Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

1969. április 3. csütörtök 3. oldal Átadták az idei művészeti díjakat A SZOT szabályzata a gyermekgondozási segélyről A felszabadulási évfor­duló alkalmából művészeti díjakat adtak át szerdán a Fészek-klubban. Az ün­nepségen megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője, ott volt mű­vészeti életünk számos is­mert személyisége. Dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese köszöntötte a József Attila, a Jászai Ma­ri, a Balázs Béla, az Erkel Ferenc, a Liszt Ferenc és a Munkácsy Mihály díjak idei kitüntetettjeit és adta át a kitüntetéseket. A József Attila-díj I. fokozatát kapta: Mán- iy Iván író, Nemes Nagy Ágnes költő-műfordító és Tamás Aladár író-műfor­dító. II. fokozatában: Bá­rány Tamás író, Csurka István író, Faragó Vilmos kritikus és Galgóczi Erzsé­bet író. III. fokozatában: Ágh István költő és Patkó József költő részesült* A Jászai Mari-díj: I. fokozatával Avar Ist­vánt, a Nemzeti Színház, Mensáros Lászlót, a Ma­dách Színház és Töröcsik Marit, a Nemzeti Színház színművészét tüntették ki. II. fokozatát Nógrádi Ró­bert, a pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatója, Hárai Fe­renc, az Állami Bábszínház színművésze, Köpeczi Bócz István, a Madách Színház díszlet- és jelmeztervezője, valamint Barlay Gusztáv, a Magyar Rádió főrendező­je kapta. III. fokozatát Moór Mariann, a Kecskeméti Ka­tona József Színház, Szo- boszlai Sándor, a Békés­csabai Jókai Színház, Fa­lemez Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművé­sze és ifj. Weisz Nándor, a Magyar Cirkusz és Va­rieté Vállalat artistája kapta. A Balázs Béla-díj kitün­tetettjei : I. fokozat: Gaál István filmrendező, II. fokozat: Szemes Marianne filmren­dező, Zónay Pál filmren­dező, Kálmán Kata fotó­művész, dr. Tildy Zoltán fotóművész. III. fokozat: Pintér György hangmérnök, Karall Luca filmdramaturg, Mestyán Tibor tv-operatőr és Lestár János filmren­dező. kulat kitartása a végéhez közeledett. 1837 nyarán a légiósok felszerelése már teljesen elhasználódott, egyenruhá­juk szétrongyolódott, so­kan pedig mezítláb mene­teltek a rossz spanyol uta­kon. Június elején Don Carlos csapatai támadásra lendültek Huesca környé­kén. Ekkor a légió mind­össze csak két zászlóalj­ból állt. A katonák formá­lisan éheztek. Az ellenfél első lovasrohamait még úgy-ahogy nagy áldozatok árán feltartóztatták. Azu­tán lélekzetvételnyi szü­net következett. Conrad ezredes kivont karddal száguldozott a légiósok megingó arcvonalának tel­jes hosszában. Ellentáma­dásra akarta vezetni ka­tonáit — Előre! — kiáltotta az ezredes. Arca azonban hir­telen eltorzult. Eltalálták Az Erkel Ferenc-díj: I. fokozatában dr. Bartha Dénes zenetudós, Kurtág György zeneszerző, Szelényi István zeneszerző-zenetör­ténész. II. fokozatában Se­regi László, a Magyar Ál­lami Operaház koreográfu­sa részesült. A Liszt Ferene-díj: I. fokozatát Sándor Fri­gyes karnagy, II. fokozatát Szűcs Lóránd zongoramű­vész, Szumrák Vera, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gántáncosa és Andor Éva, a Magyar Állami Operaház magánénekese, III. fokoza­tát Gyimesi Kálmán, a Sze­gedi Nemzeti Színház ma­gánénekese és Görgei -György, a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének zenekarvezetője kapta. A Munkácsy Mihály-díj kitüntetettjei: I. fokozat: Duray Tibor festőművész, Medveczky Je­nő festőművész és Vígh Ta­más szobrászművész. II. fo­kozat: Szabó Zoltán festő­művész, Kiss Sándor szob­rászművész és Udvardi Er­zsébet festőművész. III. fo­kozat: Varga Imre szob­rászművész, Gerzson Pál festőművész, Dániel József ipari formatervező és Sza­kái Ernő szobrászművész- restaurátor. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elisme­réséül A „Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze” cím­mel tüntette ki: Barcsay Jenőt, a Képző- művészeti Főiskola tanárát. Főnyi Gézát, a Képző- művészeti Főiskola tanárát. Mezei Máriát, a Nemzeti Színház színművészét. Rádai Imrét, a József Attila Színház színművé­szét. Ungár Imrét, a Zenemű­vészeti Főiskola tanárát. A Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze” cí­met kapta: Banda Ede, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kola tanára. Bródy Tamás, a Főváro­si Operettszínház karnagya. Darvas Iván, a Vígszín­ház színművésze. Faragó András, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekese. az ellenség golyói. Az utolsó szavai ezek voltak: — Megsebesültem. Mond­ják meg a tábornoknak. Vegye át valaki a parancs­nokságot ..; Kocsit hoztak. A sebe­sült ezredes ekkor már haldoklott. A küzdelem folyatódott. A légió egyre fogyatkozott. Conrad halála jelképezte az alakulat végét is. Ami­kor Huesca környékén a csata befejeződött a légió mindössze egyetlen zász­lóaljból állt. ötszáztizen- négyen maradtak a négv- ezerből. Ok is fáradtan, sebesülten, rongyoson, meg­gyötörve várták tpvábbi sorsukat. Cordova tábor­nok akkoriban mg)» így vé­lekedett róluk: — Szánalmasak. Nem hiszem, hogy kibíntak még egy telet a Pireneusokban. Engedjük haza űtf.k Frank Frigyes festőmű­vész. Horváth Teri, a Thália Színház színművésze. Kis József, filmrendező, Makláry János, a Nem­zeti Színház színművésze. Markos József (Alfonzé), a Vidám Színpad színmű­vésze. Máriássy Félix filmren­dező. Márk Tivadar, jelmezter­vező. Mihály Andris, zeneszer­ző. Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház színművé­sze. Olcsai Kiss Zoltán, szob­rászművész. Pártos Géza, a Madách Színház rendezője. Dr. Ranódy László, film­rendező. Réti József, a Magyar Állami Operaház magán­énekese. . Szentiványi Lafos, festő­művész. Végh Gusztáv, grafikus­művész. Zinner Erzsébet fotómű­vész. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az illetékes miniszterekkel egyetértés­ben szabályzatot adott ki a gyermekgondozási segély­ről szóló kormányrendele­tek végrehajtásáról. Mivel a gyermekgondo­zási segélyben részesülő egyedülálló anyának ezen­túl munkaviszonyának meg­szűnése esetén is jár a be­tegségbiztosítás, utolsó munkáltatója kö­teles számára biztosítási igazolványt kiadni Ez az igazolvány a gyer­mekgondozási segély tarta­ma alatt, s után még 15 napig érvényes. Azoknak az anyáiknak a részére, akiknek a munka- viszonya megszűnik, elő­nyös az az intézkedés is, hogy a családi pótlékra való jogosultság szempontjából ezentúl figyelembe ve­szik a gyermekgondozási segély Idejét. Családi pótlék ugyanis csak bizonyos mennyiségű mun­kanap ledolgozása után jár. A jövőben azonban ilyen ledolgozott napnak számít a munkaviszony megszűnése után a gyermekgondozási segély ideje is. Ily módon családi pótlék szempontjá­ból a gyermek gondozási se- gály idejére azonos hely­zetbe kerültek a munkavi­szonyban levőkkel. A SZOT-szabályzat ked­vező helyzetet teremt azok­nak a mezőgazdasági, ter­melőszövetkezeti tagoknak a számára, akik a gyermek- gondozási segélyt követően ismét szülnek. Az anyasági segélyre eddig csak akkor tarthattak igényt, ha két év alatt legalább 270 napot kö­zös munkában töltöttek. A 270 napra szükség lesz ngyan ezután is, de eb­be bele kell számítani azokat a napokat is, ame­lyekre gyermekgondozási segélyt folyósítottak. Mivel a kifizető hellyel nem rendelkező vállalatok­nál, szövetkezeteknél, to­vábbá a magánosoknál dol­gozók ez év január 1-től nem a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságtól, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságtól kapják a gyermek- gondozási segélyt, az érin­tetteknek a társadalombiztosítási bizottsághoz címzett eset­leges felszólalásaikat is a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságnál kell benyújta­niuk, mégpedig a sérelmezett in­tézkedést követő 15 napon belül. Ha a munkaviszony meg­szűnése után a gyermek- gondozási segélyt a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság fo­lyósítja, annak időtartama alatt a családi pótlék meg­állapításának és folyósítá­sának ügyviteli feladatait is ez az igazgatóság látja el. Ebben az esetben az anyának a családi pótlékra vonatkozó igényét és a jo­gosultságot a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságnál kell be­jelentenie. A SZOT-szabályzat áp­rilis 1-én lépett hatályba. (MTI) A CSKP KB elnökségének nyilatkozata A CSKP KB Elnöksége április 1-én rendkívüli ülé­sen — a belügyminiszté­rium és a nemzetvédelmi minisztérium jelentése alapján — foglalkozott a március 28—29-én éjjel Prágában, Brnóban, Po­zsonyban és más városok­ban történtekkel. A legha­tározottabban elítélte az ez alkalommal történt rend­zavarásokat és a csehszlo­vák törvények durva meg­sértését, valamint a szov­jet szervek és intézmények által használt épületek el­leni vandál rombolást, to­vábbá a Szovjetunió polgá­rainak és vezetőinek durva és tiszteletlen sértegetését, valamint a Csehszlovákiát felszabadító szovjet hadse­reg emlékműveinek meg­gy alázását Az ilyen tettek — álla­pítja meg az elnökség — igen súlyos kárt okoznak az ország hírnevének, nem­zetközi tekintélyének, szu­verén érdekeinek és ellen­tétesek a csehszlovák párt és néo szocialista céljaival. Az elnökség megállapítja, hogy e tettek nem véletle­nül, hanem mesterségesen felszított szenvedélyek lég­egyáltalán van még annyi erejük, hogy átkeljenek a nagy spanyol hegyvonulat hágóin. II. Izabella kegyes volt a légiósokhoz, — az egy­korú leírások szerint — elbocsájtó levelet és né­hány kitüntetést kaptak a katonák. Megindultak a francia határ felé. Élelme­zésükről senki sem gon­doskodott. Kisebb csopor­tokra bomlott a légió ma­radványa. A spanyol tá­bornoknak igaza lett. Né­hány katona a kimerült­ségtől összeseit és meghalt a Pireneusok hágóiban. A határon fegyvereiket el­vették tőlük. A zászlóalj megmenekült töredéke 1838 decemberében érke­zett meg a dél-franciaor­szági Pau városába. Mezítláb, éhesen, ron- 31'osan. fegyvertelenül. (folytatjuk) körében zajlottak le, ame­lyet a sajtó egy része és az intenzív külföldi burzsoá propaganda ösztönzött. A szocialistaellenes erők, főleg a szovjetellenességet korbácsolják fel, hogy en­nek révén elszakítsák a párt és állam vezetését a dolgozóktól. A CSKP El­nöksége teljes határozott­sággal szögezi le, hogy min­den szovjetellenes megnyil­vánulás a szocialista orszá­gok egysége ellen irányul: ellentétes a nép létérdekei­vel és a valóságban kom­munistaellenes és szocializ­musellenes magatartással párosul. Az elnökség hang­súlyozza, hogy következete­sen fellép mindazzal szem­ben, ami a Szovjetunióhoz fűződő szoros kapcsolatokat sérti. Az elnökség hangsúlyoz­za a szocialista országok rendszeréhez való tartozás­nak és a Varsói Szerződés­ben való részvételnek a létfontosságát az ország biztonsága szempontjából. Az elnökség a továbbiak­ban kiemeli, hogy a szo­cialistaellenes erők újból és újból támadásokat intéz­nek a párt vezetőszerepé­nek marxista felfogása, va­lamint a párton és társa­dalmon belül a demokra­tikus centralizmus elve el­len. Ezzel gyengítik a tár­sadalom hatásos irányítását és a novemberi határozat következetes teljesítését. A társadalom és minden polgár számára a nyugodt és alkotó élet feltételeit bármi áron meg kell te­remteni — hangsúlyozza az elnökség. ^Meggyőződé­sünk, hogy a közvélemény támogatni fogja határozott intézkedéseinket, amelyek elengedhetetlenek nemze­teink létérdeke, biztonsága és jövője, valamint nyu­godt munkája szempontjá­ból” — fejeződik be a CSKP KB Elnökségének nyilatkozata. Kosi or űzési ünnepségek Hazánk felszabadulásá­nak 24. évfordulója alkal­mából tegnap délelőtt ma­gyar párt- és állami sze­mélyiségek, néphadsere­günk magas rangú tisztjei, valamint a Budapestre akkreditált diplomaták megkoszorúzták a hazánk felszabadításáért vívott harcban elesett amerikai, angol, bolgár, lengyel és román hősök emlékművét. Pozsonyi Új Szó Amíg megszámlálnak bennünket.,. Az Állami Sta­tisztikai Hivatal de­cember 1-én a cseh­országi rokycanyi járásban és Kassán, illetve a Kassa kör­nyéki falvakban próbanépszámlálást tartott. Feltehet­nénk a kérdést: — Miért volt szükség erre a kísérletre, hiszen 1970-ben az egész országban népszámlálás lesz? Válaszért dr. Zde- nek Jurcekhez, a Statisztikai Hivatal népszámlálási osz­tályvezetőjéhez for dúltam. — A rokycanyi járás jellegzetes cseh vidéki terület, ahol a népszaporu­lat nem kiemelke­dő. inkább csökke­nő irányzatú. Kas­sát azért választot­tuk, hogy felmér­jük w rohamosan fejlődő város de» m©gráfiai alakulj* sát. Egyébként a Kassai Városi Nem­zeti Bizottság in­dítványozta, hogy a népszámlálást ná­luk végezzük. Kas­sa esetében ennek a kísérleti népszám­lálásnak abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy az ottani közigaz­gatási szervek friss adatokat szereznek a város fejlődésé­ről, a lakáshelyzet­ről és a lakosság szociális összetéte­léről. A népszámlá­lás, pontosabban a nép-, lakás- és ház­számlálás végered­ményét ez év har­madik negyedévé­ben hozzuk nyüvá- nossf,a»a. A számlálólap­hoa y*dott magya­rázatban megtalál­ható a nemzetiség me«i\A5 tározása is. Iguq' „Nemzetisé­gen értjük ahhoz a nemzethez való tar­tozást, amelynek kulturális és mun­kaközösségével a megszámlált sze­mély belső kapcso­latban van, s ame­lyikhez jelentkezik. A felnőtt szemé­lyek és azok, akik nem tartoznak a la­kástulajdonos csa­ládjához, személye­sen nyilatkozhat- naJs. A kiskorú gyermekek nemze­tiségét a szülők nemzetisége szerint jegyzik fel, s ha a szülők más-más nemzetiségűek, ak­kor a kiskorú nem­zetiségét — a szü­lők megegyezése alapján —, a szülők egyikének nemzeti­sége szerint jegyzik fel. Egy megszám­lált személy csak egy nemzetiséget ír­hat be. A meg­számlált személye-. két a számlálóbiz­tos nem befolyásol­hatja olyan érte­lemben, hogy más nemzetiséget írja­nak be, mint amely­hez saját maguk je­lentkeznek. Az anyanyelv külön­bözhet a bejelentett nemzetiségtől.” A jövő évi nép- számlálás előkészü­leteiből a nemzeti bizottságoli is kive­szne részüket. 1970 elején megkezdődik az ún. topográfiai előkészítés. A nem­zeti bizottságok ösz- szeállítják a lakás- és lakóháziegyzé- két. A népszámlálá­si közegek a szám­lálókörzetekről pon­tos helyrajzi le­írást kapnak. A népszámlálás 1970. december 1-en kez­dődik és egy hétig tart. Somogyi Mátyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom