Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

t oldal 1969. április 12. szombat VlÄp PÉNTEKEN újabb tüntetés tört ki Bat- tipagliában a véres szerdai incidensek színhelyén. Több száz ember vonult egy nápolyi újság helyi irodája elé és köve­telte. hogy a lap von­ja vissza jelentését, melyben azt állítot- • ta. hogy: a tüntetők üzleteket fosztottak ki. Tegnap -bomba robbant a mi­lánói tőzsde épületében, egy másik pedig Trentóban a tartományi kormány épülete előtt. Pisában a ferde to­ronyra vörös festékkel kormányellenes jelszavakat fes­tettek. Az olasz komány ülésen foglalkozott a dél­olaszországi véres eseményekkel és sajnálkozását fejez­te ki a „megengedhetetlen vérontás” miatt. A koalíció két legnagyobb pártja között nézeteltérés támadt, mivel a szocialista párt külön közleményben-felezte 'ki szoli­daritását a battipagliai munkásokkal. Az Olasz Kom­munista Párt parlamenti csoportja a képviselőház összehívását sürgette. A kormánykoalícióban részt vevő szocialista párt, balszárnyának képviselői pedig inter­pellációban sürgették, hogy fegyverezzék le a rendőr­séget. A KÖZEL-KELETI helyzetről tanácskoztak New Yorkban a négy nagyhatalom képviselői, s albizottságot is hoztak létre, hogy az vizsgálja meg a Jarring ENSZ- diplómatához küldött válaszok alapján a. szembenálló felek állásfoglalását. A .négy nagyhatalom képviselői olyan nyilatkozatot akarnak előkészíteni, amely első lépést jelenthet a megoldáshoz vezető úton. A kairói la­pok ugyanakkor arról írnak, hogy csakis egv olyan csa­ta, amelynek porán az izraeli haderők látványos vere­séget szenvednek, viheti előre a válság megoldását. Ez a csata visszaadná az önbizalmát az arab népnek, szét­rombolná az izraeliek legyőzhetetlenségéről szóló legen­dát, ugyanakkor arra késztetné az Egyesült Államokat, hogy vizsgálat alá vegye .politikáját és .siettesse a meg­oldás keresését. FRANCIAORSZÁGBAN élénk visszhangot váltott ki de Gaulle elnök televíziós nvu-i+kozr*- melyben ismét kijelentette, amennyiben a közigazgatás és a szenátus reformjával kapcsolatos április 27-i népszavazáson nem kapná meg a többséget, lemond posztjáról. Az április végére' meghirdetett népszavazás valóiában a dolgozók ellen irányuló politika súlyosbítását szolgálja. Még a szocialista párt főtitkára is úgy nyilatkozott: ..Ha még szükségünk lett volna annak igazolására, hogy április 27-én miért szavazunk nemmel, ez a beszéd kitűnően igazolta döntésünket.” A francia rerfdszer egwe inkább az elnöki irányítású rendszer irányába -tolódik el. és másodrendűvé csökkenti a nép képviselőinek. szerepét. Az elnök lényegében azt követeli a választóktól, hogy becsukott szemmel előre fogadjanak 'Jel olyan reformo- kat, amelyeket majd' holnap akár bevezetni. A NATO 20 éves fennállása a’kalmából rendezett ta­nácskozáson • a felszólalók egy része pozitívan fogadta a budapesti felhívást, a vitás'kérdések békés'rendezését Európában, ugyanakkor más felszólalók a NATO meg­erősítése mellett f oglaltak állást. Legél és,ebb hangon á portugál külügyminiszter rohant ki az európai eny­hülés ellen. K. A. 1 budapesti felhívás visszhangja a m illésén A NATO miniszteri ta­nácsának csütörtöki ülésén általános vita folyt a nem­zetközi helyzetről. Csaknem valamennyi felszólaló je­lentős teret szentelt a szo­cialista országok kezdemé­nyezésének. a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti felhí­vásának. Kivételt képezett viszont néhány olyan or­szág. ahol többé-kevésbé nyílt diktatúra van: Portu­gália és Görögország kül­ügyminisztere például igye­kezett becsmérelni a kez­deményezés jelentőségét és gyanakvást kelteni azzal szemben. A délutáni ülésen a két legfontosabb felszólaló, Ro­gers amerikai és Debré francia külügyminiszter volt. Rogers behatóan fog­lalkozott az európai hely­zettel és azt mondotta, hogy a jelenlegi helyzetben ..nincs hidegháború, de nem jött létre még az eny­hülés sem”. A külügyminiszter a szo­cialista országok által ja­vasolt európai biztonsági konferenciáról szólva kije­lentette, hogy „az európai rendezés evolúciós folya­mat lehet” s ezért a Nyu­gatnak mindenekelőtt „ki kell derítenie, melyek azok az elemek a-jelenlegi hely­zetben. amelyek kiinduló pontul szolgálhatnak. ..Fel kell derítenie a kelet­európai országok igazi cél­jait.” Az amerikai külügymi­niszter ezzel lényegében feltételekhez kötötte még azt is, hogy a NATO egy­általán tárgyalásokat kezd­jen a szocialista országok­kal az európai biztonság kérdéseiről: A NATO jövőjével fog­lalkozva Rogers leszögezte. csupán „egyes olyan esz­mékről” szólt, amelyek Ke- let-Európából indulnak ki, s amelyekkel szemben” „nagyfokú elővigyázatossá­got” kell tanúsítani. Ugyan­akkor kijelentette, hogy az enyhülés lehetőségének ko­moly figyelmet kell szen­telni. bár ez számos prob­lémát vet fel. Debré egyéb­ként azt hangoztatta, hogy az enyhülés gondolata de Gaulle elnöktől származik. Összehívják aCSKP KB ülését Április 17-re összehívják a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságát. Ezen a tanácskozáson sor kerül a lezajlott szovjetel­lenes és antiszocialista je­lenségek okainak vizsgála­tára; a politikai helyzet alapos elemzésére, továbbá bizonyos következtetések levonására. Tízmillió olasz Pénteken Olaszországban í10^ változatlanul _ fenn j i1ejyj icjő szerint 17 órakor kell tartani a szövetség ka­tonai erejét, mert „a békés megoldás keresését ebből a pozícióból kell folytatni”. Debré francia külügymi­niszter lényegében ugyan­csak az európai biztonsági értekezlet elodázását köve­telte. azzal az indoklással, hogy az idő és a feltételek még nem értek meg erre. Egyetlen szóval sem emlí­tette a budapesti felhívást, véget ért a tízmillió olasz dolgozó sztrájkja. A sztráj­kolok együttérzésüket és rokonszenvüket fejezték ki a battipagliai munkások­kal. A munkabeszüntetés kiterjedt az iparra, a me­zőgazdaságra és a közszol­gáltatásokra. Országszerte leálltak a vonatok, az autó­buszok, az interurbán te­lefonszolgálat nem műkő­Feszült helyzet Indiában dött és néhány gyár be­zárta kapuját. Az Olasz Kommunista Párt tiltakozó megmozdulá­sokat szervezett — Rómá­ban, Nápolyban és több más nagy városban a dol­gozók ezrei vonultak végig az utcákon és tiltakoztak a Battipaglióban alkalma­zott rendőri önkény ellen. Kiterjedt sztrájkok és vé­res tüntetések pattanásig fe­szültté tették a helyzetet In­diában. A baloldali szervezetek több államban általános sztrájkot hirdettek, tiltako­zásul az utóbbi napok ren­dőrterrorja miatt.. Egy ko­rábbi sztrájk idején ugya­nis a karhatalmi alakulatok lelőttek egy lőszergyári munkást. A legfrissebb jelentések szerint a calcuttai vasúti fő­műhely szerelőcsarnoká­nak dolgozói megütköztek az Amerikai állásokat támadtak a szabadságharcosok ellenük kivezényelt rendő­rökkel. Az utóbbiak tüzet nyitottak, egy munkás meg­halt. Az amúgyis feszült hely­zetet még súlyosbítja a sze- paratisták és a szélsőséges vallási elemek agitációja. Hyderabadban, Andhra Pradesh állam fővárosában a radikális szeparatisták ál- tal_.fel tüzelt .JijPJSg . ismét tőrt-zúzott. telefonvezetéke­ket szaggatott le. ablakokat | tört be, vak eszközeként fel­bujtóinak, akik az állam testéből Telengana néven önálló területet kívánnak ki­szakítani. A fővárosban hindu fana­tikusok vonultak a törvény- hozás épülete elé, hogy pa­naszt tegyenek a hindu ta­nok által szentnek nyilvání­tott tehenek vágóhídra haj­tása miatt. Peking csendes A dél-vietnami népi erők péntekre virradóra már­cius 28-a óta először is­mét mintegy harminc el­lenséges állást árasztottak el rakétákkal és gránátok­kal. A legnagyobb tűzcsapá- »aikat a dél-vietnami fővá­ros térségében összevont amerikai gyalogos-hadosz­tályok állásaira mérték. Tüzérségi akciót indítottak enenkívül négy tartományi főváros — a kulcsfontossá­gú Tay Ninh és My Tho, valamint An Loc és Vi Thanh ellen. Az amerikai hadvezetőség 107 millimé­Kína kanadai elismerése napirenden Mitchell Sharp kanadai (tülügyminiszter Washing­tonban megerősítette a ka­nadai hírügynökség jelen­tését, amely szerint Kína kedvező választ adott a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasló kanadai kezdeményezésre. Kína áp­rilis 3-án közölte, hogy kész lényegi tárgyalásokat kez­deni a kölcsönös diplomá­ciai elismerésről — mon­dotta Sharp. A tárgyalások májusban kezdődnek Stock­holmban. teres rakéták, 82 millimé­teres aknák és 75-ös tü­zérségi 1 lövedékek becsapó­dásait jelezte. Az amerikai főparancs­nokság jelentése szerint „a támadásokra a B—52-es bombázók kötelékeinek há­rom bevetésével vágtak vissza”. Emellett amerikai vadászbombázórajok a kambodzsai határ mentén — állítják az amerikaiak — elnémították a DNFF négy légelhárító géppuská­ját. Ossysescü beside a Varsái Szerződésről A román államtanács és a minisztertanács április 10-én együttes ülést tartott Nicolae Ceausescu, az ál­lamtanács elnöke elnökle­tével. Az együttes ülés egy­hangúlag jóváhagyta a Varsói Szerződés budapes­ti értkezletén részt vett ro­mán küldöttség tevékeny­ségét. Beszédet mondott Nico­lae Ceausescu, az államta­nács elnöke és aláhúzta, hogy az együttes ülés rend­kívüli fontosságú elsősor­ban azért, mert kifejezésre juttatja, mekkora jelentő­séget tulajdonít a román párt, az állam, á nép a Varsói Szerződés tökélete­sítésére irányuló határo­zatnak, valamint az Euró­pához szóló felhívásnak. A budapesti tanácskozáson — mondotta — , megmutatko­zott a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista orszá­gok egysége, megmutatko­zott, hogy a marxizmus— leninizmus elvei alkalma­zásával minden problémá­ra megoldást lehet talál­ni, legyenek azok bármi­lyen bonyolultak is, bizto­sítani lehet a szocialista or­szágok együttműködését és egységét. Románia eleget tesz kötelezettségeinek, fegyveres erőinek tökélete­sítésével, a Varsói Szer­ződésben részvevő államok­kal való katonai együttmű­ködéssel, harci készültsége növelésével, hogy mindig készen álljon bármely, a Varsói Szerződéshez tarto­zó állam ellen intézett im­perialista támadással szemben. hangoztatta, hogy a budapesti felhívás­nak kedvező a nemzetközi visszhangja, s hogy az eu­rópai biztonságra és a bé­kés együttélésre irányuló felhívásnak megvannak az esélyei a sikerre. Peking 48 órája teljes ké­szenlétben várja a IX. pártkongresszus végének bejelentését, de a hír ké­sik. Bár a titoktartás kínai falán nem szivárog át ér­tesülés a 13 éve először összehívott kongresszusról, mégis küszöbön álló beje­lentést sejtetnek a lázas előkészületek. A városban már hébe-hóba petárdák durrannak és a Mennyei Béke Kapujának hatalmas terén a dísztribünökre ra­gasztották az üres papírle­pedőket. Az utolsó simítá­sokba csütörtökön este mégis, mintha hiba csú­szott volna. A városköz­pontban már-már kitört az örömünnep. Még eddig ki nem derített okból petár­dadurranás és dobkoncert verte fel a sikátorok csend­jét. A szokott gyülekezőhe­lyek környékén ^eltűntek a dekorációkat hordozó .tün­tetők és ecsettel, festékes- vödrökkel a kezükben ak­tivisták álldogáltak az üres falragaszoknál. Kisvártat­va azonban Pekingre is­mét rátelepedett a csend. Zűrzavar volt-e, vagy hírt akartak adni valamiről, amiről később másként döntöttek, az egyelőre rej­tély, mint a maoista kong­resszus maga. Dajan ismét fenyegetőzik Dajan izraeli hadügymi­niszter csütörtökön televízi­ós interjú keretében kije­lentette: „lehetségesnek tar­tom, hogy az egyiptomi haderők kierőszakolják az átkelést a Szuezi-csatornán. hogy ott hídfőállást építse­nek fei» és hogy végül beha­toljanak a Sinai-félsziget belsejébe.1” Dajan szerint „az egyiptomiak,: még nem érzik magukat elég erősnek erre. Viszont szüntelenül dolgoz­nak és végül egy napon megkockáztatják ezt a vál­lalkozást akár — politikai okokból, akár abból a cél­ból, hogy megmozgassák az arab népek érzésvilágát.” Ezután Dajan éles szavak­kal megfenyegette Jordáni­át, kijelentve: „ha Eilat vá­rosát továbbra is lőni fog­ják, akkor az akabai körzet ugyanarra a sorsa jut, mint azok a jordániai határmenti területek, ahonnan Izraelt lőtték.” , A kairói rádió jelentése szerint a Szuezi-csatorna- menti csütörtöki tűzpárbaj során, harcképtelenné tettek 65 izraeli katonát, megsem­misítettek egy hadianyag- raktárat, egy rakétakilövő állást, négy megfigyelő ál­lomást, két tüzérségi üteget, továbbá harckocsikat, kato­nai gépjárműveket. .Franciák, adjátok meg magatokat!’ el a megfigyelőállást, őr­mester. Morzicki visszamászik a tetőre. A százados pedig végigjárja a katonáit. Egyenként megkérdezi őket: — Harcolsz az utolsó le­heletig? — Harcolunk százados Danjou minden emberét megeskette, hogy mindhalá­lig kitart. (7) Pokoli a hőség. Te- mondja Morzicki. — Sze- A század főleg olyan em- nyérnyi felhő sincs az égen. rencsére igazán harcolni berekből állt, akiket sem- A nap úgy önti a meleget, csak lóháton tudnak. Jók miféle anyagi, vagy érzelmi hogy a százados arra gon- viszont a fegyvereik. Mo- szál sem fűzött már előző dől, bármennyire is kriti- dern karabélyok. Csak itt- életéhez. Volt közöttük né- kus a helyzetük, mégsem ott láttam lándzsát és kar- hány közönséges bűnöző is, maradhattak volna tovább dot. Gyors döntést akar- akik a börtön elől r.ene- a nyílt terepen. nak. Most úgy látom, le- leültek a légióba. Sok ve­— Mennyire becsüli a szálltak a lóról és gyalo- szítenivalójuk nem volt mexikóiak erejét? — kér- gosan akarnak támadni. ezeknek a kalandoroknak, dezi a századparancsnok az — Lovaikat jobban fél- Nem becsülték sokra az őrmestertől. tik, mint önmagukat — életüket. De azt gondolták, — Legalább ezer ember mondja Danjou. — Köszö- ha hősiesen harcolnak és készül a támadásra — nőm a jelentést, foglalja ha a küzdelem alatt fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom