Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
1969. április 22. kedd 5. oldal Olyasó emberek Vaskos statisztikák szólnak arról, mennyit olvasnak ma nálunk az emberek. Valójában keveset, de egyre többet. A kevés miatt mozgalom is indult az Olvasó népért jelszóval. Mind népszerűbb ez a mozgalom, valamennyi társadalmi és tömegszervezet szíwel-lé- lekkei támogatja. Terjed tehát a könyv, csillapítat- lan az éhség a kultúrára. Érdekes, rokonszenves jelenség az olvasó ember. Esős, csúnya délelőtt. A kalocsai könyvtár olvasótermében jó meleg van, kedves, barátságos a környezet. A fotelekben nyolctíz fiatal, tizenévesek. Az egyik asztalnál szőke, nyurga fiú ül, egyedül. Előtte sok-sok folyóirat, most éppen a Búvár-ba mélyed. — Tetszik? — kérdezem. Meglepődve válaszol: — Nagyon érdekel a természettudomány. — Diák vagy? — Ipari tanuló, esztergályos. Egyébként Kovács László. Ma délutános vagyok az iskolában, de be kellett jönni, mert Hajóson lakom és a busz reggel indul. Késő este megyek haza. — Délutánig itt töltőd az időt? • — Igen, a könyvtárba be lehet jönni már reggel. Valamennyi tudományos folyóiratot elolvasok itt. Meg könyveket is, folytatásokban. A Bácsalmási Állami Gazdaság udvarán vajszínű Volga, túrataxi a fővárosból. A volánnál egyensapkás pilóta, negyvenéves lehet. Olvas. A motor halkan duruzsol, nyilván hamarosan indul tovább. — Megkérdezhetem, mit olvas? Meglepődik a kérdésen, majd mutatja a könyvet: — Hemingway-t. Most éppen Az öreg halász-t. Érettségire készül a fiam, a múlt héten erről a könyvről írtak dolgozatot. Ked 19 vet kaptam rá, hogy elolvassam. — Sokat olvas? —' Inkább úgy mondanám: sokat vagyok vidéken. A hosszas várakozás nevelt rá az olvasásra, de most már nem'tudnék meglenni nélküle. A taxiválla- latnak szép könyvtára van. Egy-egy vidéki útra mindig elhozok néhány kötetet. A fiam — magyar szakos tanárnak készül — gyakran ad tanácsot. Tanítványa vagyak ilyen tekintetben. Végül bemutatkozik: — Szomor János gépkocsivezető. A kisszállási autóbusz- megállónál takaros pavilon védi az utasokat. Rend, tisztaság, az imént takarítottak. A pádon egyetlen utas ül. idős asszony. Olvas. Mellette táska, szemén- okuláré. Buszra vár. — Jánoshalmára való vagyok, itt jártam a községi tanácsnál, földügyben. A tsz igénybe vette a földemet és azt kell átíratni. Soká jön ez á busz! — Hány éves a néni? — Hatvanhét. * özvegy Rácz Jánosné vagyok. — Szeret olvasni? — Mindig is szerettem. Libapásztor koromban is olvastam a jószág mellett, egyszer egy kocsi majdhogynem el is gázolt, úgy belemerültem. — Milyen könyveket szeret? — Leginkább Jókait. Most is az van a kezemben. Az új földesúr. Már harmadszor olvasom. Meg Mikszáth-ot is. — Hogyan jut könyvekhez? — A lányom hozza ki a könyvtárból, ö könyvelő a tsz-beru Együtt lakom vele. Diákok jönnek be a várószobába. A táskarádióból árad az ismeretlen szerző kánonja: Ha vándorúton járok, megtörnöm jól a zsálcot. Ha húzza-nyomja vállam a púpos hátizsák, Átrakom hasamba az elemózsiát ... Balogh József I tin útján A magyar történelem fényes és dicső fejezetét lapoztuk fel a - legutóbbi hónapokban, felelevenítettük munkásmozgalmunk izgalmas eseményeinek, a kommunista párt megalakulásának, a Tanácsköztársaság létrejöttének idejét. Az ünnepi hangulatban hányszor, de hányszor szóltunk arról az emberről, akinek szellemében vívták nehéz, önfeláldozó harcukat 1919- es elődeink, s akinek útmutatását követtük mi is, ismét, 1945 után. Most is Leninre emlékezünk, Lenin , életművére, amely új korszakot hozott az emberiség egész fejlődésében, az egész világ sorsának alakulásában. Vlagyimir Iljics Lenin 99 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született. A kapitalizmus tobzódása teljében volt akkor. Ügy látszott, hogy a tőke hatalmát ki sem lehet kezdeni. A tőke ereie, befolyása mindent legyűr, s el tudja seperni a haladó embert, a kizsákmányolt munkásság szervezkedését. Milyen ma a világ? önáltatás lenne idilli képet festeni erről. Még sok a baj, sok a veszélyes góc, még létemek félelmetes lehetőségek a társadalmi haladástól irtózó erők kezében, de a szocialista eszmék térhódításának, a forradalmi gondolat terjedésének. a munka meghatározó szerepének már senki sem tud gátat vetni. Lenin 1890-ben kezdte meg forradalmi szervező munkáját, s azóta szemünk láttára rázzák le bilincseiket a tőkés országok által igában tartott gyarmati népek, s ahol még a burzsoázia van hatalmon, a dolgozók tömegei eg^re határozottabban kényszerítik ki árengedményeket. A II. világháború után az országok egész sora választotta a szocialista világrendet, s 50—52 millió tagot számV. I. Lenin J. M. Szverdlov társaságában 1918. november 7-én a Marx- és Engels-emlékmű ünnepélyes felavatásán. 19. Pechük van. Sebezhetetlen vadat üldöznek. Legfeljebb bakot lőnek ... — Maga olyan biztos az ártatlanságomban, Mr. Lewis? — Persze. Már abban a pillanatban biztos voltam, amikor ott ültem a Csán- kó-féle saj tőértekezleten. Azért nem is írtam meg, amit mondott. Szélhámos társaságnak látszottak az első pillantásra. Aztán meg nagyon jól tudom, hogy a vörösöknek eszük ágában sincs semmiféle merényletet elkövetni. Húsz éve foglalkozom politikával... — A lapok tehát mindennap hazdnak a kiagyalt merényleteikkel? — Meg kell győzni az olvasókat, hogy milyen veszélyt jelentenek a vörösök Amerika számára. Ezért kell ilyesmivel traktálni őket. Csakhogy én újságíró vagyok és nem újságolvasó. Nekem nem szabad mindent elhinnem, amit írünk, mert... Nem fejezte be a mondatot, alighanem megijedt a saját őszinteségétől. Rágyújtott, olyan mélyre szívta le a füstöt, hogy azt vártam, a cipőjéből jön ki ... Türelmesen vártam, mert akármilyen furcsa és ellenszenves filozófiával szórakoztatott is, mégiscsak ő volt az egyetlen, akire számíthattam. — Nos — folytatta nagysokára —, magát persze az érdekli, hogy mit szedtem ki ebből a Nánássyból. A maga ügyére vonatkozóan egyelőre semmit. Azt azonban elmondta, hogy a vörösök merényletterve Csán- kó ellen nemcsak a neves katonát és politikust, hanem a CIA egyik bizalmi emberét is érinti. — A CIA bizalmi emberét — csodálkoztam'. Tudtam. hogy a CIA az amerikai titkosszolgálat, amelynek élén a hires Allan Dulles áll. — Mi köze lehet Csánkónak a CIA-hoz? — Gondolkozzék csak, fiatalember — biztatott az újságíró. — A CIA-nak emberekre van szüksége, akik bejutnak a vasfüggöny mögé és megszerzik a kommunisták titkait. Ezeket azok közül lehet a legjobban kiválasztani, akik a vörösök elől szöknek meg. Csánkó szervezetében sok olyan magyar van, aki gyűlöli a mai hazai kormányt, de jól beszél magyarul, ismeri az otthoni körülményeket, s ráadásul nemigen dúskál a dollárokban. — Ez aljasság! Bn soha nem lennék képes rá, hogy Magyarország ellen kémkedjek. Végtére is, az a hazám... — Utoljára a vasárnapi iskolában hatódtam meg ennyire! — mondta. — Jól van, fiatalember, én szeretem az idealizmust. Valaha magam is idealista voltam. De az újságírás nem kedvez a lírikus lelkeknek. Itt az ember annyi mindent megtud, hogy.. j Nagyot nyelt. Elnyomta a csikket. — Nánássy viszont semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a CIA-val vannak kapcsolatban. Sőt, büszke rá. Eldicsekedett , nekem, hogy ők mindig elsőrangú emberanyagot szállítanak, akiknek jó hasznát vették a legkényesebb munkán is. — Szép kis alak, hogy így kifecsegi a dolgokat — jegyeztem meg. — Maga aztán mindezt megírja, mi? — Ezt nem — mondta Lewis. — Megírhatom, de úgyse jelenne meg. A szenzációnak is vannak határai. És Nánássy egyáltalán nem olyan fecsegő, amilyennek gondolná. — Azt hitte, hogy a CIA egyik tisztviselőjével beszél. — Maga megmondta, hogy újságíró?! — Persze. De az az ex- ezredes meg volt róla győződve. hogy valójában a CIA tisztviselője vagyok. Kissé titokzatosan viselkedtem. Ennyi az egész. Minden szakmának megvannak a maga fortélyai, a miénknek is. Képzelem, milyen elégedett most Nánássy, hfcgy a CIA emberénél, vagyis nálam, sikerült eláztatni a konkurenciát. — A konkurenciát? — Igen. Azt a bizonyos Ternär nevű alakot, aki meglátogatta Ruthot, és különböző gorombaságokat írt Csánkóról a New York News levelesládájába. Elmondta, hogy Terner jóa Vörös téren az általános kiképzés csapatainak díszszemléjén. (Foto: APN) Iáinak a kommunista pártok. Ez a harcos, tettre kész, szavát mindig hallató mozgalom mérhetetlenül erős tényező, még ha ezt jelenleg sajnos gyengíti is néhány párt belső válsága. Minden haladó ember sajnálkozással szemléli azokat a jelenségeket, amelyek', a kommunista mozgalmát megosztó csoportok, elemek'működéséről tanúskodnak. A mozgalom féltésének oka teljesen érthető. Lenin jelentőségéről, munkásságáról és megértéséről könyvek sokasága szól. Abban valamennyi megegyezik, hogy az emberiség nagy tanítójának legfontosabb érdeme a tömegekkel összetörött új típusú, a prole- tárforradalmat megvalósítani képes párt megteremtése volt. A huszadik század története különösen bizonyítja, hogy a proletariátus forradalmát csak a kommunista pártok tudják győzelemre vinni. Csak a kommunista pártok tapasztalataiból meríthettek azok a politikai erők, amelyek a fejlődő országokban küzdenek a társadalom szocialista irányú fejlődéséért. részt elsikkasztotta a pénzt, amit a CIA-tól kapott ügynökök kiképzésére és felszerelésére. — Ezek szerint Terner is a CIA-nak dolgozik? — kérdeztem. — Micsoda gazember! — Látja ebben megegyezik a véleményünk Csánkó- ékkaL Hogy miket mesél a Nánássy Ternerről! Például azt, hogy hat éve átdobott hat ügynököt. Egy csomó pénzt kapott a felszerelésükre, de mert olcsón jutott hozzá, mind a hatnak egyforma órát és táskát vásárolt. Az odaátiak az első ügynök után sorra elfogták a többi ötöt. Egyentáská- juk és egyenkarórájuk volt. Amikor a kémek lépre mentek, mindössze egy misét mondattak a lelkiüdvükért, de tizet számoltak el a főnökeiknek. Őszintén szólva, untam már Mr. Lewis beszámolóját. És szégyelltem magam. Hiszen végtére is én éppúgy Magyarországon születtem, mint Csánkó, Nánássy, vagy Turner. Vajon mit gondol rólunk, magyarokról, ez az amerikai, és a többi amerikai? (Folytatása következik.) • A magyar munkásmozgalmat szoros szálak fűzték Leninhez, Lenin tanításához. Lenin nagy érdeklődéssel, megkülönböztetett figyelemmel kísérte az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkáját, harcát. Lenin több üzenete tükrözte, milyen sokra értékelte a Magyar Tanácsköztársaságot. Lenin emléke, neve a jobb jövő reményét jelentette a horthysta Magyarországon az elnyomott milliók számára. A felszabadulás óta eltelt 24 év meggyőzően bizonyította a népi Magyarországon a lenini tanítások igazát. A százesztendős jubileum évébe fordulunk most. A Lenin-éy kezdetén mi is, mint az egész haladó emberiség hálával és jóleső érzéssel gondolunk a lenini eszme diadalútjára. V. 3. Nagy István festőművész 400 műve Baján Országos érdeklődésre tarthat számot az a két állandó jellegű házi kiállítás, amelyet most alakít ki saját otthonában Krammer József és Clossy Tihamér bajai műgyűjtő. Műkincsként nyilvántartott képzőművészeti gyűjteményeikben összesen 340 festményét és rajzát őrzik századunk kiváló festőművészének, Nagy Istvánnak, aki életének utolsó — 1936- ot megelőző — tíz esztendejében Baján alkotott. A műveket oly módon teszik közkinccsé, hogy azokat áttekinthetően rendezik el lakásaikban. Krammer S00, Clossy pedig 40 alkotását mutatja be a festőnek. A tavaszra elkészülő házi tárlatokat mindig megtekinthetik majd a képzőművészet iránt érdeklődők. Természetesen díjtalanul. A Türr István Múzeumban pár hete megnyílt Nagy Ist- ván-képtár, hatvan értékes festményével együtt a művész 400 alkotása kerül tehát nyilvánosságra Baján. Különben a múzeumi képtár rövidesen további, jelenleg külföldi kiállításokon szereplő. Nagy-festményekkel bővül. R. M.
