Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Színvonalas versenyen Tekehíradó győzött a KTE SZAK—Kecskeméti MÁV 6-JS (2451—2362) Vasárnap tartották Kecs­keméten a Bányai Júlia Gimnázium tornatermében az országos III—IV. osztá­lyú birkózóversenyt. A KTE által rendezett vetél­kedőn a vendéglátókon kí­vül részt vettek még a Szamuely, a Szegedi VSE, a Ceglédi VSE, és az Egri Berva birkózói. Közülük is a Kecskeméti TE aratott fölényes győzelmet, hiszen 16 pontot gyűjtött össze, amellyel biztosan került az első helyre. A második he­lyezett Szamuely SE-nek 10, míg a harmadik helyre került Szegedi VSE-nek csak 5 pontot sikerült sze­reznie. Serdülő labdarúgó-bajnokság Kecskemét város serdülő labdarúgó-bajnokságának 2. fordulójában az alábbi ered­mények születtek: KTE A.— Fémmunkás 4:0, K. Dózsá­it. Egyetértés 4:2, KTE B.— Kinizsi 7:1. A bajnokság állása: 1. KTE B. 8. KTE A. 3. K. Dózsa 4. Nagyk. 5. Egyetért. 8. Fémműn. 2 2---------14:1 4 2 2----------8:1 4 2 1—1 4:3 2 2 1—1 2:7 2 2-------2 3:8 — 2-----2 0:11 -Kiskőrösön Hétfőn nagy érdeklődés mellett tartották meg Kis­kőrösön a megyei edzőta­nács rendezésében, a labda­rúgó-edzőink továbbképző tanfolyamát, amelyen NB-s és megyei csapataink ed­zői szinte teljes számban részt vettek. Először Biácsi Sándor, a Kiskőrösi Gépja­vító SK labdarúgó-edzője tartott az NB III-as kis­kőrösi gárda közreműködé­sével közel egyórás minta­edzést, majd a szakvezetők értékelték a látottakat. Py­­ber István, a Kecskeméti Dózsa edzője tartotta a vitaindítót, majd érdekes hozzászólásokat hallhat­tunk. A tanácskozás végén Fábián József, az edző ta­nács titkára ismertette az edzőképzés új rendjét, majd közös ebéden és üzemláto­gatáson vettek részt a labdarúgó szakemberek. Olimpia Pécsett Június 23-án Pécs főte­rén. a műemlékben gazdag Széchenyi téren, ünnepé­lyesen felvonják a zászló­kat. és az ezertagú kórus ajkán felcsendül a pécsi olimpiai dal. Ezzel az ese­ménnyel kezdődik az 5. nyári úttörőolimpia, ame­lyet június 23-a és 30-a kö­zött rendeznek meg a Me­­csek-alján. Első ízben kerül sor vidéki városban a ma­gyar gyermeksportolók nagy találkozójára. az eddigi olimpiák színhelye ugyan­is mindig Budapest — a csillebérci úttörőtábor — _ volt. A hivatalos meg­nyitót június 24-én rende­zik meg a stadionban. A mecsekaliai város felké­szülten várja az ország két­ezer legjobb ülú verseny-Az erőpróba színvonalas, helyenként izgalmas küz­delmeket hozott, egyúttal jó felkészülési lehetőséget biztosított a május 31—jú­nius 1-én sorra kerülő or­szágos versenyre. A KTE birkózógárdája jó formáról tett tanúságot, amit ezút­tal összegyűjtött pontjai­nak száma is igazol. Külö­nösen Szabó István ragyo­gó teljesítménye tűnt ki, aki minden ellenfelét tus­sal győzte le. Eredmények: 48 kg-ban nem volt induló. 52 kg (1 induló): 1. Rutai (Kai. Sza­muely SE), 57 kg (2 in­duló): 1. Faragó (Kai. Sza­muely SE), 2. Szepesi (KTE). 62 kg (4 induló): (1. Juhász (KTE), 2. Horváth (SZVSE), 3. Linkes (Egri Berva). 68 kg (5 induló):!. Szabó (KTE). 2. Hetényi (Ceglédi VSE), 3. Tűri (Ceglédi VSE). 74 kg (1 induló): 1. Lukács (Kai. Szamuely SE). 82 kg (3 induló): 1. Balassa (KTE). 2. Szarvas (Egri Berva), 3. Soltész (Ceglédi VSE). 90 kg (4 induló): 1. Csiklós 'SZVSE), 2. Farkas (Egri Berva), 3. Sípos (Kai. Szamuely SE). 100 kg (4 induló): 1. Erdei (Kai. Sza­muely SE), 2. Fekete ÍKTE), 3. Vass (Ceglédi VSE). Nehézsúly (t indu­ló): 1. Horstyánszki (Kai. Szamuely SE). NB I. női, Szeged. A kecskeméti csapatból hárman dobták 400 fánál többet. Medgyesi I-né a hét legjobbjai közé is bejutott, mégis vereséget szenved­tek. A kecskemétiek ered­ményei: Medgyesi I-né 431, Medgyesi L-né 410, Ungvá­ri 402, Tóth 374, Nyúl 374, Dunai 371. A SZAK leg­jobbja Számószeginé 445. Kecskeméti MÄV—Szegedi IKV 7:1 (2534—2439) NB II. férfi, Kecskemét. A kecskeméti versenyzők eredményei: Mozsár 442, Pintér 441, Bauer 427, Sza­bó 423, Körösi 422, Túri 379. A Szeged legjobbja Balogh 451 fával. Kecskeméti Petőfi—DVTK 6:2 NB II. férfi: A kecske­métiek eredményei: Orbán 451, Tóth 438, Gyebrovszki 428, Kun 411, Kiss 397, Kanaba 383. A megy« bajnokság eredményei: K. Vasas—K. Pincegaz­daság 6:2 (2300—2409), K. Petőfi—K. Építők 3:5 12826—2345), Bamevál—K. MÁV II. 5:3 (2287—2249). Kiskunhalas—Sütőipar 7:1 (2644—2262). Városi bajnokság: Bamevál Tl.—K. Vörös Meteor 5:3 (1998—1953). A PETŐFI NÉPE TANÁCSADÓJA FOSPED, K. Dózsa, KTE - MSN Debrecen a szelvényen A totó június I-i 22. heti szelvényéről ismét hiányozni fognak NB I-es csapataink. Viszont újra NB I. B-s, vala­mint NB Il-es és olasz B. osz­tályú mérkőzésekre kell majd a totózóknak tippelni. A szel­vény érdekessége, hogy azon szerepel az idegenben játszó Dózsa, és a hazai pályán ed­dig kielégítő eredményeket el­érő KTE. A mérkőzések leg­többje nyíltnak látszik, ehhez adunk néhány hasznos kitöl­tési javaslatot. Tippjeink: 1. BKV ELŐRE—VIDEOTON NB L B. A Videoton feltétle­nül jobbnak látszik, hiszen a tabella élmezőnyéhez tartozik. Az Előre azonban saját pályá­ján mindenre képes. A legva­lószínűbbnek a döntetlen eredményt tartjuk. , Tippünk: x, 2. 2. FÖSPED—KECSKEMÉTI DÓZSA NB I. B. Ez is telje­sen nyílt mérkőzés, mindhá­rom eredményt elképzelhető­nek tartjuk. A Dózsa idegen­beli mérlege nem rossz, ké­pesnek tartjuk arra, hogy az egyik pontot a fővárosból el­hozza. Tippünk: x. 3. NAGYBATONYI BÁ­NYÁSZ—MISKOLCI VSC. NB I. B. A hazai csapatnak — minden túlzás nélkül állíthat­juk, — létkérdés a győzelem, mert ellenkező esetben na­gyon leszakad a tabellán előt­te állóktól. Kecskeméten jó benyomást keltett az együt­tes. Tippünk: L 4. VARPALOTAI BÁNYÁSZ —OROSZLÁNYI BÁNYÁSZ NB I. B. A Bányász-rang­adón az otthonában játszó Várpalotának adunk nagyobb esélyt. Az oroszlányiak in­kább a saját pályájukon tart­ják legyőzhetetlennek. Számí­tani lehet döntetlenre Is. Tippünk: 1, x. 5. PÉCSI BÁNYÁSZ—BP. SPARTACUS NB L B. A pé­csiek idén nagyon jól szere­pelnek. együtt van a csawat. A fővárosiak eléggé verves benyomást keltettek eddigi mérkőzéseiken. Tipoűuk: 1. «. szEke^ehErvari MÁV —GYAri DÓZSA. NB. I. B. Az újonc Sz. MÁV lassan kezdi megszokni az NB L B. légkörét, ugyanakkor a Gy, Dózsa még messze van tava-8zük a hazaiak győzelmét. Tippünk: 1. 7. EVTK—VOLÁN. NB IL Északi csoport. Erzsébeten ér­zésűnk szerint nagyon nehéz dolga lesz a bajnokság? \ törő Volánnak. De azért dö. "en­nél nem ér el rosszabb ered­ményt. Tippünk: x, 2. 8. ORMOSBANYA—ESZTER­GOM. NB II. Északi csoport. Egyik csapat sem kényeztette el híveit ebben az évben. Kü­lönösen gyengén szerepel az Ormosbánya. Csak az egyik pontra van esélye. Tippünk: 2, x. 9. BEAC—NYÍREGYHÁZA. NB n. Északi csoport. A na­gyobb rutin a volt NB I. B-s Nyíregyháza győzelmét ígéri, de jó kis csapat a BEAC is. Tippünk: 2, x. 10. KECSKEMÉTI TE— MGM DEBRECEN. NB II. Ke­leti csoport. A KTE-nek na­gyon keli a pont, mert félő, hogy a tabellán előtte állók túlságosan elhúznak. Kérdés, hogy a jó pályához szokott debreceniek hogyan bírják a KTE-pálya hepehupáit. Tippünk: 1, x. 1L MODENA—LAZIO. Olasz B. osztály. Néhány fordulóval a bajnokság befejezése előtt ez a mérkőzés a bajnoki cím, illetve a kiesés szempontjából lényeges. Az otthon játszó Modena a kiesés ellen küzd, s a kiesés réme nagy erőt ad­hat a csapatnak. Tippünk: 1, x. 12. TERNANA—BRESCIA. Olasz B. osztály. A Brescia még mindig a feljutásban re­ménykedik. Ehhez pedig el­engedhetetlenül szükséges az otthonában játszó Ternana le­győzése. Ügy érezzük, ez si­kerül. Tippünk: 2. 13. GENOA—REG GIAN A. Olasz B. osztály. Két nagyon jól szereplő csapat nyílt mér­kőzése. Otthoni környezetben a GENOA gvőzni fog. Tippünk: 1. 4- 1 mérkőzés. 14. FŰZFŐ—PVSK. NB II. Nyugati csoport. A Pécsi VSK jobban áll a bajnoki táb­­'ázaton. Ez azonban nem so­kat jelent, mert a Fűzfő ott­hon nagyon veszélyes ellenfe­le a le*r1obbaknak is. Tippünk: 1. A pótmérkőzésekre a tip­­nünk° 1« L B&iéfc. Növényvédelmi tanácskozás A Báes-Kisktre megyei Növényvédő Állomás, az AGROKER, a keceli Kini­zsi Szakszövetkezet és a / MAE Növényvédelmi Osz­tálya ma a cseresznye és a meggy növényvédelméről tanácskozik Kecelen, a szakszövetkezet kultúrter­mében. A tanácskozáson három előadás hangzik el. Ezután a Kinizsi Szakszö­vetkezet gyümölcsösében a résztvevőknek bemutatják az előrejelzés eszközeit és a gyümölcsösben alkalma­zott védekezési technolgiá­­kat Tött'j mint 1800 mocsár Magyarországon Honfoglaláskor az országi síkvidéki területeinek egy-' harmadát borították mocsa­rak, s nagyrészük a XVIII. századig fennmaradt. A ré­gi okiratok szerint Debre­cen közelében, Hortobágy vidékén, a békési és jász­sági területeken ma is Nagy­árok, Árkuspatak és számos helyen Ördögárok néven is­mert csatornák még a XIII. és XIV. században épültek a mocsarak lecsapolására. A középkori várak nagy része azonban elárasztással erősí­tette védelmét, tehát rao­­csarasított. A Báthoryak is ezzel a vízi munkával siet­tették Ecsedi új váruk kör­nyékén az ecsedi lápvilág kialakulását. így csak az utóbbi két évszázad hozott lényeges változást. Az 1800- as évek közepéig 100 kilo­méter hosszú lecsapoló csa­torna épült, amely a szá­zadfordulóig 6358 kilométer­nyire bővült, s jelenleg már mintegy 30 000 kilométeres belvízlevezető csatornaháló­zattal rendelkezünk. A sok ezer négyzetkilomé­teres mocsárvidékeket már felszámoltuk, de a kiseb­bekkel még nem végeztünk. A vízügyi kutatók több mint egyéves munkával összeál­lították a vizenyős, lápos területek országos kataszte­rét. Kiderült, hogy az ap­róbbakat — az öt hektárnál kisebbeket — nem számítva még mindig 1824 mocsár, összesen 1200 négyzetkilo­méternyi területet takar az országban. Ennek csak kis töredéke az a 12 500 hektá­ros terület, amelyen teljesen járhatatlan hatvan mocsár és ötvenkettő pedig nehe­zen, de átlábolható. A Du­na—Tisza között maradt fenn a legtöbb mocsár. A legnagyobb azonban az el­iszaposodott egykori Barna tó, amely Keszthelytől dél­nyugatra, Sármellék, Zala­­vár, Vörs, Balatonmagya­­ród és Fönyed környékén tizenkét szakaszon összesen 5220 hektárnyi területet ural. A második 4918 hek­tárral a Mosonmagyaróvár és Tárnokréti, Rábcakapi község között összefüggő mocsaras terület. A harma­dik és negyedik helyen álló lápos vidék — Kiskőröstől északnyugatra és Ráckevé­tól délkeletre — már csak éppen hogy meghaladja az ezer-ezer hektárt, és nem jelent járhatalan akadályt. Mocsaraink több mint fele 20 hektárnál kisebb, s egy­negyede pedig 20-tól leg­följebb 50 hektárig terjed Az ország összes vizenyős területének egyébként is 91 százaléka a járható mocsár kategóriáiéba sorolható, megszelídültek tehát a vad­vizek- | Akció és játék Az R—19—69 „harci" űttörőakció visszhangja őség korántsem ült él. A riadójáték a megye területén több tízezer vörös- és kéknyakkendős pajtást mozgósított. A helyszín a lakiteleki Tőserdőtől az Izsáki Kolontó kör­­nyárén át a Gemenci erdőig terjedt S a jelképes aka­dályverseny emlékképei valószínűleg hosszú időn át el­kísérik még a tizenéveseket a gyakorlatoknak hasznát veszik a nyári táborozásokban, a különféle próbáknál Az emlékezést tehát különösebben nem kell segítem. Néhány felvétellel mégis felidézzük a kecskeméti úttö rők „fegyelmezettségből és helyzetfelismerésből tett vizsgáját”. A képek a külön élményt adó „hadszínté­ren”, a fehértói erdőben készültek. Pajtások a zászló előtt. Az őrs tagjai fogadalmat tetős­nek, hogy méltó utódai lesznek a forradalmár elődök­nek. Vöröskatonákká avatják őket, eligazítást kapnak, s elindulnak lejátszani a Tanácsköztársaság honvédé harcának egy-egy epizódját. A Leninváros! Általános Iskola Winetton őrsének tagjai kúszásból szereznek értékes pontokat. Az egyik állomáson kifeszített kötél fogadta a „vörös katonákat”. Mászás közben mintha megnyúlt volna a távolság fától fáig. Kiegészítő hadgyakorlatként számháborúzás is szerepelt a programban. Mivel a fotoriporter nem tartozott az ellenséges csapat kötelékébe, lencsevégre »került kapnia » „támadókat". * %,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom