Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

Külföldi divat Két igazán csinos, na­tal lányoknak tervezett sportos — nadrágszoknyás és mély szembehajtású szoknyával készült — ta­vaszi együttes, mindket­tőnél elmaradhatatlan a nagyon divatos svájci sap­ka. (NDK-modell.) A szoknyával azonos anyagból készült hosszú, karcsúsított mellény. Na­gyon divatos és előrelát­hatólag kedvelt viselet lesz. A szoknyát fémlánc díszíti, a blúzt divatosan megkötött sál, a blúz anya­gából. (Lengyel modell.) (A modelleket a KGST bu­dapesti diva'kongresszu­sán is bemutatták.) Mindennapi segítőtársunk a porszívógép Hazánkban csaknem egymillióra tehető a hasz­nálatban levő porszívógé­pek száma, tehát a mosó­gép után ez a legelterjed­tebb háztartási gép. Felépí­tése és működése viszony­lag nagyon egyszerű. Egy magas, percenkénti 10— 15 OOO fordulatszámú vil­lanymotor kis légturbinát (lapátkereket) forgat, mely a porszívó egyik végén szívó, a másikon pedig nyomó hatást végez. A szívó hatás úgy jön létre, hogy a lapátkerék gyors forgása mozgásba hozza a levegőt, légritkulást idéz elő. A légritka térben a nyomás kisebb, mint kö­rülötte a levegő a kisebb nyomást igyekszik ki­egyenlíteni, és ezért nagy sebességgel árad arrafelé. A gyors levegőbeáramlás magával ragadja a sző­nyegről, a padlóról a szennyeződést, a port. A nagy sebességgel beszívott levegő „kényszerhelyzet­ben van”, át kell hatolnia az útjába helyezett sűrű szövésű textilasákom (szű­rőn), amelyen fennakad­nak por- és hulladék- szemcsék. Két alaptípus Háztartások részére két­féle porszívót gyártanak: kézi és fekvő gépet. Az előbbinek előnye, hogy könnyű, kis helyet foglal el és állandóan összesze­relve, készenléti állapotban tartható. Hátránya, hogy szívóhatása kisebb, mint a fekvő porszívóé. A fekvő gép kezelése, kiszolgálá­sa nem olyan egyszerű, igaz viszont, hogy a szí­vóhatása nagyobb, ami ugyan nem minden eset­ben előnyös. A finom kár­pitokban, faliszőnyegek- ben kárt is tehet. Éppen ezért ma már olyan fekvő porszívókat is gyártanak, amelyeknek szívócsövén szabályozónyílás található, mellyel a szívóhatást tet­szés szerint csökkenteni lehet. Mit »tudnak" az alkatrészek? A porszívóhoz megfelelő toldalék- és összekötőcsö­vek csatlakoztathatók. Ezeket könnyedén forgat­va kell egymásba illesz­teni, a csővégre pedig a portalanítási feladatnak megfelelő szívófej, vagy kefe kerül. A különféle szívófejek és kefék hasz­nálatát egyszerű „arany- szabály” szerint döntjük el: „lágyat keményre, ke­ményet lágyra”. Ez azt jelenti, hogy szőnyeg, füg­göny, bútorhuzat, ruhane­mű stb. portalanításához a kemény felületű vagysör- téjű tartozékokat kell használni, a kemény pad­ló, bútor stb. tisztítására pedig a lágyabb szőrzetű keféket. Az ellapított vé­gű osőtoldat arra szolgál, hogy sarkokból, szűk be- szögellésekből is el tud­juk távolítani a port. Nehezen hozzáférhető tárgyak úgy is tisztítha­tok, hogy a csatlakozócsö­vet a porszívó kifúvónyí- lásába helyezzük és így a port lefújjuk a tárgvról. A porszívó fújó hatását másként is hasznosíthat­juk. A csővégre illesztett folyadékszóróval, mely ugyancsak a tartozó'. |>k között található, virágo­kat permetezhetünk, vagy a lakás száraz levegőjét is párásíthatjuk vele. Ez a tartozék szükség esetén még festékszórásra (duk- kózásra) is használható, persze csak kellő körülte­kintés mellett. Sőt a ne­hezen gyulladó tüzet a porszívó, fújó hatásával feléleszthet j ük. A porszívót használat után mindig ki kell tisz­títani. A porzsák felüle­téről könnyed ütögetéssel, esetleg kisseprűvel távo­lítsuk el a port és a sze­metet. A porzsákot mosni és erősen kefélni tilos, összecsomósodhat az anya­ga, a turbina csak nehezen tudja átszívni rajta a le­vegőt, s ez a motor „le­égéséhez” vezethet. / jövő a papír porzsákoké, ame­lyek elpiszkolódás esetén egyszerűen eldobhatok és újjal cserélhetők fel. Rendszeres karbantartás A villanymotor érint­kező szénkeféi — a nagy fordulatszám következté­ben — elég hamar elkop­nak, ezért a rendszeres cseréjükről gondoskodni kell. Hasonlóképpen ügyelni kell arra is, hogy a porszívó tömítőgumi- jai mindenütt jól zárja­nak. a gumi megnyúlásá­val, repedezel tságável ugyanis romlik a gép tö­mítettsége, s ennek követ­keztében a szívóhatása. Használat közben vigyáz­zunk rá, hogy a porszívó ne melegedjék fel túlsá­gosan: ez a porzsák eltö- mődéséből, a huzamos, erőltetett használatból adódhat. Jóllehet minden porszívó el van látva za­varszűrővel, de ha mégis azt tapasztalnánk, hogy a rádió, vagy a televízió műsorvételét zavarja a gép működése, azonnal ja­víttassuk meg. Ha nincs különösebb panaszunk a porezívógépre, egy-két évenként altkor is vigyük el a szervizbe, ahol elvég­zik a csapágyak zsírozá­sát, kitisztítják a motort, ellenőrzik az elektromos vezetékeket és a kapcso­lókat stb. Ez jelentősen meghosszabbítja a gép élettartamát. Használat után ne te­kerjük a gégecsövet kis karikába, hanem „ki­nyújtóztatva”, függesztve tároljuk. A porszívót csak száraz helyen szabad tar­tani, mert a nedves, párás levegő a gumirészeknek és a motor tekercselésének egyaránt árt. Puha ruhá­ba göngyölve tegyük el a gépet, így a műanyagtes­tet megvédhetjük a kar­colástól, vagy a töréstől. Hazánkban egyelőre csak a jól ismert egyszerű por­szívótípusok kaphatók. Teljesség kedvéért azon­ban hadd jegyezzük meg, hogy a fejlődő technika már olyan gépeket is lét­rehozott, amelynek vibrá­toros szívófeje egyidejű­leg porolja és portalanít- ja a szőnyeget; vagy pél­dául olyan gép is készül, amelynél a terjedelmes tisztítótej a szívással egy- időben vegyszeres kezelést is végrehajt a textílián. B. I. A sokoldalú méz A mézet több évezredes „pályafutása” alatt három jótulajdonsága tette nél­külözhetetlenné: édesítő, gyógyító és szépítő hatása. A nád- és répacukor hosz- szú ideig csak az ínyencek méregdrága csemegéje volt, a méz ellenben a ke­vésbé tehetősek asztalára is eljutott. Édes ízét sző- lőcukor-tartalmának kö­szönheti, mely a szervezet számára a legkönnyebben és leggyorsabban haszno­sítható szénhidrát. Mint afféle „univerzális táp­anyag” — a méhek is ki­zárólag mézen élnek egész télen át — kálciumot, ká­liumot, vasat és jódat épp­úgy tartalmaz, mint cit­rom- és tejsavat, valamint vitaminokat és baktérium­ölő hatóanyagokat. Gyó­gyító hatását részint ez a biológiai értéke határozza meg, másrészt hűléses megbetegedések és hörg­hurut esetén a mézes tea kifejezetten gyógyszernek számít. Kozmetikai szerként azért becsülik — megfelelő pakolás formájában —, mert táplálja, s ezáltal bársonyossá teszi a bőrt. A kozmetikusok által al­kalmazott (de házilag is használható) mézpakolás úgy készül, hogy 3—4 dka felmelegített mézből. 8—9 dkg lisztből, 1 tojás fe­hérjéből és kevés tejből kenhető pépet állítunk össze, amit ecsettel vihe­tünk fel a megtisztított arcra, s azon 30 percig hagyjuk rajta, majd víz­zel leöblítjük (száraz bőr­re méz, tojássárgája és babaolaj hasonló arányú keverékéből nyerünk ken­hető pépet). Miért fél a gyermek? AZ EGÉSZEN kisgyer­meket, amikor környeze­tével ismerkedik, olyan ráhatások érik, amelyek félelemérzetet kelthetnek benne. (Pl. megüti magát, amikor járni tanul, vagy valami szúrás dologhoz ér, ami megsebzi, stb.) Ezek a testi ráhatások emlékezetessé válnak szá­mára, s legköze’ebb igyek­szik elkerülni őket... Az ilyenfajta félelemérzet nem veleszületett, hanem a tapasztaláson alanszik és végeredményben hasz­nos. Ám másfajta okokból is keletkezhetnek gyerme­keinkben félelem meg­nyilvánulások. amelvek nem jók, sőt káros kiha- tásúak. Nézzünk meg egyet- kettőt közülük... A gyermek pici korától kezdve szüleire, hozzátar­tozóira utalt... Tőlük kapja a táplálékot, a gon­dozást. Nagyon rossz régi szokás, de némely szülő még ma is puszta kénye­lemszeretetből, kihasznál­va a gyermek „kiszolgál­tatottságát” úgy neveli a gyermekét, hogy ijesztge­ti. A gyermek mozgását, annak állítólagos „rendet­lenségét”, „rosszaságát” úgy fékezi, nyesegeti, hogy türelmes, okos, magyarázó szó helyett ijesztgeti. Vannak olyan szülők is, akik nem számolva a gyer­mek életkori sajátosságai­val, olyan eseteket, rém­történeteket beszélnek el a gyermek füle hallatára, hogy azokban ijedelmet, félelmet keltenek. (Pl. há­borús események, babonás hiedelmek ... stb.). A félelem okai lehetnek a nem gyermekeknek való könyvek és filmek. Nap­jainkban a televízió nagy­fokú térhódításával külö­nösen vigyázni kell. mit nézhet meg a gyermek: a kicsi és a nagyobb egy­aránt. MAR KÖZHELY számba megy annak hangoztatá­sa, ami pedig sajnos, igaz, hogy egyes krimi filmek után a gyerekek még ak­kor is megrezzennek, ha valaki erősebben rájuk szól. Sokan azt hiszik, hogy mivel a gyermek ki­csi és még nem érti meg. amit lát. így nem is lehet káros reá. Ez nem így van! Mert lehet ugyan, hogy nem érti meg amit lát, de érzékeny idegrend­szere mégis felfogla. réte­gessé, nyugtalanná teszi, amit lát, a fáradtságról nem is szólva. Kifejlődhet gyermekeink félelemérzete a térti fe­nyítések miatt is. Faino®, vannak szülők, akik már egészen kiskortól kezdve élnek ezzel a „lehetőség­gel”, s ismét a meggyőző, okos és a megnyugtató szó helyett, a nevelés né’kii- lözh“tetlen eszközének tartják. Ez pedig na.gvon rossz és káros nevelési módszer. Nem elhanyagolható a kisebb és a nagvobb gyer­mekeknél egyaránt a7, is­kolai feleltetéstől vdó fé­lelem sem... A szülő ez ellen úgy vértezheti fel gyermekét, ha rás-oktrtia a feladatok rendszeres, lel­kiismeretes elvégzésbe, me-t akkor nincs mitől félnie az iskolában. VÉGSŐ FOKON tehát: a félelem érzete na «von sok dolog miatt kife5iőd- het gyermekeinkben. Bármelyik ok idézi is elő, mindegyik pgvfo’-míri ká­ros. A szülő fe’adata és kötelessége. bo«v kiküszö­bölje a félelemkeltő té­nyezőket. A mesnvnrtató kömvezet megteremtése a gyermek számáré. a b:«- gadt, marvarázó, meg­nyugtató okos sző. mirdeg gverm'='krc'lk s-ükséroc és érthető. A kisgyermekkor­ban kanott lel’ri icér-"’iő<i egész életre k'br+ő nvomot hagyhat mars után. Balogh Béni t* rr r » Pozesi tudnivalók A töltött káposzta fi­nomabb ízű lesz. ha a töl­telékbe egy evőkanál zsír helyett apróra vagdalt füstölt szalonnát teszünk. A pecsenyehús ízesebb, ha nyersen előkészítjük. A megmosott hússzeleteket dörzsöl lük be sóval, cse­pegtessük meg olajjal — aki szereti, finomra őrölt borssal, majoránnával is beszórhatja. Ezután egy­másra téve, tegyük a hű­tőszekrénybe. a mélvhűtő alá. Igv másnap nemeik izletesebb lesz a pecse­nye han'vm sokkal gyor­sabban sül át. VASÁRNAP: Raguleves, pe­csenyekacsa sülve, szalmabur- ganya, fejessa.áta, zserbósze­let. HÉTFŐ: Tarhonyaleves, sa- látafczelék tojásfasírttal, al­ma. KEDD: Savanyú tojásleves, birkapörkölt burgonyával, fe­jessaláta. SZERDA: Tejfölös burgonyaleves, ízes derelye, alma. CSÜTÖRTÖK: Sóskaleves, párolt felsál izéiét, petrezsely­mes rizs, saláta. PÉNTEK: Rizsleves, .gombapörkölt galuskával. SZOMBAT: Zöldségleves, tökfőzelék (mirelit) tükörto­jással, palacsinta. SALÁT AFÖ ZELÉK. Hozzá­valók 6 fej saláta, 25 deka burgonya, csipetnyi só, 5 de­ka zsír, 3 deka liszt, 1 gerezd fokhagyma, kiskanál ecet, 2 deci tejföl. A 6 fej salátát alaposan megmossuk és a leveleket vé­kony metéltre felvágjuk. A 25 deka burgonyát meghá­mozzuk, kockákra vágjuk és sós vízben feltesszük főni. Amikor már forr, beletesszük a salátát és addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul. Vékony fokhagymás rántást adunk b^zzá. Ha a saláta a rántással együtt még forr, kiskanálnyi erős ecetet és Z deci tejfölt adunk hozzá és még néhány percig forraljuk. PÁROLT FELSALSZELET. 1 tetejes kanál zsírt forrósí- tunk, beletesszük a megmo­sott felszálszeletet (40 deka 4 személynek), 1 fej hagvmát. megsózzuk, megborsozzuk és k ssé megpirítjuk. Me’eg vi­zet öntünk hozzá — egyszer­re mind;g csak keveset — amíg a hOs megpuhul. Ezután kevés liszttel leszórjuk. h~gv a leve sűrű legven, a~ • húst sze^^rre vágjuk és zsír­ját ráöntjük. Petrezselymes rizzsel, vagy tört burgonyá­val tálaliujt* ZSERBÓSZELET. Hozzáva­lók: 50 deka Pszt, 25 deka m^rgar n. 6 deka cuk ~r más­fél deka élesztő. 3 kanál tej­föl, 2 tojássárgája, csipetnyi só. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a R deka cukrot és 3 kanál tej­föllel eldörzsölt élesztőt, k s sót és a 2 tojássárgáját. Kön •- nyen nyújtható tésztává tói kido’grizzuk és pihen-etjük fél óráig. 4 c pót formálunk belőle, m’ndegviket kinyújt­juk teosnagv-ágra é~ a kö­vetkező töltelékkel töltjük: 25 deka darált d ót 20 d^ka vaníliás porcuk~rrzl öss^-’-ő»- verünk és 3 részre osztunk. Az e’ső lapot a tepsbe he­lyezzük bekenjük baracklek­várral és a dió egy rész 1 "r - szórjuk. Ugvrin'gv járunk el a má'uk két lappal is. Lassú tűznél sütjük. Ha megsült, a tetejét megkenjük barackíz­zel és k^k"ómázzal b^v^n ^k KAKAÓMÁZ: 14 deka cuk­rot, 2 deka kakaóval és * ' deci vízzel f^lv^onos k°vc'és * " -'.n sűrűre főzünk, azután 5 deka vajat is hozznveaví- tünk és a tésztát ezzel bevon­juk. Ha a máz megszáradt, vékony hosszú szeletekre vág­juk fel a tésztát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom