Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-09 / 79. szám
1969. április 9, szerda 7. oldal járvány és akik legyőzik — „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok” címen mutatták be a kun- szentmiklósi úttörők Galambos Sándor pedagógus művét. A jól sikerült alkotás felelevenítette a Tanácsköztársaság hősi napjait Latinka Sándor somogyi mártírkommunista balladáját Az irodalmi színpad tagjai ezzel a műsorral vesznek részt a megyei kulturális vetélkedőn — olvassuk Kovács Sándor levelében. — EZÜSTÉRMET NYERT Csabai Sarolta kecskeméti pajtás szavalatával a kulturális seregszemlén. Űttörő- csapata irodalmi összeállítást adott elő és elismerő oklevelet kapott. Gratulálunk! * — Kiskörösről Kutyifa Hona küldött tudósítást arról, hogy városának valamennyi úttörő raja elkészítette a „Tanácsköztársaság” című albumot, amit április 4-én közös kiállításon mutattak be* Galambos Sándor vezetésével készülnek a pajtások a megyei seregszemlére. — B ácsszőlősről Dózsái Tibor csapatkrónikás írja, hogy az iskolájukban működő Ságvári Endre határőrszakasz megkezdte a vetélkedőre való felkészülést. A vetélkedő a kiváló, illetve élenjáró cím elnyeréséért folyik. A kéthetenkénti foglalkozást sok gyakorlati és elméleti megbeszélés előzte meg. Az utolsó foglalkozáson akadályversenyen mérik össze erejüket, ekkor dől el, hogy ki milyen munkát végzett az év folyamán. * — A BÁCSALMÁST pajtások történelmi vetélkedőt rendeztek a közelmúltban. A napokban még két pajtás küzdött az első helyért. Szuhai Zsolt — az Üttörőélet tudósítója —győzött. Neki és minden helyezettnek gratulálunk. — A TÉRKÉPREJTVÉNY helyes megfejtését (Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Pécs, Szeged, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba) sok pajtás küldte be az Úttörőéletnek. Közülük sorsoltuk ki Dienes Ildikó izsáld pajtás nevét. A jutalomkönyvet postán küldtük el. » — PAJTÁSOK! A szim- feropoli Barátság szakkör tagjai kérik, hogy Kun Bélával kapcsolatos képeket, dokumentumokat küldjétek „Kun Béla” múzeumuk számára, természetesen leveleiteket is várják. ■ T umoros, _ kedélyes, a" méginJkább komoly, vagy ismeretterjesztő formában mostanában sok szó esik a hongkongi influenzajárványról. Nem is csoda, hiszen az influenza fellépése — tény. Az, hogy milyen jelzővel illetjük, más lapra tartozik, s kevésbé is lényeges. Hogy mióta, milyen mértékben, s előre láthatóan még meddig vagyunk ennek a veszélynek kitéve, erre kerestünk választ az egészségügy néhány fórumán. J ó egy héttel ezelőtt lépett fel megyénkben fokozott mértékben az influenza — tájékoztat ür. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője. — A helyzet megköveteli, hogy minden óvintézkedést megtegyünk. Szerdán utasítást kaptak a kórházak, hogy a beteglátogatások engedélyezését átmenetileg szüneteltessék. Ezzel mind a beteg, mind a látogató érdekeit, egészségét védeni kívánjuk. Csütörtöktől kezdve kapjuk meg a körzeti orvosok jelentéseit a megbetegedések számáról, hatásfokáról. Eddigi tapasztalataink szerint az esetek zöme rö- videbb lefolyású, s négyöt napi fekvés és gyógykezelés a gyógyuláshoz vezet. Természetesen mindenképp fontos az orvosi előírások következetes, maradéktalan betartása. * ¥ Ttunk a főorvostól ^ egyenesen a kecskeméti 12/4-es gyógyszertárba, a „nagypatikába” vezetett. Vajon, hogy fest az összefüggés influenza és gyógyszerfogyasztás között? A pénztár és a kiszolgáló pultok előtt jókora emberkígyó várakozik. — Dolgozóinknak tetemes munkatöbbletet és fokozott koncentrációt jelent ez a nem is hirtelen és váratlanul, de tömegesen Zsákban a meleg Eszeveszett szipá- kolások, végtagmeghibásodások közepette szidtuk Sanyit, Jóskát, Bencét — névnapjuk alkalmából. Hogy így lazsálnak, meg úgy fütyülnek a munkafegyelemre, mert nem hozták határidőre abban a bizonyos zsákban, azt a bizonyos meleget. Voltak, akik — a kávéházi Konrádok régi szokásához híven ' — egyenesen „politikai” síkra terelték a jelenséget, hogy „dacára” a három illusztris névnapnak, ami a meleget illeti —, sehol semmi, csak a nagy dübbenés. Mert hát ugye nem így volt ez az ántivilágban. Azelőtt bizony már a március 15-i ünnepségre is meztél- láb ment az emberfia, olyan jó idő volt; gondoskodott róla az akkori kormányzat. Hát ebben volt is valami. No nem abban, hogy a régi időkben a búrzsujkormány szállíttatta volna Sándor —Jóska—Benedekkel a meleget —, hanem a mezítlábos állapotban. Mert cipőről viszont nem gondoskodott az az egykori államvezetés, ezért engedtük meg magunknak a meztéllábas luxust 1848 dicső évfordulóin. Hogy a mai világban késnek ezek a kora tavaszi melegek, minek következtében még nincs friss zöld pázsit az árokparton, s nem sipákolnak a fűben a sárga kislibák, ennek a földgolyó viselkedése az oka. Valahogy megváltozott az öreg glóbus gerincének, jobban mondva tengelyének állása. Annyi változást, köpeny egforgatást, fejtetőreállást látott, hogy — egyes emberekhez hasonlóan — a gerince sínylette meg. Elferdült a tengelye, azazhogy másképpen áll, mint pármillió évvel ezelőtt. Ezért aztán eltolódnak rajta a dolgok- Az évszakok éppúgy, mint esetenként a legjobb szándékok *■> megcsúsznak. Csoda, ha Sándor, József, Benedek is megzavarodott? De évről évre meggyőződhetünk róla, hogy csak a házszámot — a dátumot — tévesztik el egy-egy kicsinyég. Ha valamivel később is, de mindig elhozzák azt a meleget, amit várunk tőlük. Mintha ennek lennék tanúi ezekben a napokban is. Szinte egyik óráról a másikra — megenyhült a lég; megjöttek a gólyák, s a fecskék is. Tapasztalhatjuk azonban az emberi lelemény funkcionálását is a tavasz közeledtének meggyorsítására. A jólismert Illetékesek elhatározták, hogy nem fognak mindent a természetre, Sándor, József, Benedek kegyére bízni. Ha ők kicsit megfeledkeztek arról, hogy névnapjukra kiszellőztessék a télen bepené- szesedett zsákjukat — helyettük kell sorompóba szállni. A meleg zsákba- szállítása érdekében most kezdődött a nagy kísérlet Dorogon. örömmel olvastuk, hogy már a ránk következő télen 5, 10 és 20 kilós műanyag zsákokban hozza forgalomba a szenet a bányászat... Sándor, József, Benedek napjának környékén azt kísérletezték ki, milyen erős műanyagfóliából készült zsákok szükségesek a különböző fajtájú — a brikett-, a dió-, darabos- és kockaszén csomagolásához. A kísérlet minden bizonnyal meghozza gyümölcsét, s akkor — a jövőben — nyugodtan elmu- lyáskodhatják az időt Sándor—József —Benedekék. Helyettük is zsákban hozza a meleget — a TÜZEP. Tóth István fellépett járvány — mondja Barna Barnabás vezetőhelyettes. — Közülünk is többeket utolért már az influenza, de a még talpon levők, hivatásuk tudatában, igyekeznek a betegek helyett is állni a sarat. A Bács-Kisikun megyei Gyógyszertári Központ egyébként jó előre felkészült a várható tél végi „influenzás ostromra”. Az ilyenkor leginkább javallt Pirinek, septilek, vagy az antibiotikumok (Tetran, Vegacillin) nagy mennyiségben fogynak ugyan, de hiánycikknek nem nevezhetők. — Végezetül: a gyógyszertár látogatottságának jellemzésére elég, ha any- nyit mondunk, hogy áprilisban előreláthatólag a kétszeresére emelkedik az eddig átlagosan 1 millió forintos havi forgalmunk. • A leninvárosí orvosi rendelőben egyszerre három körzeti orvost is benn találunk: Hulej Győző, Takács Vilmos és Gombás Tibor doktorokat. Fáradtak, elcsigázottak, s maguk is állandóan a betegség szélén állnak. — Naponta legalább 60 —70 járóbeteg jelentkezik influenzás tünetekkel — mondják. — Ezek: magas láz, remegés, súlyosabb esetekben pedig hasmenés, hányás. Rengeteg a körzetben a fekvőbeteg és bizony az orvos éjszakái sem sok álmot engedélyeznek mostanában... — A szokványos esetekben septil-féléket rendelünk, magasabb láznál antibiotikumokat, vagy injekciót adunk. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a régóta bevált házi gyógymód, az állottvizes borogatás, egy-két kalmopirinnel, vagy istopirinnel megtetézve a legcélravezetőbb kezdeti kúra. Valamennyiük véleménye: kerülni kell a nyilvános helyeket, mellőzni a szomszédos betegek látogatásának rossz szokását. A legnehezebb tanácsot adni áz öltözködésre: az orkán még hideg, a télikabát már sok.. . — Hol észlelték a városban a legtöbb megbetegedést? — Érthetően á bérházakkal zsúfolt, zárt Repüléseken, főként a Lienin- és a Máriavárosban. De sok laeteget fogad a Czollner téri rendelő is. A gyárak, nagyüzemek dolgozói közül is sokan betegedtek meg. — A legfőbb teendő legalább 4—5 napot kifeküdni, kerülni a mozgást, még- inkább a ház körüli tennivalókat. így ugyanis köny- nvebben léphetnek fel szövődmények! Az orvos megérkezéséig a már említett borogatás, pirin és az óvatosan kortyolt langyos, vagy állott limonádé jó hatású. Hulej doktor ebéd-vacsora nélkül, késő éjjel pihenhetett le előző nap, alig néhány órára.. Takács doktor két rendelés közt pár szelet keksszel táplálkozik. Gombás doktor injekcióval igyekszik távol tartani a betegséget. Talán az ö fáradtságuk, töredelmük árán maradhatunk majd. mi egészségesek! Jóba Tibor Építik a paksi atomerőmű felvonulási villamoshálózatát A paksi atomerőmű területén a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói kedden megkezdték a felvonulási villamos- hálózat építését, ök az első .fecskék” akik a következő évek egyik legnagyobb hazai beruházásánál munkához láttak. A következő hetékben több kilométer hosz- szú nagyfeszültségű hálózatot és fogyasztói állomásokat építenek. Ezek üzembehelyezésétől függ, mikor indulhat a tereprendezés, valamint az atomerőműhöz kapcsolódó nyíltvízi csatornaépítés. i Ötven éve halt meg Eötvös Loránd ötven éve, 1919. április 8-án hunyt el báró Eötvös Loránd, a nagy magyar fizikus, pedagógus és kultúr- politikus. Életművének jelentőségét Nagy Károly professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, az elméleti fizikai tanszék vezetője méltatta: — Eötvös Loránd a magyar tudományos élet kiemelkedő egyénisége volt. A legmagasabb szinten sajátította el kora matematikáját, kémiáját és fizikáját. 1871-ben a pesti tudományegyetem f izikai magántanára lett, egy évvel később pedig ugyanitt az „elméleti, vagyis felsőbb természettan” nyilvános rendes tanára volt már. Kultuszminiszterségének rövid néhány hónapjától eltekintve, ezen a poszton élete végéig kitartott. 1873- ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, két évvel később pedig rendes tagja lett. 1889-től 16 éven át az Akadémia elnöki tisztét töltötte be. A krakkói és az oslói egyetem díszdoktora, s a francia Becsületrend lovagja volt. Amikor 1919-ben elhunyt, személyében —, Einstein szavaival — a fizika egyik „fejedelme” szállt sírba. A Tanácsköztársaság kormányának intézkedésére a Nemzeti Múzeum oszlop- csarnokából, a tudomány és az egész magyar nép halottjának kijáró tisztelet- adással kísérték utolsó útjára. — Legnagyobb alkotása, az „ekvivalencia-elv”, a fizika XX. századi szédületes fejlődése közben sem halványul el, ma is a legnagyobb tudományos teljesítmények között tártja számon a tudománytörténet, amely Eötvös Loránd' nevét Galileiéval egy lapon örökíti meg az utókor számára. Széf kémek az asszonyok A BAJAI járásban az idei falusi téli tanfolyamok hozzászólóinak mintegy fele a nők közül került ki. Pedig a hallgatóknak kevesebb, mint fele volt a nő. Figyelmet érdemel ez a statisztikai adat. önmagában is jól mutatja, hogy mekkorát változott a falusi nők helyzete a felszabadulás óta. Pontosabban nem is a felszabadulás, hanem a mezőgazdaság átszervezése óta. Régen a parasztasszonyok túlnyomó többségének nem volt szava még otthon sem. A férfi volt az úr a házban. Az ő nevén volt a föld, a vagyon, s az ő joga volt határozni a család ügyeiben. ö dolgozott; szántott, vetett, aratott, eladott — ő szerezte a pénzt. Az asszony sem dolgozott kevesebbet, de az nem számított. Az övé volt a házimunka, az állatok ellátása, sőt részt vett a mezei munkában is. Mégis a férfi munkáját tekintették értéket teremtő munkának, az asszony gazdaságilag és minden egyéb tekintetben függött tőle. A termelőszövetkezetekben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Az asszony is munkaegységre dolgozik, az ő teljesítéseit is mérik, s ő is pénzt kap a munkájáért, akárcsak a férfi. ___________ R ÁÉBREDT, hogy ő is számít, ő is teljes értékű ember, s ezt akarva-aka- ratlanul be kellett látnia férjének is. Már nemcsak a férfi az „ember”, hanem emberszámba kell venni az asszonyt is. Dolgozó ő is, aki ugyanúgy kiveszi a részét a közösben a javak megtermeléséből, mint a férfiak. Ugyanúgy érdekelt a közös dolgaiban, tehát beleszólást is ugyanúgy követel. Ha rossz a gazdálkodás, az ő kára is, ha jó javaslata van, az egész közösség veszi hasznát. Alapvetően nem a felvilágosításnak, az újságok cikkeinek és a nők egyenjogúságáról tartott előadásoknak van szerepe abban, hogy megváltozott a nők helyzete és gondolkodás- módja falun is, hanem a tulajdonviszonyok változásának. Mindez talán nem nagyon tetszik a férfiaknak. Vannak akik jobban érezték magukat a régi helyzetükben, s most nem szívesen szállnak le a magas lóról. Ez azonban nem változtat a tényeken. Illetve: egyelőre még mindig visz- szahúzó erő, hiszen például a termelőszövetkezetek vezetésében aránytalanul kevés számban találhatjuk ott a nőket. Ám azért mindinkább helyet követelnek maguknak és szólásra jelentkeznek ők is. Sokan azt vetik szemükre, hogy hangosabbak, szenvedélyesebben szólnak, mint a férfiak. Meglehet. Érthető is. A nők érzékenyebbek, őszintébbek. De semmivel sem kevésbé okosabbak, mint a férfiak. Józan ítélőképességük és a köz dolgai iránti frisskeletű érdeklődésük figyelmet érdemel. MINDENESETRE tanulságos, hogy a bajai járásban a téli tanfolyamok ali" felének programjában szerepelt a nők helyzetérő’ szóló előadás. S ennek ellenére ilyen sokan szólalta, fel. Okulnunk kell belőV Szót kémek az asszonyé’ Figyeljünk rájuk! M. L.
