Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

A korán , tt nyár a vízi sportoknak kedvez. Kajakozok .sítják Baján a Duna hullámait. Főiskol írói a falura? ; tői függ. Még egyszer is­­„ , , . , • • (métlem, nem teszünk kü­„Velem vagyon nehez lenn? interjút készíteni a ter- l lönbséget pesti és vidéki veimről ugyanis őszintén szólva fantasztának tarta- í jelentkezők között A fiúk nak. Hogy miért? Kérem, én az idén a Testnevelési) egyébként a fölvételi után Főiskolára jelentkeztem ... Mint vidékinek, sajnos, j egy ^jg katonáskodnak, valóban kevés a fölvételi esélyem. Pedig én vissza- mégpedig* Kalocsán. Ide ha­­jönnék, falun is szívesen tanítanék.. .” vonta járnak ki szakokta-A fenti beszédtöredékhez az is hozzátartozik, hogy tők, mert általános tapasz­aiét mondta, másodosztályú tornász, NB III-as labda- tálát volt, hogy egy esz­­rúgó, 172 centit ugrik magasba stb., stb. A gimná- tendő alatt meghíztak, és fiúmba a jó rendűek közé tartozik, s élethivatásának ellustultak kissé.. \ tekinti a testnevelő tanári pályát. , Valóban így lenne, hogy a vidékieknek kisebb az esélyük? Az mindenesetre tény; falun alig akad főis- A rövidre szabott in tor­kolót végzett, szakember testnevelő tanár. Vagy az is jú keretében csak a lég­ieket, hogy a vidékiek, mikor végeznek, nem akarnak fontosabbnak vélt kérdé­­visszajönni? Testnevelő tanárokat képez a TF, vagy sekre sikerült választ kap­­az élsportolók „otthona". Ezekről a kérdésekről be- ttom, részben megnyugtató szélgettünk a minap Újhelyi Józseffel, a kiskőrösi választ. A vidék testneve­­járási TS titkárával, aki az én jegyzetfüzetemen ke- , lése továbbra is nehezen resztül tett fel kérdéseket a Testnevelési Főiskola < megoldható problémákkal vezetőinek. A főiskola nevében Perei György, a tanulmányi osz­tály. vezetője válaszolt, • Mi az oka, hogy ilyen ke­vés vidéki diák jut be a főiskolára, illetve kerül a végzettek közül falura? A vidékiek és a főváro­siak aránya általában 50— 50 százalék diákjaink kö­zött. Az utóbbi években va­lóban, 2—3 fővel több a budapesti hallgatónk mint a vidéki, de ebben nincs semmi „irányítás”. Kizáró­lag az elért pontszám, a rátermettség dönt a felvé­telnél. A hatvan helyre ál­talában 4—500 jelentkező van, köztük egy verseny­­szem felvételivel állapítjuk meg a sorrendet. Pontosan úgy mint más viadalokon a sportolók között, itt is az elért centiméterek, másod­percek, pontok határozzák meg a helyezéseket. A fő­iskola esetében valóban nem sok értelme volna ki­vélt tenni, hiszen a rend­kívül szigorú, magas felké­szültséget igénylő későbbi vizsgákon amúgyis kihulla­nának. A kérdés másik fele va­lóban jogos. A végzett hall­gatók többsége nem szíve­sen vállal munkát vidéken, főleg falun. Az említett he­lyeken sokkal rosszabbak a munkakörülmények, na­gyobb a hiány tornater­mekben és egyéb létesít­ményekben. És, nem utolsó­sorban a kereseti lehetősé­gek is alacsonyabbak, mi­vel kevesebb az edzői és az egyéb másodállás. Saj­nos, egyelőre ez a körül­mény is sok diákot tart vissza attól, hogy vidéken vállaljon állást. — Hogyan látja a vidék sportjának fejlődését, ha testnevelő tanárok híján — már az alapok lerakásánál, bizonyos mozgáskultúra el­sajátításánál, komoly prob­lémák mutatkoznak. — A vidék sportja két­ségtelen. nehéz helyzetben van. Éz azonban csak át­meneti állapot, a jövőben mindenképpen javulni fog a helyzet. A vidéki pedagó­gusoknak elérhető külön­féle juttatások — mivel a főváros lassan telítődik ilyen szempontból is — sok végzett diákot csalnak majd falura, vagy kisebb városokba. Ösztöndíjak fel­ajánlásával is lehetne se­gíteni a problémán. — Nem áll fönn az a ve­szély, hogy a főiskola a tanárképzés helyett a mi­nőségi sport otthonává vá­lik? — Semmiesetre sem. Az valóban igaz, hogy nagy súlyt fektetünk szakosztá­lyaink jó szereplésére, je­lenleg hét szakosztályunk küzd az NB I-ben, de tag­jaik semmiféle könnyítést nem élveznek az előadá­sokon vagy a vizsgán. Bi­zonyos tekintetben még ne­hezebb is a helyzetük. Vi­szont az is általános tapasz­talat, hogy az élsportolók a tanulásban is kiváló ered­ményeket érnek el. Elég ta­lán, ha itt Németh Miklós példáját említem meg. In­dexe tanúsága szerint jeles tanuló! — Milyenek a fölvételi követelmények, hány pont­tal lehet bejutni a főiskolá­ra? — Ha egy diák a mi hall­gatónk akar lenni, úgy kö­rülbelül a másodosztályú sportoló szintjén kell mo­zognia a felvételi tárgyak legtöbbjéből. Jó rendű érettségi bizonyítvány alatt aligha van esélye bárkinek á bejutásra, A felvételhez általában minimum tizen­hat pont szükséges. Ez per­sze korántsem jelenti azt, hogy aki elérte — fel van véve. Hogy sportnyelven fejezzem ki magam, az mindig a mezőny erősségé­küszködhet, és ez bizony érezteti majd hatását a jö­vőben is. Mivel a főiskolá­sok többsége, akikkel volt alkalmam beszélni a ne­héz munkakörülményekre, a tornatermek, sportpályák hiányára hivatkozott, talán itt kellene először tenni va­lamit. Mindannyiunknak, akik­nek drága a jövő nemzedék egészsége. Baranyi Pál Á vasárnap kiemelkedő sporteseményei SZOKATLANUL ko­jött kánikula sem csökkentette az érdeklődést a sportesemények iránt. Az igazi szurkoló szívesen el­visel egy kis hőséget, nap­sütést, vagy akár egy zá­port is, csakhogy láthassa kedvenc csapatát. Vasárnap — ha ez előre­jelzéseknek hinni lehet — kellemesebb idő vár a szur­kolókra és a játékosokra is. A sportműsor változatlanul teljes. Szinte valamennyi sportágban és osztályban a bajnokság derekán tarta­nak, s így fokozódó iramra, heves küzdelmekre számít­hatunk. A sok sportesemény da­cára az NB-s mérkőzések zöme most is megyén kí­vüli pályákon zajlik. Ide­genben játszik a Dózsa, a Kiskunfélegyházi Vasas, s az NB Ill-asok több mint fele. A KECSKEMÉTI Dózsá­ra nehéz küzdelem vár Bu­dapesten. Az Előre ellen idegen pályán még ritkán ment jól a játék a lila-fe­héreknek. Pontra, vagy kizárólag helyi kezdemé­nyezés. 10 órakor ugyanis a Petőfi barátságos mérkő­zést játszik a szovjet kato­nai válogatottal, fél 11-kor pedig a K. Dózsa—MTK női NB I-es mérkőzés kezdő­dik. Az utóbbit érdeklődés­sel várjuk, hiszen tavaly ősszel a Dózsa itthon le­győzte az MTK-t. A csapat jelenlegi formájában erre most nem sok esély van, de a labda kerek, és sok minden történhet még a mérkőzés végéig. AZ EMLÍTETT esemé­nyeken kívül számos ver­seny és mérkőzés lesz me­gyénkben. Kecskeméten NB Il-es röplabda- és megyei bajnoki kézilabda-mérkőzé­sek. Kiskunfélegyházán út­törőolimpia megyei döntő. Baján ugyancsak NB Il-es röplabdamérkőzósek színe­sítik a sportműsort. A me­gyei labdarúgó-bajnokság­ban Kiskunmajsán, Kun­­szentmiklóson. Garán és Vaskúton lesznek érdekes mérkőzések és a Jánoshal­ma jelenlegi gyengébb he­lyezése dacára is a Déli SE—Jánoshalmi Spartacus labdarúgó-mérkőzést. Szabó Zoltán Jubilál pontokra azonban nagy csoport egyik rangadójának szükség van. s ezért re- tekinthetjük a Gábor Áron méljük, hogy a tét a Dó- j _____, zsa-játékosok erejét is meg- i sokszorozza. Az új edző irányításával [ készülő KTE-nek határozott, esélyed vannak itthon a Gyulai MEDOSZ-szal szem­ben, de a Vasastól , is , azt várjuk, hogy pontot hoz Szegedről. öl éve alakult a Kecskeméti BRG női kézilabdacsapata, alig egy esztendővel később, mint a nemrég megszűnt férfi együttesük. Nagy eredmé­nyekkel nem is igen dicseked­hettek eddig, mert hisz csak szerény körülmények között készülődhettek. A megyei baj­nokságban azért minden év­ben ott voltak a legjobbak között. A BRG legeredményesebb éve a tavalyi volt. Megnyerték a bajnokságot, csak Tatán, az osztályozón nem sikerült sem­mi. — Az idén Is szeretnénk baj­nokságot nyerni — mondta Győrft Pál edző, aki nagy szorgalommal és odaadással végzi munkáját. A BRG csapatának játékos­­állománya is erősödött. Ide kérte igazolását Pongó Mária, aki a középiskolában tűnt fel. A jelenlegi keret is alkalmas a feladat megoldására, de a frissítés jöl Jön. A legtöbben — Czagányné, Márki Vera, Kiss Júlia és még néliányan — en­nél a csapatnál kezdték és öt éve küzdenek a BRG színeiért, L. Z. Játszótérről — ami nincs Annyit beszélnek mosta­nában a felnőttek mozgás­igényéről. Nagy erőfeszí­téseket tesznek mindenütt SZINTE hagyomány, már * e nnek kielégítésére, de Kecskeméten, hogy ha az egyik kosárlabdapályán fel­dobják a labdát, akkor a valahogy ezt nem értem — ugyanakkor miért esik oly kevés szó a gyermekek másik közeli pályán is fel- j mozgásigényéről, amely köz­­iétlenül mérkőzést játsza- j tudomása, hogy a felnöt­­nak. Eddig az országos sző- I tekénél is jóval nagyobb. vétségét okoltuk a „kereszt- j No és hogy mennyire ki­bejátszásokért ”, a mostani í elégitetlen, annak jeleivel BALZAC 170 éve született Honoré de Balzac, a nagy francia realista író. Ebből az alka­lomból néhány művére em­lékezünk rejtvényünk víz­szintes 1., 34., 79., továbbá függőleges 1., 12. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Balzac­­regényciklus. 13. Kínai hosszmérték. 14. Gázló ma­dár. 15. Kikötőváros az NSZK-ban. 16. Gyilkol (ford.) 17. Sérülés. 18. Sze­szes ital. 20. Kacat. 22. An­gol diákváros. 24. Közel­múltban játszott magyar film. 26. A szőlő kisajtolt leve. 28. Lapos. 29. Jegyez. 30. Indíték. 32. Üttörő egy­ség (ford.). 33. Izzó belse­je. 34. Az író egyik nagy sikerű műve, hőse: rejté­lyes antikvárius. 38. Peti egynemű betűi. 39. Jani páros betűi. 40. Világhírű német festőművész. 41. Utó­irat. 43. Róma folyója. 45. A részeshatározó esete la­tinul. 47. Egy — latinul. 48. Zúg. 50. Az ENSZ angol nevének rövidítése. 51. Olasz névelő. 53. Kikészí­tés. 56. Igekötő. 57. Román pénz. 59. Egyforma betűk. 60. Szolmizációs hang. 61. Otelló népe. 62. tJtszéli ha­­rasztnövény. 64. Alapeszme — névelővel. 67. Tó — angolul. 68. Latin — harag. 70. Pokol belseje! 71. Levegő — görögül. 72. Kettős betű. 74. Tréfa (ford.) 76. Szín. 78. Tagadás. 79. Bal­zac be nem fejezett regénye. FÜGGŐLEGES: 1. Az író egyik műve; hőse Lucien, fia­tal vidéki költő. 2. Személyes névmás. 3. Angol külügymi­niszter volt. 4. Fogoly. 5. Mint vízszintes 29. számú. 6. Ujjat­lan birkabőr mellény. 7. Hal­pete. 8. Nikkel vegyjele. 9. Szignál. 10. Nem valóság, ha­nem ... 11. Létezik. 12. 1842-ben írta ezt a művét. 17. Szá­mos. 19. Mitológiai áldozati emelvény. 31. Végnélkül! víz­szintes 26. számú. 23. Kerek­­szám. 24. NB I-es labdarúgó­csapat beceneve. 25. Mérgeskí­gyó. 27. Egymást előző betűk az ábécében. 29. Zamat. 31. Szilárd ásvány. 34. Olasz vá­ros. 35. Program. 36. Vigadó egykori neve. 37. Rom — lati­nul. 39. Arab nevek előtagja­ként megtisztelő előnév. 42. Talponálló (—’). 44. Termelési ág (ford.) 46. Kirándulás (—’). 49. Testrész. 52. NŐi név. 54. Ital pestiesen. 55. Város a Szovjetunióban. 56. Hízelgés. 58. Amerikai hírügynökség. 61. Harap. 63. Megszólítás, többes­számban. 65. Életlen — vég nélkül. 66. Hangsor. 67. Sha­kespeare királya. 69. Vonatko­zó névmás. 71. Névutó. 73. Étel­ízesítő. 75. A függőleges 73. fordítottja. 77. Határrag. 78. Sajátkezűleg. Beküldendő: a vízszintes 1., 34., 79., valamint a függőleges 1., 12. számú sorok megfejté­se. E. B. A május 11-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: (vízszintes 1.:) Egyszer csak döcögni kezd a bárka; (Füg­gőleges 12.:) de oly emberte­lenül, mint némely; (Vízszin­tes 26.;) poéta urak; (Függőle­ges 37.:) versei. A május ll-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­séért könyvjutalmat nyertek: Tóth László, Kiskunmajsa, Agasegyháza 249. sz.; Almássy János, Kecskemét, Árpád kör­út 13. n. úton-útfélen találkozunk. A lakástulajdonos ve­szekszik, amikor a labda éktelen csörömpöléssel töri be az\ ablakot. Azt mond­ják, az a hiba, hogy sok a gyerek. — Tessék csak meg­nézni, hogy nyüzsögnek. — Tényleg sűrűn vannak az épületek között a gyerekek, aztán nem is tudnak nyug­ton ülni. De bocsánat, ked­ves károsult, nem inkább az a hiba, hogy túl közel vannak egymáshoz ezek a házak? Mert így is lehet nézni a helyzetet. Szörnyű látvány, amikor csikoroga fékez az autó, né­hány centiméterre a lab­dáért futó gyerektől. Ked­ves gépkocsivezető kartárs! Talán nem is a KRESZ nem tudása, vagy a szü­lői gondviselés hiányzik. Az sem épületes látvány, amikor a gyermeket az emeletről kell lecibálni, mert felmászott az antenna­dróton. Milyen szertelenek is ezek a mai fiatalok. A mi időnkben megfértünk a saját udvarunkon, s legfel­jebb a fára másztunk fel... De hol van itt egy meg­mászható fa? Nem csoda, ha a gyerekek a legszíve­sebben kiköltöznének a vá­rosból valami elfogadható vadonba, ahol végre egy­szer kimozoghatnák magu­kat úgy istenigazában. Kevés a hely — ez az igazság — a sok tilalomfa között, s nem csoda, ha a gyerek néha kitör a „rálép­ni tilos”, a törékeny ablak, vagy a veszélyes közút fog­ságából. Nem találja he­lyét és ez sok összeütkö­zést, súrlódást jelent a fel­nőttekkel. Ki a hibás — a gyerek? Nem, hanem valameny­­nyien, akik nem gondos, kodtunk játszóterekről, mer ilyenek bizony, sajnos, ez idöszerint szép városunk ban még nincsenek. Dr. Somogyi Lajos sportföorvos V

Next

/
Oldalképek
Tartalom