Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
i. «Mal 1989. április 8. szettla Májusban is indul barátságvonat Húsvét hétfőjén, április 7-én indul az idei első barátságvonat a Szovjetunióba. Ezzel 310-en utaznak Moszkvába és Kijev- be. A szocializmus országa iránt egyre erősödő barátságról és a szovjet nép iránti szeretetről, érdeklődésről tanúskodik az, hogy az idei első barátságvonatra mintegy 120-szal többen jelentkeztek, mint amennyien utazhatnak, Éppen ezért a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront megyei elnöksége mindent elkövetett, hogy mindazok, akik az első vonatról lemaradtak, minél előbb ellátogathassanak Moszkvába. Örömmel közöljük, hogy a két rendező szerv fáradozása sikerrel járt: a második barátságvonat előreláthatólag május 14-én indul Kecskemétről. Gyo bb a tanácsi ügyintézés Borharapó az Aranyhomok A kecskeméti Aranyhomok Szálloda rövidesen áttér az olcsóbb és higiéni- kusabb gázfűtésre. Az alagsorban a kazánok helyén borharapót nyitnak, amelyben a Szikrai Állami Gazdaság tájjellegű, fajtiszta borait kóstolhatja meg a vendég. A berendezés is tájjellegű lesz, népművészeti tárgyakkal díszítik a helyiségeket A borharapó előreláthatólag május végén nyílik. A gazdasági mechanizmus reformja következtében átalakulóban van a tanács hatósági, ügyintéző és ügyfélfogadási munkája is. A hatósági munka során — Kecskeméten — évente átlagosan minden kecskeméti lakossal háromszor kerülünk közvetlen és közvetett kapcsolatba. Világos, Vogy az ügyintézés színvonala igen sokat jelent a lakossággal való rendszeres kapcsolat alakulása szempontjából is. Nem mindegy, hogy a tanácsi dolgozók milyen módon közvetítik és érvényesítik a párt és kormány politikáját — a jogszabályok végrehajtása, intézkedéseik közben. Az elmúlt két évben, hatósági jogkörök gyakorlása folytán — szakigazgatási szerveink 37 569 ügyet in téztek határozattal. Mindjárt itt adhatunk arról is számot, hogy tavaly 9539 cél csökkent a határozatok száma. Ha azt számítjuk, hogy egy-egy ügyben csak három embert is kellett meghallgatni, akkor is 30 ezer állampolgárt érintett kedvezően ez a csökkenés, amely főleg az igazgatási, mezőgazdasági, valamint művelődésügyi eljárásban javította a helyzetet. A szakigazgatás szakszerűsége is fokozódott. Törvénysértés nem volt Javult a meggyőző munka. Ennek eredményeként sikerült például 140 birtokvitás ügyben egyességet elérni a felek közt. Az ügyintézők többsége igyekszik tisztázott tényállás birtokában határozatokat hozni. Ennek is tulajdonítható, hogy a hatóErő® emberek” Az „erős emberek” műveivel naponta találkozhatunk az utcán, különösen a reggeli, vagy a hajnali órákban. Sokszor egész utcahosszat megfigyelhető, mennyi erőt lobbantott fel bennük a mámor. Egy-egy kocsmai kiruccanás után összetört cégtáblák, derék- batört fák. falból kiszakított postaládák, megrongált telefonok, feldöntött kukák jelzik, merre vonultak a garázdák. Sorolhatnánk tovább tetteiket. hiszen a kártevés fajtáit illetően rendkívül találékonyak. Egyben azonban valamennyien megegyeznek: tettüket akkor követik el. amikor senki sem látja őket. Igen jelentős összeget tesz ki az a kár. amelyet évente a társadalomnak és a magánosoknak okoznak. Nem beszélve arról a ki nem fejezhető kárról, amely például egy tönkretett telefon hasznavehetetlensége okozhat, amikor beteghez kellene sürgősen orvost hívni. Képünk egy ledöntött utcai mérleget ábrázol, amely a kecskeméti tanácsháza sarkúnál volt útjában ilyen garázda alakoknak. Ök megmutatták, hogy „erejük teljében” elbírnak azzal az utcai mérleggel, amelyet közcélból állítottak oda. Az éjszaka sötétjében garázdálkodó huligánok, a névtelen rongálok felderítése és példás megbüntetése közérdek. Nem vitás, hogy az ellenük való küzdelemben a rendőrség lesz az erősebb. B. J. sági jog érvényesítésével kapcsolatos vita minimálisra csökkent az ügyfelek részéről. Rendszerint azok nem értenek egyet valamilyen intézkedéssel, akiknek n e m-et kell mondani, és elutasító határozattal távoznak a szakigazgatási szervtől. Márpedig, ha mindenki igenlő választ kapna beadványaira — akkor is, ha nincs igaza — szocialista jogrendünk érvényesülése válna lehetetlenné. A tanácsi apparátus pedig ennek szolgálatára hivatott, s akkor dolgozik jól, ha a törvényességnek megfelelően intézi az emberek ügyes-bajos dolgait. Ez viszont nem mindig találkozik egyesek személyi kívánságával. Ezért minden évben megfellebbeznek néhány száz határozatot az állampolgárok. A fegyelmezettebb, törvényesebb, kulturáltabb hatósági munkát bizonyítsuk néhány idevágó, viszonyító adattal. Az utóbbi két évben 37 569 határozatot hoztunk; a fellebbezések száma viszont 1352, az összesnek 3,3 százaléka. A megyei tanács vb szakosztályai általában a törvényességnek megfelelően, körültekintően zárták le a fellebbezéseket. A két év alatt, az apparátusunkban első fokon hozott határozatnak mindössze 0,6 százalékát változtatták meg, s ez inkább dicséri, mint elmarasztalja hatósági munkánkat. Az ügyfelekkel való foglalkozás, az ügyintézés az apparátus fontos politikai hivatása. Az ügyintézés szakszerűsége javult, de szervezése — több vonatkozásban — még mindig túlságosan bonyolult. Egyes területeken vontatott az eljárások egyszerűsítésének üteme. Az ügyintézők többsége munkaidejének több mint felét tölti ügyfélfogadással. Városunkban rendkívül nagy terheket visel az apparátus, hiszen a 86 érdemi ügyintézőre ügyiratból, ügyfélfogadásból is jóval több jut, mint a megye más városaiban. Az segít helyzetünkön, hogy az apparátus túlnyomó többsége tíz évnél hosszabb ideje dolgozik a tanácsnál és igen nagy tapasztalattal, szorgalommal végzi feladatát. Vannak ügyintézők — nem is kevesen —, akik hetenként 2—3 esetben kénytelenek rádolgozni a rendes munkaidőre. Ez annak ellenére is fennáll, hogy 1966-hoz viszonyítva mintegy 11 ezer ügydarabbal csökkent a forgalom. Ebből 9458 az igazgatási osztályon realizálódott — például a hatósági bizonyítványok kiadásának egyszerűsítését célzó kormányhatározat következetes végrehajtása folytán. 1968-ban még 7348 hatósági bizonyítványt adtak ki; tavaly már csak 3057-et. A csökkenés 58,4 százalékos s ez több ezer ember számára jelent sok ezer munkaóra megtakarítást. A mezőgazdasági és élelmezési osztályon 36, a kereskedelmi csoportnál pedig 83 százalékkal csökkent az ügyiratforgalom, s ezek is jelentős eredmények. A megyei tanács szak- osztásaival jól alakultak kapcsolataink. A megváltozott irányítási rendszer azonban nem hozott csökkenést a tőlük érkező ügyiratok számában. Előfordultak túl rövid határidők egyes jelentések, statisztikák elkészítésénél. Az eljárási törvény — néhány ügyfajtát kivéve — 30 napos ügyintézési határidőt állapít meg. E vonatkozásban többször illették bírálattal apparátusunkat, mint legutóbb a ta nácsülésen is. Szóvátették, hogy vontatott, néhány esetben nem alapos a tanácstagi beadványok intézése. Az észrevételek helytállóak. A 'múlt év második negyedétől számítva már javulás tapasztalható: ekkor — az első negyedévhez viszonyítva — mintegy 80 százalékkal csökkent az ügyirathátralék. Tavaly, a 43 299 iktatott ügyiratból 3066-ot intéztek 30 napon túl, ami jó közepes eredménynek felel meg. (7 százalék ez a mutató, az országos 10 százalék mellett; a megye városainak átlaga 1968 első felében 6,8 százalék volt.) — Kiemelkedő munkát, az ügyintézés gyorsaságára való törekvést tapasztaltunk egész esztendőben a terv- és pénzügyi osztályon, valamint a második félévben a művelődésügyi osztályon, a munkaügyi, titkársági és ipari csoportoknál. összegezésként azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évben jelentős előrehaladás történt az ügyintézésben. Mind színvonal, mind törvényesség, kulturáltság és gyorsaság szempontjából jó irányban fejlődi k, Horváth Ignác Emberi kapcsolatok MINDEN munkahelyen nagyon sokat számít az, hogy milyen a „légkör”, milyen emberi kapcsolat alakult ki az évek során az ott dolgozó fiatalabb, idősebb emberek, a főnökök és a beosztottak között. Most azonban, anélkül hogy ennek a kérdésnek általános jellemzőivel foglalkoznánk, csupán egyik „ágára”, a főnökök és a beosztottak közötti kapcsolatra összpontosítunk, ennek az egyáltalán nem elhanyagolható problémának vizsgáljuk meg egy-két sajátosságát. Legtöbb munkahelyen nincs baj ezzel a kapcsolattal; bizalom, megértés, megbecsülés jellemzi, elvtársi és emberi tartalma van. A néhány kivétellel azonban vitatkozni kell, elítélve a kitenyésztett ridegséget, a három lépés távolságot, a sértő és lealázó beszédmodort. Hogyan vetődött fel ez a kérdés éppen most, amikor általában arról beszélünk — a múlt évi eredmények birtokában — hogy az új gazdasági mechanizmus beváltotta azokat a reményeket, amelyekkel az 1968-as esztendő januárjában indultunk? Ez kétségtelen. CSAKHOGY vannak olyan vállalati vezetők, boltfőnökök, osztályt és csoportot, intézményt irányító emberek, akik abban a téves tudatban élnek, hogy az eredmények úgyszólván kizárólag az ő tevékenységüknek köszönhetők. s csak azért nem lett veszteséges a vállalat, mert a legkeményebb hangon és módon bántak a beosztottakkal. Fegyelemre természetesen szükség van, alapvető tényező ez, de a fegyelmet nem kizárólag a beosztottak rettegésben tartásával lehet elérni, sőt így nehezebb. Erre a kitenyésztett és naponta táplált ridegségre sajnos, tudunk példát mondani. Megyénk egyik vasboltjának vezetője például — a vásárlók füle hallatára — hülyének, élhetetlennek „becézi” beosztottját. Mondanunk sem kell, hogy beosztott nem rajong ezért a munkahelyért, s különösen nem a főnökéért. Reggelenként a félelem és az idegesség görcseivel indul dolgozni. Az ügyet nem meri sehol jelenteni, inkább szenved munkatársaival együtt MÁSIK példa: kulturá- lis, nevelő tevékenységet folytat az az intézmény, ahol a fentihez hasonlóan — vagy ha lehet még gorombábban — bánik a vezető a beosztottakkal. Az egyik ott dolgozó panaszkodott, hogy bár ő legalább tíz évvel idősebb a főnökénél, az mégis reggelenként taknyosnak, idiótának nevezi és kirúgással fenyegeti. Pedig semmi oka nincs rá csupán azért, „nehogy elbízza magát a dolgozó .. Az ilyen és ehhez hasonló „példák” szerencsére nem fordulnak elő nagy számban, de ha a megyében csupán az említett kettőt lehet megtalálni, ez is elegendő ok arra, hogy figyeljünk rá, szembe szálljunk vele. A becsületsértő hangot, a lekezelő modort, nem menti az sem, hogy a vállalat, az intézmény, az üzlet teljesítette feladatát egy-egy időszakban, sőt az sem, ha a legjobban teljesítette. Gál Sándor A Budapesti Kórus Kecskeméten ALIGHA tévedek, ha azt állítom, hogy az évad egyik legszebb zenei eseményét hallgatta végig Kecskeméten a hétfői hangverseny szokatlanul népes közönsége. A nagyszabású, zene- karkíséretes vokális zene, melyet általában az oratóriumok családjaként szoktunk emlegetni, hatalmas tömeghatásával, színlehetőségeivel, széles ábrázoló és kifejező skálájával ma is a legnagyobb közönséget vonzza a hangversenytermekbe. Nem véletlen, hogy több huszadik századi zeneszerző éppen ezekben a műfajokban talált rá arra a hangra, melyre a kortárs közönség is rezonált. A mise és a Te Deum latin nyelvű, eredetileg liturgikus rendeltetésű szövegének megzenésítése mindkét elhangzott műben több. mélyebb, mint a hagyományos szöveg mondanivalójának ábrázolása: benne emberi érzések — megrendültség és bizakodás, szorongás és diadal, emlékezés és a jövőbe vetett hit — fejeződnek ki emberi módon, magas rendű művészettel. Az ember- központúság Haydn művészetében éppúgy mint Kodályéban a néppel való azonosulást is jelenti, ott — akarva-akaratlanul — a felvilágosodás szellemével átitatódva, itt a múltat a jövővel összekapcsoló közösségi sors tudatos vállalásának útián. Kitűnő volt a műsorválasztás azért is. mert a Nelson-mise az idős Havdn betetőző művészetéről alkotott képünket egészíti ki a remekmű erejével, a Budavári Te Deum pedig magyarság és európaiság szintézisében századunk világ- viszonylatban is jelentős művei közé tartozik, erről a mostani előadás is meggyőzhetett bárkit. FORRAI MIKLÓS az elmúlt évek folyamán többször vezényelt Kecskeméten, de mostani produkciója frisseségben, intenzitásban valamennyit felülmúlta. Ügy látszik, művészi mondanivalója és kifejező ereje a műfajjal való több évtizedes foglalkozás tapasztalatainak összegeződésével együtt érett és jutott el a most észlelt magaslatra. A Budapesti Kórus, melynek több mint 20 esztendeje áll az élén, az oratórium műfajának legkiválóbb hazai művelője, erről ez alkalommal is meggyőződhettünk. Különösen a Kodály-mű előadása volt megragadóan szép, gazdagon -árnyalt, minden ízében hiteles produkció. A Haydn-misének Forrai tolmácsolásában elsősorban drámai karaktere kelifc életre. A 'SZÓLISTÁK közül László Margit nevét kell kiemelni technikailag biztos, hajlékony, kifejező éneke mindkét műben maradéktalanul érvénye* sült. Antalffy Albert a műfajban való jártasságát is* mét szép sikerrel gyümöl- csöztette, jól helytállt szólamában Erese Margit is. Szabó Miklós — bár óriási rutinnal rendelkező énekes — hangban és előadói stílusban kevésbé szerencsésen illeszkedett az együt-: tesbe, ez főként a Haydn- műben volt érezhető. Azzal akartam a beszámolót kezdeni, hogy régi adósságot törlesztett a Filharmónia. amikor — csaknem 33 évvel az ősbemutató után — Kodály szülővárosában megszólaltatta a Te Deumot. de azzal fejezem be. hogy „adósságtörlesztésnél” sokkal többet kaptunk: emlékezetesen szép, maradandó zenei élményt! Körber Tivadar Értesítjük a kedves vásárlókat, hogy Kecskeméten a 7 Virág háztartási bolt a Kada Elek u. 5. sz. alól átköltözött A KÜLSŐ SZABADSÁG V. 11. SZÁM ALÁ. (Katona József Gimnázium mögé.) Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat
