Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

4 oldal 1969. április 2. szerda Hasznos és j ©vedel® együttműködés Tixenegy iermelősxovetkexethöxi társulás a bácskai körzetben LC^O A gazdasági fejlődés szükségszerűvé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemek, így a termelő- szövetkezetek is össze­fogjanak egy-egy jelen­tősebb beruházás, vál­lalkozás eredményes megoldására. Ezen fe­lül mindinkább szüksé­ges az élelmiszeripari üzemekkel való együtt­működés is. Jó példa a termelőszö­vetkezeti összefogásra és az ipari üzemekkel va­ló kooperációra a bács­kai körzet. Itt jelenleg 11 termelőszövetkezet- közi társulás van, amelyből négy önálló közös vállalkozás, hét pedig egyszerű gazda­sági együttműködés for­májában működik. A jarasban igen ton­tos szerepet tölt be az ál­lattenyésztésen béliül a ser­téshizlalás. Ezért hozták létre a madarasi termelő- szövetkezetek önálló közös vállalkozásukat. A nemré­gen tartott zár-számadó köz­gyűlésen megállapították, hogy az elmúlt esztendő számottevő eredményt ho­zott. A sertéshizlaló telep, amelyet a Béke és a Kos­suth Termelőszövetkezet hozott létre, tavaly hizla­lás mellett — kisebb mér­tékben — tenyészállatok­kal is foglalkozott. A ko­rábbi évektől eltérően ta­valy a két társtermelőszö­vetkezet a vállalkozás üze­meltetésének eredménye­sebb megvalósítására együttműködési szerződést kötött a megyei gabonafel­vásárló és feldolgozó, va­lamint a megyei állatfor­galmi és húsipari válla­lattal. A megállapodás ér­telmében közös üzemelteté­si programot dolgoztak ki és számos javaslat szüle­tett a telep korszerűsítésé­re. Sok gonddal-bajjal küsz­ködtek az elmúlt esztendő­ben, ennek ellenére a vál­lalatokkal történő együtt­működésnek köszönhetően a tavalyi zárszámadási mérleg 804 ezer forint tisz­ta jövedelmet mutatott ki. Az említett két vállalattal kötött szerződés értelmében az együttműködő feleket, a kimutatott tiszta jövede­lem 10—10 százaléka illeti meg. Ez 80—80 ezer forin­tot jelent a vállalatoknak. A zárszámadó közgyűlésen az érintettek erről a jöve­delemrészesedésről 1969-re lemondtak. Javasolták, hogy az összeget inkább a differenciáltabb bérezésre, hűségjutalmazásra és egyéb, a gazdaságos terme­lést elősegítő célokra for­dítsák. A termelőszövetkezeti ve­zetők véleménye szerint a vállalkozás gazdaságossá­gát elsősorban az ipari vál­lalatokkal történő együtt­működés segítette elő. Va- lemennyi partner megta­lálta számítását. Hasonló közös vállal­kozás született Bácsboko- don is. A három helyi ter­melőszövetkezet sertéshiz­lalásra fogott össze. Ugyan­ezt tette a bácsalmási, va­lamint a hercegszántói két közös gazdaság is. A járás nyolc termelőszö­vetkezete hozta létre az építőipari önálló vállalko­zást, három bácsbokodi termelőszövetkezet pedig gépjavító vállalatot léte­sített. Gombatermesztésre szö­vetkezett a bácsalmási Le­nin és a Petőfi Termelő- szövetkezet December ele­je óta sikeresen termesz­tik a drága csemegét Ki­használatlan baromfiólak­ban létesítettek gombate­lepeket Igen jövedelme­ző, így azt tervezik, hogy kétszeresére növelik a ter­mőfelületet Az energiagazdálkodás megjavítására két társulás is alakult, egyrészt a bács­kai körzet északi, másrészt a déli részén. Az előbbi­nek 15, az utóbbinak 9 ter­melőszövetkezet a tagja. Tizenegy tenmélőszövet- kezet közös betegellemőrt alkalmaz. Huszonhárom kö­zös gazdaság részvételével működik Baján a gépi adat- feldolgozó állomás. Mindent összevetve a körzet 38 termelőszövetke­zete közül 34 vesz részt va­lamilyen társulásban, né­A GYÉR, percenként esetleg csak 40—45 szívve­rés nem ad elegendő vért a szervezetnek. A beteg olyan gyenge lesz, hogy semmilyen erőkifej tésre sem képes, fárasztja még a fekvés is. Néha már maga a szívizomzat sem jut elég vérhez, illetve oxigénhez, s előbb-utóbb megáll. Vagy ha nem is áll meg, az egyes szívizomrostok „önállósít­ják magukat”, rendezetle­nül húzódnak össze. A szív lüktetés helyett remeg: fib- rilláL Ha az izomrostok rend­szertelen összehúzódása, a fibrillálás csupán a pit­varra szorítkozik, annak sokféle oka lehet. Nincs súlyosabb következménye, nem ritka és néha nagyon is tartós jelenség. Ha azon­ban a kamra jut ilyen ál­lapotba, akkor a szív nem tud vért préselni az erek­be, a keringés elakad, és bármi is volt a kiváltó ok — másodperceken belül fe­nyeget a klinikai halál. Az orvostudomány egyik leg­nagyobb eredménye, hogy a klinikai és a — már vég­leges — biológiai halál kö- közötti percekben is képes életmentésre. Kb. 1 A erősségű áram­mal a fibrilláló szív vala­mennyi izomrostját egyet­len rövid pillanatra össze- rándulásra kényszerítik, hogy a pillanat elteltével szóhoz jusson a szív saját, természetes vezérlőközpont­ja, a szinuszcsomó. A gyógyítás céljából adott áramütést követő pillanatban, amikor a szív valamennyi izomrostja egy­szerre emyed el. az egyéb­ként működőképes szinusz­csomó ismét vezérlete alá tudja vonni a szív vala­mennyi izomrostját. A fibrillálást megszünte­tő villamos készülékek kez­melyik több közös vállalko­zásnak is tagja. A közös gazdaságok és az ipari üzemek együttműködésének kialakítását segíti, szerve­zi a Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége, amely számos aján­lást készített az említett témakörökben. K. S. detben csupán műtét köz­ben, felnyitott mellkas ese­tében nyújthattak segítsé­get, mert közvetlenül a szívizmokra helyezett elekt­ródokkal adták az áram­ütést. Korszerűsített válto­zataik ma is készenlétben állnak minden nagy mű­tőben. várható és váratlan esetekre is. A MÄR nem is íibrfilálő. hanem elernyedt. megállt szív újraindítására és „üzembentartására” is al­kalmasak bizonyos, soro­zatban adott áramütések, még pedig a normális szív­ritmusnak megfelelő, né­hány ezred másodperc idő­tartamú négyszögimpulzu­sok. Közvetlenül a szívre helyezett elektródokkal 4— 10 V-os. zárt mellkas ese­tében 100—200 V-os fe­szültséglökésekre van szük­ség ezekben az esetekben. A normális szívműködés azonban nem mindig állít­ható helyre, pl. a dobbaná­sokat vezérlő, ingerkeltő szinuszcsomó tartósan is sérült lehet. Ilyen esetekre dolgozták ki a szervezetbe ültethető, folyamatosan mű­ködő szívingerkeltők sokfé­le típusát, amelyek éveken, évtizedeken át is betölthe- tik életmentő, helyesebben életfenntartó szerepüket. A ritmuskeltő készüléket teflon hálóban a bőr alatt, esetleg a hasüregben he­lyezik el. A szervezet kötő­szövetekkel veszi körül, be­fogadja és rögzíti. A MA MÁR hagyomá nyos ritmuskeltők általá­ban percenként 70 szívdob­banást „kezdeményeznek”. De nem képesek alkalmaz­kodni a szervezet igénybe­vételéhez. nem küldenek több vért a szervezetbe erősebb testmozgás közben és kevesebbet alváskor. Van azonban már olyan készü­Hem irhijéseL.. Nem kozmonauták, ha­nem speciális védőruhába öltözött kőművesek látha­tók a képen, akik acélol­vasztó kemence falazatá­nak javítására vállalkoznak 160—180 C-fokos hőségben. Az azbesztből készült vé­dőöltözet külső felületét alumíniumpigment borítja, mely a hősugarak nagy ré­szét visszaveri, távoltartja. A sisakba különleges védő- szemüveget építettek, mely­nek anyaga a szemre káros sugarakat elnyeli. Valójá­ban ez az öltözék is szka­fandernek tekinthető, ha nem is annyira légmentes és „testhezálló”, mint az űrhajósoké. lék is, amelyet a beteg át­állíthat percenként 85, vagy akár —■ több fokozatban — 125 szívverésre is. Kísérle­ti állaton olyan berendezést is kipróbáltak, amely ön­működően alkalmazkodik a szervezet megterheléséhez, s aszerint változtatja rit­musát. 1960 óta világszerte mint­egy 25 ezer beteget mentet­tek meg, láttak el mester­séges szívingerkeltőkkel. A parányi, 10—12 elektroni­kus elemet tartalmazó szer­kezet segített már 6 hóna­pos csecsemőn. 94 éves ag­gastyánon is és például egy 17 éves lányon, aki azóta férjhezment és — változat­lanul a rjtmuskeltő jóvol­tából dobogó szivével — már egészséges gyermeket szült. A RITMUSKELTÜK fej­lesztésére irányuló kutatá­sok az eddigieknél is szebb, szélesebb körben alkalmaz­ható eredményeket ígérnek. K. Z. Az előzetes felmérések szerint a megyében a szo­kásosnál mintegy hatezer­rel több utasra számít az autóbuszközlekedés. Az igé­nyek kielégítése céljából 150 mentesítő járat indul. Az ünnepi csúcsforgalom április 2-ára és 3-ára, illet­ve 7-én délutánra, s 8-án a reggeli órákra esik. A mentesítő kocsik a távolsá­gi vonalakon a menetrend­ben eredetileg feltüntetett időpontokban futnak ki. Ezek szerint a Kecskemét— Budapest. Baja—Szeged. Kalocsa—Szeged, Kecske­Rév Lajos, az A közelmúlt napokban megyénkben járt Rév Lajos államtitkár az OKISZ el­nöke. Ezt az alkalmat fel­használva beszélgetést foly­tattunk vele a kisipari ter­melőszövetkezeti mozga- , lom helyzetéről és idősze­rű feladatairól. Nyilatkoza­tát az alábbiakban közöl­jük: — Hogyan értékeli a megye kisipari termelő- szövetkezeteinek tevékeny­ségét? — Bács-Klskun egyike azoknak a megyéknek — mondotta Rév elvtárs —, ahol a szövetkezeti ipar az egész iparon belül is igen komoly helyet fog­lal eí. Az itt működő hat­van ktsz-ben tizenkétezren dolgoznak, s a termelési érték 1968-ban már meg­haladta az egymilliárd fo­rintot. Ennyit egyetlen más megye szövetkezeti ipara sem termelt Igen figyelemre méltó, amit a Bács megyei szö­vetkezetek a szolgáltatások tekintetében produkálnak. Országosan is példaként ál­líthatjuk az átalánydíjas szolgáltatások bevezetését A Petőfi Népe olvasóinak figyelmét bizonyosan nem kerülte el a Jánoshalmi „Bácska Kisipari Termelő- szövetkezet” féloldalas ké­pes hirdetése, miszerint bi­zonyos átalánydíjak befi­zetése ellenében két napon belül végzik él a javításo­kat Említésre érdemesnek tartom a szövetkezeti ipar lakásépítési programban elért eredményeit. A har­madik ötéves terv idősza­kára előirányzott 2500 la­kásból az időarányos részt felépítették. — Mi a ktsz-ek legfon­tosabb feladata az elkövet­kezendő időszakban? — Természetesen a szol­gáltatások színvonalának további emelése, s a lakos­sági áruellátás javítása. Mindemellett azonban na­gyon fontos, hogy az év vé­géig az új szövetkezetpoli­tikai elveknek és a helyi sajátosságoknak megfele­lően minden kisipari ter­melőszövetkezet elkészít­se új alapszabályát. Ügy vélem a ktsz-ek pártszer­vezetei, gazdasági vezet« maguk is érzik mennyire fontos a szövetkezeti de­mokrácia szélesítése. A tu­lajdonosi érzet úgy mélyül el méginkább a ktsz-ek tagjaiban, ha érzik, hogy véleményükre reagálnak, javaslataikra, ötleteikre számítanak. Igen fontos, hogy 1969— 70-ben a párt és a kör­mét—Dunaújváros. Kecske­mét—Baja között közleke­dő autóbuszokhoz a szük­ség szerint újabb kocsik csatlakoznak a kiinduló ál­lomásokon. A helyi járato­kat pedig tartalékbuszok segítik. A mentesítő vona­tokkal érkezőket szintén várják a buszok a pálya­udvarok előtt. Az AKÖV szoros kapcsolatot tart fenn a forgalmasabb vasútállo­másokkal, hogy a legrövi­debb időn belül módosít­hassák az amúgy is ideig­lenes jelleggel elkészített ünnepi „Menetrendjüket”. OKISZ elnöke nek megfelelően a szövet­kezetek stabilizálódjanak, termelésük pedig még job­ban alkalmazkodjék — szolgáltatásban és áruter­melésben egyaránt — a változó igényekhez. Nagyon fontos feladatnak tartom a kisipari szövetke­zeteknek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, a fogyasztási szövetkezetek­kel és a helyi tanácsokkal való együttműködésének elmélyítését. A helyi cé­lok megvalósítására ily módon igen széles körű kooperáció — az anyagi és társadalmi erők koncentrá­ciója — jöhet létre. Nyil­vánvalóan az egybehangolt tevékenység nyomán haté­konyabbá válnak a fej­lesztésre, a társadalmi, po­litikai és foglalkoztatottsá­gi problémák megoldására tett erőfeszítések. * A kisipari szövetkezetek az idén hozzákezdenek öt­tízéves — távlati — ter­veik előkészítéséhez. Az ezekben rögzített elképze­lések csak úgy lehetnek életképesek, ha beleillenek a megye negyedik ötéves tervébe, s alkalmasak arra* hogy annak szerves részé­vé váljanak. Szövetkeze­teinknek feladata többek között, hogy a helyenként jelentkező munkaerőfeles­leget lekössék, s olyan munkalkalmákat teremtse­nek a falun, amelyek által a mezőgazdasági holt sze­zonok idején felszabaduló munkáskezeket foglalkoz­tatni tudják. — Mire fordítsanak még gondot a szövetkezetek? — Vannak még a me­gyében szolgáltatásokkal el nem látott területek. Fel­tétlenül helyes, ha ezekre kiterjesztik működési kör­zetüket. Emellett nem ti­tok, hogy a ktsz-műhelyek nem a legkorszerűbbek. Anyagi lehetőségeihez mér­ten mindén szövetkezetnek célszerű gondoskodni a munka- és szociális körül­mények megjavításáról. Végül, de nem. utolsó sorban arra szeretném a szövetkezetek tagságának és vezetőinek figyelmét fel­hívni, hogy ne feledkez­zenek meg a párt, és ta­nácsszervekkel való jó kapcsolatok szélesítéséről. Eddig nagyon sok segítsé­get kapott itt Bács megyé­ben a kisipari szövetkezeti mozgalom, elsősorban a megyei, de a járási, s a helyi pártbizottságoktól és tanácsoktól is. Ugyanakkor remélem ktsz-eink erre a segítségre a jövőben is szá­míthatnak — fejezte be nyilatkozatét Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Nagy Ottó many politikai irányelvei­150 mentesítő járat Ünnepi műszak az autóbuszközlekedésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom