Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Korunk gyermeke Nagyobbra nő, hamarabb érik Az orvosi és statisztikai kutatások bizonyítják, hogy a legtöbb fejlett or­szágban napjainkban sok­kal előbb megy végbe a gyermekek növekedése, a serdülők nemi érése, mint az elmúlt évszázad­ban. Kapitalista és szoci­alista országokban — ha­zánkban is — több tu­dományág szakemberei foglalkoznak ennek a je­lenségnek a vizsgálatával, okainak feltárásával. A tudomány akceierációnak nevezi ezt a jelenséget, s lényegét a legáltaláno­sabban úgy fogalmazhat­juk meg: az emberi fej­lődés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nem­zetközi vizsgálatok elő­ször is azt mutatják ki. hogy a mai 8—14 évesek átlagosan 10 centimé­terrel magasabbak, mint amilyenek 1880— 1900-ban az ugyanilyen életkorúak voltak. A maiak általános fejlődé­sükben is mintegy két évvel megelőzik az em-r lített évtizedek gyerme­keit. A gyorsabb fejlő­désre több európai or­szágban jellemző a gye­rekek és serdülők mell­bőségének, testsúlyának, termetének állandó növe­kedése (leszámítva a há­borús éveket.) A hazai kutatások is kimutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos testmagassága 5—6 centi­méterrel, egyes évjáratok­ban még ennél is többel haladta az 1928-as évjá­rat testmagasságát. Más hazai adatok arra szolgál­tatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az álta­lános iskolába lépett gyer­mekek 8—10 centiméter­rel voltak magasabbak, mint 1907—14 között a hasonló korúak. Az akcelerációra jel­lemző további nemzetközi megfigyelés az iskolai sporteredmények növeke­dése is. A magasugrás, távolugrás, a súlylökés eredményei a 15 éves fi­úknál az 1910-es években alacsonyabbak voltak, mint az 1950-es évek vé­gén. s a 60-as évek ele­jén. A tudomány egyik vita­témája; melyik időszak­ban kezdődik az akcele­­ráció. a fejlődés „megug­rása”? Egyes vélemények szerint a mai 2 évesek általában nyolc-tíz centi­méterrel. (mások szerint 5—10 centiméterrel) nő­nek nagyobbra, mint az 1910-es évek kétévesei. Ebből arra következtet­nek, hogy a gyorsabb nö­vekedés már az élet első két esztendejére jellemző, s a következő 8—10 év­ben lényegesen változat­lan. Eszerint a mai tizen­­egynéhány évesek csak azzal a 8—10 centiméter­rel magasabbak, amit már 2 éves korukban el értek. E 'felfogásokkal némi­leg ellentétben az állan­dóan végbemenő változá­sok legérdekesebb pe­riódusát. a serdülőkort egy 1965-ben megtartott nemswtközi tanácskozás a mai fiúknál 13—16, a lá­nyoknál 12—15 éves kor­ra tette. A mai gyerekek serdülési viszonyai (pél­dául a lányoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy két évvel korábban kö­vetkeztek be. Egyes ku­tatók tehát itt. ennél a kornál jelölik meg a min­den eddiginél intenzívebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minősé­gi változásokat is eredmé­nyez a gyerekeknél. Akárhogy is van, any­­nyi tény, hogy napjaink­ban nálunk is előbbre került a serdü­lés időpontja. A folyamat nem lebecsü­lendő tartalma, hogy meg­nőtt a gyerekek, a fiatal­korúak szellemi teljesítő­­képessége is. Az iskolai követelmények ma min­den fejlettebb országban, hazánkban is, jóval na­gyobbak, mint 30—50—70 évvel ezelőtt. Mégis —az arányok összehasonlítása bizonyítja —, emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akik az előírt kor­ban. jobb eredménnyel, nagyobb tudással fejezik be az iskolát. Napjaink fiataljai tehát szellemileg is előbbre vannak, leg­alább két-három évvel, mint az 50 évvel ezelőtti­ek. Egy berlini pszicho­lógus szerint általában is javult a 10—14 éves fia­talok „finom-motorikája.” Ez azt jelenti, hogy kifi­nomultabb a végtagok mozgása, e korosztályok fogékonyabbak, érdeklő­dőbbek a külvilág iránt, nagyobb a vállalkozó ked­vük. s az önértékelő ké­pességük is. Az akceleráciőt, mint komplex élettani (bioló­giai, szellemi) jelenséget kétségtelenül a lakosság széles köré­nek életkörülményeiben beállott változások okozták. Nem csupán a jobb táp­lálkozás. hanem a lakás-, a táplálkozási, az öltöz­ködési feltételek összesé­­ge, az életmód, a nevelés, a közegészségügy általá­nos fejlődése, sőt, korunk „ingerösztöne” is: a rá­dió. a televízió, a film, az olvasnivaló elterjedése. Említést érdemel ugyan­akkor az a megfigyelés, hogy a szocialista orszá­gokban az akceleráció minden réteg, a város és a falu gyermekeinél csak­nem egyformán jellemző míg a kapitalista orszá­gokban elég lényeges kü­lönbségek mutatkoznak a vagyonos osztályok gyer­mekeinek előnyére, ezek az átlagosnál is gyorsabb fejlődésében. Az emberi fejlődés fel­gyorsult ritmusához szá­mos probléma adódik, amelyek mindinkább túl­lépik a családi köteléke­ket. Foglalkozni a jelen­séggel, következtetéseket, tennivalókat levonni be­lőle egyaránt feladata az élettan, a pedagógia, a lé­lektan. a társadalomtudo­mány művelőinek. Csak jellemzésül, hogy milyen hordereiű kérdésekről van szó: a fiatal nemzedék a régebbi generációnál ko­rábban válik éretté, bio­lógiailag, szexuálisan. A társadalmi érettség, az egyéni önállóság vi­szont a legtöbb esetben később következik be, például azért is, mert több idő kell a képzettség megszerzéséhez. A nemi és társadalmi érés közötti szakadék valamennyi fej­lett ipari országban mé­lyük A nevelés- és társa­dalomtudomány azonban — a mi körülményeink között is — még adós a válasszal: hogyan lehetne, s kellene intézményesen, és a családban is áthidal­ni ezt a szakadékot. Sz. S. Fehérneműdivat hímzett — Csipkés, fodros, Érdekes színek HÉTFŐ: Krumplileves, tojá­sos galuska, fejessaláta. KEDD: Paradicsomleves, kelkáposztafözelék, sertéssült, alma. SZERDA: Gulyásleves, fánk baracklekvárral. CSÜTÖRTÖK: Tarhonyale­ves, leesés combszelet maka­rónival, kompét. PENTEK: Tejfeles ponty, párolt rizs, ecetes uborka. SZOMBAT: Rakott káposzta, túrós palacsinta. VASÁRNAP: Karalábéleves, borban párolt sertéskaraj, burgonyapüré (habosra kikeverve), őszibarack kompét, diós piskótaszelet. BORBAN PÁROLT SERTÉS­KARAJ. (A sertéskarajról sze­letelés előtt levágjuk a ge­rinccsontot, csak a borda­csontok maradnak meg.) 60 deka sertéskarajt felszeletel­ve, egyenként kiverünk, sóz­zuk, lisztbe forgatjuk a sze­leteket, majd forró zsírban, mindkét oldalon pirosra süt­jük. A húst a zsírból kiszed­jük és a visszamaradt zsírban 3 deka lisztet pirítunk. Fel­eresztjük egy deci fehér bor­ral, adunk hozzá egy kis pa­radicsompürét, felöntjük 2 de­ci vízzel, s felforraljuk. Ez­után visszarakjuk a lébe a karajszeleteket, és fedő alatt puhára pároljuk. Kis fej, fi­nomra vágott vöröshagymát kevés zsíron világosra pirí­tunk. Törött borsot, sót és vá­gott petrezselyemzöldet, 15 de­ka finomra vágott gombát adunk hozzá és néhány per­cig pároljuk. Kevés tejföllel tálaljuk. LERAKOTT DARÄLT HÜS: 50 deka marhahúst ledará­lunk, hozzáadunk egy egész tojást, kevés sót, egy kávés­kanál lisztet, 3 kanál morzsát, majd az egészet jól összedol­gozzuk. Ezután elkészítjük a tölteléket. Két tojássárgáját kikeve­rünk 2 szelet tejben áztatott fehér kenyérrel, egy kanál apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel és nagyon kevés ap­róra vágott vöröshagymával. Kissé megsózzuk és hozzáad­juk a két tojás felvert hab­ját. Tűzálló edényt zsírral ki­kenünk és a darált hús felét beletesszük, ráhelyezzük a töl­teléket és betakarjuk a da­rált hús másik felevet, a te­tejét kevés vajjal vagy zsír­ral meglocsoljuk és sütőben pirosra sütjük. Tálalás előtt felszeleteljük, egy deci tejföl­lel, kevés paradicsomiével meglocsoljuk és még 10 per­cig a sütőbe tesszük. Burgo­nyapürével tálaljuk. DIOS PISKOTASZELET. Pis­kótatésztát keverünk 4 tojás­­sárgája, 4 evőkanál porcukor, 4 kanál liszt és a 4 tojás fel­vert habjával. Hosszúkás tep­sibe megsütjük. Másik 4 tojás sárgáját 4 kanál cukorral, kés­hegynyi szódabikarbónával 20 percig keverünk; hozzáadunk 5 deka darált diót, kevés re­szelt citromhéjat, 2 csapott evőkanál zsemlemorzsát, vé­gül a 4 tojás felvert habiét. Ugyanabba a hosszúkás for­mában sütjük meg, melyben előzőleg a piskótát sütöttük. A sárga piskóta tortalapot megkenjük málnalekvárral; a diós tésztalapot a tetejére illesztjük, majd az egészet be­vonjuk csokoládémázzal. A fehérnemű — az öl­tözködés alapja, s mint ilyen, állandóan alakul, változik. Anyáink idejé­ben csak a rendkívül mo­dern nők hordtak pizsa­mát, és a kelengyében 10 —12 darab hímzett, mo­­nogramos, batiszthálóing szerepelt. Ma már nagyot változott a divat, és ezzel a fehérneműről alkotott vélemény is. A hálóing A statisztikai kimutatá­sok szerint ebből a fehér­neműből csaknem minden nő vásárol. A divat a régi hímzett rózsaszín és fehér, kék és zöld földig érő in­gek helyett csodálatos csipkés, fodros, áttetsző­én finom anyagú öltözé­keket kreált. A habse­lyem, nylon hálóingek anyaga gyűrtelenített, könnyen mosható kelle­mes viselet. A hálóing hossza pedig nem a divat előírása, hanem viselője ízlése szerint változtatha­divatújdonság. A hálóin­gek díszítése fantáziadús. Szerepet kaptak a fodrok, csipkék,' színes hímzett szalagbefűzések, a finom kis rüssök. S vannak telje­sen csipkefelsőrésszel ké­szített hálóingek is. Ma már az igazán szép, finom hálóingekhez megfelelő köntöst is készítenek. Ezek a hálóing hosszúsá­gával azonosak, díszíté­sük is egyforma, csupán a köntös hosszúujjú, és a csipkézés és díszítés vala­mivel dúsabb rajta. A pizsama Szinte mindennapi vise­letté vált. Nem kell fél­reérteni. Ma már nem szé­r csipkével díszített béby doll A pizsamát, — meg­felelő anyagból — nem csak otthonkának, hanem társasági ruhának is be­mutatták. A nadrág és blúz viselete ugyanis min­dennapi öltözékké vált. A kombiné Egyre inkább nadrág­gal, garnitúrával szerepel. Valljuk be, hogy így ízlé­sesebb is. Habselyemből, nylonból egyaránt készí­tik. De a legújabb a „dup­­lon” alapanyagú, amely a habselyem simulékonysá­gát, szellősségét, a nylon gyűrtelenítettségét és for­matartósságát egyesíti. Még mindig divatosak az erős színű garnitúrák: sö­tétkék, fehér csipkével. Korállszín, vagy piros, fe­kete csipkével. Űj szín az indiai rózsaszín, vagy ma­gyarul: matyó-rózsaszín. De felhasználják a penész zöldet éppen úgy, mint a mustársárgát, a lila sokfé­le árnyalatát és a hagyo­mányos pasztellszíneket. Üjdonság, hogy a kombi­né—nadrág együtteshez, tó. Vannak, akik földigérő­­en szeretik, vannak, akik vádliig tartják megfelelő­nek. Legújabban a férfi­ing hosszúságú hálóing a gyen pizsamában ajtót nyitni, ha a táviratkihor­dó becsönget. Különösen nem, ha a pizsama nyo­mottmintás plüssből ké­szült, ahogyan a Habse­lyem Kötöttárugyár új­donságaként bemutatta. De kapható a konzervatív ízlésűeknek megfelelően bolyhos belsejű rózsaszín, vagy halványlila habse­lyem pizsama éppen úgy, mint áttetsző púderrózsa­szín, többsoros fodorral és HOL NYARALJANAK a szívbetegek, a magas vérnyomásúak? A nyaralási hely meg­választásában fő tényező az üdülésre menő ember egészségi állapota és a nyaralóhely klimatikus és egyéb egészségügyi adott­sága — hangzott a válasz. Aki egészséges, bárhova elmehet nyaralni, de a túlzásoktól természetesen neki is óvakodnia kell. El­sősorban a túlzott napfür­dőzés lehet ártalmas. A Nap ibolyántúli sugarai ellen ugyanis a szervezet a lebarnulással, a fokozott pigmentációval védekezik, az ehhez szükséges anya­got azonban a vörös vér­sejtekből vonja el. A nap­fény túlzott „adagolása” tehát átmenetileg a vörös vérsejtek hiányát idézi elő, amire a szervezet ezek fokozott termelésé­vel válaszol. Szívbetegeknél, magas vérnyomásban szenvedők­nél, influenza, tüdőgyulla­dás, általában gyulladásos betegségek után, fekélybe­tegségben, anyagcsere­­bántalmakban szenvedők­nél különösen ártalmas lehet a sok napozással fürdéssel, úszással járó felfokozott anyagcsere és az előbb említett, lökés­szerűen növekvő vörös­­vérsejt-termelés. Ugyanez áll a neuraszténiásokra, idegbetegekre is. Az ilye­nek tehát jobban teszik, ha előnybe részesítik a szárazabb levegőjű, meg­nyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. A helyes üdülés egyik fontos kelléke a környe­zetváltozás. Aki tehát egész évben ingerdús kör­nyezetben: zajos, idegesí­tő munkahelyen dolgozik, jól teszi, ha pihenőjét mi­nél csendesebb, megnyug­tatóbb helyen tölti. Inger­­szegény környezetben élő emberek, főleg fiatalok részére viszont a változa­tos, programokban, élmé­nyekben gazdag nyaralás jelent felfrissülést vagy a hálóing—köntös garnitúrához puha, finom kis papucsokat készítenek, azonos anyagból. K. M. Sóvá nyitó kenyér Ilyen kenyeret Angliában sütnek. Szójalisztet, búza­csírát és búzafehérjét tar­talmaz. Ebben a kenyérben csupán 15 százalék szén­hidrát van, míg a rendes kenyérben mintegy 50 szá­zalék. Aki ezt a különle­ges kenyeret eszi, nem éhes, mert jóllakatja őt a kenyér nagy fehérjetartal­ma. Ezért az egyéb élelmi­szerek fogyasztása erősen csökkenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom