Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
i oldal 1969. májas 28. merd» Hej halászok, halászok... Hatalmas kanyarba kezd parttól szinte lélegzetfojtva lásával. Mi nem vagyunk a Holt-Tisza itt a tiszaúj- figyeljük a hálót. gazdagok, de azért 100 ezer falusi sziget sarkánál. A — Ebben aztán aligha forinttal hozzájárulunk a Piroska-réttel szemben, a van nagy hal! Nagyon telep létrehozásához, part zöld füvén, kellemes könnyen jön! — halljuk a A halászok közben a máhűst adó nyárfák alatt ta- hálóhúzók megjegyzéseit, sodik húzás végéhez közelálkoztunk az alpári Virág- Igazuk volt, a sok apró ke- lednek. Az eredmény mezó Halászati Termelőszö- szeg mellett mindössze egy gint gyenge, a keszegek vetkezet tagjaival. Nagyhá- félméteres csuka vergődik, mellett egy-két ponty mond lós halászatra készült a bri- Motor berreg, megérkezik búcsút a Tiszának, gád, s mint ilyenkor illik, Kővágó Ferenc elnök is. — Az első negyedéves alaposan átvizsgálták a — Elég kevés erre a hal. tervünket azért szépen telszerszámot. Körbefogták a Azért mégsem adjuk bú- jesítettük — mondja az elszázhúsz méteres nagyhálót, nak a fejünket, nem várjuk nők. — Elláttuk Kiskunféls ahol valami „folytonossá- tétlenül a természet adó- egyházát. Kiskunmajsát és gi hiányt” tapasztaltak, mányát, hanem segítünk Kiskőröst friss hallal, de szakszerű mozdulatokkal magunkon — mondja. — jutott még Kecskemétre is. hozták helyre. Az idén már telepítettünk Bízunk abban, hogy év vé-Nagyhálós halászatra készülődnek az alpári Virágzó Halászatig Termelőszövetkezet tagjai. Mielőtt azonban vízre szállnak, gondosan ellenőrzik a hálót, kijavítják az apróbb hibákat. — Sok a gally a vízben — mondja bosszankodva Kanalas Mihály elnökhelyettes, a halászok vezetője. — Szinte minden húzás után meg kell vizsgálni a hálót, mert a hal menekülés közben megtalálja a legkisebb nyílást is. Az elnökhelyettes is javít, miközben rövid tájékoztatást nyújt az életükről. A többiek vidáman csevegnek, szóba kerülnek a sok évtizedes élmények közül a legérdekesebbek, de latolgatják a mai eredményt is. — Ez a holtág 160 holdas. Az élő Tiszán nyolc kilométer a mienk. Huszonnégyen vagyunk a nyugdíjasokkal együtt a nagy többség már több évtizede víz járó... — mondja Kanalas Miháíy. Elkészült a háló, csónakba rakják, Zolnai István és Király Imre mesterek után Zolnai József és Bálint István hajtők megragadják az A gazdaságosabb termelés feltétele Talaj javítási gondok a NEB vizsgálat tükrében ; Igen érdekes és összefüggő témákat vizsgált < a megyei Népi Ellenőr- 5 zési Bizottság. Az elkészült jelentés foglalko- ; zik a földhasznosítással, vízrendezéssel, talajjavítással és talajvédelem főbb kérdéseivel. A fő j feladat annak megálla- ; pítása volt, hogy a me- 1 zőgazdasági termesztés ! i fejlesztése érdekében a ! művelhető földeknek mint a mezőgazdaság • ; alapvető termelőeszkö; zenek — hasznosítására, I a termelés tartalékainak ! feltárására milyen intézkedések történtek, s • ; ezek mennyiben segítették elő a mezőgazdasági i területek termőképességének fokozását, a termelés biztonságát, a hozamok növelését. Homoki gondok A szinte egész könyvet kitevő összegezés sok érdekes megállapítást tartalmaz. A vizsgálat anyagából érdemes külön kiemelni a talajjavítást, mint a megye egyik legégetőbb gondját. Közismert, hogy a homokhátság gyenge termőképességű területei rányomják a bélyeget a gazdálkodás színvonalára. Nagy erőfeszítésekkel lehet csak jövedelemre szert tenni az alacsony termőképességű homokon. Sokat tettek már eddig is az itt élő emberek — az állami segítség révén is — a homok termőképességének növeléséért, hasznosításáért azzal, hogy' szőlőt, gyümölcsösöket, erdőt telepítettek. Nem lehet azonban minden homokterületet ily módon hasznosítani, tehát gondolkodni kell a talajjavítási lehetőségeken is. A megye homokhátsági állami gazdaságai közül a Még néhány vízbe merül a százhúsz méteres nagyháló. A csónak kiköt és kezdődik a húzás .., kiskunhalasi 1966-ban 300 holdon végzett talajjavítást. A Kiskőrösi Állami Gazdaság 400, a Szikrai Állami Gazdaság 200 holdon. Ez utóbbiak tavaly kezdtek foglalkozni a témával. Amiből kevés van A vizsgálat megállapítja, hogy a homok javítás nagyobb arányú kibontakozását a nagymérvű szervesanyaghiány akadályozza. A talaj erőutánpótló anyagok „termelésével” a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat foglalkozik. A vállalat évente körülbelül 20—25 ezer súlyvagon tőzeget is termel, amelynek körülbelül kétharmad részét használja fel kevert trágyák készítésére, a többit megyén kívüli vállalatoknak adja át hasonló célokra. A javítást egyes körzetekben a vállalat végzi, például Kalocsán. Másutt, a kiskunfélegyházi járás nyolc gazdaságában, ahol lápföldbánya van, a saját kitermelés teszi olcsóbbá a talajjavítást. A megyében húsz helyen történik ily módon lápföldhasznosítás. Ezek a bányák 25—30 kilométeres körzetben segítik a termőképesség növelését. A nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet holdanként 200 mázsa lápföldet és ugyanennyi istállótrágyát dolgozott a talajba műtrágya kiegészítéssel* a miskei Egyetértés Termelőszövetkezetben pedig 120 mázsa tőzeget, ugyanennyi napraforgó zöldtrágyát és 5—6 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel. Mind a két gazdaságban 25 százalékkal emelkedett a termés a javítptt területen. Szép eredményt ért el a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet, ahol a lápföld, napraforgó zöldtrágya és a vegyes műtrágya hatására az utóbbi években mintegy 7 mázsával emelkedett a holdankénti búzatermés. Lehetőségek Az. állam ad a talajjavításhoz jelentős segítséget. Az ütem, sajnos, nem kielégítő, hiszen nagy területek hasznosítása nincs ésszerűen megoldva. Itt elsősorban a homokról van szó. Érdemes lenne jobban elterjeszteni a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési osztályának kutatói által kidolgozott módszereket. Döntő fontosságú és sürgős kutatási feladat, hogy a gyenge minőségű homoktalajokon termeszthető fontosabb növényfajok gazdaságosságát meghatározzák. Amennyiben a hozamok értéke a termesztési költségeket sem érik el, érdemesebb kivonni a művelésből, vagy legelőnek hasznosítani a földeket. A talajerőpótló szerves anyagok jelenleg csak egy részét elégítik ki az igényeknek. A gyenge homoktalajú gazdaságok nem tudnak olyan hatásfokkal eredményeket elérni, mint a jobb talajú és istállótrágyával rendelkező mezőgazdasági üzemek. Erre számos példa van. A kunadacsi Rákóczi Termelőszövetkezetben, ahol istállótrágya hiányában csak tőzeget adtak talajjavító anyagként, nem volt termésnövekedés. A Kiskőrösi Állami Gazdaság csak a szőlő- és gyümölcskultúrák talajjavítását végzi el, mert a gyenge homoki szántókon ezt nem tartja kifizetődőnek. , 1 Helyes, ha a mezőgazdasági nagyüzemek számításokat végeznek és az idei tapasztalatok alapján próbálják hatékonyabbá tenni a talajjavítást és hasznosítást. Az említett jelentés megállapítja, hogy a talajjavítási módszerek ismertetésére és elterjesztésére sokkal nagyobb mértékben kellene támaszkodni a kutatókra. Az ezzel kapcsolatos szaktanácsadás általában nem kielégítő. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata sok hasznos javaslatot tartalmaz, amit érdemes széles körben megvitatni. K. S. r.lUwtU,VA“‘rsőnnkUJbíílen tizenöt mázsa busát, öt ma' gére kifogjuk a tervezett leg az egyre növekvő megegyezés' itsm megmdS -a amurt és nyolcvan má- 350 mázsát. rendelések kielégítését. A A többiekkel együtt gyalog zsa ketnyaras_ pontyot. Különben kétnyaras SS* etetésére^ is. A Sokollektívánk Hajtómű- és Felvonógyár, Banyagepgyar es több más sen a Tiszára. Van egy új fővárosi üzem érdeklődik Nagy gondot fordítunk a nem~ bíz^'rá magát telje- Bányagépgyár és több más helyéíe^Néhányíefc Ä ^bi években' évente há- mällküzemägunkTs.^ery »"ár tevékenységünk iránt, va meredek parton eresz- rom> az ide.n hat va- nyolC( eddig vidéken dolgo- Dél felé közeledik, a hakedünk a víz szélére Ká- §on takarmányt használunk zó szakembernek nyújt itt- laszok ma mar nem meridár Miska bácsi válíalko- €rre a célra* hon megélhetést és remél- tik vízbe a nagyhálót. Kizott arra hogy csónakjával Most van alakulóban hetőleg a közösnek egyre ki végigjárja a varsáját, s odavisz minket ahonnan a Szászhalombattán egy nagy több jövedelmet, öt laka- mint mondják: Azért lesz legtöbbet látunk. ivadéknevelő telep, az ille- tos, egy forgácsoló és két friss hal a holnapi maisai Alig néhány méterre a tékesek anyagi hozzájáru- mérlegkészítő végzi jelen- piacon! Opauszky László Utazzon velünk a budapesti Metrón! Utazásra invitálja olvasóit a népszerű TECHNIKA című, havonta megjelenő lap legújabb, júniusi száma. A budapesti Metró rövidesen befejezésre kerülő első szakaszát mutatja be a lap 16 oldalas melléklete : megismermerkedhetünk az állomások kialakításával, a rendkívül érdekes biztonsági berendezésekkel, amelyek szavatolják a nagy utazási sebesség és a jelentős forgalom mellett is a balesetveszély elkerülését. Megtudjuk a TECHNIKA mellékletéből: milyen lesz az új metró kocsija, s hogyan illeszkedik be az új földalatti vonal a főváros közlekedési vérkeringésébe. Az érdekes beszámolón kívül számos más, általános figyelmet lekötő cikk várja a TECHNIKA júniusi számában az olvasókat. Búcsút vehetünk-e végre az antennaerdőktől, melyek a lakóházak tetejét borítják, s mi az előfeltétele annak, hogy központi antennával egyszerre többszáz tv-néző kaphasson jóminőségű képet? Izgalmas autótesztet hajtott végre a TECHNIKA szakértőcsoportja: az új Skoda 1100- as gépkocsit „vallatták”, és most, a júniusi számban beszámolnak arról, hogy mire kell ügyelnie a gépkocsivezetőnek... S végül a nyárról sem feledkeztek meg a szerkesztők, legalábbis erre vall a címoldalon kezdődő érdekes cikk: „Szabadidő — vízen”. A cikk a vízisportolt eszközeinek fejlődéséről, tökéletesítéséről ad összképet.
