Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
4. oldal 1969. május ti, szombat Fejlesztésre vár •• fr-xri'JA üzemorvosi NEB-vizsgálat ipari és mezőgazdasági munkahelyeken Tízezer árucikk, negyvenmilliós forgalom :■% ti" ‘i rí': 1 :,i; Egy rendkívül figyelemre méltó téma vizsgálatát fejezte be nemrégiben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság: megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek egészségügyi körülményeit . az ott dolgozó több tízezer ember egészségügyi, orvosi ellátását. Naponta hetven óra Köztudott, hogy az utóbbi években nagy lendületet vett megyénkben az ipar fejlődése. Ismert tény az is, hogy jelenleg még sokkal többen dolgoznak a mezőgazdaságban. Érdemes azonban felidézni a számokat: megyénk szocialista mezőgazdaságában 158 ezer ember, az ipari üzemekben pedig 54 700 ember keresi a : kenyerét. Az ipar fejlődésének gyorsulása különösen a második ötéves terv utolsó éveiben és a harmadik ötéves terv során volt érezhető. Ezen időszakban kivitelezett beruházások javították a dolgozók munkakörülményeit, a baleset-elhárítási és munkaegészség; ügyi szempontból egyaránt. Vannak azonban olyan sajátosságok, amelyek akadályozták és nehezítették az üzemegészségügy helyzetét: az üzemek nagy része kis- és középüzem, s ezek alkották a kiindulási alapot, gyakran a hely. épület, gé■ pi 'berendezés, szakmai képzettség hiánya jelentett gon• dpt.’,,Mindehhez járult, hogy az egészségügyi vezetés sem értékelte kellően az üzemegészségügy fontosságát, s így az orvosok nem talál: ták meg helyüket a gyárak , kapuin belül. Ennek az lett a következménye, hogy a megye egész területén naponta összesen - csupán 70 órában van rendelés az üzemekben, s mind össze három főállású üzemorvos van, a többi mellék■ állásként napi egy-négy órát tartózkodik az üzemi rendelőben. Így sajnos, nagyon lemaradtunk az országos átlagtól, hiszen nálunk 10 ezer lakosra 1,2 óra jut, míg országosan ez 4,7 óra üzemorvosi rendelést jelent ugyancsak 10 ezer lakosra. Megyénkben a mintegy 80 jelentősebb ipari üzem közül csupán 25-ben van üzemorvosi rendelő. Idézzünk egy mondatot a NEB összefoglalójából: „Az alacsony üzemorvosi óraszámot alig lehetett valamivel javítani, mert tévedés folytán a III. ötéves tervben üzemorvosi fejlesztés nem volt tervezve..." Körülmények és forintok Pedig erre a „fejlesztésre” igen nagy szükség volt és van ma is. Az egészségtelen munkahelyen dolgozó embereket olyan megbetegedés veszélye is fenyegetheti, amely miatt hosszú ideig táppénzes állományba kerülnek. Ha ennek csupán anyagi kihatásait nézzük, akkor is megértjük a kérdés fontosságát: tavaly a megyében több mint 78 000 ember volt táppénzen hoszszabb-rövidebb ideig, s az SZTK — ugyancsak 1968- ban — részükre összesen több mint 90 millió forintot fizetett ki. Nézzünk egy-két olyan körülményt, amely kifogásolható, s amely elobbutóbb betegséget okozhat. A baromfi-feldolgozó iparban a plusz 22 fokos üzemből a munkások rendszeresen bejárnak a mínusz két, vagy a mélyhűtött mínusz 22 fokos helyiségekbe. A Zománcipari Műveknél a zománcszórás kézi erővel történik a vörösre felizzított tárgy mellett. A kazánházakban a hő- és levegőszennyezés elleni védekezés minimális, csak a felső légréteg tisztítása történik, a leülepedő gázok bentmaradnak. Tsz-ek — javaslatok Mint említettük, megyénk felnőtt lakosságának döntő többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Hogy miért beszéltünk mégis többet az iparról? A válasz egyszerű: lényegesen több veszély van például a Zománcipari Művekben, mint egy kertészetben. Nem jelenti azt azonban, hogy a termelőszövetkezetekben minden rendben van. Az egyre fokozódó gépesítés, a vegyszerek elterjedése, a segédüzemek tevékenysége, s egyáltalán a tsz-ek üzemi „berendezkedése” növelheti a baleseti veszélyt a munkaköri ártalmakat És sajnos, növeli is, aminek szomorú következménye, hogy a tszeknél a táppénzes arány általában egy százalékkal magasabb, mint az ipari üzemekben, a balesetek aránya pedig legalább kétszerese, de helyenként többszöröse is. Üzemorvosok a tsz-ekben nincsenek. összefoglalója végén a NEB javaslatokat tesz az egészségügyi körülmények javítására. Többek között: a termelés tervezésénél nagyobb gondot fordítsanak az üzemegészségügyre, s ebben a tervezésben — megyei szinten — nagyobb rendszerességre van szükség. Még legalább napi száz óra üzemorvosi rendelést kell bevezetni, elsősorban főállású (napi nyolc óra) orvosokkal. Lehetővé kell tenni, hogy az üzemorvos táppénzre vételi joggal bírjon, a járási, városi főorvosok rendszeresen ellenőrizzék az üzemorvosi munkát stb. Tennivaló tehát bőven van. Ezt a kötelességet azonban nem szabad szükségszerű plusznak felfogni, hanem elsőrendű és az emberekért, a dolgozókért való munkának. Gál Sándor Kétezer tácántojás — Fácánnevelőt létesít a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet. A MAVAD- dal kötött szerződés szerint kétezer fácántojást keltetnek a gazdaságban. A szükséges felszereléseket, berendezéseket a termelőszövetkezet műhelyeiben készítik. Húszéves az ÜVÉRT Ebben az évben húsz esztendeje annak, hogy megalakult az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat, szocialista kereskedelmünk egyik, azóta méltán jó hírnevet kivívott reprezentánsa. Az évforduló alkalmából Pogány Imrével. a vállalat kecskeméti lerakatának vezetőjével beszélgetve igyekeztünk summázni a két évtized alatt végbement változásokat, megvonni az eredmények mérlegét. — A fejlődést minden bizonnyal a forgalom alakulása érzékelteti a legjobban — mondotta. — Míg a kezdeti évek átlagos forgalma alig 3 millió körül volt. az idei tervünk már 38 millió forinttal számol, de bízunk benne —, s ez a reményünk meg is alapozott —, hogy a tényszám a 40 milliót is meghaladja maid. Húsz éve a vállalat mindössze egynéhány gyárral állott kapcsolatban. Ma viszont félszázra tehető az állandó szállítóinknak számító üveg-, porcelán-, illetve műanyaggyárak száma. Közöttük olyan márkás, jónevű partnerek, mint a Herendi és a Zsolnay gyár, vagy az ajkai, salgótarjáni, sajószentpéteri és tokodi üveggyárak. Az 1949-es árulistán importcikkek még egyáltalán nem kaptak helyet. Napjainkban viszont az összes forgalom egyharmadát teszik ki a külföldi eredetű áruk. fÉiekes megemlíteni, hogy ugyanakkor — különösen műanyagcikkekből —> az országos vállalat számottevő exporttevékenységet is lebonyolít A cég életében jelentős mérföldkő volt 1964. az országos vállalattá szerveződés éve. Az elmúlt esztendő viszont a kishatárforgalom életbelépése révén vált fontossá: déli szomszédunk azóta tekintélyes mennyiségű árut, elsősorban népművészeti cikkeket vesz át tőlünk. Az ÜVÉRT jelenlegi cikklistája csaknem tízezer árut foglal magában. A kecskeméti lerakat a megye több mint 400 boltját látja el áruval. Ezek közt 20-nál több az állami, illetve szövetkezeti szaküzlet és áruház. Jó néhány bolttal kötött szocialista szerződések szolgálják a kölcsönös segítést, a jobb áruellátást, a rendszeres piackutatást. A boltvezetők egyébként Ízlésesen berendezett mintateremben tarthatnak szemlét az áruk felett. mielőtt megtennék rendelésüket. A 20 évvel ezelőtti tíz egynéhány dolgozó utódaként jelenleg félszáz főnyi jólképzett szakgárda áll a nagykereskedelemnek ezen a posztján. Két brigádjuk vesz részt a szocialista munkaversenyben. s az egyik már védője is a büszke címnek. Említsük meg név szerint is két „veterán” brigádtagot: Várkonyi Endre főraktárost, aki az alapítás éve, és H. Kovács Antalt, aki 1952 óta dolgozója az ÜVÉRT-nek. — A gazdasági reform megszabta üzempolitikánk egyik legfőbb feladata a lakosságot közvetlenül ellátó kiskereskedelmi bolthálózat igényeinek a kielégítése — mondotta végezetül Pogány elvtárs. — Módszerünk: a tisztességes gazdasági verseny, a szocialista kereskedelem írott és íratlan törvényeinek betartása. Ilyen szándékokkal és célkitűzésekkel nézünk a vállalat működésének harmadik évtizede elé. J. T. Megrendelő a Dunai Vasmű és az Ikarusz A Duna innenső oldalán, a dunaújvárosi kéményrengeteggel szemben csupán egyetlen karcsú gyárkémény emelkedik a magasba. Bizonyos szögből nézve úgy tűnik, mintha a többiek ezt az egyet nem fogadták volna maguk közé. A folyam innenső oldalán árváskodó kémény a Dunavecsei Vegyesipari Vállalaté. Fiatal üzem. Amikor 1964-ben elkezdték a munkát, a 9 milliós évi termelést 800 000 forint veszteséggel zárták. Nem voltak megfelelő szakemberek, a műszaki gárda tapasztalatlan fiatalokból ájlt. No és a bizalmatlanság ... Kara Mihály, a vállalat igazgatója el-A hóvihar csendesebb lett valamelyest. Az URH- kocsi fényszórója majdnem az egész ösvényt bevilágította, a 16. számú háztól a Bajkál Szállodáig. Sarapov a földre mutatott: — Itt esett össze. A férfinek csak tíz métert kellett tennie, azután eltűnt a 16. számú ház árnyékában. Ezért nem látta meg Latina. — Lehet — válaszolt Tyihonov. — Nekem mégsem tetszik az ügy. Felemelte a karját, intésére a reflektort kikapcsolták. Végiglépkedtek az ösvényén, kiértek az útra. — A Petrovkára — mondta Sarapov a sofőrnek. KEDD A kulcs megakadt a zár■ ban, Tyihonov káromkodva forgatta jobbra-balra, hogy ki tudja nyitni az ajtót. Végül is sikerült: a zár engedett. A szobában hideg volt. Az íróasztalhoz lépett, felkattintotta a lámpát. Levetette és a szék karfájára dobta télikabátját. Tagjaiban érezte az átvirrasztott éjszaka fáradtságát. „Elmehetnék éjjeli őrnek — gondolta. — Meleg vattakabátban üldögélhetnék a friss levegőn, és alhatnék! De szép is lenne. Reggel pedig lefekhetnék, és újra alhatnék. Álom!... Tyihonov kihúzta magát, megroppantak a csontjai. Járkálni kezdett, fel-alá. „Fel kell hívnom az Autóbuszközlekedési Igazgatóságot.” Hat szám. — Tyihonov beszél, a bűnügyi rendőrség operatív tisztje. Nem, nem, a családjával semmi baj sem történt. Arra kérném, adjon felvilágosítást, milyen időközökben közlekedik a 24- es járat Vladikino körzetében 20 és 21 óra között. 11 nercenként? Köszönöm. Még egy kérésem van. A 10 óra és a 20 óra 45 perc cözött induló járatok gépkocsivezetőinek nevét szeretném tudni. írom. Gav.rilenko 20 óra 26 perc. ’Gyemidov 20 óra 37. Lampszi 20 óra 48. Köszönöm. Viszonthallásra ... Tyihonov befordult a Petrovkára, s a Puskin tér felé vette útját. A friss levegő felébresztette. Léptei alatt csikorgott a hó. A „Rosszija” Filmszínháznál már gyülekeztek a reggeli előadás nézői, _a Puskin szobornál úttörők várakoztak. Moszkva élte a maga megszokott életét. Tyihonov trolibuszra szállt. A Tyoplij utcáig utazott. Lassan baktatott fölfelé a lépcsőn, minden fordulónál megállt. A legjobban attól a pillanattól félt, amikor becsönget, s válaszolnia kell a kérdésre: „Ki az?” „Nyissák ki. Bűnügyi rendőrség.” Ezekre a szavakra nem ritkán érkezett golyó a zárt ajtón keresztül. így halt meg Tolja Pankratov is. Fiatal fiú volt, s elfelejtette, hogy ilyenkor félre kell állnia az ajtóból. Az ilyenkor esedékes könnyű hidegrázáshoz azonban viszonylag könnyen hozzá lehet szokni. Nehezebb megszokni, hogy az ember beállít egy ismeretlenhez és így szól: „A lányát megölték” ... A IV. emeleten Tyihonov megállt, előhúzta zsebéből a cédulát: „V. em. 49.” Nagyot lélegezve továbbindult. A lépcsőfordulóból már látta, hogy a lakás ajtaját tárva-nyitva hagyták. Belépett az előszobába. Sápadt, karikásszemű embereket látott. Tehát elkésett. S életében először most megkönnyebbülést okozott neki az, hogy valaki megelőzte. Egy testes férfi a telefonnál állt, fojtott hangon beszélt valakivel: — Bürokraták ezek, nem emberek, én mondom! Dühösen lecsapta a kagylót, Tyihonovhoz fordult: — Jó napot. Áron Szkorij vagyok a szerkesztőségből. ön, ha nem tévedek, Konsztantyin Mihajlovics? — Nem. Sztanyiszlav Pavlovics vagyok. De ennek nincs különösebb jelentősége. — Hát bizony, nincs. Ma nincs... (Folytatjuk) Gyenes Károly fiatal esztergályos már az új szerelőcsarnokban dolgozik. mondja, hogy abban az időben nem igen kaptak nagyobb megrendelést, s a lakosság sem szívesen vette igénybe a vállalat szolgáltatásait. Egy-két évig így emlegették őket: — a csiriz klub. A vállalat vezetői kooperáló partnereket kerestek. Az első komolyabb megrendelést a Dunai Vasműtől kapták. Öltözőszekrényeket, majd a dunaújvárosi partomláskor nagy mennyiségű csőállványt készítettek. A termékekkel elégedett volt a megrendelő, ami azt jelentette, hogy újabb megbízatások érkeztek, de most már több százezer forintot érő munkákra. Ilyen volt a Ljöngström léghevítő elemek gyártása, melyeket a Vasműben használtak fel. A másik jelentős partner az Ikarusz, amelynek megrendelésére autóbuszokhoz vezetőüléseket gyártanak. A felsoroltakon kívül a vállalat gyártja a kislakásépítkezéseknél közkedvelt salakblokkokat is. A járás fejlesztési programjában jelentős feladatot kapott a Vegyesipari Vállalat — ők látják el a tsz-eket és a saját erőből építő családokat jó minőségű és olcsó falazó elemekkel. Évente már 400 lakás építéséhez elegendő blokkot állítanak elő. Sokat szállítanak belőle a megye más községeibe, városaiba is. Az említettéken kívül többek között 200 ezer darab Áutópress kávéfőzőt gyártanak évente és a járás határain túl is ismertek asztalos-, valamint építőipari termékei. 1968-ban a 33 millió forint termelési érték mellett az évi tiszta nyereségük már meghaladta a hatmillió forintot. Mindehhez természetesen új, nagyméretű szerelőcsarnok, tágasabb irodahelyiségek és egyéb — a termelést segítő — létesítmények építésére volt szükség. A további tervekről szólva Kara Mihály igazgató és Vágó .Miklós főkönyvelő elmondta, hogy tárgyalásokat folytatnak az Ikaruszszal; bízzák teljesen rájuk az autóbuszülések gyártását. Ha ez megtörténne, a vállalat rövid idő elteltével 70—80 miltjó forint értékű árut állíthatna elő 'évente. Szabó Attila
