Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
íS2 a®Bi*E* «i*siigg! mm®‘> mm. mm\ 3 í mm J ®sS18lil fcPEsT wm««s mm I mm>u& I mm A sziaes tv már hazánkban is megvalósult álom. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott vevőkészülékek azt pácolják, hogy a magyar szakemberek a színes tv technikában lem maradnak le a legfejlettebb ipari államokbeli kollégáik mögött. Képünkön a Budapesti Híradástechnikai Ktsz színesadáshoz szükséges monitorja, amely nagydíjat nyert a vásáron. E£=== JECMIKA ■UDOMÁNY 1969. május 22. Négy év óta, MTESZ 1969-1973 amióta a Tisztújítás után Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete működik, érezhető pezsdülés következett be Bács-Kiskun területén a műszaki és természettudományi értelmiség társadalmi életében. Aktivizálódtak és koordináltan dolgoznak az egyesületi csoportok tagjai. Jellemző, hogy létszámuk ma már kétezer fölé emelkedett. Újjáalakultak, illetve létrejött további hét bizottság, csoport és szakosztály. Nemrég — a mandátumok lejártával — leköszönt az eddigi elnökség. Tevékenységük nyoma közvetetten megmutatkozik a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási és ipari termelési érték növekedé-Autós- motorosjelöltek, stop! A GÉPJÁRMÜVEKKEL KAPCSOLATOS BALESETEK SOHASEM CSAK A MEGSÉRÜLT, VAGY A KARVALLOTT SZEMÉLYEKET ÉRINTIK. ÉPPEN EZÉRT A MEGELŐZÉST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK SZÉLESEBB ÉRDEKLŐDÉSRE TARTHATNAK SZÁMOT. AZ ALÁBBIAKBAN A KPM AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZETE IGAZGATÁSI ÉS JOGI OSZTÁLYVEZETŐJÉNEK A TÁJÉKOZTATÓ ÍRÁSÁT KÖZÖLJÜK A MEGVALÓSULÓ REFORMRÓL. gében, ami 1965-től több milliárd forintot tett ki a megyében. Bács-Kiskunban vetítenek már műszaki filmeket, megjelent az időszakos kiadványuk — a Műszaki és Agrártudományi Szemle — első száma, nemzetközi rendezvényeket szerveztek A szervezet első tiszt-Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt hazánkban a gépjárművek száma, s — sajnos — gyakoribbá váltak a balesetek is. Olyan intézkedések váltak tehát szükségessé, amelyekkel csökkenteni lehet a baleseteket. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a közúti gépjárművezetőképzés színvonalának az emelése vált szükségessé. A gépjárművezető-képzést és vizsgáztatást a E mai követelményeknek ?' megfelelően a 2/1969. f (II. 27.) KPM számú r rendelet szabályozza. A rövidesen megjelenő Végrehajtási utasítás pedig olyan előírásokat tartalmaz, amelyek a közlekedés biztonságának, a balesetek megelőzésének leghatékonyabb tényezőivé válnak. Mindenekelőtt alaposabbá vált a gyakorlati képzés. A vezetési gyakorlat ideje például személygépkocsinál az eddigi 20 óra helyett 30-ra, a tehergépkocsiknál a korábbi 25 helyett 40 órára emelkedik. Az elméleti tárgyak óraszáma az alapfokú képzéshez viszonyítva csökkent. Ennek ellenére új tantárgyak Is megjelentek, mint például a gépjármű üzemeltetési ismeret, mozgásismeret, közlekedési etika. Az eddigi „B” — személygépkocsi-, illetve „C” — tehergépkocsi-vezetőképző tanfolyamokon kívül újabbak is indulnak. A jelzett reform ezek szerint szélesebb alapokra helyezte az oktatást, és mintegy 50 százalékkal megemelte a gyakorlati órák mennyiségét annak érdekében, hogy megfelelő felkészültségű vezetők vegyenek részt a közúti közlekedésben. Az alaposabb ismeretek megszerzését lehetővé tevő oktatás maga után vonja a vizsgáztatás eddigi rendszerének megváltoztatását. Az új rendszerű gyakorlati „számadás”, ami július elseje után valósul ú»eg, két részből áll: rutin- és forgalmi vizsgából. Az előző 10—15 percig, az utóbbi pedig 15—20 percig tart. A rutinvizsga meghatározott vizsgafeladatokat tartalmaz és a forgalomtól elzárt területeken zajlik le. A közlekedési szabályok ismeretének és a hétköznapi közúti forgalomban való alkalmazásuknak, a vezetés biztonságának, valamint az általános magatartásnak az ellenőrzésére pedig a forgalmi vizsga szolgáL A motorkerékpár-vezetői Jogosítványra pályázók a KRESZ-lsmeretek ellenőrzése után a gyakorlati feladatok rutinrészéből vizsgáznak. Ha mindezeken sikeresen túlvan a jelölt, a rendőrhatóság gyakorló igazolványt állít ki számára, amelynek birtokában — meghatározott feltételek mellett — jogosult a közutakon a motorkerékpár vezetésének a gyakorlására. Forgalmi vizsgát csak a gyakorló igazolvány kiállításának keltétől számított S0 nap elteltével tehet. A KRESZ és a műszaki elmélet elsajátításának teszt-rendszerű ellenőrzésére előreláthatólag a jövő év januárjától kerül sor. Dr. Árvay Ernő újító küldöttközgyűlését a múlt héten tartották meg. Míg négy esztendővel ezelőtt a harmadik t éves terv irányelveinek & megvitatása és a végrehajtás elősegítése volt a cél, most a negyedik 5 éves terv kidolgozásához kapcsolódik a tevékenységük egy része. Az elfogadott határosatok szerint — a gazdaságirányítási reform követelményeivel összhangban — szorgalmazzák a vezetés tudományénak általánossá válását. Nem tévesztik szem elől a kor Igényét a mérnökök, technikusok és szakmunkások állandó továbbképzését illetően. Különös gondot fordítanak a közlekedési és városfejlesztési célkitűzések megvalósulásának segítésére, a homok komplex hasznosítására, a takarmánytermesztés — tartósítás és felhasználás korszerűsítésére, s természetesen az ipari fejlődés előmozdítására. Mint dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára kijelentette, a műszaki és természettudományi értelmiség közvéleménye ily módon is érvényesül a nagy, népgazdaságot érintő elhatározások létrejöttében, realizálásában. . j NEGYEDIK ... alkalommal veszitek kézbe a Petőfi Népe IFJÚSÁG című mellékletét kedves ifjú olvasóink. És, aki mind a négyszer elolvasta, az megfigyelhette, hogy a a melléklet összeállítói minden esetben túlnyomóan az ifjúság közösségi gondjaival, problémáival, eredményeivel foglalkoztak. Egyéb Írásaink legfeljebb a témakör ellensúlyozására szolgáltak, még inkább kidomborítani igyekezvén alapvető céljainkat. Az első megjelenés óta eltelt másfél hónapban többször találkoztunk, és beszélgettünk fiatalokkal, érdeklődtünk: olvassák-e, és milyennek tartják a Petőfi Népe új mellékletét. Sajnos, azt is el kell mondanunk, voltak olyanok — nem is kevesen —, akik még nem is találkoztak vele. A kéthetenként megjelenő betét egyszerűen elkerülte a figyelmüket. De voltak olyanok is, akik örvendetes alapossággal ismerték az IFJÚSÁG eddigi tartalmát, és ügyes tanácsokat adtak a melléklet továbbfejlesztésére, érdekesebbé tételére. Természetesen hasznosítani fogjuk ezeket a tanácsokat, persze csak a lehetőségek határain betű tervezhetünk. A gyakoribb megjelenést, illetve a megjelenési forma változását egyelőre nem ígérhetjük. A jelenlegi formátum célja az, hogy aki akarja olvasóink közül, összegyűjtve lefűzhesse az IFJŰSAG-ot. Később, ha a lapot már az új nyomdagépen állítjuk elő, lesz lehetőség formai változtatásra is. Addig is várjuk leveleiteket, meghívásaitokat, tanácsaitokat NAPFÉNY ÉS VÍZ Az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgák között — hagyományosan — néhány hét szünetet kapnak a diákok a felkészülésre. Ez a néhány hét — ez is régi hagyomány — pontosan egy nappal mindig rövidebbnek tűnik a kelleténél. („Jaj, csak ne holnap kellene kezdeni a vizsgát!”) Most azonban még bőven van idő ama bizonyos délelőttig, és jut belőle fürdésre, napozásra Is. Tanulni egyébként is a vízparton a legkellemesebb, és lehetőleg a tűző napfényben. A bajai lányok, akik a Sugovica partján barnulgatnak-tanulgatnak, legalábbis erre esküsznek. Ügy mondják, a kettőt nem is lehet különválasztani, hiszen nem vághatnak neki a nagybetűs életnek friss érettségi bizonyítvánnyal — fálfehéren. Különben is, aki a négy esztendőt végigtanulta, az megérdemel egy kis pihenést, annak nem kell az utolsó pillanatban pánikba esni. Amint az alábbi kép mutatja — nem is teszik. Időnként inkább a vízbe ugranak, bőrüket hűsíteni, gondolataikat kikapcsolni, „mert forró a homok és sok a tanulnivaló”. Lehet így komolyan készülni? Hogyne, így is lehet. Bizonyság rá, hogy ennyi csinos lány körül egyetlen fiút sem találtunk. A módszer eredményességét pedig majd meghatározzák a vizsgáztató tanárok.
