Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

I oMaf április 24. csütörtök Rakéta, Unipress és társaik Az olvasók panaszos le­velei, megannyi magánbe­szélgetés és számos szemé­lyes tapasztalat szolgál ta­núbizonyságul amellett, hogy háztartási gépeink körül bizony nincs min­den rendben. Az elmúlt na­pokban egy kereskedelmi boltvezetőt, és egy javító szakembert kérdeztünk meg e gépek kapcsán. Megkér­tük őket, mondják el: mi az, amit a mindennapi éle­tet megkönnyíteni hivatott masináknál hiányolnak. „Döcög" a centrifuga... Sárközi László, a BIK 432. sz. kiskunhalasi villa­mossági boltjának vezető­je azzal kezdi, hogy a por­szívókból meglehetősen ke­vés importáru jut az üzlet­be. A hazai típusok közül a Hajdú a legnépszerűbb, amely OTP-hitellevélre is kapható. Ami a mosógépe­ket illeti, a „hagyományos” 301-es és 302-es HIM-típu- súakból csaknem három­szor annyi fogy, mint az órával ellátott Hajdú-Szu­perből. vagy a lengőlapá­tos, eléggé drága 201-esből. — Magas a fűtőtest áram- fogyasztása — mondja a boltvezető, a miértre vála­szolva —, a háromkilós be­fogadóképesség pedig sok egy háztartásnak: inkább üzemi használatra való ez a gép. A hűtőszekrényekből a Szaratov típusú a „cukor”. A boltvezető véleménye szerint viszont ebből is, a Lehelből is eléggé szűkös az ellátás. Döcög a centri­fuga forgalma is. — Jó. ha tízet kapunk egy szállítmányban, a rá­következő két túrában vi­szont egyet sem. Holott napjában egy — vígan gaz­dára találna! Villanyboylert az üzlet jóformán január óta nem kapott. Állítólag a gyár­tásban közreműködő cég, a visszacsapó szeleprészt szál­lító üzem hanyagsága miatt ilyen mostoha az ellátás. Hosszú hónapok óta hiánycikk a kávéfőzőgépek több alkatrésze, továbbá a BR—27-es német gyártmá­nyú vasaló fogantyúja, s a hozzávaló fűtőtalp is. konstrukciós hibákra, fo­gyatékosságokra figyelmez­tet: — A porszívók legtöbb­jének a porzsákja átengedi a port, s a gép csapágya gyorsan tönkre megy. Még a szovjet gyártmányú Ra­kéta porzsákja a legtökéle­tesebb. a többi heti két­szeri rendszeres használat után fél esztendő múlva szinte törvényszerűen el­dobható. A minőségen kel lene javítani, sűrűbb szö­vésű porzsákot készíteni. A gyártó cég pedig javasolja prospektusában következe­tesen a gép évenként egy­szeri karbantartó javítását! A parkettkefélő gépekről is van egy-két szava a szakembernek. Szerinte a motor kifogástalan ugyan, de a keféket mozgató mechanikai rendszer vala­milyen konstrukciós hibá­ban szenved, nem tartós. A gépjavítók jótanácsa a háziaszonyoknak: nem kell a padlókefélőt olyan vadul a parkettához nyomni, a tö­kéletes munkavégzéshez elegendő a gép saját súlya. — A Topáz típusú NDK villanyvasaló szellemesen konstruált; jól is működik, de meddig? A fűtőtest gyakran kiég, s akkor az egész vasaló használhatat­lanná válik. Hogyan lehet tízezrével importálni egy elektromos készüléket úgy, hogy a leglényegesebb al­katrész pótolhatóságáról ne történjék gondoskodás?! Gyakran kerül a javító­üzembe „beteg” kávéfőző is. Itt is baj van az alkat­részekkel: hiánycikk pél­dául az Unipress fedelét leszorító csavar, a fogan­tyú, s egy-két belső alkat­rész. Mint mondják, Kecs­keméten a vízkő sem éppen nagy barátja a presszógé­peknek. gyakran dugulást okoz. Ebből a szempontból az Autópress a kevésbé ké­nyes. Az „Uni”-t hamarabb eltömíti a vízkő. vigasztal­ja viszont a tulajdonoso­kat az a szakvélemény, hogy ezen lehet a legjobb kávét főzni. Gondolom, hogy a háztartási gépek forgalma és hibái: a néha csak bosz- szantó, de nem egyszer fe­lületességre valló fogyaté­kosságok: mindez olyan té­ma, amelyről napestig be­szélhetnénk és hosszú ol­dalakon át írhatnánk. Két szakember villanásnyi vé­leményét sűrítettük itt most. Nem volna azonban érdektelen ismerni, mégin- kább olvasni a fogyasztók, a gyakorló háziasszonyok, e gépek naponkénti hasz­nálóinak észrevételeit, gyártó és forgalmazó üze­mektől, cégektől pedig — megjegyzések, „bizonyft- ványmagyarázás” helyett — azt várnánk, hogy termé­keik minél kevesebb elem­ző. bíráló és számonkérő cikk megírására adjanak alkalmat! J. T. A kecskeméti szimfonikusok hangversenye A Városi Művelődési Központ szimfonikus zene­kara hétfői hangversenyén megerősödött bennünk a meggyőződés, hogy van jö­vője ennek az együttesnek. A jövő említése ebben az esetben nem a jelen men- tegetését célozza. Korábbi koncertjeivel összevetve olyan örvendetes és határo­zott fejlődést mutat a zene­kar, hogy ezen az úton ha­ladva igen hamar a város, sőt a környék zenei életé­nek komoly tényezőjévé válhat. KOMPLETT EGYÜTTES Mi az, amiben a zenekar észrevehetően előbbre lé­pett? Egy látszólag mellé­kes dologgal kezdem. Vi­déki, amatőr vagy „fél­amatőr” zenekaroknál elfo­Szépül az üdülőtelep A járási és a községi tanács jelentős anyagi hozzá­járulásával öt méter széles portalanított úttest és három méter széles sétány készül két kilométer hosszúságban a soltvadkerti Büdös-tó mellett A népszerű üdülőtelep jobb megközelítését célzó munkából gépi erőkkel a honvédség is részt vállalt Képünkön: dózer egyengeti a tóhoz vivő „sugárút” alapját. gadott szokás, hogy egy- egy fontosabb szereplés al kaiméval kisegítőkkel pó­tolják a hiányzó hangsze­reseket. Így volt ez eddig a kecskeméti együttesben is. Most viszont a szereplő 35 zenész között csupán egy kisegítő ült a színpa­don. HAZAI BEMUTATÓ Ügy vélem, a műsor ösz- szeállítása megfelelt a ze­nekar jellegének. Az elején hazai hangversenytermi be­mutatóként hangzott el Martinu: IV. divertimento- ja. Az érdekes, frappáns kis darab ráirányította kö­zönségünk figyelmét egy nálunk kevésbé ismert XX. századi, román zeneszerző­re. Az ilyen újszerű feladat a zenészeket virtuóz telje­sítményre — szakmai és zenei fejlődésre ösztönzi. Elismeréssel kell szólnunk a hegedű-, brácsa- illetve zongoraszólót játszó Palo­tás Józsefről, Szirányi Lász­lóról és Ladies Tamásról. BACH-SZOLISTA; KOVÁCS DÉNES Bach É-dúr hegedűverse­nyének előadását a neves vendégszólista: Kovács Dé^ nes fellépése avatta foko­zott élménnyé. Kórhű és modern Bach-tolmácsolá- sának lényege, hogy nem hideg objektivitással, da nem is romantikus szaba­dossággal nyúl a műhöz, hanem elemző értelemmel párosult mély érzelmiség- gel. Külön varázsa volt aa előadásnak Kovács Dénes minden pillanatban eleven, intenzív hegedűhangja, mely feledtette a zenekar­nak főleg ebben a műben előfordult pontatlanságai^ intonációs zavarait. REMEKLÉS HAYPNBOfc A teljes szimfonikus együttes a műsor második felében lépett dobogóra Haydn ritkán hallható, ké­sei remekművével: a f>L számú Esz-dúr szimfóniá­val. A minden tekintetben igényes kompozíció műsor­ra tűzése bátor, példamu­tató feladatvállalás volt Kemény Endre, a kecske­méti zenekar „állandó ven­dégkarmestere” (bocsánat a paradox jelzős szerkeze­tért), nagy biztonsággal ve­zényelte a koncertet ebben a műben különösen jeles­kedett. A tételek zenei ka­rakterének ilyen pontos visszaadása ritka művészi átélésről vallott. A zeneka» is meglepetéssel szolgált: a fafúvóskar tisztábban, muzikálisabban játszott mint eddig bármikor. A FEJLŐDÉS ZÁLOGA’ A siker egyik titka két­ségkívül az a kitűnő együtt­működés, munkatársi, ba­ráti kapcsolat, mely Ke­mény Endre és a zenekéi» között létrejött. Ez lehet záloga a zenekar további fejlődésének is, s ezt most már nem csupán néhány szakember, hanem az egész, zenét szerető kecskeméti közönség joggal és okkal elvárja. Kőrber Tivadar Gyorsan romló alkatrészek Suri József, a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat javító tízemének vezetője — szak­májához híven — a belső, Körtefa­pohár Debrecenben évszázadok­kal ezelőtti hangulatot áraszt az Óbester borozó, boltíves vöröskő mennyeze­tével. Kandalló adja a me­leget, és kovácsoltvas-öve­zet díszíti a gyertyatartót. Lopóban szolgálják fel a bort, s hordószéken, hordó­asztalok mellett ülhetnek a vendégek. Az Óbester bo­rozó újdonsággal lepte meg a törzsvendégeket: min­denki kapott egy körtefá­ból készített poharat. A fa­pohárra a törzsvendég fog­lalkozásának megfelelő cí­mert festettek, és azt régi rigmusokkal díszítik. 21. Kása, ön örömmel veszi ezt a meg­oldást ., j — Ezt jól kieszelték — vetettem oda kedvetlenül. Banless azonban nem vett róla tudomást — Örülök, hogy tervünk megnyerte a tetszését. Hogy hamut. — Mr,- Szó sincs róla - megszökifc nyugtatott meg mézes han- — Lehetetlen! Rendőr- is mondják maguknál? gon Banless. — Ellenkező- kapók állnak a kapunk váratlanul tiszta magyar- lég: akármilyen kellemet- előtt Sággal kezdett beszélni: lennek tűnt is fel az ön Banlessnek a szeme sem A kecske is jól lakik, a kó­száméra, hogy ilyesmibe poszta is megmarad. — Az­keveredett, tulajdonképpen tán ismét angolul folytat­ez lesz szerencséjének kéz- — Helyesebben: kor- ta: — Amikor ön eltűnik, dete. Az óragyárban, ahol mánytisztviselők, Mr. Ká- sajtónk nagy kampányba dolgozott, nemigen figyel- sa, kormánytisztviselők. Az kezd, figyelmezteti az ame- tünk volna fel az ön képes- FBI munkatársai. Mi az rikai közvéleményt a nö- ségedre. így azonban vizs- FBI-jal egyetértésben szók- vekvő veszélyre. Megírja, gálát alá vettük szemé- tétjük meg önt. Oda megy, hogy minden amerikainak lyét, és mondhatom, hogy ahol senki sem találhatja nyitva kell tartani a sze- a legkedvezőbb benyomó- meg önt. Dél-Karolinában, mét és a fülét, hiszen a sokat szereztük. Mr. Kása, egy erdő közepén fog él- vasfüggöny mögötti orszá- ön tökéletesen alkalmas- ni. Két esztendőt tölt el gok olyan kiterjedt kém- nak látszik arra, hogy a ott, annyi egy kurzus ide- hálózattal rendelkeznek ide- szolgálatunkba álljon. je. Már a tanulóévek alatt át is, hogy az FBI ellen­— Ne haraeudion óe minte^ az ötszörösét őrzése alatt álló ügynökü- nem értem mitakar tőlem keresi annak az összegnek, két is meg tudják szöktet­Az előbb azt mondta ho?v aTnit az óragyárban kapott, ni és ki tudjak csempesz- Az előbb azt mondta hogy Kés6bb> a kiképzés befejez- ni Amerikából. Ez nekünk P / tével, egy-két bevetésre in- nagyon jó, sokkal jobb, dúl a vörösök hátába. Az mintha bíróság elé állíta- tenem Hosv állhatnék én anyagi ellenszolgáltatás, nánk, mert az ilyen akkor’ a PIA szoleálatá- arnelyet azért biztosítani ügyekben mindig akad egy- . ? 8 tudunk, természetesen a két rózsaszínű tollnok, aki küldetés eredményétől is igyekszik kellemetlenkedni. — A megoldás egyszerűbb, függ. Annyit azonban el- Viszont jó magának is, mi- mint gondolná — jelentet- árulhatok, hogy az össze- vei maga végeredményben te ki vendégem, és komó- get csak öt számjegyben odaát fog dolgozni, s ezek tosan kiverte pipájából a lehet kifejezni. Alighanem után a vörösök közül sen­maradjak vörös ügynök. Ezért alighanem éveket kell börtönben töl­ki se fog gyanakodni ma­gára. Szabályos engedéllyel megy haza. Majd kitalálunk valami jó mesét, hogy mi­ként szökött meg tőlünk, és mit csinált addig. Odahaza sajtóértekezletet tart, hogy mi magát koholt váddal gyanúsítottuk. Két-három évig dolgozik nekünk, az­tán visszajön, és itt el­mondja. hogy az egész ha­zugság volt, amit ott mon­dott, de kényszerítették rá. Nagyszerű terv. Nemde? Felálltam. Ezzel akartam jelezni, hogy a magam ré­széről befejeztem ezt a be­szélgetést. — Nem készültem sem színésznek, sem kémnek — mondtam. És mivel Banless tovább­ra is ülve maradt, hozzá­tettem: — És most legyen szíves, hagyjon magamra. A CIA emberének egyet­len arcizma sem rándult meg. Felállt, kifelé indult, de az ajtóban megállt, és épp oly nyugodt hangon, ahogy egész idő alatt be­szélt, megfenyegetett: — Gondolja meg, fiatal­ember. Holnap három óra­kor ismét felkeresem ma­gát, addig még meggondol­hatja a dolgot. Ha nem fo­gadja d ezt a megoldást, majd találunk mást. De az már nem lesz ilyen kedve­ző a maga számára. Aa csak nekünk lesz jó. Magá­nak viszont rossz. Nagyon rossz. Nem engedhetjük meg, hogy egy, a gépezet tünkbe bekerült porszem, tönkretegye a fogaskere­keinket ... Elment. Otthagyott a gondolataimmal. Egész éj* szaka le sem hunytam a szemem. Újra és újra át­gondoltam helyzetemet. És akárhogy töprengtem is nem találtam kiutat Most már újabb veszede­lem tornyosult a fejem fö* lőtt. A CIA embere hihe­tetlenül nyíltan beszélt ve­lem. ami nem jelenthet mást, mint hogy teljesen a markukban éreznek. Bizonyára elhatározták, hogy vagy igent mondok, vagy pusztulnom kell. De én nem akartam árulóvá válni. Nem is beszélve ar­ról, hogy ha vállalom ezt az aljas munkát, előbb- utóbb rajtavesztek, s a hó­hér kezén végzem. Viszont afelől sem volt kétségem, hogy Banlessék eltesznek láb alól. ha más megoldás nem akad. (Folytatása következikJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom