Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

% ©Mai 1969 májas 1«. pántéi MIKÖZBEN a dél­vietnami szabadság­­harcosok az offenzíva folytatásaként húsz célpontot támadnak, Washingtonban óriási beharangozás után elhangzott Nixon rá­dió- és tv-beszéde, amelyben a vietnami béke megteremtését leglényegesebb pont, „kölcsönös kivo­éélzó javaslatait mondta el. A hogy Nixon továbbra is ragaszkodik a nulás” már annyiszor visszautasított követeléséhez. Ha a beszéd „nüanszait” vizsgáljuk — mint ezt annyian megteszik majd a következő napokban —, akkor sem találunk olyan megállapításokat, amelyek észrevehető változást jelentenének a washingtoni irányvonalban. „Harcoló katonáink nem fognak kimerülni, delegátu­saink nem fáradnak bele a vitába, és szövetségeseinket nem hagyjuk cserben” — mondotta az elnök. Itt sem hiányzott a csattanó, mint a választási hadjárat vala­mennyi, Vietnam-elemző beszédéből: „Amennyiben to­vább folytatódik a szenvedés, az befolyásolni fogja to­vábbi döntéseinket”. Az első kommentárok kivétel nél­kül Utalnak arra, bogy Nixon javaslatai számára egy­séges támogatást kért az amerikai néptől Ez arra en­ged következtetni, hogy a beszéd lényegében véve újabb időnyerési kísérlet, törekvés arra, hogy az elnök elejét vegye a háborúellenes mozgalom felújulásának az Egye­sült Államokban. Az amerikai elnök portréjáról száznapos kormányzás után is hiányoznak a „politikai arcvonások”, és leg­utóbbi beszédében sem tett kísérletet azok határozott felvázolására. KÖZEL-KELETEN a feszültség gócpontja most ismét a Szüezi-csatornához tolódott. A két hónapja tartó arab —izraeli „tüzérségi háború” során eddig viszonylag ke­veset szenvedett Port Said, a jelenlegi célpont. A má­sik tűzszüneti vonalon, a Jordán folyó felett pedig újabb izraeli berepülések történtek. Az Arab Liga fő­titkárának sikeres tárgyalásai viszont valószínűleg némi nyugalmat biztosítanak a kormányválságtól zilált Liba­non és a palesztinai ellenállók között. Ahogy erősödik az arab egységfront — a közeljövőben csúcstalálkozó is lehetséges —, Izrael úgy fokozza alig titkolt csapat­szállításainak ütemét a szíriai, a Jordániái és a szuezi tűzszüneti vonalhoz. Tekintélyes arab lapok és Közel- Kelet szakértők szerint nem lehetséges, hogy a fenn­állásának 21. évfordulóját ünneplő Izrael újabb „pre­ventív” háborút készít elő. A EONNI nemzetgyűlésben lezajló heves viták a devizapolitika körül dúlnak. Rendkívül kemény táma­dásoknak van kitéve Kiesinger, aki a jelenlegi zilált helyzetben a reakciós uniópártok egyesülésére játszik, a közelgő választások felé kacsintva. Á párizsi válasz­tási előkészületek során viszont Defferre most próbál újabb támadást indítani, és csatasorba állította a kis­polgárok körében meglehetős népszerűségnek örvendő ^all-round” politikust, Pierre Mendes-France-t is. B. P. Figaró-válság PÁRIZS (MTI) A Figaro újságírói, akik vasárnap óta sztrájkolnak, szerdán a sztrájk folytatá­sa mellett döntöttek: A szerkesztőség és a laptulaj­donosok között 19 éves fennálló szerződés szerdán éjfélkor lejárt. Ezért a lap 40 újságírója megszállta a szerkesztőség helyiségeit, nehogy a tulajdonosok más újságírók igénybevételével megkíséreljék a lap meg­jelentetését. A Figaró válsága súlyos jogi ellentmondást vet fel. Á lap ugyanis egy tőkés vállalat birtokában van, amelynek főrészvényese Jean Prouvost és a cukor­­gyáros Femand Béguin. Ugyanez a vállalat a tulaj­donosa több más lapnak, közöttük a Paris-Match­­nak is. A tulajdonosok, el­sősorban jogukra hivatkoz­va, akarják kézbevenni a lap irányítását. A Figaro problémájával legújabban a parlament tájékoztatási bizottsága és a kormány, sőt maga Couvé de MurVille miniszterelnök is foglal­kozott. A vezető köröket ugyanis nyugtalanítja az a tény, hogy a legnagyobb példányszámú francia jobb­oldali reggeli napilap, amely rendszeresen támo­gatta a gaulleista kormány politikáját, áz elnökválasz­tási kampány kellős köze­pén nem jelenik meg. Nixon nyolcpontos javaslata WASHINGTON (MTI) Nixon elnök „kölcsönös ellenőrzött visszavonulást” javasol a vietnami háború­ban. Az elnök szerda esti rádió- és tv-beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok a párizsi tárgyalásokon javasolni fogja „a nem dél-vietnami csapatok kölcsönös kivoná­sát Dél-Vietnamból”, és annak biztosítását, hogy „Dél-Vietnam népe szaba­don dönthessen”. Azt hi­szem á béke hosszútávú ér­dekei megkívánják, hogy legalább ehhez ragaszkod­junk, viszont a reális hely­zet azt követeli, hogy ne kívánjunk ennél többet” — mondotta az elnök. Nixon megismételte, nem lehet szó az amerikai csa­patok egyoldalú kivonásá­ról, vagy olyan feltételek elfogadásáról Párizsban, amelyek „álcázott veresé­get” jelentenének az Egye­sült Államok szempontjá­ból. Ugyanakkor az USA nem számít arra, hogy „tisztán katonai megoldást érjen el a harcmezőn”. Az elnök által előter­jesztett javaslatok a követ­kezők: 1. Minden nem dél-vietnami erőnek meg keli kezdenie a kivonulást Dél-Vietnamból, amint az erről szőlő megálla­podás létrejön; 2. Tizenkét hónapos időszak­ban, előre meghatározott fo­kozatok szerint Dél-VTctnam­­bót ki kell vonni az amerikai és szövetséges, valamint más nem dél-vietnami fegyveres erők nagyobbik részét. A ti­zenkét hónapos időszak eltel­tével a visszamaradó amerikai és más nem dél-vietnami erők kijelölt támaszpontokra vonul­­nak vissza és nem bocsátkoz­nak hadműveletekbe; 3. A visszamaradó amerikai és velük szövetséges erők ak­kor fejezik be a kivonulást az országból, amikor a visszama­radó észak-vietnami erőket is kivonják és azok visszatérnek Észak-Vietnamba; 4. Mindkét fél számára elfo­gadható nemzetközi ellenőrző testületet kell létrehozni, mely ellenőrzi a kivonást és minden más olyan kérdést, amiben a két fél előzetesen megállapo­dott; 5. Ez a nemzetközi testület a két fél megállapodása alap­ján, meghatározott időben kez­di meg működését és közre­működik ellenőrzött tűzszüne­tek létrehozásában; 6. A nemzetközi testület mű­ködésének megkezdése után a legrövidebb időn belül kölcsö­nös megállapodás alapján vá­lasztásokat kell tartani, s eze­ket szintén ellenőrzi a nem­zetközi testület; 7. Meg kell állapodni a hadi­foglyok mielőbbi szabadon bo­csátásáról, mindkét oldalon; 8. Minden érdekelt félnek meg kell egyeznie arról, hogy tiszteletben tartja a Vietnamra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi és a Laoszra vonat­kozó 1962. évi genfi megálla­podásokat. Nixon azt mondotta, hogy megítélése szerint a javas­lat reális, és minden érde­kelt fél érdekét figyelembe Áz FKP közleménye Az FKP Politikai Bizott­sága közleményében, ame­lyet az Humanité csütörtöki száma hozott nyilvánosság­ra rámutat, hogy a nagy­burzsoázia meg akarja fosz­tani a népet az április 27-i népszavazáson a „nőm” szavazatokkal aratott győ­zelme gyümölcseitől. Az új köztársasági elnök megvá­lasztásával a tőke előjogai­nak birtokosai oly módon akarják elérni a saját hasz­nukat szolgáló politika foly­tatását, hogy ezt a politi­kát két arculatban mutat­ják be. Egyrészt Pompi­­douval, aki számukra már bebizonyította alkalmassá­gát a Rotschild-bahk veze­tésével és hat éven át, mint miniszterelnök. Másrészt Poher-ral, aki maga is ki­tűnt reakciós szociálpoliti­kájával, a demokrácia kor­látozásával és a nem egy­házi állami közoktatás el­leni támadásaival, azoknak a kormányoknak a támoga­tásával, amelyek 1947 és 1958 között előkészítették a talajt a gaulleizmus szá­mára. Poher és Pompidou egy­aránt nagytőkés társaságok további uralmának fenn­tartását ígérik az egész nemzet éiete felett. Ebben a helyzetben Gaston Def­ferre jelölése, amely meg­osztotta a baloldalt, a reakciós jelöltek malmára hajtja á vizet. Ily módon — hangzik az FKP Politi­kai Bizottságának közle­ménye — egyetlen módja van megakadályozni a gaulleizmus kitóldását-fol­­dozását és visszatérését a múlt kombinációihoz, há a demokraták és a dolgozók az egyetlen hasznos módon adják le szavazatukat — Jacques Duclosra szavaz­nak. (MTI) veszi. „Ez a javaslat meg­felelhet a másik fél által előterjesztett különböző ter­veknek” — jelentette ki az elnök, hangoztatva, hogy a dél-vietnami kormánnyal együtt kész minden más javaslat érdemi megvitatá­sára is, így a Felszabadítá­­si Front 10 pontos tervének megvitatására. Feltételként hozzáfűzte azonban, hogy ezeknek „összhangban kell lenniök az általam előter­jesztett néhány alapelvvel”. Nixon szerint a kölcsö­nös kivonulás a feltétele annak, hogy Dél-Vietnam népe szabadon dönthessen sorsáról, és ezért tette meg javaslatát. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok késfe elfogadni a dél-viet­nami nép döntését a jövő­ről, bármi legyen is az, de biztosítani akarja, hogy az amerikai katonák harca ne maradjon értelmetlen. Nixon szerint a dél-viet­nami kormány lépéseket tett a politikai rendezés ér­dekében. s a rendezésben minden politikai csoport részt vehet, ha lemond a fegyveres erő alkalmazásá­ról. Az elnök szerint a lét­rejövő megállapodást vala­milyen formában garantál­ni, s a garanciáknak „min­den nagyobb dél-vietnami csoport érdekeit biztosítani kell”. Leszerelési értekezlet GENF (MTI) Fish«’ amerikai megbí­zott a genfi leszerelési ér­tekezlet csütörtöki ülésén elutasította a Szovjetunió javaslatát a tengerfenék teljes demilitarizálására, Felszólalásában az ameri­kai delegátus arra hivatko­zott, hogy az indítvány ál­lítólag kivihetetlen. Azt hangoztatta, hogy á tenger­fenék fegyvermentesítése megakadályozná a tenger­alattjáróik elhárítására ter­vezett előrejelző-rendsze­rék megteremtését. A szovjet indítvány he­lyett, Fisher azt javasol­ta. hogy a tengerfenéken csak tömegpusztító fegyve­rek elhelyezését kellene megtiltani. AIASZSZ Nixon beszédéről Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke szer­dai televíziós nyilatkozatá­ban beismerte, hogy a viet­nami háború az amerikai kormány legsúlyosabb problémája, és az amerikai nép sürgeti ennek a hábo­rúnak a befejezését. Közöl­te, hogy Vietnamban jelen­leg több mint félmillió amerikai katona állomáso­zik, és eddig összesen 35 000 artierikai esett ott el. Az elnök a továbbiakban lényegében az agresszió igazolására szorítkozott. Megpróbált egyenlőségjelet tenni az agresszor, és áldo­zata között, és megkísérel­te, hogy elutasítsa az ame­rikai csapatok feltétel nél­küli kivonását. Nixon. miköAen nyilat­kozatát valamiféle „új kez­deményezésnek” próbálta feltüntetni. kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész a VDK vagy a DNFF bármilyen programjának megvitatására, de csak ab­ban az esetben- ha azt összhangba hozzák az Egye­sült Államok álláspontjá­val. Ez az álláspont pedig va­lójában azt célozza, hogy megerősítsék a salgoni rendszert, újjászervezzék és felkészítsék a dél-vietnami hadsereget arra, hogy idő­vel elfoglalhassa azokat a frontállásokat, ahoi jelen leg az amerikaiak tartóz­kodnak. A párizsi DNFF-küldöttség nyilatkozata Párizs (Mri) Nixon elnök beszedet kö­vetően a DNFF-nek a pá­rizsi tárgyalásokon résztve­vő küldöttsége csütörtökön délelőtt a következő hiva­talos nyilatkozatot adta ki: „Nixon elnök május 14-i beszédében — miután szembe kellett néznie a DNFF tízpontos általános javaslatának igazságos és ésszerű jellegével és a vi­lág közvéleményének e ja­vaslatra adott kedvező vá­laszával — igyekezett a jó­akarat látszatát kelteni. Valójában azonban az Egyesült Államok még mindig ragaszkodik a csa­patok kölcsönös visszavoná­sának régi, igazságtalan és ésszerűtlen formulájához, amit most új formában ter­jesztett elő, s ez az agresz­­szort és az agressziónak el­lenálló áldozatokat egy ka­lap alá veszi, ezt a javas­latot mi ismételten vissza­utasítottuk”. Lemondott Fortas Abe Fortas, az Egyesült Államok Legfelső Bírósá­gának tagja, leköszönt tiszt­ségéről. Lemondólevelét szerdán este juttatta el a Fehér Házba és Warren fő­bírónak is levelet küldött. Ebben az utóbbi levélben megmagyarázza, mi köze volt az úgynevezett Wolf­­son alapítványhoz. A levél részleteit még nem hozták nyilvánosságra. (MTI) Kivégzések Irakban BAGDAD (AFP) Tíz kémet végeztek ki csütörtökön reggel Irakban jelentette be a bagdadi rá­dió. A kémek a rádiójelen­tés szerint iráni és ameri­kai zsoldban álltak. NATO= hadgyakorlat Május 27-től június 16- ig NATO-hadgyakorlatokat, tartanak Görögországban. — közölték Brüsszelben. Podgornij Phenjanhan A hivatalos látogatáson a KNDK-ban tartózkodó Nyi­­kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csü-Rogers Dél-Vietnambcm Csütörtökön reggel húsz akna robbant a Mekong­­folyó deltavidékén elhe­lyezkedő Hong Ngu váro­sában. Tizenhárom ember meghalt, 31 pedig megsebe­sült, — közölte egy saigoni katonai szóvivő. A DNFF fegyveres erői egyébként a csütörtökre virradó éjjel összesen húsz katonai célpont ellen in­téztek támadást. Közülük a legsúlyosabb a Hong Ngú városát érte. Rogers külügyminiszter csütörtökön reggel az ame­rikai nagykövetség tagjai­val folytatott tárgyalásai­val kezdte meg dél-vietna­mi programját. A külügy­miniszter először Tran Chanh Thanh dél-vietna­mi külügyminisztert keres­te fel, majd Tran Van Huong miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Jóllehet e két megbeszélést hivatalosan „protokolláris látogatásnak” minősítették, az amerikai nagykövetség­től a UPI tudósítója úgy értesült, hogy bizionyos részletességgel megvitatás­ra kerültek Nixon elnök javaslatai a vietnami kon­fliktus rendezésére. Saigo­ni amerikai körök egyéb­ként úgy tudják, hogy Van Thieu dél-vietnami elnök a Nixon-beszéd tartalmáról még annak elhangzása előtt értesült, és azt „százszáza­lékosán” helyeeeLte, törtökön Phenjanhan meg­beszélést folytatott Kim ír Szen-nel, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnökével több ma­gas rangú szovjet és koreai személyiség jelenlétében. A szívélyes, elvtársi lég­körben folytatott megbe­szélésen a felek hasznos vé­leménycserét folytattak a Szovjetunió és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság kapcsolatainak fejlesz­téséről és a jelenlegi nem­zetközi helyzetről is. Kim ír Szén csütörtökön ebédet adott Podgornij tisz­teletére. Az ebéd baráti lég­körben folyt le. Podgornij és Kim ír Szén pohárkö­szöntőt mondott. Yankee go home Heves amerikaellenes tüntetések robbantak ki szerdán a hondurasí Tegu­­eigalpában, amikor Rocke­feller New York-i kór­­mányzó az országba érke­zett. A rendőrök egy diá­kot agyonlőttek, ötszázai letartóztattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom