Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
A tanítóképzés HfSKUHvrmesiiziA^'. műhelyében „A működő tanítók nagy része nem bír azzal a képzettséggel, amelyet a tanítói hivatallal járó feladatok megoldása érdekében ; néptanítótól meg lehet és meg kell követelni.” Éppen száz éve írta le ezeket a szavakat jelentésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar művelődéstörténet egyik legmélyebben gondolkodó egyénisége: báró Eötvös József és orvoslan- dó a siralmas állapotot, tíz új, állami tanítóképezde nyílt meg már a következő évben, köztük a bajai. 3 hold kertet, 300 ezer darab téglát adott a város az induláshoz. Jó befektetés volt; az intézet azóta is működik, mintegy 4000 tanítót adott eddig az országnak. — A felszabadulás után majdnem ugyanúgy elölről kellett kezdeni mindent, mint Eötvös idejében — emlékezik vissza a gyakorVállvetve — mint eddig Készülődés a népdal-vetélkedőre. A zongoránál Gasz- ner István igazgatóhelyettes, Kövesi Anna másodéves ) énekel. 1959-ig a képzősök érettségi bizonyítványa egyúttal tanítói oklevéllel is járt. Attól kezdve csak érettségi bizonyítvánnyal lehetett bekerülni, azaz felsőfokú lett az intézet, három év még a középiskola után. — A pedagógusképzés iránti követelmények megnőttek, tehát mindenképpen indokolt volt a tanulmányi színvonal emelése — mondja Hegedűs András, aki három évig igazgató volt, de jelenleg mint a Szegedi Tanárképző FőisSok lány, fiú alig. — Tanító leszek mondja Tóth Béla. lóiskola nyugdíjas igazgatója, Losonczy György, aki 43 évet töltött el a képzőben. — Beszámítva a háború pusztításait, még sokkal rosszabb helyzetben voltunk, de olyan lendítőerő sodort bennünket, ami többet ért minden anyagi bőségnél: a bontakozó demokrácia szelleme. A fogságból még csak gyéren szállingóztak haza, és mivel abban az időben egyetemre, főiskolára is könnyű volt bejutni, nagyon megcsappant az érdeklődés a képző iránt. Valóságos to- borzóutakat tartottunk a környékbeli falvakban, — megértettük a parasztfiatalokkal, mennyire szüksége van a sok borzalmat végigszenvedett gyerekeknek emberséges, bátor gondolkodású nevelőkre. Az intézet készülő krónikája szerint: „Magánházaknál indítják a szolgálattételre felkért nyugdíjas tanárokkal és az Újvidékről idemenekült kartársakkal az életet... 11-szer költözködött az intézet az ittmaradottak megfeszített munkájával.” Losonczy Györgyön kívül csak három tanár és egy hivatalsegéd nem hagyta el állomáshelyét. Az utóbbi, Sándor Gyuri bácsi még mindig a képző „kenyerét eszi”: — Flóra Sándor volt a rangidős tanár,' segítséget kért az új városi vezetőktől, meg az orosz katonai parancsnokságtól. Micsoda élet kezdődött itt! Különösen, amikor mega.akult a népi kollégium. Enni, igaz, nem mindig volt mit, de olyan jókedvet azóta se nagyon láttam. Elfogyott a tüzelő? Tanárok, diákok, hivatalsegédek nótaszóval irtották együtt az erdőt Kékhegyen. H került a megye nemzetiségi szerkezetét is visszatükrözni az intézet munkájában, délszláv- és németszakos képzés indult tavalyelőtt. És mit mondanak a jövő tanítói? Kürtös Anikó, a KISZ szervező titkára: — A harmadévesek egyik csoportja most jött vissza a féléves falusi, tanyai gyakorlatról. Most látták meg igazán, milyen felelősségteljes munka vár rájuk. Mi, elsősök is egészen az élményeik hatása alá kerültünk, megértettük, — a a Televíziónak lennék, egyszer sort kerítenék olyan végrehaj tó bizottsági ülés közvetítésére, amilyen a legutóbbi volt, amikor a mi megyei tanács vb-nk vitatta meg a megye helyzetéről szóló és a Gazdasági Bizottság elé kerülő jelentést. Nagy — szemléletformáló ereje lenne az ilyen riportnak. „Kézzelfogható” közelségbe hozná a nézőkhöz — a vezetés tudományát. Érdekes, izgalmas közvetítés lehetne — mint a „Fórum”- műsorok egyik válfaja. Mit láthattak volna a tv-nézők a legutóbbi vb- ülásről? Először is azt, hogy Bács megye párt- és taná- 03i vezetői mennyi humanitással, felelősséggel és felkészüléssel irányítanak. A tanácskozás végéig azt a szemléletet sugározta, hogy vezetőink — jóllehet saját megyéjük áll szívükhöz legközelebb —, mégsem úgy foglalkoztak Bács- Kiskunnal, mintha az „külön Kis-Magyarország” lenne. A Gazdasági Bizottságnak adandó jelentés vitáján az vonult végig, hogy a végső megszövegezés — az eddig megtett útra, s a jövőre nézve — bemutassa mindazt a sajátosat, amely Bács megyét jelenti az ország „egészében”. A tudományos igényességgel elemző vita jellemzésére egy-két témavonalat vezetünk le röviden, amelynek mentén u Napilap- és folyóiratszemie a klubszobában. Kürtös Anikó és Gyökér Katalin. (Kovács János felvételei.) kola tanszékvezető tanára a kívülálló objektivitásával figyeli az intézetet. — Én már egy kitűnően megszervezett, elméletileg, gyakorlatilag egyaránt igényes intézetet vettem át Kincses Ferenctől 1965-ben, megtehettük a következő lépéseket. A tanítóképzés fejlesztésének egyik fellegvárává avatták Baját az itt rendezett országos konferenciák, a tanítók nyári akadémiája pedig az alsófokú pedagógusok továbbképzésének megyei bázisává. Természettudományos, pedagógiai, lélektani, irodalmi, képzőművészeti, zenei, tudományos diákkörök alakultak, kis pantheon a bajai jelesek hagyományának ápolására, sorra publikálni kezdték kutatómunkájuk eredményeit a tanárok. Simennyi mindent kell innen magunkkal vinni, hogy helytállhassunk. Gyökér Katalin kultúr- felelős: — Lesz mit vinnünk és itt nemcsak a kötelező tananyagra gondolok, hanem a kollégium testvéries légkörére, a klubviták feszültségére, a táncestek felszabadult vidámságára, az irodalmi színpadi, énekkari próbák lelkes hangulatára, a könyvtári búvárkodások izgalmas csendjére ... Talán ezek a legszebb éveink. Tóth Béla másodéves: — Most tudtam meg, hogy ez tíz éve még fiúképző volt, most meg öten-hatan „lézengünk” egy évfolyamon tízszer annyi lány mellett. Tudom, hogy a kicsikhez ők tudnak érzelmileg legjobban közeledni, de talán mégsem egészséges, hogy ilyen lavinaszerűen elnőiesedik a pedagógia. Amiatt lehet, hogy a férfiak nem nagyon akarnak havi 1300-ért diplomások lenni? Hát nem sok pénz, az igaz. Mindegy. Tanító leszek. Férfimunka. A Vö- rösmarty-féle értelemben a nőknek is. Százéves évfordulóját ünnepli jövőre a bajai képző, igen nagyszabású eseményekre készülnek, igen titokban. Mi pedig, ha Eötvössel kezdtük, fejezzük is be vele: „A nevelés csak annyiban éri el célját, amennyiben az élet viszonyainak megfelel”. Szabó János láthatóvá válnak az összefüggések. Hogy a társadal mi, gazdasági folyamatok miként hatnak egymásra, s idéznek elő új fejleményeket ... Hogy az intézkedések, döntések előtt meny. nyire fontos számolni a következményekkel ... Hogy amikor a megyei párt- és tanácsvezetés mindig számot vet a gazdasági-társadalmi törvények objektivitásával, ugyanakkor mennyire az ember, a megye népének sorsa áll figyelme középpontjában. Már a mezőgazdaság szocialista átszervezésének első fázisában messzemenően figyelembe vette a megye mezőgazdaságának jelentőségét az ország termelésében, ellátásában, az exportkötelezettségek teljesítésében. gyanakkor mérlegel te a megye speciális helyzetét, ennek sokrétűségét, szélsőségesen differenciált természeti és közgazdasági adottságait, valamint azt a körülményt, hogy lakosságának 36 százaléka tanyán él. Milyen koncepciózus intézkedések követték ezt a helyzetfelmérést? Csupán tömör felsorolásra szorítkozhatunk most... A szőlő- és gyümölcstermelés nagy hagyományai ösztönöztek a nagy kiterjedésű homokterületek további hasznosítására. Ennek érdekében valósult meg a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítési program... A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyúttal foglalkoztatási gondokat is szült. Jelentős központi segítséggel és helyi erőfeszítésekkel megkezdődött a megye iparának nagyobb ütemű fejlődése. Munkalehetőség kellett, s minél gyorsabban. Helyesnek bizonyulta megyei vezetésnek az az elhatározása, hogy alacsony befektetéssel létesíthettünk ipari magokat, melyeket fokozatosan középüzemekké fejlesztve, jelentős részben tárcairányítás alá adtunk, megállapodva az átvevőkkel a továbbfejlesztés feltételeiben. Csak néhány adatot említünk ennek alátámasztására. Az iparban foglalkoztatottak száma 16 ezerrel nőtt, s az ipari termelés megkétszereződött a III. ötéves terv időszaka alatt. A hagyományos élelmiszeripar mellett új iparágak — gép-, elektromos-, fa- és műanyag-feldolgozóipar bázisai teremtődtek meg... Sokat mondanak azok a számok is, melyek a korábbi években tapasztalt elvándorlási folyamat komoly lecsökkenését, illetve az ellenkező tendenciát igazolják.... De hogy az érintett ágazatoknál maradva, a további és kemény feladatokat tartogató sajátosságokról szóljunk, nem hagyhatók ki a GB elé kerülő jelentésből a homokhátsági termelési körzet nagy problémái. Mert igaz, hogy a nagyszabású szőlő-gyümölcs ültetvénytelepítés 50 ezer holdjából közel 35 ezer hold erre a legnagyobb kiterjedésű körzetre esett, de jelentős gondjaink is itt maradtak meg. A szélsőségesen kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek a nagyobb hányada itt, különösen Kecskemét, Kiskunfélegyháza járásokban és városokban van. A gyenge termelőszövetkezetekben sem a mérleghiány nem csökken éveken át, sem a tagok jövedelme nem fejlődik kielégítően. A gyenge termőképes- •* ségű területeken, a jelenlegi viszonyok között, az állami támogatások megtérülésére nem lehet számítani. A helyzeten változtatni kell, hiszen a termelés nem lehet öncélú ... A megyei tanács vb-jelentéoe e földek hasznosítása, tehát a rajta élők egzisztenciájának erősítése érdekében jelöl meg számos kiemelt feladatot, mint a homokjavítást, rét- és legelőaví- tást, intenzív cellulóznyár- telepítést, zárt állományú erdőtelepítést... Ez persze kis része a sok-sok társadalompolitikai, közgazdrsá- gi szempontból alaposan indokolt javaslatnak, melyek megvalósításához a megye saját ereje nem elegendő. Indokolt bizonyos központi hitelpolitikai elvek módosításának kérése például a gyenge termelőszü- szövetkezetek fokozott megsegítésére, s arra, hogy az állami támogatás felhasználása felől — ebben a vonatkozásban —, a megyei tanács vb saját hatáskörében dönthessen... Érdekes és a vezetés ” reális szemléletét Igazoló kis eszmecsere alakult ki az ismert megfogalmazás átértékelése körül, tudniillik, hogy „megyénk, fő termelési profilját tekintve még mindig mezőgazdasági jellegű”. Olyan hangsúlya van ennek, mintha ez valami elmaradottságot jelentene. Szó sincs róla. Az, hogy mezőgazdasági jellegű: — adottság. Maradjon is az, hiszen a megye különleges helyzetéből, adottságaiból következik, hogy az élelmiszergazdaság kerül előtérbe. Rendkívül differenciált folyamat ez, amely magába foglalja a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer- gyártást, -feldolgozást, tároló- és szárítókapacitást, persze nem zárja ki más iparágak fejlesztését, melynek célja ismét a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a lakosság szociális körülményeinek, a munkásság keresetének javítása. A megyei vezetés itt is az országos érdekekkel összhangban alakítja ki elképzeléseit. Tudvalevő, hogy népgazdaságig kiemelt a vegyipar és járműipar fejlesztése. Ehhez alkalmazkodva fektetünk súlyt a megyében a vegyipari gép-, a műanyaggyártásra, meg a kismotorgvár- tás fejlesztésére... A vegyesipari tevékenység szélesítésére ned'g a lwV<vM?á- gi szolgáltatás érdekében törekszünk... E rendkívül elnagyol.™ tan ismertetett úsz- szefüggések — mert hiszen nem beszéltünk még házgyár idetelepítésére, a tanyáról betelepülő lakosság fogadásának előkészítésére kiemelt 8 nagyközség lakóházépítési, előközműve- sítési és kommunális problémáinak megoldására vonatkozó segítségkérésről, a külterületi kereskedelem, egészségügyi ellátás, művelődés gondjairól — bizonyára megsejttetik a megyei vezetésre háruló felelősség nagyságát. De mint az elmúlt évek során —, az állami támogatások mellett — mindenekelőtt a lakosság további lelkes segítsége, bizalma adja a megvalósítás biztosítékát —. a párt és tanács v°-«*őinek. Tóth István
