Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
1 «Mal 1989. április 10. csütörtök Nemzetgyűlési választűs Lengyelországban Varsóban szerdán összeült a Lengyel Népi Egységfront országos bizottsár ga, hogy bővített teljes ülésén megtárgyalja és elfogadja a június elsejére kitűzött nemzetgyűlési és néptanácsi választások politikai programját. Az ülésen részt vesznek a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Néppárt és a Demokrata Párt, valamint az egységfrontba tömörült tömegszervezetek vezetői. Jelen van többek között Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára is. Bonni nyilatkozatok az atomsorompó-szerződésrül A bonni külügyminisz- rium szakértői véleményt dolgozott ki, amely részletesen taglalja, hogy milyen hátránvokkal járna az JZK-ra, ha nem csatlakozna az atomsorompó- szerződéshez még a Bundestag nyári szünete előtt. A negatív döntés megterhelné az amerikai—nyugatnémet viszonyt; az NSZK elvesztené szavahihetőségét a szövetségeseik szemében; a szovjet—nyugatnémet viszony rosszabbodna; kilátástalanná válna Bonn-nak, az a kívánsága, hogy helyet kapjon a genfi leszerelési konferencia asztalánál. Jól tájékozott körök szerint Brandt külügyminiszter ezeket az érveket fogja felhasználni Washingtonból való hazatérése után. * Herbert Wehner összné- metügyi miniszter szerdán újságcikkben követelte, hogy az NSZK tisztázza álláspontját a budapesti felhívással kapcsolatban. „Ha a budapesti felhívás elő akar készíteni egy konferenciát az európai biztonság kérdéséről, akkor Bonn- nak meg kell mutatnia, hogy mit tehet a középeurópai feszültség enyhítéséért és mit vár másokMerénylet készül Kambodzsa ellen ‘ ól” — írja Wehner. Tagadta, hogy a német politika jövője attól függene, milyen választ ad a kérdésre: elismerjék-e az NDK-t, vagy sem. „Nem lehet túltenni magunkat azon, hogy az NSZK kormánya tárgyalási javaslatot tett az K-nak, másrészt azt sem lehet ál.ítani, hogy az NDK ki akart volna térni a tárgyalások elől — írja Wehner. K6ST-tanácskozás A vietnami békéért szorongva „szurkoló” világ közvéleményében aggodalmat keltett a hír, amely szerint az amerikai hadvezetőség a Kambodzsa elleni légitámadások megindítására készül. Elég egy pillantás Indokína térképére, hogy az ember megértse: Dél- Vietnam és Thaiföld közé ékelve eddig sem volt könnyű dolga a semlegességét védő Kambodzsának. Sajátos, de évek óta jól átgondolt eszkalációval érkezett el a Pentagon Kambodzsa közvetlen fenyegetéséhez. Kezdetben csak szomszédait uszította Kambodzsa el- < len. Ez annál könnyebb volt, mivel Dél-Vietnam- nak, továbbá az amerikaiakat ugyancsak kiszolgáló Laosznak, valamint Thaiföldnek területi igényei vannak Kambodzsával szemben. Következett az eszkaláció második lépése: Thaiföld féktelen hírverésbe kezdett, hogy Kambodzsa háborúra készül ellene. Így kísérelt meg „jogcímet” szerezni egy „preventív támadásra.” Pusztán az a tény azonban, hogy Kambodzsának 30 ezer gyenge fegyverzetű katonája van, Thaiföldnek ezzel szemben 325 ezer főnyi kitűnően felszerelt hadserege, a thaiföldi „vád” még nyugati megfigyelőkből is csak mosolyt váltott ki, a világ közvéleményéből pedig mélységes felháborodást. Ezután lépett akcióba maga az Egyesült Államok, azzal az ürüggyel, hogy délvietnami szabadságharcosok Kambodzsán át kapnak utánpótlást, egyre-másra hajtott végre fegyveres támadásokat Kambodzsa ellen. A kambodzsai kormány nem tehetett mást, minthogy amerikai újságírókat, továbbá a Kambodzsába akkreditált katonai attasékból és a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság katonatagjaiból álló szakértő csoportot hívott meg az amerikai állítások helyszíni kivizsgálására. Mind az újságírók, mind a katonai attasék hosszú utazást tettek az említett környéken. Helikoptert, terepjáró gépkocsikat, sőt öszvéreket is rendelkezésükre bocsátottak. Oda mehettek, ahova akartak, bárkivel beszélhettek, akivel kedvük tartotta. Az újságírók riportsorozatban, a katonai szakértők pedig jelentéseikben egyértelműen megállapították: sehol nyomára sem bukkantak vietnami szabadságharcosoknak. Az amerikai hadvezetőség most afölött tehetetlen dühében, hogy ezúttal is képtelen ellenállni a dél-vietnami szabadságharcosok immár ötödik hete tartó támadássorozatának, s hogy két nagyszabású ellentámadása kudarccal végződött — ismét bűnbakot keres, jobb híján — újból „a Kambodzsából támadó Vietcong” százszor lelepleződött meséjével hozakodik elő. S ezt jogcímnek véli a Kambodzsa elleni légitámadásokhoz, a háború kiterjesztéséhez az indokínai félszigeten. Átállt a DNFF oldalára A Vietnam Hangja rádióállomás kedden jelentette, hogy John F. Low- ney amerikai tengerészgyalogos megtagadta a további szolgálatot és átállt a Dél-vietnami Felszabadító Népi Fegyveres Erők oldalára. A közlés szerint Lowney írásos nyilatkozatban indokolta meg tettét. A hanoi rádió hullámhosszán ismertetett nyilatkozat tanúsága szerint Lowney kijelentette. hogy „megundorodott a háborútól, megundorodott attól, hogy azt tegye, amit a nácik Hitler idejében: vakon engedelmeskedjék kegyetlen parancsoknak”. Habsburg Ottó sajtókonferenciája Bécsben Fokozatosan végleg áttelepül Ausztriába, s innen folytatja majd politikai, közírói és előadói tevékenységét — jelentette ki az MTI tudósítójának kérdésére Habsburg Ottó szerdán első bécsi sajtókonferenciáján. Az Utolsó osztrák császár és magyar király fia. aki csak az elmúlt években kapott engedélyt az Ausztriába való visszatérésre. úgy véli, hogy Ausztriának „több kezdeményezéssel kellene szolgálnia az európai egységet”. Ottó e vonatkozásban lát szerepet a maga számára az Osztrák Köztársaságban. A császár fia a második világháború óta Nyugat- Németországban él, s ausztriai visszatérése ellen a baloldal, s ezen belül A szociáldemokraták is a 60-as évek közepéig a legélesebben tiltakoztak. Ottó visz- szatérésére csak 1966-ban a néppárt választási győzelme és kormányalakítása után kerülhetett sor. Ottó jó nemzetközi kapcsolataival — elsősorban az Egyesült Államokban, a gaulleis- táknál. valamint a CDU— CSU jobbszárnyánál —bár segítheti, de könnyen keresztezheti is a bécsi politikai elképzeléseket. A szovjet fővárosban szerdán megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának kéthavonként megrendezésre kerülő ülése, amelyen a szocialista országok kormányfőinek helyettesei vesznek részt. A napirenden az átváltható rubelekben történő sokoldalú elszámolások rendezésével és a nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevékenységének fejlesztésével kapcsolatos kérdések szerepelnek. Megvitatják azokat a munkálatokat is, amelyeket az érdekelt országok és a KGST szervei folytatnak a nemzetközi összehasonlítások, a statisztikai módszerek, valamint a gazdasági fejlődést és a KGST-én belüli együttműködést jellemző mutatószámok egységesítése terén. Az erről szóló beszámolót a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága terjeszti elő. A végrehajtó bizottság ülésén részt vesz Tano Co- lov (Bulgária), Frantisek Hamouz (Csehszlovákia), Piotr Jeroszewicz (Lengyel- ország), Apró Antal (Magyarország), Damdingijn Gombozsav (Mongólia), Gerhard Weiss (NDK), Gheorghe Radulescu (Románia) és Mihail Leszecs- ko (Szovjetunió). A KGST és Jugoszlávia között létrejött megállapodás értelmében részt vesz az ülésen a jugoszláv kormány képviselője is. I MIKÖZBEN Huszszein Jordániái király az arab világ nevében . Washingtonban Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel tárgyalt a közel-keleti rendezésről, az izraeli és egyiptomi erők tüzérségi párbajt vívtak a Szuezi-csatoma térségében. Az éjszakai tűzharc több órán át tartott. Lapvélemények szerint a jordániai és az egyiptomi tűzszüneti vonalak mentén lezajlott újabb harcok azt is jelezhetik, hogy a közel- keleti válság ismét fordulóponthoz érkezett. Izrael vagy feladja egyre átfogóbb agresszív törekvéseit, vagy olyan robbanás következik be, melynek senki sem jósolhatja meg előre a következményeit EGYELŐRE nincs semmi jele annak, hogy Izrael vezetői, különösképpen a Dajan hadügyminiszter vezette „héják” csoportja, hajlandóak lennének békülékenyebb húrokat pengetni. Sőt, Izrael a hírügynökségek jelentése szerint, az Akabai-öböl lezárásával fenyegetőzik. Mint ismeretes, Akaba Jordánia egyetlen kikötője, és az egyedüli tengeri összeköttetés az ország számára a külvilággal. Ikervárosa az izraeli Eilat, melyet a Palesztinái partizánok az izraeli megszállók terrorja elleni válaszként néhány nappal ezelőtt rakétákkal lőttek. Izrael Jordániára hárította a rakétatámadás miatt a í&t lelősséget. AZ AMERIKAI fővárosban élénk diplomáciai aktivitás tapasztalható. A NATO 20 éves fennállásának jubileumi ülésszakára egyre-másra érkeznek a katonai szövetséghez tartozó országok külügyminiszterei. Tegnap az amerikai, angol, francia és nyugatnémet külügyminiszter hagyományos négyes vacsoráján a nyugat-berlini és a német kérdésről volt szó, a kelet—nyugati kapcsolatokat azonban szélesebb tárgykörben vizsgálja majd meg a ma és holnap ülésező NATO-tanács. Foglalkoznak a kétnapos ülésszakon a NATO katonai erejének fokozásával, a NATO-n belüli konzultáció megjavításával, valamint azzal, hogyan lehet előmozdítani a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal való viszonyukban az enyhülést anélkül, hogy meggyengítenék „nyugat elrettentő” erejét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tőkés országok vezetői a szocializmus és kommunizmus elleni harc céljából egyesültek az atlanti közösségben, s ezért minden lehetőt megtesznek, hogy gátolják a NATO-ban jelentkező széthúzó erők hatását, K. A. Fasiszta merénylet Uruguayban Jobboldali radikális elemek Montevideóbam nyílt utcán megtámadták és súlyosan megsebesítették Sonja Guarnieri asszonyt, az uruguayi egészségügyi alkalmazottak szakszervezetének elnökét, az Uruguayi Kommunista Párt tagját. A fasiszta banditák késsel horogkereszteket vágtak áldozatuk arcára, karjára és combjára. A fasiszta csőcselék már korábban is a terror légkörét idézte fel az uruguayi fővárosban. Akkor áldozatai elősorban a munkásszervezetek képviselői voltak, akiket hasonló módon bántalmaztak. Alig néhány héttel ezelőtt a helyi zsidó közösség gyűléseit zavarták meg gyújtóbombákkal. A helyszínen talált röplapokból kiderült, hogy a merénylők „nemzeti szocialistáknak” vallották magukat. IRTA.MOINAK K/lROLY Expedíció Mexikóba tisztjei nem ismerték a mexikói hadihelyzetet, ők csak a francia diplomaták megtévesztő jelentéseiről hallottak: — Vár bennünket a mexikói nép, bevonulásunk diadalmenet lesz. A könnyű kaland lehetősége és a távoli Mexikó mesés gazdagságáról, a külszíni ezüst- és aranybányáiról terjengő legendák csak növelték az idegenlégió fiatal francia tisztjeinek (3.) Április 30. nevezetes elképzelését környezete úgy harci kedvét. Szidi bel Ab- nap a légiónál. Ilyenkor állította be. mint a „XIX. beszból levelet írtak Pá- bárhol is van a legénység, század uralkodóinak legna- rizsba a császárnak: akár a sivatagban, akár gyobb gondolatát”. A hó- „Kérjük, hogy méltányol- egy magányos támaszpon- dító tervekkel szemben ja kérésünket és a légiót ton, akár a nyílt tengeren, azonban a nemzeti felkelés vezényeltesse Mexikóba”, úszó csapatszállító hajón, alakult ki és a mexikóiak Akkoriban Szidi bel Ab- fnindenütt asztalhoz ültetik, hevesen szembe álltak a menüt kap és utána négy- betolakodókkal. szeres boradagot. Mexikó felőrölte és elDrága árat fizettek ezért *W^dte a francia csapatokat, a díszebédért a légiósok. Az Heves harcok alakultak ki. erőben levő katonákat. Egy előzmények III. Napoleon Hl. Napóleon arra töreke- hónapig tartott, amíg az hódító terveihez nyúlnak dett, hogy a mexikói expe- expedíciós hadsereget Jean- vissza. A nagyratörő fran- díció ügyének megnyerje a ningros és tisztjei előkészí- cia császár 1862-ben arra katonatiszteket, ezért gyors tették a tengeren túli útra. törekedett, hogy Mexikóban előléptetést ígért azoknak, 1863 februárjában két katolikus államot hozzon akik a hadjáratban kitün- nagy hajó, a Saint-Louis és létre, a protestáns Egyesült tetik magukat. Ekkor Sidi a Wagram kötött ki Mersz Államok egyensúlyozására, bel Abbeszben állomásozott el Kebir kikötőiében. Na- III. Napoleon támogatta a légió két zászlóalja. A pokig tartott, amíg a lő- Miksa osztrák főherceg evors előrehaladás lehető- szert, az élelmiszert és az igényét az amerikai ország ségének hfre Párizsból ide orvosságot felszántották a trónjára. A francia császár is eljutott. Az alakulat fedélzetre. 48 tiszt és 1432 beszben két légiós zászlóalj állomásozott. A létszám 12—14 000 között változott. Az ezredes közülük válogatta ki a legjobb fizikai