Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-21 / 114. szám
t SI eftSaf Gyümölcstermesztő szakmunkások versenye Május 22-én és 23-án az Izsáki Állami Gazdaságban kerül sor a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák VI. országos versenyére a gyümölcstermesztési szakmában. A verseny célja: népszerűsíteni, megszerettetni és megbecsültetni a szakmát. Az országos döntőbe, mely a „Szakma kiváló tanulója” címért folyik, 19 leendő gyümölcstermesztő jutott el, nyolc lány és 11 fiú. Megyénket a versenyen Banka László, a Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola harmadéves tanulója képviseli. A versenyzők három menetben — írásban, gyakor-Dunai hajőtűrák Kedden hajótúra-be*iutatót rendezett a Duna alsó magyar szakaszán a mohácsi Révátkejési Vállalat a Baranya, Tolna és Bács- Kiskun megyei idegenforgalmi szervek részére. A vállalat ugyanis az idei nyáron két hajóval — a százszemélyes Bendegúzzal és a százötven személyes Csopakkal — hoszszabb távolsági kirándulásokat, sétahajózást vállal, ezenkívül jugoszláviai túrára is elfogad rendelést. A 20 főnél nagyobb KISZ- és diákcsoportok ötven százalékos kedvezményt kapnak. latban és szóban — adnak számot felkészültségükről a zsűri előtt. A verseny első helyezettjét kéthetes külföldi tanulmányúttal és 700 forinttal, a második helyezettet kétheti belföldi üdüléssel és 500 forinttal, a harmadik helyezettet 300 forinttal jutalmazzák. A verseny negyedik helyezettjének a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya egy kéziszerszám-készletet adományoz. Dunavecsén 12 iskola 25 tanulójának részvételével vasárnap rendezték meg a járás általános iskolásai KRESZ-vetélkedőjének döntőjét A művelődési házban nemcsak az iskolák igazgatói, hanem a szülők is nagy számban megjelentek. Az első helyezést Gulyás Judit, a dunavecsei általános iskola 7. osztályos tanulója szerezte meg Búza Márta dunavecsei, illetve Deák Zoltán hartal pajtás előtt. A versenyzők a termelőszövetkezetek ajándékát, karórát illetve fényképezőgépet oklevelet vettek át. A KRESZ-versenyen elért legjobb helyezettek öten, segédmotorkerékpár-vezetői engedélyt kaptak. Kecskeméten a KTE-pályán vasárnap délelőtt bo-Hatarszemle a levegőből Az Országos Vízügyi Szolgálat repülőgépén határszemlét tartottak a megye mezőgazdasági szakemberei. Zömmel szépen művelt, rendezett szántóföldeket láttak, s jól lehetett érzékelni az egyre erdősödé sík vidéket. Megállapították viszont azt is, hogy a gabonaföldeken sok helyen szakszerűtlenül végezték el a téli fejtrágyázást, emiatt. pásztásan, egyenlőtlenül fejlődik a gabona. A gyorsan kikalászoló rozsokban pedig aszálykárt észleltek. nyolították le a város 24 iskolájának városi KRESZ- döntőjét. Itt az elméleti feladatok megoldásán kívül gyakorlati munkával is meg kellett birkózniuk a versenyzőknek. A városi tanács művelődési osztályának és a közlekedésrendészeti alosztály munkatársainak zsűrije az eredmények alapján az első hely- ' re Pálinkás Ilonát a II. számú általános iskola 8. osztályos tanulóját, másodiknak Halmai Istvánt a II. számú általános iskola 8. osztályos tanulóját harmadiknak pedig Magonyi Józsefet a Béke téri általános iskola 8. osztályos tanulóját jelölte. Rajtuk kívül még tízen szereztek segédmotorkerékpár-vezetői engedélyt. Járási, yárosi KRESZ-dőntő Testyérpártok találkozója küszöbén Befejezéséhez közeledik a kommunista és munkáspártok júniusban sorrakerülő nemzetközi tanácskozásának előkészítése. Másfél esztendő telt el a konzultatív találkozó kezdeményezése óta, a az eltelt idő azokat igazolta, akik nem hátráltak meg a várható nehézségek elől, s bíztak a találkozó létrehozásában. Amint Kádár János elvtárs annak idején mély meggyőződéssel kifejezte: Já. testvérpártok körében mindinkább erősödik a törekvés: induljunk ki közös érdekeinkből, tegyünk félre minden nézeteltérést, rendeljünk alá mindent az imperializmus elleni hare érdekeinek.” Ezek a nézetek valóban egyre Inkább erősödnek. Tükrözte ezt az előkészítés időszakában Budapesten összegyűlt 66 testvérpárt képviselőinek tanácskozása is, ahol — bár nem mindenben alakult ki teljes nézetazonosság — az alapvető álláspontban megegyeztek. S ennek lényege abban foglalható össze, hogy ma már nem lehet a felmerült bonyolult kérdéseket megoldani csupán kétoldalú találkozókkal. Elég hosszú idő telt el az 1960-as moszkvai értekezlet óta ahhoz, hogy ismét összegezni kelljen a közös tapasztalatokat, s különösen az imperializmus elleni harc kérdésében kialakuljanak az egységes álláspontok. Olyan halaszthatatlan véleményalkotásról van szó, mint a vietnami agresszió újbóli, határozott elítélése, s a kivezető út megjelölése, amelyhez különösen napjainkban megfelelő támpontot nyújt a DNFF tíz pontos javaslata. Olyan időszakban kell a testvérpártok képviselőinek egyöntetű véleményt nyilvánítaniuk, amikor a Közel-Keleten naponta hangzik fel az ágyúszó, s amikor — nem túlzás azt mondani — puskaporos hordóhoz hasonlítható a világnak ez a térsége. Az imperializmus eszközei manapság igen változatosak, s a nyílt agressziótól, az ügyesen leplezett bujtogatásig, a fegyverszállítások fokozásától az ideológiai behatolásig, fellazításig terjednek. Miközben az amerikai imperializmus továbbra is játszani kívánja a világ esendőre népszerűtlen szerepét — kémrepülőgépet küld szocialista országok fölé, támogatja az elnyomd görög juntát és más diktatúrákat —, az NSZK-ban az újraéledő nácizmus pártja szervezkedik, Afrikában fajüldözők fognak össze az őslakosság elnyomására, kizsákmányolására. Szükség van a kommunista és munkáspártok közös tanácskozására egyrészt« hogy újból leleplezzék az imperializmus ismert és új arculatát, nyílt és leplezett törekvéseit, s egymás között megtárgyalják az egységes fellépés módozatait, kialakítsák a közös taktikát és stratégiát, Szükség van bizonyos nézetek tisztázására is, hiszen a testvérpártok közé éket verni kívánók szándékai nem mindig maradnak hatástalanok. Különösen, ha azt olyan körülmények is segítik, mint az ismert kínai helyzet * az ebből fakadó szakadár törekvések és más szovjetellenes tendenciák. Létezik még — s kívül-, ről is lelkes támogatásra, buzdításra talál — a szocializmust építő népek között megbúvó nacionalizmus, a sajátosságok eltúlzása, a közös tapasztalatok lebecsülése. A kapitalista környezetben élő és dolgozó kommunista és munkáspártok soraiban is számos nehézséget okoz az imperializmus tudatos íellazítási politikája, az ideológiai behatolás, s bizonyos elszigeteltségből fakadó, a szocializmust építő országok helyzetét nem mindig értő elvi bizonytalanság. Egyszóval, bármilyen oldalról is vizsgáljuk: csak hasznára lehet a szocializmus ügyének, ha sor kerül a kommunisták tanácskozására, az internacionalizmust erősítő világtalálkozóra. Bízunk benne, hogy a moszkvai találkozót megelőző következetes előkészítő munka — melyből a mi pártunk is becsülettel kivette részét — végül is megtenni gyümölcsét. Június első hetében a világ munkásosztálya és a békeszerető emberiség — mint már annyiszor a történelem során — ismét Moszkva felé tekint, honnét joggal várja reményeinek megerősödését. T. P. Miről ír a külföldi Minden Ötödik ember tanul Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének mongol iái látogatásával kapcsolatban a Pravda Ulánbátor! tudósítója a lap keddi számában hangsúlyozza: Jelenleg a népi Mongólia a nemzeti függetlenségét nemrégen kivívott sok állam példaképéül szolgál abban az értelemben, miképpen lehet sikeresen megteremteni az új életet, elkerülve a fejlődés kapitalista szakaszát. A Mongol Népköztársaság sikereiről, a szovjet—mongol együttműködésről szólva a tudósító kiemeli: évről évre növekszik a hajdan Ázsia legelmaradottabb országának számító Mongólia ipari termelése. Az eltelt két évtized során egész sor korszerű könnyűipari üzem, energetikai, bányászati, építőipari és élelmiszeripari vállalat kezdte meg működését. Míg 1940-ben az ázsiai köztársaság 147 000 tonna szenet bányászott, 1967-ben már mintegy 1200 millió tonnát. Az ipar jelenleg egy hónap alatt szolgáltat annyi terméket, mint amennyit 1940-ben egy teljes esztendő során gyártott. A kulturális fejlődéssel kapcsolatban a tudósító rámutat: Az országban minden ötödik ember tanul, vagyis 220 ezren látogatják az iskolákat, a technikumokat és a főiskolákat A tanulók, az egyetemisták és az orvosok ezer főre jutó számarányát tekintve Mongólia már régóta megelőzi az ázsiai országok többségét » »«i»vac CeoenSaaoo Segges onpflBAG Demográfiai robbanás az EÁK-bon Rudé Práro Egyiptomnak 1882-ben 6 806 000, 1947-ben 19 millió, 1966-ban pedig már 30 millió lakosa volt Amennyiben a népesség ilyen ütemben szaporodna tovább, akkor, a szakemberek becslése szerint, 1990-ben már 54 millió egyiptomi élne a Nílus partján. Az évi népességszaporulat jelenleg megközelíti a 3 százalékot. A 15 éven aluli lakosság számarány 43 százalék, a munkaképes korú lakosság számaránya pedig csak 40 százalék. Az 1966 végén megkezdett születésszabályozási hadjárat, a kezdeti sikerek után, ellanyhult. A nők háromnegyede néhány hónap múlva felhagyott a születésszabályozási központok látogatásával. Ebben a — főleg falun — még erősen élő régi hagyományok játszanak közre. Eladják... a Maginot-vonalat Alit tudunk a karikagyűrűről? Za Rabezsom Megszületett a döntés, hogy a Maginot vonalat — a nagy kínai fal után a leghíresebb és legmonumentálisabb erődépítményt — elárverezik. Nem azért, mintha használhatatlanná vált volna azóta, hogy a francia államhatártól 10 kilométernyire felépült A Maginot-vonal ma is „üzemképes” állapotban van. Minden objektumát állandóan és nagy költséggel karbantartják és őrzik, ugyanúgy, mint 30 évvel ezelőtt, 1939- ben, amikor felépítették, bár nem sikerült teljesen befejezni a hitlerista csapatok franciaországi betöréséig. A Maginot-vomal építése akkor 5 milliárd francia frankba került. André Maginot egyszerű katona volt az első világháború idején. Akkor született az a gondolata, hogy erődítményekből álló vonalat kell építeni, amely megakadályozná, hogy az „ősi ellenség” — Németország — Franciaország földjére lépjen. Maeinot 1920—1932 között 26 francia kormányban volt miniszter. Védővonaltervét tekintette az egyetlen olyan rendszernek, amely „sebezhetetlenné” teheti Franciaországot. Két. gyökeresen ellentétes vélemény alakult ki arról, hogy a Maginotvonal milyen szerepet játszott a hitleristák betömésekor. Az egyik vélemény szerint a Maginot-vonal egyáltalán semmit sem használt és még annyira sem tudta feltartóztatni a német csávátok előrehaladását. hoev a francia paha+ta volna erőit. Mások véleménye szerint a Maginot-vonal legyőzetlenül került ki a háborúból. Ennek az állításnak az igazolására azt a tényt idézik, hogy a Maginot-vonal helyőrsége még tíz nappal Franciaország kapitulálása után, vagyis a Németországgal való fegyverszüneti egyezmény aláírása után is tovább harcolt és az akkori államfőnek, Pétainnak küldötteket kellett menesztenie a helyőrséghez, hogy rábírják az ellenállókat a harc beszüntetésére. A Maginot-vonal ma is bármelyik pillanatban több ezer katona rejtekhelyéül szolgálhat és legalább fél éven át módot adhat az ellenállásra, még ha a katonákat elvágják is a külvilágtól. A Maginot-vonal földalatti létesítményeinek legtekintélyesebb vásárlójelöltje ma egy banán-nagykereskedő, akinek tárolóhelyiségekre van szüksége. Metz környékén a helyi gazdák már kinéztek maguknak néhány földalatti csarnokot, amelyek ideális gombatenyésztő pincék lennének. A Maginot-vonal egyes felszíni létesíményeit már korábban lotharingiai gyárosoknak adták el. Volksstimme Mióta használatosak tulajdonképpen az eljegyzési gyűrűk és a házastársi együvétartozás jelképei, a karikagyűrűk7 Sokkal régebben, mint általában feltételeznénk. A karikagyűrű több mint 2000 éves. Ismeretes például Hadrianus császár egyik rendelete, amely szerint a plebejusok is hordhatnak aranygyűrűt szerelmük zálogaként. Ezt korábban csak az arisztokratáknak engedélyezték. Az egyszerű római addig csak vaskarikával pecsételhette meg házassági hűségét. Az eljegyzési gyűrű azonban csak lényegesen rövidebb múltra tekinthet vissza: a VI. században találkozunk vele először. Kultúrtörténetileg érdekes, hogy a gyűrű a szerelem zálogaként egyidejűleg és egymástól függetlenül vált szokássá a rómaiaknál és a germánoknál és még érdekesebb, hogy mindenütt a világon, ahol karikagyűrűt hordanak, a gyűrű mindig a negyedik ujjat díszíti. ősrégi, ma már elfelejtett mágikus hiedelmekre vezethető ez vissza. A régiek hite szerint ugyanis a szerelmi ideg a gyűrűs ujjon át halad. Ezt pedig gyűrűvel kell megbéklyóz•> ni. Sok száz év előtti tudó* sok vastag kötetekben „bizonyították”, hogy ez valóban így van. Hangsúlyozták azonban, hogy a gyűrű elveszti mágikus erejét, ha lehúzzák az ujjról. Ez persze még manapság is gyakori eset: a karikagyűrű a mellényzsebben bizonyára nem a szilárd házastársi hűség jelképe. A szerelmet, a jegyességet, a házasságot egyébként különböző országokban igen különböző módokon tudatják a világgal. Szumátra szigetén a iánál lakosság házainak tetején üres vi* rágcserepek jelzik a házban lakó lányok számát. Ha a virágcserép alja az utca felé mutat, akkor a szerelmi ügyekben jártasak tudják: a ház eladó lánya már jegyben jár. Makedóniában a nők tarka négyzetekből összeállított köténykéket hordanak, A minták elárulják, hogy a kötény viselője még szabad-e, vagy pedig már aszszony. esetleg gyermekei is vannak. Bretagne-ban az eladó lányok régen vörös szoknyát hordtak fehér vagy sárga csíkokkal. Egy fehér csík száz, egy sárga pedig ezer frank évjáradékot jelentett. Azt mondják, hogy a fiatalemberek nagyon ésszerűnek találták ezt a rendszert. A germánok a szerelem és a hűség jelképeként a gyűrűvel temették el halottaikat. Ez általában ma már nincs így, aminek valószínűleg az -az oka, hogy korunkban túlsúlyt kapott az anyagias gondolkodás. Haiti „führerje11 Francois Duvalier, Haiti diktátora nem csupán szimpátiát ucnuinicnm érez a harmadik birodalom W4DUI HmHEUIU jDUcflv megalapítója Iránt, hanem az ...tm TT.—tr.-rrr1'-* Is a szándéka, hogy a legrövidebb időn belül felkeresi az NSZK-ban azokat a helyeket, amelyek a hírhedt náci vezér életével kapcsolatosak. A kis állam. Haiti határain belül Duvalier szintén „führer“. Az SS mintájára 6 is megszervezte saját személyes gárdáját. Hivatalo- sajtószervének minden számában látható az alábbi nagybetűs mondat: „A sziget ama lakója, aki nem szereti Francois Duvalier elnököt, saját hazájának veszélyes ellensége”. A valóságban azonban Duvalier a békés lakosság elleni véres pogromjairól ismert. Borzalmas kínzások után sok száz lakost agyonlőjek, felakasztottak, meggyilkoltak. Duvalier parancsára politikai ellenfeleinek holttestét gyakran „kiállítják” Pori-au- 1-rcnce főváros utcáin. Az országban jogtalanság és nyomor uralkodik. A lakosságnak több mint 80 százaléka írástudatlan. Az átlagos életkor 32 év, az átlagos évi jövedelem körülbelül 65 dollár.
