Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
4. oldal 1969. május 18. vasárnap A tények és a kivezető út Vizsgálat tíz termelőszövetkezetben Szakemberekből álló bizottságok vizsgálták azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek jelentős veszteséggel zárták az elmúlt esztendőt. Elemezték az érintett tíz közös gazdaság általános helyzetét, a költséggazdálkodást. vizsgálták a vezetők javadalmazását, a tagok és alkalmazottak bérezését. a premizálási rendszert. Feltárták a veszteséges gazdálkodás okait, és javaslatot készítettek azok megszüntetésére. Tanulmányozva az erről szóló jelentést, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalt, számos általános következtetést lehet levonni. A veszteséget előidéző ökok között szerepelnek a rossz termőhelyi adottságok, a gyenge talaj, s egyéb kedvezőtlen körülmények. Több helyen a vezetők torzsalkodása. az ötletszerű gazdálkodás. a szervezetlenség, az ellenőrzés hiánya, a hozzá nem értés okozott latrokat. A kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben az egy katasztrális holdra jutó aranykoronajövedelem igen alacsony, 4,82. a kunpeszéri Parasztbecsületnél még ennél is kevesebb egy koronával. Ez utóbbi közös gazdaság csaknem 6400 holdjából több mint 3100 gyenge minőségű rét és legelő, amelyet nagyrészt belvíz borít. Ötletszerű A vizsgálj; termélőszövet. kezetek nagyobb részében azonban az objektív okok mellett szubjektivek is közrejátszottak a veszteségeknél. A már említett kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben gyenge '.'olt. a vezetés, ötletszerű a gazdálkodás. A kunpeszéri Parasztbecsület, a lajosmizsei Petőfi és a lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezetben a vezetők között nem volt meg az egyetértés. Ebből következett, hogy előrelátó, megalapozott gazdálkodásról szó sem lehetett. Gyakran változnak a termelőszövetkezet irányítói és emiatt nem kerülhetett sor a fejlesztési elgondolások kidolgozására. A kunszentmiklósi tszben foglalkoztak rizstermeléssel. halastó létesítésével, húsbaromfi nevelésével, de egy-két év után a nagy veszteség miatt felszámolták ezeket az ágazatokat. A jövedelem növelésére különböző melléküzemágakkal próbálkoztak az építőrészlegtől. a féregirtásig, A segédüzemi vezetők teljes önállóságot élveztek, s ezt többen kihasználva a viszszaélések egész sorozatát követték el. Veszteséges segédüzemek A lajosmizsei Petőfi Termelőszövetkezetnek alumíniumöntödéje, csiszolóKiskunfélegyházán lehetőleg központi fekvésű. 1—2 szintes beépítési kötelezettség alá eső házhelyet vásárolnánk Ajánlatokat a kiskunfélegyházi nyomdába kérjük leadni. 1098 üzeme, gépműhelye és hidroglóbusz szerviz üzeme működik. Ebből csak a legutóbbi volt nyereséges, az első három csaknem 1 millió forint veszteséget „hozott”. Az evőeszközöket és kilincseket az öntöde megrendelés nélkül raktárra termelte, az elmúlt év végén közel 300 ezer forint értékű elfekvő készletük volt. A segédüzemekben általában nem á termelőszövetkezet gazdái dolgoztak, hanem városi vállalkozók, akik magas havibéreket vettek fel, míg a helyben lakó alkalmazottak keresete jóval alacsonyabb volt. Az említett ternjelőszövetkezetek igen nagy értékű beruházásokat valósítottak meg a segédüzemi tevékenységhez. A befektetett összegek nem térültek meg, sőt az üzemek veszteséggel működtek. A kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet kirívó példája a segédüzemági tevékenység indokolatlan, ésszerűtlen fejlesztésének. Ebben a gazdaságban nem törődnek eléggé a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, s a segédüzemekbe invesztálják az anyagi eszközöket. Ez is hozzájárul ahhoz, ho^v évről évre veszteségesen gazdálkodnak. A jelentés megállapítja azt is, hogy ebben a szövetkezetben magas a személyes jövedelem, és ezen belül a nem termelőmunkát végzők számára kifizetett bér. A kecskeméti Béke Termelőszövetkezetben a kísérleti céllal épült palántanevelő telep évente mintegy 900 ezer forint veszteséget okoz. Minden esztendőben ennyivel növekedik a termelőszövetkezetben a veszteség. Keresik a megoldást A tények önmagukért beszélnek. Van lehetőség a veszteségek okainak megszüntetésére. A vizsgált lajosmizsei Népfront, kunszállási Alkotmány és a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezetekben máris kidolgozták az eredményes gazdálkodás feltételeit. Megállapították a közgyűléseken, hogy a termelőszövetkezet saját erőből — állami segítség nélkül — rendezheti gondjait. A szükséges termelési, szervezési, pénzügyi és jövedelem-elosztási változ tatásokat végrehajtják. Felszámolják a vezetésben meglevő eddigi hibákat, a személyes jövedelem és a felhalmozás közötti aránytalanságokat. A legfontosabb az érin tett termelőszövetkezetekben az egységes, előrelátó, megfontolt vezetés kiala kítása. Ennek alapján már az idén is jelentős változásokat lehet elérni. A bizottságok számos javaslatot tettek, ezeket az érintett gazdaságok közgyűléseken megtárgyalták. A termelőszövetkezetek többségében önkritikusan elismerték a mulasztásokat és valamennyi közgyűlésen elfogadták az állami támogatás feltételeként javasolt intézkedéseket. Ezeken az össze jöveteleken élénk vita alakult ki. Két termelőszövetkezetben a vezetőket leváltották. A közgyűlések által hozott határozatok alkalmasak a vizsgált termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonalának javítására. K. S. 1f Kisiparosok a lakosság szolgálatában ^ZZ a KIOSZ elnökének tájékoztatója „Torony" aKisberetvás helyén Naponta sok nézője akad Kecskeméten, a hajdani Kisberetvás vendéglő helyén folyó építkezésnek, s főleg a szomszédos zsinagóga magasságáig nyúló beton-„toronynak’\ Az anyag- és időmegtakarítás szempontjából egyaránt előnyös, korszerű csúszózsalus építési technológia első kecskeméti alkalmazásának szemlélői lehetünk. A képünkön is látható — a lépcsőházat. felvonóaknát és a központi kéményt magába foglaló „torony” május 5-én kezdett, s éjjel-nappal folytatott építésének befejező részéhez értek pénteken hajnalban a megyei építőipari vállalat dolgozói. Ami ptsiig bizonyára köztudott már: az építkezés nyomán a jövő év második felében — a 45 lakást, valamint földszintjén és első emeletén az OTP megyei központját magába foglaló — tetszetős öröklakásház egészíti ki az „öreg” városközpont egyik foghíját. (Pásztor Zoltán felvétele.) Volt idő. amikor Bács- Kiskunban havonta 40—50 iparengedélyt adtak vissza a kisiparosok. Néhány adat, ami a megyei állapotot jelenleg jellemzi. 1968-ban — a tavaly előtti 630-cal szemben — 638 új iparengedélyt bocsátottak ki. Ma összesen 4600 magánkisiparos dolgozik, közülük 284-en alkalmazottat foglalkoztatnak, 600-an pedig tanulót nevelnek. A mellékfoglalkozású magánkisiparosoknak. körülbelül 5 százaléka , nyugdíjasként kapott ipar- i engedélyt, 321-en pedig vállalati hozzájárulással másodállásban folytatnak raagánkisipari tevékenységet. Az utóbbiaknak a fele a bajai és a kalocsai járásban dolgozik. A számokban is (kifejeződő átalakulás mögött a kisiparosokat illető (társadalmi vélemény megváltozása munkál. Helyzetükről. a gazdaságirányítási reform hozta új lehetőségekről beszélgettük dr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével. — Az egyik változás, amit a mechanizmus reformja hozott magával, az anyagellátást érinti — kezdte nyilatkozatát a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke. — Korábban kiutalásos formában jutottak feldolgozandó alapanyaghoz a mesterek. Most kereskedelmi úton szerzik be az árut, ami érzékelhető javulást eredményezett, könnyebben jutnak hozzá a faanyaghoz, a bőrhöz. Hiány azokban a cikkekben mutatkozik, amelyekből korábban sem tudtuk kielégíteni a keresletet Kevés a horganyzott cső, a méretes idomvas, az alkatrész. Sajnos, a vasanyagoknál magasabb import mellett sem lehet a jövőben különösebb javulásra számítani. Általában elmondhatjuk, hogy a szabad beszerzési mód több lehetőséget ad a kezdeményezésre. — A kisipari termékek zöme a szabadáras kategóriába tartozik. A lehetőség tehát adott az árak emelkedésére, nem köt a korábbi árjegyzék. Drágábban dolgoznak-e a mesterek? — A m ag á nkisi p arasok kalkulációkat készítenek, amelyeket öt évig kötelesek megőrizni. Ily módon bármikor ellenőrizhetők a számításaik. Az árszínvonal — a tapasztalatok szerint — általában nem emelkedett. A ruhafazonok ára — 20—25 százalékkal — csak a ■ belvárosokban lett magasabb, vagyis ott, ahol fizetőképes kereslet jelentkezik. Falun viszont nem emelkedtek az árak, s így lényegében kiegyenlítődik a különbség. — A közelmúltban több olyan rendelkezés látott napvilágot, amelyek megkönnyítik a kis jövedelmű magánkisiparosok életét. Milyen eredményt hoztak e rendeletek? — Az idén január 1-től valóban kedvezően változott meg az adózási rendszer. Az ötezer lélekszám alatti községekben — lengyel példa nyomán — és a szolgáltatásokat tekintve ellátatlannak minősített területeken a korábbi egy esztendővel szemben két éven át iövedelemadó-mentesek. akik iparengedélyt kémek. Az idős és rokkant kisiparosok évi kedvezményének az eddigi 1000 forintos felső határát 1500 forintra emelték. A 65 éven felülieknek pedig egyáltalán nem kell adót fizetni. Az alacsonyabb jövedelműeknél ezenkívül mérsékelték az adókulcsokat, hogy érdemesebb legyen dolgozniuk. Az eredmény megmutatkozik az új iparjogosítványok növekvő számában. Tavaly például 3400-zal több magánkisiparos dolgozott az országban, mint 1967-ben. És még valami. A kisiparosoknak a fele 50 évnél idősebb, s gondot jelent az utánpótlás. Kevesen jelentkeznek ipari tanulónak. A kisiparosok gyermekeiknek mindössze 8.5 százaléka kívánja folytatni az apa mesterségét, míg korábban nemzedékek vették át egymástól — a családon belül — a szerszámokat Kétségtelenül javít a helyzeten, hogy ösztönzőbbé vált az ipari tanulók után iáró adókedvezmény. Bács-Kiskun megyében tavaly 224 millió forint értékű javítást-szolgáltatást végeztek el a magánkisiparosok, s az idei tervük ennél 4 millió forinttal több. Hogyan válnak méginkább érdekeltté a termelésben? — A magánkisiparosok jogosan vetették fel, hogy igazságtalan volt az a korábbi eljárás, amely szerint a foglalkoztatott segéd- és szakmunkások után egyaránt 500 forint adót kellett fizetni. Most az alkalmazottak keresetének 20 százalékát teszi ki ez az összeg. Ösztönző az is, hogy az eddigi 24 hónap helyett 36 havi kölcsönt kaphatnak — 30 ezer forintig. Eddig csak új műhely létesítésére és szerszámok beszerzésére vehettek fel támogatást. Most az anyagbeszerzésre is ad kölcsönt a bank. — A fokozódó verseny hogyan hat a kisiparosok tevékenységére? — Ügy, hogy verseny bontakozott ki a mesteremberek között is. Ezt a szellemet a taggyűléseken mi is éleszteni igyekszünk, hiszen olyan eredményei vannak. mint a garanciális javítás. a házhozszállítás és a részletfizetési kedvezmény az asztalos és kárpitosipari szakmában. Halász Ferenc Honvédelmi tudósítók országos értekezlete A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnökségének rendezésében május 15-én és 16-án kétnapos értekezletre került sor Székesfehérváron, a Fegyveres Erők Klubjában. Az első napon a megyei lapok honvédelmi tudósítóinak részvételével a honvédelmi nevelő munka időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Az előadó, Kiss Lajos vezérőrnagy, vitaindítójában a sajtó és a néphadsereg együttműködéséről szólt. A vitában több megyei lap tudósítója szólalt fel. Délután a honvédelmi ismeretek tantárgy oktatásának tapasztalatairól hallgatták meg a tudósítók az előadást, amelynek előadója Koncz László, a Fejér megyei Tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője volt. Ezt követően a megjelent pedagógusok élénk eszmecserét folytattak. A következő nap programja nemcsak tartalmas, hanem igen színes volt. A megyei lapok honvédelmi tudósítói találkoztak a szocialista államok lapjainak Magyarországra akkreditált tudósítóival, akikkel közösen laktanyalátogatáson vettek részt. Délután a haditechnikai bemutató — több új fegyvert, légvédelmi rendszert ismertek meg a tudósítók — és folyón való átkelési gyakorlat következett. Ezúttal azok a néhány hónapja bevonult katonák mutatták be tudásukat, akik ez idáig még nem vettek részt harcgyakorlaton. Katonafiaink kiválóan megállták helyüket.-
