Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Vsromwtpe A MAGYAR SÍOCfA LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKü^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxrv. évf. 81. szám 1969. április 11, PÉNTEK TÍZ OLDAL líra 90-fillér A magántervezők munkája, a szakközépiskolai hálózat fejlesztése a megyei tanács vb ülésén v Három nagy téma szere­pelt a megyei tanács végre­hajtó bizottságának tegnapi ülésén. Elsőként a magán- tervezők tevékenykedését értékelte a vb. Jelen volt és felszólalt Komáromi István, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium osztályvezetője is. Ezt követően a megye középiskoláinak szervezési kérdéseiről szóló előterjesz­tést vitatták meg. Ennek tárgyalásában részt vett Szűcs Kálmán, a MÉM Szakoktatási Főosztályának vezetője, valamint dr. Bar­na Gyuláné osztályvezető, a Művelődésügyi Miniszté­rium tervosztálya részéről. Majd Miklós Jánosnak, az Állami Gazdaságok me­gyei főosztálya igazgató­jának előterjesztésében — az állami gazdaságok gaz­dálkodásáról, a tervidőszak­ban elért eredményeiről, s további célkitűzéseiről szó­ló jelentést hallgatta meg a végrehajtó bizottság. Jól dolgozott a szakértői bizottság A magántervezés hatósá­gi felülvizsgálatával fog­lalkozó jelentés egyebek közt megállapította, hogy a két évvel ezelőtt kísérleti jelleggel létrehozott ma­gántervezési szakértői bi­zottság munkája megfelelő és eredményes volt: segí­tette az építésügyi hatósá­gokat, a családi ■ és társas­házak magánterveinek el­bírálásában. A bizottság szerepének külön súlyt ad, hogy az országban épülő lakások 60—70 százaléka magánerőből készül. A beszámoló szerint a tervek kidolgozása az előző évekhez viszonyítva javult, ennek ellenére sok még a kívánni való. A magánter­vezők teveinek jelentős ré­sze nem felel meg a kor­szerűség követelményeinek. Sokszor készítenek hiányos helyszfnrajzokat. Mindezek károsan érintik az építte töket is. A színvonal javulását a jövőben is a magánt érv e zési szakértői bizottság igé nyessége biztosítja. Az ügyintézések egyszerűsítése s a helvi építészeti hagyo­mányokhoz való alkalmaz­kodás céljából több szak­értői területi bizottságot hoznák létre a megyében. szakközépiskolák Az országos helyzethez képest megyénk jelenlegi középiskolai ellátottsága jó A következő években azon­ban fokozatosan átszerve­zik a gimnáziumok egy ré­szét szakközépiskolává. — részint a várható szakr—í- bers7’ú'cAgie‘ek. részint az anyagi lehetőségek figye- i lembevélelével. A cél to­vábbá az, hogy a IV. ötéves terv végéire az általános is­kolát eredményesen elvég­ző tanulók jelenlegi 27,6 százaléka helyett több mint 38 százalék tanuljon to­vább középiskolákban. Mind a szakközépiskolai hálózat fejlesztése, mind pedig a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek segí­tése érdekében növelni kell a kollégiumi helyek szá­mát és bővíteni a diák szociális juttatásokat Az előzetes számítások szerint Baján és Kecskeméten új diákotthont kellene építeni, Kiskunfélegyházán és Kis­kunhalason bővítésre lesz szükség. Több helyen a konyhák várnak korszerű­sítésre. Ugrásszerű feilódés » a szakmunkás- képzésben. A szakközépiskolai háló­zat fejlesztésében legfon­tosabb lépés a Kiskunfél­egyházi Gépészeti és Acél- szerkezeti .Szakközépiskola, a Kecskeméti Gépgyártás Technológiai Szakközépis­kola felállítása lesz. A Kis­kőrösi Gimnáziumban egy szőlő- és borkezelési szak­középiskolai osztály alakul, Kalocsán & Kecskeméten pedig egészségügyi szakis­kolát hoznak létre. Ugrásszerűen fejlődött megyénkben az ipari szak­munkásképzés, de egyes ágakban az ipar igényeit még ma sem tudja kielégí­teni. A szakmunkásképző intézetek bővítésére és a felszerelések korszerűsíté­sére lesz szükség minde­nekelőtt az elkövetkező években. A tervezettnél gyorsabb fejlődés A tervidőszak első há­rom évében a tervezettnél gyorsabb fejlődést értek el állami gazdaságaink. Az árutermelés évi 15—16 szá- zakékkal növekedett, egyenletesen nőtt a gazda­ságok vállalati nyeresége is. A legfontosabb növé­nyek termésátlagát az elő­irányzottnál gyorsabban növelték, kukoricatermesz­tésben már 1968-ban meg­haladták az 1970-re terve­zett szintet. Az állattenyész­tésben, a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben ugyan­csak szép eredmények szü­lettek. A tervidőszak hátralevő részében tovább kell nö­velni a hozamokat, javíta'- ni kell az állattenyésztés és növénytermelés összhang­ját. A gazdaságokon belül, de a gazdaságok között is biztosítani kell olyan mére­tű termelési egységek ki­alakítását. amelyek lehető­vé teszik a termelőerők optimális kihasználásét Ä megyéből tizennyolcán Ma kezdődik a szocialista brigádvezetők kongresszusa Nagy várakozás előzte meg a szocialista brigádve­zetők ma kezdődő országos kongresszusát amit ez al­kalommal harmadízben ren­dez meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Ez a tanácskozás hivatott arra, hogy értékelje a szo­cialista brigádmozgalom eredményeit, s résztvevői megvitassák a továbbfejlő­déshez mindenképpen tisz­tázásra váró kérdéseket. Az elmúlt hónapokban minden szakmában megtar­tották az iparági szintű esz­mecseréket, s ebből az al­kalomból megválasztották a küldötteket a nagy, az or­szágos kongresszusra. Bács­Kiskunból szinte valameny- nyi meghívott fontos mon­danivalóval, felszólalási szándékkal utazott Buda­pestre. A nagyszabású ta­nácskozáson Bács-Kiskun megyéből a következők vesznek részt: Gacza János (Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyáregysége), Cseh László (Bács megyei Állami Építőipari Vállalat). Kovács János (Építő- és Szerelőipa­ri Vállalat), Kovács János- né (Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat), Varga Sándorné (Kecske­méti Konzervgyár), Bodócs József né (Kecskeméti Ex­press étterem). Hajdú Lász­ló (Tiszakécskei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet), Brezovszki Fe­rencné (Bajai Ruházati Áru­ház), Almási József (Kis­kunsági Állami Erdőgazda­ság), Ördögh Ilona (Bácsal­mási Állami Gazdaság), Ri­gó Sándor (Bács-Kiskun megyei Gépjavító Vállalat kecskeméti gyáregysége), Csík Balázs (Kiskunhalasi Állami Gazdaság), Mezei János (Bajai Állami Gazda­ság), Szantner György (Pos­ta megyei hírlaposztálya), Fekete Józef (Bajai Vasút­állomás), Ábrahám József (Kiskunfélegyházi Távközlő és Biztosító Fenntartási Fő­nökség), Tóth István (Kecs­keméti Vasútállomás), Hal- mavánszki József (Kecske­méti Pályafenntartási Fő­nökség). Eredményes tanácskozást* Készül a „melegtalp << A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet 145 holdas kertészetéhez helyben termelik a palántákat. Kilencven „hollandi ágyban” nevelik a paradicsom-, paprika- és salátacsemetéket. A 30—40 centiméteres melegtalpra tápanyagokkal és növényvédőszerekkel ke­vert földet terítenek, majd néhány napra nádpallóval borítják be az egészet, míg valóban bemelegszik. Utána jöhet a palánta és a fólialepel. (Pásztor Zoltán felvétele.) Befejezés előtt az iskoláztatási munka szakasza az illetékes megyei művelő­désügyi osztálynak, hogy aa érdekelt tanulókat a még esetleg üres helyekre irá­nyíthassák. A szülő a fel­vételi kérelmet elutasító döntés ellen az értesítést követő nyolc napon belül a döntést hozó Iskolánál —a két iskola esetén azok egyi­kénél — benyújtott, de an­nak közvetlen felügyeleti szervéhez címzett fellebbe­zéssel élhet. A középiskolá­ba fel nem vett fiatalok felvételi kérelmére az ille­tékes művelődésügyi osz­tály június 15-ig ad vá­laszt. Az 1969—70-es oktatási évet érintő iskoláztatási munka első szakasza befe­jezéshez közeledik. Csakúgy, mint a főváros­ban, vidéken is elsősorban a szakközépiskolákba je­lentkeztek többen a felve­hetők számánál. A fiúgim­náziumokban ugyanakkor kevesebben akarnak tovább tanulni, mint ahány hely azokban rendelkezésre áll. A szakmunkásképző isko­lák iránt vidéki viszony­latban kellő érdeklődés^ mutatkozik. Az iskoláztatás további „menetrendje” a követke­ző: azokban a gimnáziu­mokban, ahol kétszeres, vagy még nagyobb a túl­jelentkezés. tájékoztató jel­legű beszélgetést folytatnak a diákokkal. A szakközép- iskolákban a tavaszi szü­netben bonyolítják le a pá­lyaalkalmassági vizsgálato­kat. s fel nem vett tanulók jelentkezési lapját április 25-ig küldik meg a máso­dik helyen megjelölt tanin­tézetnek. A gimnáziumokba, vagy a gyors- és gépíró isko­lákba fel nem vett fiata­lok jelentkezési lapját a második helyen megjelölt iskolába április 30-ig jut­tatják el. Az esetben, ha a kérel­mezőt a második helyen megjelölt tanintézetbe sem veszik fel. a jelentkezési la­pot május 15-ig megküldik Ülésezett a dunavccsei járási pártbizottság Tegnap délelőtt rendkí­üli ülést tartott a duna- ecsei járási pártbizottság. A. tanácskozáson megjelent Hárt Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz- oonti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályé- ! nak helyettes vezetője, Er- dősi- József, a megyei párt­bizottság első titkára, Ba- ráth Károly, a Központi Bizottság munkatársa. A tanácskozás első részé­ben a pártbizottság meg­hallgatta dr. Látos István­nak, a járási pártbizottság első titkárának a legutóbbi oártbizottsági ülés óta el­végzett munkáról szóló tá­jékoztatóját. Megállapítást •’vert, hogy az 1969-es. év­re hozott gazdaság coli titkai v '-mmt a párt be'ső éle- érintő határozatik szé ‘ s körű helves'ésre és meg értésre találtak a párttag-1 ság és a járás lakossága körében. A pártbizottsági ülés a továbbiakban személyi kér­déseket tárgyalt. Erdősi Jó­zsefnek, a megyei pártbi­zottság első titkárának ja­vaslata alapján, a járási pártbizottság érdemei el­ismerése mellett — mivel a pártmunka más fontos területén kapott megbíza­tást — felmentette dr. Lá­tos Istvánt a járási első titkári beosztása alól. Az ülésen meleg hangon mél­tatták dr. Látos Istvánnak a járásban 10 éven keresz­tül végzett eredményes munkáját. A járási pártbizottság és végrehajtó bizottság mun­kájának további irányítá­sára Oláh Pál, a járási párt- bizottság titkára kapott megbízatást. é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom