Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
W69. április S3, szerda «. oldal Több mint hetvenezren jelentkeztek a középiskolába A Művelődésügyi Minisztériumban most elkészült statisztika szerint az általános iskola 8. osztályát idén végző fiatalok 85,2 százaléka tovább akar tanulni. A különböző típusú középiskolák első < " >lya- maiba az 1969—70-es oktatási évre 70 810-en jelentkeztek. A felvehetők száma 65—66 ezer között van. A 34 ezer gimnáziumi helyre 27 612-en kérték felvételüket, szakközépiskolába viszont — a rendelkezésre álló 31 700 helyre — 42 998-an pályáznak. Évről évre nő az érdeklődés a szakmunkástanuló-iskolák iránt. Erről tanúskodnak a jelentkezések idei arányai is; az összes 8. osztályos közül gimnáziumba 15,4 százalék, szakközépiskolába 23,7 százalék, szakmunkástanuló-iskolába 43,4 százalék jelentkezett. A fizikai dolgozók gyermekei a statisztika tanúsága szerint, elsősorban szakirányú képzést adó iskolákban kívánnak továbbtanulni. A középiskolába pályázók közül 69,7 százalék kérte felvételét szakközép- iskolába. A szakmunkástanuló-iskolákba jelentkezettek között minden száz fiatalból 00 fizikai dolgozók gyermeke. A város szívében... Pezsgőgyár épül Pécsett Pezsgőgyár épül Pécsett, 1970-ben kezdi meg a termelést és évente egymillió palackot tölt meg. A fel- szabadulás óta először építünk pezsgőgyárat. Ugyanott all majd, ahol az első magyar pezsgőüzem a híres I.ittke-gyár működött. A 14—15 millió forintos beruházással készülő pezsgőgyár tulajdonosa a Mecsek- vidéki Pincegazdaság lesz, amely több évi kísérletezéssel új magyar minőségi pezsgőt állított elő. Itt készül majd a máris népszerű, s egyelőre ideiglenes körülmények között gyártott Pannónia pezsgő. Az új gyár Pécs szívében a székesegyház előtti téren emelkedik maid. beleilleszkedve a történelmi városképbe, A „kísérőműsor”-tői a fesztiválig Egy héten át naponta két turnusban vetítették a versenyre beküldött rövidfilmeket a X. Miskolci Filmfesztiválon. Az északmagyarországi nagyváros ma már valóban magáénak érzi a magyar rövid- filmek alkotóinak minden évben visszatérő találkozását. Néhány év alatt igazi fesztiválvárossá fejlődött Miskolc. A helybeliek, a fesztivál közönsége ma már magas hőfokú, és szinte tévedhetetlenül hitelesen rezonáló társadalmi hátteret tud nyújtani a zsűrinek döntéseihez. Ott tart a rendező bizottság, hogy nemcsak a város és a közvetlen környék lakosságát tudja találkozóra hívni az alkotókkal, hanem a vetélkedés időszakában, a fesztivál napjaiban kiküldte az egymással versengő filmek egy részét a megye területére is. Kazincbarcikán, Szikszón, a farkaslyu- ki bányatelepen és Ongán külön fesztiválvetítéseket tartottak a megyeszékhelyen már lefutott filmekből. ■ ■ ■ ■ A zsűri ünnepélyes eredményhirdetését követő retrospektív vetítésén különösen sok volt a helybeli ifjú érdeklődő, aki kíváncsi figyelemmel elevenítette fel emlékezetében a filmek nyomán az elmúlt évek nagy nemzetközi rövidfilm fesztiváljainak forró pillanatait, a magyar alkotók külföldi nagy sikeréit. Csaknem negyven külföldi és mintegy kétszáz hazai filmalkotó, valamint kritikus vett részt a fesztiváleseményeken. Különböző szakmai jellegű, tehát zárt, valamint szélesebb érdeklődésre számottartó — nyílt megbeszélések, viták, ankétok zajlottak le: nemzetközi részvétellel került sor a népszerű tudományos filmstúdiók igazgatóinak tanácskozására, megvitatták a fesztiválrendezés általánosítható elvi problémáit, a szocialista országok filmfesztiváljainak igazgatói. Megállaoodás született egyebek mellett arról, hogy nemzetközi fesztiválnaptárt készítenek el, és szóba került az információk fokozott cseréje,, valamint ez a régen vitatott téma: nem volna-e érdemes valamilyen módon szakosítani a különböző országokban tartott fesztiválokat. Hiszen a termés óriási. Miskolcon is az egymással versengő fesztiválfilmek széles mezőnyéhez igazodva több díjat meg kellett osztani a tervezettnél, jó néhány kategóriában fogas kérdést jelentett: az értékrangsor megállapítása, a résztvevők szokatlanul nagy száma miatt is. ■ ■ B ■ Egyre határozottabb és markánsabb politikai profilja alakult ki napjainkra a miskolci fesztiváloknak. Ennek a jegyében születtek az idei döntések is, melyek közül érdemes néhányat részletesebben is ismertetni. A fesztivál nagydíját az idén egy nagyszerű, mély humánumtól áthatott rajzfilm, a „Nap és a Hold elrablása” nyerte. Reisenbüchler Sándor az alkotó, Juhász Ferenc hasonló című mesekölteményét dolgozta fel a színek, a vibráló és viliódzó nép- művészeti ihletésű formák nyelvén. Az atomhalál borzalmas vízióját álmodja filmre a művész, hogy végül felmutassa a nézőknek: a pusztulást jelképező sárkányt csak a tiszta humánum, az ember megújulni tudó alkotóereje győzheti le. Fődíjnak számított az idén is Miskolc városi tanácsának díja, melyet a népszerű „Doktor Agy” alkotója Szabó Sipos Tamás kapott Magyarázom, a mechanizmust című animációs filmsorozatáért, Fődíjat kapott a Módszerek című pedagógiai témájú kis- film alkotója Vass Judit. A gyermeknevelés progresszív módszereinek kutatása jegyében számol be magávalragadóan szuggesz- tív módon a fesztiválon egy másik filmjével is szereplő rendező — egy érdekes szociál-pszichológiai kísérletről. Célja: különböző nevelői légkörök formáló, alakító hatásának vizsgálata. A film határozottan állást foglalt mind a terroron alapuló fasiszta nevelési eszmékkel szemben, mind pedig a gyermek természetes alkotó fantáziájára, közösséget teremtő erejére apelláló, differenciált nevelői ráhatás mellett. Érdekes alkotói módszerrel találkoztunk a dokumentum- és riportfilmek kategóriájában díjat nyert Boldogság című rövidfilmben. Az állásfoglalás itt is világos és egyértelmű: szót emel az alkotó (Csányi Miklós) a perspektivátlan, alacsonyrendű életvitel ellen, csúfondáros módon teszi nevetségessé a kisszerű gondolkodást ■ B B B Találkoztunk igen érdekes formai megoldásokkal, különösen animációs filmek mezőnyében. A megérdemelten díjazott Kon- certisszimó például egyetlen megdöbbentő ötlet művészi megformálásán alapszik. A káprázatos hang- versenyteremben összegyűlt nagypolgári közönség teljesen érzéktelenül szemléli a különös zenekar gyülekezését, amelyben a hangszereket, és azok megszó- laltatóit szuperfegyverek, rakétavetők, gépágyúk és népirtásra kész zsoldosok helyettesítik. A színpadon lejátszódó készülődés veszélyeit a közönség teljes megsemmisülése pillanatáig sem érzékeli, ismeri fel. Nem gondol rá, hogy az á”vűk. a tömegirtásra készült fegyverek őket is elpusztíthatják. A miskolci fesztiválon szereplő filmek egv része nemzetközi fesztiválokra is eljutott. Csaknem egvidő- ben a miskolcival, Ober- hausenben szép sikert aratott Csányi Miklós Boldogság című alkotása, valamint a nálunk is vetített Különös melódia (Lugossy László filmje), Gazdagh Gyula, Mihályffy László. Kenyeres Gábor és Szomjas György egy-egy rövidfilmje. A magyar mezőny tehát ma már nemzetközi sikereken is edződik bizonyos fokig. A mi miskolci filmszemlénk alkalmas arra is, hogy a közönséget tájékoztassa a külföldi filmszemlék bizonyos vonatkozásairól, a nemzetközileg is elismert stílusirányzatokról. Ez a tevékeny és értékes kölcsönhatás sajátos színt és hangulatot adott ennek a nagyon élénk, és igen jó színvonalú miskolci fesztiválnak. dát asztalnak, és az ejtőernyőselymet függönynek. Reggeli után kidolgozták napi tervüket, és harcba indultak. De a völgy csak délután, élénkült meg igazán, amikor a nap hanyatlani kezdett. Néhány francia gép keringett a magasban és céltalanul ledobott egy-két bombát, az ellenséges tüzérség hasonlóan céltalanul megeresztett egy-egy sorozatot. Amint a katonák visszatértek, megkezdődött a megszokott tábori élet. Ökröt sütöttek, voltak, akik tát vágtak, vagy takarítottak. Távolabb a vonalaktól, a betegek újságot olvastak, és kötéseiket igazgatták ... Heteken át normális keretek között folyt az élet, bár valamiért mindennap összeszorult a harcosok szíve. Jóbarátokat pusztított el az ellenséges golyó, néha erősen megnőtt a sebesültek száma az elsősegélv-állomá- sokon. Híre Járt azonban, hogy az ellenség egyre válságosabb helyzetbe kerül, egyre több francia adja meg magát, s ugyanakkor a fogságba került vietnamiak közül egyre többnek sikerült megszöknie. Kemény harc folyt minden talpalatnyi földért. Az ellenség igyekezett megerősíteni állásait, repülőgépei éjszaka sok muníciót és élelmiszert dobtak le ejtőernyővel. A franciáknak április végétől kezdve mégis fokozatosan vissza kellett vonulniuk, és ki kellett üríteni a repülőteret is. Ettől fogva sok „utánpótlási” ejtőernyő célt tévesztett, és a vietnafni állások között ért földet...” Május harmadikén, a harcok hetedik hetében, az indokínai francia főparancsnokság szóvivője kénytelen kijelenteni: — Döntő szakaszába érkezett a Dien Bien Phűért vívott csata. Hatalmas lendülettel kezdték meg harmadik nagyarányú támadásukat a felszabadító hadsereg csapatai. Este indultak rohamra az első alakulatok, és éjfélkor a Castries már ezt jelentette Navarre tábornoknak: — öt védőállásunk az ellenség birtokába került. Mindenütt közelharcra került sor, szuronnyal és kézigránáttal. Egyetlen pillanat nyugta sem volt május első napjaiban Dien Bien Phu védőinek. Május 6-án éjszaka az egész Muong Thanh-völgy a vietnami erők kezére került. A franciák 2x1 négyzetkilométernyi területre húzódtak vissza. Repülőgépeiknek hosszában kellett átrepülnie ezt a területet, egyre kisebb kört kellett leírniuk, ha utánpótlást akartak ledobni. A védők harminc. csaknem egymással érintkező állásba zsúfolódtak össze. (Folytatjuk.) Sajnos azonban a bemutatott filmek jó része csak igen szűk közönségrétegeknek adhatja át jelenleg a benne képviselt gondolatokat. Ma még mindig csak nagy műsorfilmek „kísérő- műsorának” tekintik a rövidfilmeket. Bizonyos fokig alárendelt szerepet töltenek be a gyakran náluk értéktelenebb kommersz filmek mellett, a korszerű stílusirányzatokat követő jelentékeny alkotók egyéni gondolatait tükröző, művészileg magas színvonalat képviselő kisfilmek. Talán csak a televízió jelenti a rövidfilm-termés széles tömegekhez szóló fórumát Csakhát a tv képernyőjén egészen más hatást keltenek ezek a nagy vászonfe lületre méretezett rövidfil- mek, mint a moziban. Csáky Lajos Befejezte tanácskozását a Magyarországi Délszlávok Szövetségének kongresszusa Kedden befejezte tanácskozását a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa. A vezetőség beszámolója, valamint a szövetség új alapszabálya fölötti vitában 35 küldött szólalt fel. A vitában számos javaslat hangzott el, a nemzetiségi iskolák tananyagának korszerűsítésére, módszereinek továbbfejlesztésére. A kongresszuson elfogadott határozat elsőrendű feladatként jelöli meg a délszláv ajkú dolgozók szocialista világnézetének kialakítását, formálását, hazaszeretetre nevelését, a nacionalista nézetek maradványai elleni harcot. A kongresszus vitáját Ognyenovics Milán főtitkár foglalta össze. Ezt követően megválasztották az országos választmány 55 tagját, valamint a kulturális, oktatási és szerkesztő bizottságot. Jóváhagyták az elkövetkezendő négy év feladatait megszabó határozatot, valamint a szövetség új működési szabályzatát. A kongresszus Mándics Mihály zárszavával ért véget. Miről ír a külföldi sajté DIE PRESSE Aggódnak a tyúkért „A kávé majdnem kétszer annyiba kerül, mint alig két évvel ezelőtt, megdrágult a kenyér, minden drágul, mire vezet ez még?” Ezek a panaszok uralják a franciák beszélgetéseit. A franciákat nem aggasztja, vajon hazájuk megtartja-e vagy újra megszerzi domináló szerepét az európai gazdaságban és Európában, nem aggasztja a sokat vitatott „amerikai kihívás” sem. Ügy érák azonban, hogy jólétük veszélyben forog, mert az élelmiszerek lényegesen megdrágultak. S az evés kérdésében a francia különösen érzékeny. A kormány hivatalos és félhivatalos szervei arra törekszenek, hogy számokkal cáfolják meg a nép aggodalmát, amely félti „tyúkját a fazékban”. A legtöbb francia azonban nem hisz ezekben a megnyugtató szavakban. A háziasszonyok naponta a pénztárcájukon érzik, hogy mindenekelőtt a létfontosságú cikkek — az élelmiszerek, a mosószerek, a napi szükséglet kis tárgyai — drágábbak lettek. A hónap végén az eddiginél is nagyobb ügyességgel kell eljárniok, hogy megússzak adósságok nélkül. A mozijegyek már majdnem luxussá váltak. A mosógépek, a konyhai felszerelések, az autók, a tv-készü- lékek drágulása ugyancsak jelentős. Ezeket azonban ritkán vásárolják és a napi szükségletekkel összevetve alig esnek latba. Súlyosan érintik a francia nőket azonban a magas ruha- és cipőárak, drága retikülök és minden, ami egy kis fényt kölcsönöz az életnek. S éppen ezért a kormány minden megnyugtató nyilatkozata ellenére a franciák tovább mérgelődnek. ÚJ SZÓ (Pozsony) Gazdasági helyzetünk bonyolult Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége az elmúlt napokban részletesen foglalkozott a párt Időszerű gazdaságpolitikai kérdéseivel. Erről tájékoztatta az újságírókat Viktor Pavlenda, az SZLKP Központi Bizottságának titkára. — 1969 az egyik legnehezebb gazdasági év — mondotta —. hiszen ez ideig nem sikerült kiküszöbölni számos gazdasági aránytalanságot, tisztázatlan még a gazdasági reform számos égető kérdése, csak most keressük a megoldási módokat, és az aggasztó pénzügvi helyzet gyökereit, a lakosság nagymértékben szociális bizonytalanságban él. nem nyert megoldást a vállalati gazdálkodással kapcsolatos számos kérdés. Napjaink kulcs jelentőségű kérdése az, hogy arra összpontosítsuk figyelmünket: miként alkossunk minél több anyagi és kulturális értéket — mondotta a továbbiakban Pavlenda elvtárs. — Gazdasági helyzetünk bonyolult és komoly, de nem reménytelen. A CSKP Központi Bizottságának plénuma júniusban fog ismételten foglalkozni népgazdaságunk legidőszerűbb problémáival. Ezután az ember — pénz — áru — ember „meta- morfózi'áról” beszélt Pavlenda professzor. Annak ellenére, hogy a dolgozók nagy része becsületesen kihasználja a munkaidőt, sokan könnyelműen elfecsérlik ezt, s ezért sok milliós károkat okoznak a népgazdaságnak. Megdöbbentő az a tény is. hogy a jövedelemnek ez év első két hónapjában Szlovákiában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 17.9 százalékkal (21 mil'iárd koronával) növekedtek, s ugyanakkor kb. 15 milliárd koronára nincs árufedezet Beszámolója utolsó részében Pavlenda elvtárs azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a polgároknak vissza kell adnunk az önbizalmat, a gazdasági biztonság érzetét. Pontos, világos és konkrét programot kell nekik adnunk és egyúttal meg kell őket nyernünk megvalósítására.
