Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1969. április 4. péntek 5. oldal Négyen a szövetkezetből A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a város délnyugati ré­szén fekszik. Keletről a Csongrád felé veze­tő műút, délnyugatról a város közigazgatási határa, északról pedig a kiskunhalasi műút határolja. Területe ke­reken 5 ezer hold. itt, nem vagyunk messze vetkezetet. Bizonyíték er- az autóbuszállomástól. A re az 1956-os ellenforra- lányom konzervipari ta- dalmi időszak is. Akkor nuló, a fiam villanyszerelő kisebb szövetkezetek vol- akar lenni. tak még itt. Erről a kör­Mi ketten az asszonnyal nyékről alig két-három a növénytermesztésben ember ment el, vagy lé­dolgozunk. A tavaszi mun- pett ki. Néhányan hőzöng- kák megkezdéséig az üze- tek ugyan, de az okos mi fürdőben én fűtöm a parasztok gyorsan lesze- kazánokat. Nagy öröm ez relték őket. számunkra, hogy egy tér- 1960-ra egyesültek a ki- melőszövetkezeti majorban sebb gazdaságok, de nem már ilyen is van. győzték a munkát. Kevés 1965-ben voltam a Szov- ember, néhány fogat volt Házak jetunióban. Moszkva mel­lett meglátogattunk egy kolhozt. Szívesen fogad­akkoriban. Az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szov­jet alakulatok katonái sé­ták, sokat tanultam. Tét- gítettek a munkában. Így szett az állatállomány. Jól érzem itt állatte- Van egy társadalmi Tóth Sándor nyésztési brigádvezető. Ma­gas, nagy darab ember. — Látja — int jobbra őrző bizottság elnöke, a volán mellől — az ott harminc új családi ház. Nemrég épültek. A tagok ingyen kaptak telket, 50 óra fuvart, önköltségi áron az anyagot. Természetesen ezért adni is kell va­tudták elvégezni a szán- magam. tást, vetést, betakarítást, felelősségteljes Azért is javasolta Poór megbízatásom Lajos, akkori párttitkár, is. öt éve vagyok az ellen- hogy legyen a termelőszö­vetkezet neve Magyar— Szovjet Barátság. A köz­gyűlés egyhangúlag elfo­gadta az indítványt. Azu- tán, amikor 1967-ben is­mét egyesülés történt az Tibor főkönyvelő: Aranykalász Termelőszö­Traktorok Tóth — Elmondok egy érdé- vetkezettel, maradt a régi lamit, öt évig nem lehet kés történetet. Az 1960-as név, ezzel is szimbolizálni a szövetkezetbőL leltár idején én ellenőriz- az tem a számokat. Tudtam, elmenni Már készül újabb 70 a hely akartuk a barátságot Most már megállunk a lakóháznak, hogy öt Hoffer-traktorunk saját lábunkon, de a hosz­Egész falu épül a szövet- van és csodálkozva láttam, szú évek során kialakult kezet tagjainak. Közműve- hogy tíz van beírva. Itt sítve van ez is, víz, vil- valami nem stimmel — lány kerül az új házakba, mondogattam magamban, is, hogy évenként elláto­kapcsolatok eltéphetetle- nek. Ápoljuk őket azzal Tudja, sokszor elgondol­kétszer vették fel az gatnák közülünk néhányan kozom azon, hogy milyen erőgépeket. Szóvá tettem a Szovjetunióba. K. S. sokat is változott a mi Nyúl Pál szerelőnek. Az életünk alig több mint csak mosolygott a bajsza húsz év alatt Ha valaki alatt. Nincs itt semmi té- nekem ezt annak idején védés, válaszolta. A MÉH mondja, nem hittem volna telepen kilóra szereztem EMLÉKEZIK a katyusa parancsnoka Barna, markáns arcú erős ellenállást fejtettek ki. rán. A magyarországi har- Nyikoláj Ivanovics Zabel- Székesfehérvár például cok során a Nagy Honvédő kin. Olyan fiatalos, hogy nem is egyszer cserélt gaz- Háború érdemrend I. fo- meg kell kérdezni: hány dát. A mieink szerint olyan kozatát kaptam Székesfe- éves volt, amikor Magyar- nehéz volt bevenni ezt a hérvár felszabadításáért, országon harcolt? — Huszonhárom. — Hogyan került a front­ra? — önkéntesként vonul­tam be. A déli fronton kezdtem. Előbb a gyalo­gosoknál teljesítettem szol­gálatot, majd a felderítők­nél. Részt vettem a Sztá-1 lingrád alatti csatákban. Utána a III. Ukrán Front­tal Dnyepropetrovszk, Ogyessza, Kisinyov, Romá­nia, Bulgária, Jugoszlávia, j Magyarország és Bécs volt az útvonalunk. Magyaror­szágon mint katyusa-pa- rancsnok vettem részt a harcokban. — Milyen magyar hely­ségek felszabadításában vett részt? — Szeged, Baja, Kapos­vár, Dombóvár, Balaton­Egy kis megbeszélés — Milyen személyes él­ményei maradtak a Ma­gyarországon töltött hábo­várost, mint nevét orosz vidéke, Székesfehérvár, embernek (kiejtenie. Bicske, Budapest Jí1*3’— Amint a kabátján lát- . hogy csak a jelentősebbe- ^ aranycsiUag mutatja, rus bőkből? két említsem. . ön a Szovjetunió Hőse. Rendkívül kemény . ... mészeténél fogva nem ba­- A Sztálingrád .alatti isrnPrk.pdfc A civilek­— A háború, sajnos, ter­harcokat vívtunk Magyar­országon. Ismeretes hogy csatákban való részvételért ke, allg érmtkezett alakú­a németek itt rendkívül tüntettek ki vele, 1944 nya­eL Petróleumlámpa Bencsik László, az el­lenőrző bizottság elnöke. ____ ___ ______ ___ S zegletes, nyílt, becsületes nyebb. Nyáron, az aratás kiselejtezett Hofferokat és rendbehoztam őket. Abban az időben alig volt gépünk. Nyúl Pálnak köszönhettük, hogy el tud­tak végezni az időszerű mezőgazdasági munkákat. Most már sokkal köny­A SZOBOR Amikor hetekkel ezelőtt alkalmat, hogy megkérjem, szánta a párt jeladásnak a idején akár üdülni is el­mehet a tagság egy része. Tizennégy ember és hét gabo­arc. — Tavaly december 15- én költöztünk ide, az új házba. Két szoba összkom- kombájn elvégzi a fort, vízvezeték, villany, nabetakarítást. Nemrég áramszünet volt. Elővettük a régi, tanyai petróleumlámpát, amely 17 évig világított nekünk. Csak a fényt láttam pislá­kolni, mikor meggyúj tot- Katona Ferenc, elnökhe- tam. Olvasni nem tudtam lyettes. Energikus ember: Barátság mellette. Elszoktunk néhány hónap alatt tőle — Szorgalmas, rendes emberek laknak errefelé. A gyerekeknek is jobb Szeretik a munkát a szö­Bondor József építési és mondja el a szobor elpusz- városfejlesztési miniszter tításának történetét. Kecskeméten járt, kíséreté­ben volt Padányi Mihály is, a minisztérium főosz­tályvezetője. A protokollt gépiesen jegyezve nem fi­gyeltem fel a névre. Dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke azonban — akiről már többször tapasz­taltam, hogy nemcsak a magyar munkásmozgalmat ismeri kitűnően, hanem szereplőit is — odasúgta: nézzem meg jobban azt a férfit. 1944-ben sok borsot tört a fasiszták orra alá. ö robbantotta fel többek között a Gömbös szobrot. Ezek után alig vártam az iskolákban a felszabadulás bizottságot, amelyik a kö- után két héttel, november vetkező fő feladatokat ál első hétfőjén kezdődött a lapította meg, és hajtotta tanítás. Ekkor már működ- végre mintegy két tek a filmszínházak, és a alatt: vesebbet, mint mikor ille­gális volt!” S az élet — már nagy, hét szabad lélegzetvételekkel — új lendületet vett Ba­szovjet katonaművészek j Biztosítottuk a közren- ján. Hasonló emlékek bő telt ház előtt játszottak az det (éjjel párban jártak: ven akadnak a járás közsé- Ipartestületben. egy szovjet katona, egy geiben is. melyeknek leg­Nyilvánvaló, hogy mind- vörösőr). főbb tanulsága, hogy a ba­ez nem csupán a szovjet 2. Szovjet segítséggel jai, bácskai ember nagyobb csapatok és a magyar la- megszerveztük a közelid- önállóságot, önszervező kosság közötti jó egyetér- tást. készséget és megfontoltsá­tést, hanem ez utóbbiak 3. Megindítottuk a hiva- got tanúsított a kezdés ne- energikus újrakezdését is falok munkáját. héz óráiban, mint szűkebb feltételezte... Id. Folcz 4. a Gázmüveknél és pátriám, a Nyírség népe, Antal, a Magyar Szabad- minden üzemben megva- vagy legalábbis az a része, Ságért, a Szocialista Mun- lósítottuk a munkásellen- ahol én éltem, káért érdemérmek és más őrzést. s bar igaz hoEV a baiai kitüntetések tulajdonosa 5. Felmértük a közintéz- pojgár például évszázadok így emlékezik. mények (kórházak, isko- b£a kiváltságokat élvezett — Az utolsó napokban Iák stb.) hiányait, szovjet a királyoktól, szultánoktól, egy jó barátomnál bújtam segítséggel pótoltuk a leg- £s évszázadok óta a fél a Gyalog utcában. Kora égetőbbeket, s így bizto- világgal kereskedett, vagyis reggel jönnek a hírrel: kö- sítottuk a folyamatos mű- a világból szedte ta- zelednek a szovjet csapa- ködést, illetve az újrain- pasztalatait — mégis: Az tok! Rögtön utcára men- dulást. itt szembeállított kétfajta tem, hazafelé igyekeztem, 6. Szerveztük a Kommu- magatartást, illetve indu- de útközben találkoztam nisták Magyarországi Párt- j^s( nem valami szignifi- Csanyik József és Sohajda jat, s biztattuk a többi pár- kéns észbeli vagy jellem- Antal illegális társaimmal, tokát, hogy alakuljanak beli eltérg tulajdonságok s akkor a városházává meg, illetve alakuljanax. magyarázzák a nyírségiek mentünk, ahol megtalál- újjá, terhére, hanem az a két­tuk a többi illegális kom- De ezek olyan hetek vol- féle anyagi, életszivonal- munistát, baloldali szak- hogy a feleségem beli helyzet, mely a nyír­szervezeti tagokat. majdnem sírva panaszko- ségi, illetőleg a bácskai né­Az első napokban egy dott egy szovjet tiszt elv- pet jellemezte, s mellyel gárdakapitány volt a város- társnak: „Azt hittem, ha — jól tudjuk — meghatá- parancsnok, tárgyaltunk megússzuk a fasisztákat, rozott civilizációs szint, vele, utána pedig megala- majd többet láthatom a kultúrfok és magatartás kítottuk az ún. Tizenegyes férjemet, de lám, még ke- mód járt együtt. fegyveres akciók megindí­tására. Janikovszki Bélá­val, akinek „Ostor” és Egri Jánossal, akinek „Véső” volt a fedőneve, indultunk a feladat végrehajtására. Gondosan megvizsgáltuk a terepet. Október 6-án az esti szürkületben érkeztünk a helyszínre. A Hold vilá­gított, ami nem nagyon kedvezett. Az én teendőm a robbanóanyag elhelyezé­se volt. Társaim nem mesz- sze tőlem foglalták el he­lyüket, hogy jelezhessék az alkalmas pillanatot. Már minden rendben lett volna, mert kevesen jártak - A r ob hantéból tehát arra de egy szerelmespár építő lett? - kérdeztem a szobortol pár lépésre le­mosolyogva. vo P^011 aldogelt es sem­- Igen, most kell jóvá ™ hajlandóságot sem mű­termem az akkori dolgokat ^tott arra, hogy elmenjen, válaszolta tréfásan, majd n? ^vabb maradunk, gya- ’ nussá válunk. Mit tehet­szót Ä“ 3 tem mást, a lehető legna­- 1944. őszén nagyon ne- ^pintatlansággal bá­héz volt a helyzet. Az or- nndnl keaatem okét. El le- szág fásultan sínylődött a képzelni, miket gondol­ámét megszállás alatt. A ma^ban. aimkor ye­párt az ellenállás megszer- ^ 16 bosszúsan távozták, vezését tűzte célul. Nagyobb Ekkor a cipősdobozba partizáncsapatok szerveződ- csomagolt robbanóanyagot tek a hegyek között. A vá- egy hosszú botra erősítet- rosokban viszont csak ki- tem. A gyújtózsinór két- sebb mozgékony csoportok perces volt, így sikerült érvényesülhettek, Én is egy elég messze távolodni a ilyen kisebb egység tagja színhelytől. Az akció sike- voltam. rült. A fasiszta sajtó más­Feladatunk az volt, hogy nap vad szitkozódásba kez- különböző akciókkal felráz- dett. A hatóságok vérdíjat zuk a fásultságból az em- tűztek ki a fejünkre. Az ezt bereket, s a háborúból va_ követő akciók és események ló kilépésre és a németek gondolom már ismertebbek kikergetésére mozgósítsuk — fejezte be a Gömbös- a népet. Ekkor már köze- szobor felrobbantásának ledett a szovjet hadsereg, s történetét Padányi elvtárs. mi igyekeztünk nem tétle- ■»*!_+ „„ nül várni, hanem erőnkhöz t “‘nt * f^^sbol ki­írtén segíteni hazánk fel­szabadítását. Sok tízezer ember pusztult el a hábo­ecsetelte a vállalkozás ve­szélyességét. Mi tudjuk: rúban értelmetlenül, idegen £®”Lfz célok érdekében. Ekkor azonban éreztük, hogy en­kockázatos vállalkozásuk, hiszen a Marót-csoport nek a küzdelemnek van ér- !Z,ZÍL PadÍnZ! “lhály,ék telme, ezért harcot. vállaltuk a fedőreve T S°\^Xér kezetes akcióban, többek Gömbös Gyula a leggyű- szi;nházi löltebb figurája volt a W ^-nagygyules szetzava­Horthv-korszaknak. Az ő rasaban vett reszt szobrának felrobbantását Nagy Ottó latunk. Egy-két esetre azon­ban jól emlékszem. Törté­netesen az egyik Duna- menti községben tűz ütött ki a lőszert szállító autón­kon, s azt vettük észre, hogy több paraszt jön hoz­zánk és nyomban nekilát­nak a tűzoltáshoz Később meg egy férfi csónakot bo­csátót rendelkezésünkre, il­letve ő maga evezett, s úgy keltünk át a folyón. Ko­márom környékén egy leány figyelmeztetett, hogy a németek körül akarnak zárni bennünket és kiveze­tő utat ajánlott. Mi nem hittünk neki... Harc árán tudtuk meg, hogy igazat mondott és segíteni akart. Kár, hogy nem tudom ezek­nek az embereknek a ne­vét ... — Járt-e már a felsza­badítás óta azokon a ma­gyar helyeken, ahol annak idején harcolt? — Nem is egyszer. Ugyanis újságíró vagyok... S 1952. és 1955. között a Szovjet Tájékoztatási Iro­da munkatársaként Buda­pesten dolgoztam. 1962. és 1965. között pedig az APN (Novosztyi Sajtóügynökség) vezetője voltam úgy szin­tén Budapesten. De más alkalommal is jártam Ma­gyarországon. S természe­tesen meglátogattam Sze­gedet, Kaposvárt, Dombó­vári, melyek szépségét, meghitt kedélyességét csak békében lehet igazán érez­ni és élvezni. Amikor a Balaton háborús rideg ké­pé láttam, még gondolni sem mertem, hogy a „ma­gyar tenger” valóban olyan szép, mint amilyennek a későbbiekben megismer­tem. — Zabelkin elvtársat mi­lyen alkalomból üdvözöl­hetjük ismét Magyarorszá­gon? — A Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállító szo­ciálisa országok pavilon­jainak sajtófőnökei számá­ra rendezett fogadásra hí­vott meg a Hungexpo. Hű­vös ez a tavasz, de más mint az az első, amikor először itt jártam. Persze, a háború ... V. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom