBWOTTO IK/iSSW FERENC lapozott, aztán megkérdezte: vágóan fontos próbánk lesz. 14. Pankova Z. F. Zinajda Fjodorovna, született 1931- ben. Önéletrajz: iskoláit befejezte ekkor és ekkor, a színházi stúdióba felvételt édesanyja^ él Leningrádban, nyert ekkor és ekkor. Fe- nemrég súlyos beteg lett és — Igen. Este tfs felé hivott fel. nagyon izgatottan. Az édesanyja rosszul volt, Zina azonnal el akart utazni. Péntekig kért szabadságot. Kjyc -Tehát..; — Holnap délre feltétle"nül itt kell lennie, életbe— Meg tudná mondani, mikor jön be Pankova? — Pankova pillanatnyilag nincs Moszkvában. Idős gyelmi ügye nem volt. A nemzetközi nőnap alkalmából dicséretben részesült. Szabadságkérelmek, mun- itthon lesz. Pankova fizetésnélküli szabadságot vett ki. hogy meglátogathassa. Holnap már kakönyv, semmi egyéb Bukova legjobb barátnője. Sztavickij beszámolója sze— És mikor utazott el? — Hétfőn este, vagy kedd reggel. Nem tudom pontorint igen közelről érintette san- Váratlan értesítést kabarátnője válópere. Az ön- P?tt édesanyja betegségé- ____________ __ életrajzban persze nem esik telefonon beszélte meg pontosan. Vasárnap szóltam A színházból Tyihonov Pankova lakására sietett, Az ajtót tekintélyes, csizmás férfi nyitotta ki: — Zinaida Fjodorovna nincs itthon. — Elutazott, mondta merengően, miközben a mellényét gombolgáttá. — Ismerőse? — Távoli ismerőse vagyok. Régen elutazott már? — Elég régen. Három— négy napja. — Három-négy? — Megmondhatom egész szó minderről. Nem is es- a szabadságát hét. Helyes, szálkás betűk, rendezővel. Szépírásból biztos nem állt — Köszönöm kitűnőre az iskolában. „M” vagy „N”? Nem lehet megkülönböztetni. teljesen egyformák. Álljunk csak meg önéletrajzát. Koloszkov Pankova és ezt a felneki, hogy töltse ki a gázművek kérdőívét. Azt mondja: „Rendben van Pável Kuzmics. estére odajegyzését, ha megengedi, adom”. Nézem, este magammal vinném, ... Itt valami egy pillanatra. Valahon- van — idegeskedett Konan ismerősek ezek a nagy loszkov. A fiatal rendező sehol. Színészek! Hétfőn a félreértés televíziónál ülök, egyszercsak hallom becsapódik az ajtaja. Belépek hozzá, a kezdőbetűk, ezek az „M”- rövidre nyírt frizurát viselt, díványon ül csomagol. Monhez hasonló „N”-ek, ezek — Zina hétfő óta nincs az „N”-hez hasonló „M”-ek. Moszkvában, az édesanyja Tyihonov félretette a beteg... dossziét, a látszat kedvéért — öntől kért szabadsámég néhány kartotékot át- got? dóm neki: „Elutazol, Zinocska? Mi van a kérdőívvel?” A fejéhez kap: „Jaj, elfelejtettem a nagy zűrzavarban, majd otthagyom az asztalon”. Vidéki turnéra, vagy mire utazott, szombatra ígérte, hogy megjön. — Hogy-hogy? Fogta magát és éjfélkor elrobogott? — ámuldozott udvariasan Tyihonov. — Nem volt még éjfél tizenegy lehetett, akkor fejeződött be a tévéműsor. — Köszönöm szépen — mondta Sztasz. majd gyorsan hozzátette: — Nem kaphatnék egy pohár vizet? — Vizet? Amennyit csak akar. Harmadnapja rossz a csap, a szerelő rá se bagózik. — Az öreg dörmögve vezette Tyihovot a konyhába. A kérdőív valóban ott feküdt a konyhaasztalon. Ugyanzok a „N” és „M” betűk... Sztasz gyors mozdulattal zsebrevágta a papirost. „Nem forog fenn bűntény — gondolta. —- A lopás tárgya jelentéktelen, a cselekedet nem károsít meg senkit.” Szomjúságnak írmagját sem érezte, de kénytelen volt „maszkírozni” az akciót: nagyot húzott a vasízű, jéghideg vízből... Ezúttal ellenállás nélkül engedett a zár, s ez megörvendeztette Tyihonovot: semmi kedvet nem érzett a szokásos bűvészmutatványokhoz. „Most fogom kihívni a lakatost!’; — gon-. let ez. Persze, lényeges átalakításokat végeztek már az épületen, de azt sehogy sem tudják elérni, hogy céljának maradéktalanul megfeleljen. Vizesek a falak, évszázados doh szaga árad belőlük, pedig a nevelők és a neveltek egyaránt mindent elkövetnek, hogy a lakószobák tiszták, gusztusosak legyenek. Itt csak a bontócsákány használna, ha volna pénz hozzá... Ebéd utáni pihenő, itt játszanak, amott olvasnak, szól a rádió is. A társalgóban zeneszekrény. Mellette Fekete Rozika hetedik osztályos kézimunkázik, asztalterítő virágai formálódnak ujjai között, Elmeséli, hogy itt már komoly hagyománya van a kézimunkázásnak. / — Tessék megnézni a tanulószobában a függönyöket, a társalgóban az asztalterítőket. Mind mi készítettük. Most a nyolcadikos kislányoknak „ballagó”-kötényeket hímezünk. Megnézem a függönyöket, térítőkét és az időközben csomagokból előkerült egyéb kézimunkákat: valóságos kiállítás ez! Munka és szorgalom Az imént említettem: szól a rádió. Táskarádió, nem is egy, hanem öt. Minden tanulócsoportnak van ugyanis belőle. Csoporttulajdon, az őszi mezőgazdasági munkáért kapott pénzből vették. Hasonlóképpen vásárolták a két televíziókészülék egyikét is. A munkával — és a munkára neveléssel — nem állnak hadilábon ebben az intézetben. Pedig nem könnyű a nevelők dolga. Az ide bekerülő gyermekek legtöbbje szétzilált családból való, olyanokból, ahol nem nagyon ragadt rájuk a munka szeretete. 1962. december 15. óta működik az intézet. A nevelők és gazdasági személyzet közül többen „törzstagok”. Maga az igazgató Fenyvesi Mihály is kezdettől fogva itt van. Az első növendékek közül többen dolta némi kárörömmel. Rálehelt megdermedt ujjaira és tárcsázta a gondnokság számát. A kagylót nem vették fel. Sztasz órájára nézett. Ebédidő volt. Ma sem javítják meg a zárat. Tyihonov íróasztalához ült, elégedetten nyújtotta ki a lábát. — Tehát — szólalt meg fennhangon — ahogy Leva Plotkin mondotta az egyetemen: „Mit hozott a gólya?” Alighanem meghozta az első győzelmet... — Halló! Szaveljev? Miért nem telefonálsz? Már régen itt vagyok. Legalább tíz perce. Na jó, rendben. Megmutattad Gyemidovnak Sztavickij fényképét? Nem ismerte fel? Helyes, nagyon helyes. Tessék? Hogy minek örülök? Megvan a magam édes titka. Reménykedjünk a hóriborgas utasban. Hatkor légy a telefonnál. Rohanunk a buszhoz. Négyzetekre osztott papírlapot vett elő a fiókból s akkurátusán, látható elégedettséggel besatírozta a kockát, amelyen ez a név állt: „K. M. Sztavickij.” Kedvtelve nézegette munkája eredményét, öszszehajtotta, a 'páncélszekrénybe süllyeszette és sokáig elgondolkozva állt... (Folytatjuk) már felnőttek. Gyakran térnek be ide látogatóba. Legutóbb Jakab Julianna járt itt és örömmel újságolta: menyasszony, hamarosan meglesz az esküvője... festik a víkendházakat Az udvaron katonás rendben sorakoznak a víkendházak, amelyekben a növendékek nyári vakációjuk egy részét töltik. — Abaligeten táborozunk minden nyáron — mondja az igazgató. — Ezek a faházak kényelmes otthont nyújtanak. Évente kijavítgatjuk, kicsinosítgatjuk, festjük a kis házikókat. Szívesen barkácsolnak, fúmak-faragnak a gyerekek. Ennek a foglalatosságnak nagy haszna is van, a kézügyesség gyakorlása mellett számos olyan tárgyat készíthetnek, amit az intézetben használni is tudnak. Sajnos — mint azt a nevelők és növendékek egyaránt elmondták és amiről saját szememmel győződtem meg: az intézet barkácsműhelye rendkívül kezdetleges állapotban van. És ha már itt tartunk, hadd említsem meg: a cipészműhely létesítését is sürgetni kellene. Kilencven gyermek cipőjét a ktsz-ben javíttatni3 egyrészt tetemes költség, másrészt a cipészműhely hiánya megfosztja a fiatalokat egy hasznos elfoglaltságtól. Egy — akár nyugdíjas — mester felügyelete mellett többen megtanulhatnák szabad idejükben a cipőjavítást. Balogh József Milyen lesz az idei kavicstermés? A kérdés nem valamiféle tréfa, sőt olyannyira komoly, hogy egész sor iparágat, és a mezőgazdaságot is foglalkoztatja megválaszolása. Ugyanis arról van szó, hogy az építkezések, az út-, és sétányépítések egyre nagyobb mennyiségben rendelnek kavicsot, gyöngykavicsot a kotró vállalattól amely az elmúlt évhez kéoe&t idén tovább növeli teliesítményót. A legkiadósabb bányának ezúttal is a Duna bizonyult, 1969-ben a tervek szerint 3 665 000 köbméternyi kavicsot kotornak ki belőle. De ezzel még korántsem merül ki az öreg folyóból nyert anyagok listája. Itt van például az az úgynevezett folyamszabályozási kavics, amit a különféle területek feltöltésére használnak fél. Legalább 500 ezer köbméterre van megrendelés. Az évi kavics termést azonban nemcsak egy helyről „aratják”. Idén először a Tiszán is megkezdődnek a kutatások jó minőségű és gazdaságos menynyiségben található anyag után. A lelőhelyeket részletesen feltérképezik, majd később engedélyt adnak a „vízibánya” megnyitására. A Tisza medréből egyelőre nem túlságosan sok anyagot, mintegy 20 ezer köbméternyit emelnek M idén, a következő években azonban növelik a termelést A kotró vállalat a megnövekedett igények Ideiéi-, gítésére az idén két Újabb vízegységet, valamint' két kavicseleváfort rendelt a Szovjetunióból, illetve a hazai üzemekből.
