Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
Í9G9. m&ftts 13, Sedd T. oittai Intelem a fürdőzési szezon előtt A veszélyt el lehet kerülni! Megyénk számos területe: a Duna és Tisza partja, a kisebb-nagyobb tavak, vagy csatornák vize kínálja a lehetőséget a pihenésre, felüdülésre. Ám e lehetőségek ugyanannyi veszélyt is rejtenek, a fürdőzés minden évben • megszedi a maga áldozatait. Ez pedig nem törvényszerű, hiszen előrelátással, fegyelmezettséggel elkerülhető a baj. A tragédiák megelőzése érdekében indokolt a hatósági intézkedések megtétele. A tanácsi szakigazgatási szervek és a rendőrhatóságok — a belügyminiszteri rendelet értelmében — május 15-ig kijelölik azokat a fürdőhelyeket, amelyek alkalmasak és veszélytelenek a fürdőzésre. Tiltó táblákat helyeznek el viszont azokon a partszakaszokon, víztárolóknál, amelyek egészségügyi vagy baleseti szempontból veszélyesek a fürdőzőkre. Szolgáljanak a tilalmi táblák és e pár sor figyelmeztetésül a fiataloknak és meglettebb korúaknak egyaránt. Életük és testi épségük megóvása érdekében kerüljék a fürdést a tilalmi táblákkal megjelölt helyeken. A szülők előre intsék erre gyermekeiket. Az ellenőrzéssel megbízottak pedig tegyék meg a feljelentést a fegyelmezetlen szabálytalankodókkal szemben. Csillén-telep, Merre van a Csilléritelep? — állítok meg az utcán egy ipari tanulót, nem azért, mintha magam nem tudnám, de kíváncsi vagyok, hogy a fiatalok ismerik-e városunkat. A gyerek „kapásból” válaszol. — Át tetszik menni az aluljárón és balra új házakat tetszik látni. Az mind a Csilléri-telep, de ott van a Hunyadiváros is, meg a köztemető, a KISZ-épületek, Béke fasor, meg egy sor üzem. A kecskemétiek nem tudják pontosan, hogy meddig terjed a Hunyadiváros, és meddig a Csilléri-telep, de nem is ez a fontos, hiszen az aluljárón túl egy teljesen új, összefüggő lakótelep alakult ki az utóbbi években, s ennek egy része — a legújabb része — a Csilléritelep, ahol a házakat betűkkel jelölték meg teljes összevisszaságban. Nehéz tehát eligazodni még annak is, aki ott lakik. Elképzelhetetlen lenne Üzletek, vásárlók Elképzelhetetlen lenne az élet a nagy forgalmat lebonyolító ABC-áruház nélkül, amely már akkor Több mint egymillió forint az önkéntes tűzoltóságok fejlesztésére Értékelték a testületek munkáját Megyénk 108 községében jól működő önkéntes tűzoltótestület dolgozik. Az önkéntes tűzoltótestületek az alapvetően meghatározott testületi élet követelményei szerint tevékenykednek, szervezeti életük rendszeres, valamennyi rendezvényükön részt vesznek a helyi tanácsok, társszervek képviselői, sőt, a kecskeméti, kalocsai, kiskőrösi járásokban a járási tanács illetékesei is felkeresik a nagy anyagi értéket óvó, a károkat megelőző testületeket. Az önkéntes tűzoltóságok munkájáról nemrégiben összesítés készült a megyei tűzrendészeti parancsnokságon. Ebből idézünk fel most néhány érdekes adatot, megállapítást. Emelkedő létszám, utánpótlásnevelés önkéntes tűzoltóságaink' népszerűségére jellemző, hogy nem küzdenek személyi gondokkal. Bizonyíték erre, hogy a múlt esztendőben létszámuk 81- gyel növekedett, s a rendszeresített létszámnál 429- cel többen vállalták ezt a fáradságos társadalmi munkát. Emelkedett a munkások részvétele az önkéntes tűzoltóságokban. A községek tűzoltóságainak vezetői arra törekednek, hogy minél több ipari dolgozót vonjanak be e munkába, akiket tűz esetén gyorsabban riaszthatnak, jelenlétükre biztosabban számíthatnak. Valamennyi önkéntes tűzoltótestületnél rendszeressé vált az utánpótlás nevelése. Megyénkben 122 ifjúsági tűzoltócsapat működik, de Szabadszálláson, Csátalján, Kecelen, Mélyhűtőn egy-egy fiú- és lánycsapat is részt vesz a szakköri foglalkozásokon, a tűzesetek megelőzésében. Ötvenöt községben pedagógusok, a többi helyeken önkéntes tűzoltótisztek, tiszthelyettesek foglalkoznak a fiatalok nevelésével. Itt említenénk meg a kiskunhalasi járást, ahol már harmadszor rend'ézik meg áz úttörőtűzoltók vetélkedőjét. :r íjagyon jelentős, hogy valamennyi járásban a KISZ Ifjú Gárda tagjai is részt vesznek a tűzrendészed kiképzésben, s a KISZ-tagok közül a múlt évben több mint 155 fiatal jelentkezett önkéntes tűzoltónak. Az önkéntes tűzoltótestületek munkája elképzelhetetlen a pártoló tagság megszervezése nélkül. Ebben a vonatkozásban is eredményesen munkálkodtak, ugyanis 1968-ban főleg a bajai és dunavecsei járásban tovább bővült a pártoló tagság létszáma. Csökkent a tűzesetek száma Az elmúlt évben községeinkben 127 tűz keletkezett, 43-mal kevesebb, mint 1967-ben. A majdnem 20 százalékos csökkenés elsősorban annak a megelőző munkának az eredménye, amelyet önkéntes tűzoltóink a lakóházak tűzvédelmében végeztek. Önkéntes tűzoltóink 140 esetben avatkoztak be és nyújtottak segítséget a bajbajutottaknak. Különösen eredményesen dolgoztak a gépjárműfecskendővel rendelkező községek önkéntes tűzoltói, akiket a közelben levő kisebb községek rendszeresen segítségül hívtak. A községi önkéntes tűzoltótestületek megelőző tűzrendészeti tevékenysége tovább fejlődött, amelyhez nagy segítséget nyújtott a rendszeresen megtartott téli továbbképzés. A testületekre bízott ellenőrzést 95,4 százalékban végezték el, 1313 esetben intézkedtek, s 1668 tűzrendészeti szabálytalanságot szüntettek meg. Műszaki ellátottság, egyenruha Termelőszövetkezetek figyelmébe: Megvételre felajánljuk 1. darab PPV—1—6 jelű szovjet gyártmányú, magas nyomású, vontatott, felszedő bálázógépet. 1 db takarmánykeverőt. tip. STK. gyártm. (Szombathelyi Gépgyár.) 3 db 3 tonnás lovaskocsit. Bajai ..Duna” Mgtsz, « Szabadság út 5.4. Megyénk önkéntes tűzoltótestületeinek műszaki ellátottsága tovább javult. Alpár gépjárműfecskendőt, Hercegszántó és Csávöly kismotorfecskendő szállítójárművet kapott. A községekben 20 targoncát adtak ki, s nem kevesebb, mint 527 különböző típusú tömlőt cseréltek ki, illetve újítottak fel. A múlt évben Kunszentmiklóson, Páhin tűzoltó-laktanya épült, s az alpári laktanya építését jelenleg is végzik. Az elmúlt évben a tűzoltó-egyenruha beszerzésére tanácsaink 210 700 forintot fordítottak. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével növekedett az önkéntes tűzoltóságok fejlesztésére élőirányzott tanácsi költségvetés összege. Amíg 1967- ben 940 600 forintot fordítottak erre a 1968- ban már 1 millió 237 ezer 400 forintot használtak fel az önkéntes tűzoltóságok fejlesztésére. Gémes Gábor Értesítjük pébégáz-fogyasztóinkat, második (tartalék) palack beszerzésére most lehetőséget nyújtunk! A második palack megvásárlásához kiutalásra nincs szükség. Postautalványt a második palack befizetésére a pébégáz-cseretelepek adnak. A második palackkal háztartását korszerűsíti és lehetősége van minden palack teljes kiürítésére! KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT PÉBÉGÁZ FŐOSZTÁLY. Bp. V., Alpári Gyula u. 4. 3346 elkészült, amikor az új házaknak még csak a helyét jelölgették a mérnökök. Ugyancsak akkoriban nyitotta meg „kapuit” a halászcsárda is, amelynek szolgáltatásával már vitatkozni kell. Erről azonban később. — Nem értem az új húsbolt nyitvatartási rendjét — panaszkodott egy fiatalasszony a napokban. — Üj húsbolt is van? — kérdeztem csodálkozva, s a következők derültek ki: Az ABC a legutóbbi leltározásnál, sőt már előtte szűknek bizonyult. Kitelelepítették tehát a hús- és hentesárurészleget a volt vegyesbolt helyére. Miért volt erre szükség? Az áruház vezetője meggyőzően érvel: — Elsősorban a vásárlók érdekeit tartottuk szem előtt. A mi áruházunk — mivel úgynevezett tanbolt — vasárnap délelőtt nem tarthat nyitva. Az új húsüzlet viszont déli 12-ig várja a vevőket vásárnap is. Ez az egyik indok. A másik pedig, hogy az ABC nagy forgalmat bonyolít le, sok a vásárló és zsúfoltságot jelentett ez, tehát könynyíteni akartunk a vásárlók helyzetén. Ez némileg sikerült is. Van azonban egy panasz is a húsüzletre: senki nem tudja, hogy mikor tart nyitva. — Tegnap tíz óra körül akartam bejutni, zárva találtam. Ma ugyancsak tíz órakor néztem meg: nyitva volt — meséli egy háziasszony. — Valóban ez a helyzet — folytatja az ABC vezetője. — Az üzlet „keresi a nyitvatartási időt”. A vásárlók igényeihez akar igazodni. Véleményem szerint azonban az a keresgélés kicsit hosszúra nyúlt. Március 5- én nyílt meg a húsbolt, s még májusban is rendszertelen a nyitvatartás. Rögzíteni kellene az időt és az ott élő — körülbelül hatezer ember — ehhez igazodna. A halászcsárdában rendkívül szegényes a választék. Ez az egyik baj. A másik, hogy szinte állandósított étlapok vannak: mindig ugyanazokat ajánlják a vendégeknek. Nem lehetne a halászcsárda „profilját” megváltoztatni? Például úgy, hogy feketét, fagylaltot, cukrászsüteményeket is találjon ott a vendég. Cukrászda, presszó ugyanis nincs a környéken. Ha a gyerek egy fagylaltot akar enni, a Bem utcai presszóig kell bemennie. Orvosi rendelő, iskola Részlet a Kecskeméti Városi Tanács V. B. 1969. január 31-i ülésére készített előkészítésből, a fejlesztési alap 1969—70. évi tervjavaslatából : „A terv a hunyadivárosi orvosi rendelő és a Széktói Stadion öltözőjének kivételével biztosítja a harmadik ötéves tervben célul tűzött fejlesztések megvalósítását ...” Miért éppen a hunyadivárosi (Csilléri-telepi) orvosi rendelő maradt ki a tervből ? Saj nos, itt nagyon nyomós érvekkel kell szembenéznünk: nincs pénz. Az orvosi rendelő és gyógyszertár együttes költsége ugyanis hárommillió forint körüli. Az átépítés azonban nem elvetett gondolat. A tervet elfogadta a tanács és a negyedik ötéves tervben (1971—75) meg is fogja valósítani. Addig — mint ismeretes — az egyik lakóház földszintjén, (a G-épületben) működik a körzeti orvosi rendelő, ahol viszont nincs telefon. — Ezt a kérdést egv-két héten belül megoldjuk — tájékoztat a megyei távközlési üzem vezetője, s magyarázza, hogy milyen kábelt, milyen szálakat honnan hová vezetnek. Körülbelül hétszáz-nyolcszáz gyerek jár be a Csilléri-telepről, s a Hunyadivárosból Kecskemét belterületi iskoláiba. „Kint” ugyanis nincs iskola, sem bölcsőde, óvoda. Ezek az apróságok reggel héttől háromnegyed nyolcig zsúfolásig megtöltik a 4-es és a 12-es autóbuszok járatait, ott szoronganak a felnőttek között. Meddig lesz ez így? Az iskola ugyancsak a „jövő zenéje” még a Csilléri-telepen, szintén a negyedik ötéves terv elképzeléséi között szerepel. A tervezett 12 tantermes iskola csaknem 18 millió forintba kerül, s időlegefen meg is oldja a gyerekek elhelyezését, de távlatokban, 10—15 év múlva aligha. Parkok, járdák A tavasz kezdetén, a tél végén nagyszabású parkosítási munka kezdődött az új épületek környékén. Már zöldell a fű, a facsemeték is rügyet bontottak, mutatják: élnek. A munka azonban — néhány nappal ezelőtt"— félbemaradt. Kopár területek, gödrök ásítoznak, elsősorban az ABC-áruház előtti téren. Évek óta a legsivárabb pontja ez a tér a Csilléritelepnek, ugyanakkor a legforgalmasabb is. Egy vízcsapból időnként víz árasztja el a környéket, szemét, por, piszok hogy a patópáli „hej, ráérünk arra még ...” jelszó testesül meg itt. Pedig nagyon szép parkot lehetne kialakítani a bolt előtt, nem is nagy költséggel. A járda építését most fejezik be, ahol befejezik. Nem egy járda az úttól 1—2 méterre véget ér, nincs „bekötve”. Miért? A telep azsonban él, virul de amint láttuk nem gondol?, problémák nélkül. Tegyük azonban hozzá azt a reményünket, hogy ez utóbbiak egyre fogynak, kevesebbek lesznek. jíál Sándor fiineves névtelenek AZ ELMÚLT hónapok- levelüket fiktív névvel Iáiban több laptársunk foglalkozott a névtelen levélírókkal. Ebből is nyilvánvaló, hogy nem csupán a mi megyénkben divátos a levélírás eme formája. Érdekes módon, a meggyőző szó. a szelíd dorgálás, a magyarázat semmit sem ér e levelek szerzőinek. Újból és újból jelentkeznek, rágalmaznak, feltételeznek, és döntő érvként odafűzik: „... ezt egyébként mindenhol beszélik ...” Elszomorító e tapasztalat, hiszen a gonoszkodás ezernyi tüskéje ágaskodik ezekben a levelekben. Olykor előfordul, hogy névtelen levélben mosolyogni való kívánságok érkeznek hozzánk. „Egy férfirokon” aláírással kecskeméti olvasó írt névtelen levelet, segítségünket kérve, mert a család egyik nőtagja ittas férje tettlegességét megelégel; ve a régi jó recept szerint sodró fával várja haza, és „nem átalja” —■ megverni. A kedves férfirokon megírja a harcias asszonyka címét és kéri. világosítsuk fel. hogy a teremtés koronáját nem szabad bántni... JÓL ISMERJÜK már a „kecskeméti előfizető” gunyoros hangvételét a „jószándékú. aggódó”, valóban jószándékú. de feleslegesen aggódó és legtöbbször nyitott ajtót döngető kéréseit. Már többször leszögeztük: névtelen panasszal, bejelentéssel nem áll módunkban foglalkozni, hiszen elemi dolog, ha valaki leír valamit, vállalja annak igazáért a felelősséget és teljes névvel, címmel lássa el levelét. Az utóbbi időben a névtelenek egy új formát (vagy mezt?) öltöttek. Géppel írt ják el. Ilyenformán regi ismerősként üdvözöljük például Baracskai Nándor, Kecskemét, hunyadivárosi álneves levelezőnket. Szinte hetenként jelentkezik és legtöbbször nagyon is élő, valódi problémákat ír levelében. BEVALLJUK. nyomoztunk e titkozatos ember után. A Hunyadivárosban sok embert megkérdeztünk, hallott-e Baracskai Nándorról.- Az arra járó postás bácsinak például feltétlenül ismernie kellene, de nem ismeri, nem hallott róla. Baracskai Nándor köb csönvett név. Utolsó levelében a kecskeméti kisvendéglőkről és cukrászdákról írt. Nem fukarkodott az elmarasztalásokkal. de a dicséretekkel sem. S amit közölt, valónak bizonyult. De vajon mi tartotta vissza, hogy ezúttal is titokban tartsa nevét? Talán a rosszul értelmezett álszemérem? Tulajdonképpen őszintén sajnáljuk, hogy a problémák puszta leírása megnyugtatja. Pedig mindennapi életünk apró visszásságainak megoldásához nagyszerű segítséget nyújthatna. Az általa felvetett problémák éles szemű, tisztaság szerető, jó humorú emberről tanúskodnak. Olyanról, aki nemcsak észreveszi a visszáságokat, éppúgy, mint a dicsérni valót. Vajon miért csak inkognitóban? A LEVELEZÉS ez idáis sajnos, egyoldalú volt. Pedig célunk végül is közös: életünket szebbé, kellemessebbé tenni. Szívesen tennénk ezt együtt, közös erőfeszítéssel. Selmeci Katalin 1
