Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

1969. április 9. szerda 3. oldal Újabb lehűlés Kitüntetések Kedden újabb változás kezdődött hazánk időjárá­sában. Kelet felől ugyanis sarkvidéki eredetű légtö­megek újabb hulláma in­dult el, s kedden elérkezett a Kárpátok északkeleti vo­nulatához. Nappal még enyhíteni fogja a lehűlést a várható napsütés, de éjszaka újból fagyok lehetnek. Így pén­tek estig a távlati prognó- , Gyula kecskeméti zis szerint a legalacsonyabb i őrnek nyújtottak hajnali hőmérséklet mínusz jbronz fokozatot Salamon Jó- 3 és plusz 3 fok, között. \zsef bajai és D. Szabó Antal Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán, ahol jelen volt Pozsgay Imre, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Cserháti László, a mun­kásőrség megyei parancs­noka. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta dr. Dekov Iván kecs­keméti, Holczer Péter bajai és Huczek László kiskunha­lasi munkásőr. Ezüst foko­zatot két elvtársnak: Farkas Sándor kalocsai és Misányi munkás­át, míg Meghalt Kristen Ferenc eivtárs Innen az Állami Lapkiadó Vállalathoz került, ahol 1951- ig, mint függetlenített szak- szervezeti bizottsági elnök működött. Korán bekapcso­lódott a mozgalmi munkába, tanult, képezte magát és 1951- től 1954-ig már a Tervgazda­sági Könyvkiadónak volt az üzletvezetője. A pártközpont felkérésére 1954-ben párt­munkásként Bács-Kislcun megyébe jött, ahol először a kecskeméti járási pártbi­zottságon dolgozott, majd 1955-ben a megyei pártbi­zottságra került, politikai munkatársnak. Három évig — 1957 januárjától 1959 ok­tóberéig — volt a Kecske­méti Járási Tanács V. B. elnökhelyettese, 1959 no­vember 1-től pedig a Kalo­csai Városi Tanács V. B. elnökeként fejtett ki sokol­dalú és elismerésre méltó Mely megrendüléssel hal- tevékenységet. Vezetése ide- lottuk a hírt, hogy április jén a város sokat fejlődött, 5-én, szombaton 54 éves különösen a kommunális el- korában váratlanul elhunyt látottság és az ipar. Kriston Ferenc elvtárs, a Kalocsai Városi Tanács Vég- Alig több, mint egy hó- rehajtó, Bizottságának volt nappal ezelőtt — egészségi elnöke. Kriston Ferencet a állapotára tekintettel — kecskeméti munkásőrök kaptak. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést Serényi József kecskeméti és Farkas Károly kiskunfél­egyházi elvtársak vették át, az ezüst fokozatot Németh János dunavecsei, a bronz fokozatot pedig Dudás Jó­zsef kiskőrösi munkásőr kapta meg. Ezen kívül a munkásőrség országos pa­rancsnoka összesen tizenkét munkásőrnek adományozott elismerő oklevelet. * Dr. Szakáll Imre kecske­méti, dr. Sőreghy Andor kiskunhalasi, dr. Kerekes Bálint kalocsai járási főál­latorvosok:, valamint dr. Wisingcr László kiskunfél­egyházi szakállatorvos Ki­váló Dolgozó miniszteri ki­tüntetést kaptak. A kitün­tetéseket a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nevében dr. Glied Károly, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette- nyújtotta át ünnepélyes keretek között Kecskeméten, a megyei tanács székházá­ban. megyei tanács vb és a városi tanács vb saját ha­lottjának tekinti. Temetése „ csütörtökön délután három __., ® ó rakor lesz Kalocsán. nyugdíjba vonult, ezt meg­előzően az idén februárban Munka Ér­demrend arany fokozta ki­tüntetést. Munkáját általá- Kriston elvtárs 1915. szép- nos elismerés kisérte. Tu- tember 29-én született, majd lajdonosa volt a Szocialista egészen fiatalon, 15 éves ko- Munkáért érdeméremnek is. raban dolgozni kezdett, ki- au.au _aa t annlta a sütőipari szakmai, , . u « de ebtíen elhelyezkedni nem ^si tanácsi vezetők egyik tudott és 1949-ig segédmun- legszorgalmasabb és leglel- kásként dolgozott Budapes- kiisméretesebb képviselője ten az Állami Nyomdában, távozott közülünk. Nyeremény­betétkiiyv­sorsoiás Az Országos Takarékpénztár kedden Jászapátiban tartotta a nyereménybecétkenyvek 1969. első negyedévi sorsolását, me­lyen a március 29-ig váltott és a húzás napján érvényes betétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégzö- dése) megegyezik az alább fel­sorolt számokkal, az első ne­gyedévi átlagbeíétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Szám- végz.: Nyere­mény: Szám- végz.: Nyere­mény: 008 25 554 25 019 25 563 100 034 25 583 25 041 25 603 25 068 25 608 25 178 25 657 25 191 25 664 200 245 25 806 50 287 25 852 25 301 25 925 25 332 25 932 50 445 25 390 25 940 25 A nyeremény összegét a bc- té könyvet kiálljtó OTP-fiók, vagy jlostáhivatai április 18-tól fizeti ki. Tervek § JÉzifazteáii Sépjavíl® Tröszt Gépelek jobb kihasználására BARÁTOK KÖZÖTT Mint arról hirt adtunk, a felszabadulási évforduló alkalmából hatvan turista látogatott el Kecskemétre, testvérmegyénk „fővárosából”, Szimferopolból. Szovjet barátaink kellemes napokat töltöttek körünkben Itt-tar- tózkodásuk néhány kedves epizódját örökítették meg az alábbi felvételek. A vendégek városnézésre indulnak az Aranyhomok Szállóból. A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és elfogadta a MÉM-nek a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt munkájá­ról és fejlesztéséről készített jelentését. A vizsgálatot az tette időszerűvé, hogy az utóbbi évek gazdaságpoliti­kai intézkedéseinek ha ra alapvetően niegváltozi a tröszt egész tevékenysége. A mezőgazdasági erő- és munkagépek döntő többsége ugyanis a gépállomásoktól a mezőgazdasági termelő üze­mek, elsősorban a tsz-ek tu­lajdonába került. A közös gazdaságok ezzel egyidőben hozzáláttak saját javító mű­helyeik kiépítéséhez. A tröszt üzemei tavaly 340 millió forint értékű Ynunkát végeztek a mezőgazdasági járművek szervizszolgálta­tásával és javításával. Sqk esetben már gyárszerű mód­szerekkel, sorozatban újí­tották fel a gépek szerkezeti egységéit, fő darabjait. A GB által elfogadott je­lentésből kitűnik, hogy a mezőgazdasági gépek eladá­sa miatt minimálisra csök­kent a gépjavító szervezet által végzett mezőgazdasági gépi munka aránya, olyany- nyira, hogy a megmaradt 1500 traktort és az 500 ga­bonakombájnt már nem is tudja megfelelően kihasz­nálni. A megoldás lehetősé­gét a tárca az érdekelt szer­vekkel együttesen vizsgálja meg. Ugyanis bizonyos szá­mú géptartalékra kedvezőt­len adottságú tsz-ek kiszol­gálása miatt még szükség van. Öj vezető a cseh sajtó e!en A Cseh Szocialista Köz­társaság kormánya április 4-én megtartott ülésén elfo­gadta J. Vohnout ismételt kérését, hogy mentsék fel őt a cseh sajtó és tájékoztatás­ügyi igazgatóság elnöki tisz­te alól. A kormány J. Kavlint ne­vezte ki erre a posztra. sét sikerült felkelteni, ak- cor megindult a szóáradat: — Mi is az az idegenlé­gió? A nyugtalanok, a ka- andvágyók, a világot megis­merni akarók, az otthon nélküliek menedéke. Ott minden ember úgy érzi magát, mint otthon. Magá­nyos férfiak találkoznak ott össze, akiknek nincs ro­konuk, vagy ha van, akkor pedig megszakították velük a kapcsolatot. Aki a légió­ba lép, új és egyúttal na­gyobb családba kerül. Ott elfelejt minden kellemetlen előzményt, mert új tájak­ra, új emberek közé kerül­nek. Ne felejtse uram, hogy ott a nők is mások. A légió olyan vidékein jár a világ­nak. ahol még ma is háre­mek vannak, nem úgy, mint nálunk Európában. A légió segít felejteni és meg­óv az anyagi gondoktól. Már a jelentkezésnél pénzt kap. öt évig pedig magas zsoldot. utána pedig fran­cia állampolgárságot... Az ügynök a jóakaró ál­arca mögé bújt és hogy a szép szavak hatásosabbak legyenek, meghívta a mit sem sejtő külföldieket egy üveg italra a pályaudvarok kávéházaiba. Ha még na­gyobb bizalmat akart kel­teni, akkor kisebb kölcsönt is felajánlott, majd pedig szívesen elkísérte az ide­gent a Rue Saint Domi- nique-en levő irodába, ahol eleinte ilyen egyszerűen történt a jelentkezés. Álta­lában egy százados, de leg­alább egy főhadnagy fogad­ta a külföldit. — Jelentkezni óhajt, uram? — kérdi a tiszt. A külföldi egy pillanatra el­hallgat, talán most kezd hatni az alkohol — A szá­zados megismétli: — Közénk akar állni? — Igen. — Tudja, hogy mit vál­lal, uram? — Nem egészen. A tiszt rámutat egy fal­ragaszra: — Olvassa el, uram. A külföldi csak töri a francia nyelvet, ezért a szá­zados olvassa: — A hadügyminiszter, te­kintettel a király 1831. március 9-én kelt rendele­tére intézkedett az idegen­légió felállításáról... azt hiszem, ennyi elég, uram... ebből a hosszú, de fontos hirdetményből. Elmondom, hogy mi a lényeges belő­le. .. Ahogy jelentkezik, aláírja az ívet, jutalmat kap. Világos, uram? —, Értek mindent, száza­dos úr. — öt esztendőre kell kö­teleznie magát. A tiszt ennél a mondat­nál kivár egy kicsit, hogy megfigyelje, miként hat az idegenre. — Jól van, értem száza­dos úr. — Ha akarja, akkor meg­hosszabbíthatja újabb öt esztendőre. Rangot is kap­hat. Altiszt is lehet, uram. A százados követkaeate- sen „uram”-nak szólítja az idegent, aki nem sejti, hogy az elkövetkező öt eszten­dőben nem lesz része ha­sonló udvariasságban. Már a* asztalon van a belépési nyilatkozat. — Aláírom — mondja az idegen. — Papírjaim nin­csenek. — Nincs is szüksége rá. Mi hiszünk önnek, uram. — Köszönöm — mondja az idegen és majdnem meghatódik. A megalakításról szóló rendelet hetedik cikkelye intézkedik az újoncok fel­vételéről. E szerint a je­lentkezéshez nem szüksé­ges semmiféle igazolvány, vagy hivatalos irat. Bármi­féle álnéven aláírhatja va­laki az ötéves szerződést. Csak a toborzóiroda ügye­letes tisztjétől függ, hogy elfogadja az illető jelent­kezését, vagy sem. Ez min­denesetre egyedülálló, még hasonló sincs a világ egyet­len más katonai alakulatá­nál Sem. (Folytatjuk.) A megye és város vezetői köszöntik barátainkat a városi tanácsháza dísztermében. Galina IViihajlenko, a Kriraszkaja Pravda munkaié vsa — balról a harmadik — a Petőfi Népe szerkesztőség Hvo is ellátogatott. Hangulatos beszélgetés a főszerkesztői szobában. Üzc nlá'ogatáson a Kecskeméti Konzervgyárban. Érdekes látnivaló] a narancsitaitöhő gépsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom