Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

19*9. április 1*. szerda 1 oldal Megalakult a Magyar Sajtótudományi Társaság Budapesten rendezik meg a KGST-államok zöldségkutatóinak tudományos konferenciáját Kedden a MUOSZ szék­házában megalakult a Ma­gyar Sajtótudományi Tár­saság — a tömegkommuni­kációs kutatások nemzetkö­zi szövetségének (AIERI) magyar csoportja A Magyar Sajtótudomá­nyi Társaság hat szekció­ban — a szociológia-pszi­chológia, a módszertani, történeti, oktatási, jog és gazdasági-műszaki szekció­ban — kívánja vizsgálni a hagyományos nyomtatott sajtó, továbbá a tv, rá­dió és a filmhíradó köz­véleményformáló tevékeny­ségének hatékonyságát, problémáit és fejlődésének Kossuth­szohor Sárospatak ősi iskola­kertjében a volt pataki diákok baráti körének kez­deményezésére és társa­dalmi segítséggel szobrot állítanak mindazoknak a híres embereknek, akik a kollégiumban tanultak vágj tanítottak. így — többek között — már az iskola­kertet díszíti Lorántffy Zsuzsanna, II, Rákóczi Fe­renc, Tompa Mihály, Ka­zinczy Ferenc, Kazinczy Lajos és Móricz Zsigmond szobra. Készülőben van és még az idén felavatják Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. Jövőre a je­lenlegi tornaház előtti té­ren szökőkútas díszparkot alakítanak ki. Ebben a parkban helyezik el a fő­iskola leghíresebb diákja, Kossuth Lajos életnagy­ságú szobrát. A szoborsé­tányon pedig Comenius Amos Jánosnak állítanak emléket halálának 300. év­fordulója alkalmából. A nagy hírű cseh humanista pedagógus négy évig taní­tott a főiskolán. Szobrát — amelyet Pátzay Pál Kos- suth-díjas művész alkotott —: az iskolakertben helye­zik el. távlatait. Fő célja a szocia­lista demokrácia intézmény- rendszerében jelentős funk­ciót betöltő tömegkommu­nikációs apparátus gyakor­lati munkájának elősegíté­se, a különböző szakterüle­teken folyó kutatómunka összehangolásának megte­remtése, viták rendezése, az eredmények. nemzetközi visszhangjának biztosítása. A közgyűlés az előkészítő bizottság jelentését elfogad­ta. Ezet követően megválasz­tották a társaság vezető­ségét. A társaság elnökévé dr. Púlfy Józsefet, a Ma­gyarország főszerkesztőjét főtikárává Dersi Tamás kandidátust, az Esti Hírlap rovatvezetőjét választották. A KGST-államok zöld­ségtermesztési kutatóinak tudománvos konferenciáját április 21—25 között Buda­pesten, a kertészeti egye­temen rendezik meg, jelen­tette be hétfői sajtótájékoz­tatón dr. Somos András akadémikus. az egyetem tanszékvezető tanára. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk szak­emberei a műanyagoknak a zöldségtermesztésben való "elhasználásáról cserélik ki tapasztalataikat. A KGST államok az ilyen irányú kí­sérletekben eddig is mesz­szemenően támogatták egy­mást és most jó alkalom nyílik a kooperáció tovább­fejlesztésére. A műanyagok felhasználása ugyanis a ko­rai zöldségtermesztésben néhány év alatt nagy vál­tozást idézett elő. A fóliával borított hazai zöldség termő-terület kiter­jedése alig tíz év alatt túl­szárnyalta az évszázados fejlődés során kialakult üvegházi és melegágyi ter­mőterület nagyságát; az el­múlt évben Magyarorszá­gon 469 hektáron termeltek műanyagtakaró alatt külön­féle primőrzőldséget. Az el­járás jelentősége az, hogy ezzel a szedés! idényt két- három héttel előbbre lehet hozni. A kertészeti egyetem zöldségtermeléstani tanszé­kén nemrégen újabb kísér - lctsorozatot indítottak a termesztési ág további kor­szerűsítésére. Olyan fólia­sátrakat alakítottak ki, amelyeket már fűteni is lehet, s ezzel az olcsóbb primőrzöldség szezonja to­vábbi 2—1 héttel hozható előbbre. Tájértekezlet népművelőknek A Művelődésügyi Minisz­térium közművelődési fő­osztálya, a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Köz­pont, valamint a Népmű­velési Intézet közös rende­zésében az alföldi és észak­magyarországi megyék nép­művelési szakemberei szá­mára kétnapos tájértekez­let kezdődik szerda dél­előtt negyed 10-kor a me­gyei tanács dísztermében. A résztvevők a müvelődé- siotthon-bálózat fejlesztésé­ről tanácskoznak, majd több intézményt megláto­gatnak a megyében. A má­sodik napon vitával folyta­tódik a tanácskozás. A stewardess beszámol A Pán American légitársaság egyik stewardesse, Janet Hoffman Miami repültőterén egy pohár whis­ky mellett számol bs izgalmas élményéről. Gépét fegyveres támadók Kubába kényszerítették, ahonnan hatóságok a gépet az utasokkal együtt útjára en­gedték, (Telefoto — AP—MTI—KS) bolyongásra. Ha ugyanis visszatérnek a parancsnok­ság nem tekinti őket szö­kevényeknek. Megúszhat­ják tehát enyhébb bünte­téssel az elkalandozást. Nem mondják egymásnak, legalább is a gyávákkal ez történik, szívesen fogad­nák, ha szembe találkoz­nának egy őrjárattal. A fi­zikailag gyengébbek, akik nem bírják a nélkülözést, ilyenkor a visszatérést vá­lasztották. Alig várták, hogy elérjék az első falut és ott jelentkezzenek a csendőrségen. A fogdában bilincset tesznek a légiósok csuklójára. Vége a rövid szabadságnak. — Kenyeret és vizet ké­rünk — mondják a fog­lyok, akik már annyira szomjasak, hogy beszélni is alig tudnak. — Szidi bel Abbesz-ban majd kaptok — válaszol­ják egykedvűen a csend­őrök. — Nyolcvan kilométerre van ide a laktanya. — Indulás — mondják a csendőrök. Semmi pihenőt nem engedélyeznek a légió­soknak. összeláncolják őket és elindítják foglyaikat a laktanya felé. Elől a fá­radságtól támolygó kato­nák, mögöttük lóháton szu- ronyos fegyverrel az őrző­ik. Hajnali hat órákor Tlemcen első kunyhóihoz értek. A helybeli csendőr­ség parancsnoka átvette a foglyokat, akik már alig álltak a lábukon. A kísérők felváltották egymást, a lé­giósoknak tovább kellett gyalogolniok. Két napig tar­tott, amíg megérkeztek Szi­di bel Abbesz-ba. Holtfá- radtan, kicserepesedett száj­jal, véres lábbal. — Szerencsés fickók vagy­tok —így fogadta az újon­cokat a laktanyában szá­zadunk egyik altisztje. — Nem vagytok még négy hó­napja a légióban és így nem kerültök a haditörvényszék elé. A tőle, az ezredfogda vár rátok. Nem siettek, a nadrágotokba rúgok. Szuronyos katonák vet­ték körül az elgyötört ka­tonákat. Lökték, hajtották őket a fogda felé. Kitá­rult előttük a nehéz vas­ajtó és egy őrmester lé­pett eléjük. Arról, hogy ez­után mi következett, egy olasz légiós így emlékezik vissza: „Azt gondoltam, hogy az árnyékban egy pádon ülve legalább kipihenhetem ma­gam. Alig telt el néhány perc, amikor az őrmester, aki átvett, figyelmeztetett: — öt perc múlva aperi- tíf-et kapsz! Már majdnem délelőtt tizenegy óra van. — Mi az az aperitif? — kérdeztem az egyik cella­társamtól. — Hamar megtudod. A pelotte. Nézd csak — mondja és rámutat néhány hátizsákra, amely a cellá­ban a fal mellett sorako­zik. — Emeld csak megt Megfogadom a tanácsot. — Mi van ebben? — kérdem. — Homok. Legalább hat­van kiló. Néhány perc múlva hátunkra vesszük, azután egy órát futunk körben a fogda udvarán... Az őrmester vezényel: egy- kettő. egy-kettő... — Ez az étvágygerjesztő itóka? — Ezt kapjuk aperitif­ként. Kétszer napjában, tizenegykor és este hatkor, az éhezések előtt kapod. — De én szomian halok! — Kérj inni a tiszthe­lyettestől, V égeredoaónybe© nem rossz ember. Így is történik. Amikor a tiszthelyettes a cella rá­csaihoz jön, akkor könyö­rögni kezdek: — Tiszthelyettes úr, ad­jon innom! Ö elcsodálkozik és ezt mondja: — Nem ihatnak a fogda lakói az étkezési időn kí­vül. Tiltja a szabályzat. — Talán a szabályzat ké­szítői a borra gondoltak, amikor... — Fogd be a pofád! Te ak^fod talán megmagya­rázni nekem, hogyan kell érteni a szabályzatot? — kérdezi a tiszthelyettes és a hangját egyre feljebb emeli. — Állj vigyázba! Tizennyolc esztendeje szol­gálok, megkaptam a kato­nai érdemrendet, négy gyarmati érdemrendben, öt dicséretben részesültem, ki­lenc hadjáratban vettem részt, kitüntettek az Ulis- san Aluit-renddel és en­nélfogva a szultán unoka- testvére vasvok, aki olyan erősnek mondott engem, mint az oroszlán... és te akarod nekem megmagya­rázni, hogyan kell a sza­bályzatot é-'-'1-nézni? (Folytatjuk) Miről ír a külföldi sajtó FRANCE NOUVELLE Arnyékszavazás Franciaországban Az államelnök úgy döntött, hogy népszavazást» bocsátja a területi rendezést és a sze­nátus átalakítását. Az ember úgy vélné, hogy demokratikus kezdeményezéssel ált szempert. De miről Is van szó valójá­ban? Sok oldal terjedelmű szöve­get terjesztenek a francia nők és férfiak elé, amejy bonyolult rendelkezéseket foglal magá­ban. Vem lesz, lehetőségük ar­ra, hogy eJlentraondjanak a rendelkezéseknek, s még ke­vésbé arra, hogy módosítsanak rajtuk. Vagy jóvá kell hagyni, űgv ahogy vannak, vagy el kell vetni azokat. A kormány által megfogal­mazott szöveg bonyolult kér­déseire ■ egyetlen tömör választ lehet adni: igen vagy nem. Ettől eltekintve — hangoz­tatja Félix Grendel a Notre Répnblique című gaullcista hetilapban — végső fokon nem * nép fog dönteni. A területi átrendezés prob­lémája valóban létezik. A nép­szavazás eljárása azonban nem arra irányul, hogy a probléma a lakosság és az ország ér­dekelnek figyelembevételével oldódjék meg. A gai.ll i ta hatalom — újra csak ehhez az eszközhöz folyama dva — hármas célkitűzést követ: 1, — azt a látszatot kejtve, hogy szót ad a népnek, telje­sen megfosztja annak minden lehetőségétől, hogy ténylege­sen részt vegyen a reform ki­dolgozásában ; 2, — szavazattöbbség kimu­tatásával próbálkozik a kész­akarva homályossá és Uonyo­LE FIGARO lulttA tett dokumentumon, amelyet ay, irtán úgy hoznak nyilvánosságra, mint a gaulle- ista gmlUika egyhangú elfo­gadásának bizonyítékát; 3.ebből következően olya» tPlihatalom megvalós táaát kí­sérli meg, amely lehetővé teszi számára, ho^y a kapitalista monopóliumok érdekében ki­terjessze és fokozza reakciós nolllikaját, valamint az ál­lam befolyását az ország, a tartományok, a megyék és Falvak élete felett. De Gaulle szándéka lénye­gében arra irányul, hogy a hatalmat a tartományok, a megyék és a falvak szintjén egyaránt a kormány közvet­len kiszolgálóinak kezébe össz­pontosítsa és azokra a prefek­tusokra testálja, akiit a kor­mány által hozott rendelte­ket haji jak vé"re s nem azokat, amelyeket a területi tanácsok adnak közre. Ami a szenátust illeti, arról van szó, hogy az£ - a terű* letá tanácsok példájára — a jelenleginél valami sokkal rósz- szabbal helyettesítsék. Ilyen körülmények között a népszavazás csatája csak egyetlen epizódja lesz a de­mokraták harcának, amelyet a személyi hatalom megsemmi­sítése érdekében vívnak. A kommunisták a maguk ré­széről azt tevezik, hogy — a központi bizottság nyilatkoza­tában és Waldeck Rochet elv- társ könyvében megfoga’ma- zott — áF.ásnonfrHi'kat tovább­ra is beszélgetéseken, talál­kozókon és vita éseken ter­jesztik és vitatják meg. Moravia műveinek megfilmesítéséről A fehér hajú, élénk gesztusé Atberío Moravia egy­részt a legolvasottabb olasz regényíró, másrészt a film­rendezők egyik kimeríthetetlen forrása. — Regényeimből és novelláimból körülbelül 15 filmet forgattak. Hogy véleményem szerint melyek a legjob­bak? A megvetés, a Közönyösük, Egy asszony meg a lánya... A következő film a Láthatatlan asszony lesz. — Meg van elégedve müveinek filmre alkalmazásával? — Számomra az írás életfunkció, és ennek gyakorlása közben nem gondolok az olvasókra, s még kevésbé gondolok az esetleges megfilmesítésre. Elkerülhetetlen­nek és normálisnak tartóm tehát, hogy egy film szer­zője egyéni müvet csináljon a regény alapján. Godard. Maselli, Soldati — az előbb idézett három film rendezői — 02 eredeti műtől erősen távolálló átdolgozásokat csi­nálnak. A hűtlenség kőtelező ezen a téren. De én kép­telen vagyok magamai becsapni. — A színház is érdekli önt? — öt darabot írtam. Barátom, Albert Hasson viszi színre A világ olyan, amilyen című komédiámat, s fövő télen Pasolini barátom rendezi meg Olaszországban leg­utolsó drámai müvemet, melynek címe: Az élet játék. LITYERATURNAJA GAZETA A pekingi rádióból A mai Kínában e^ryre torzabb formákat ölt lyja« Ce-tuns személyi hubtusza. Kimnyer meggyőződhetünk erről, ha elöl- vassiik a maoista propagandisták müveit. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ezeket az úaseka* inkább a lapok hiimorr n-aai- ba szánták, szerzőik azonligp komolyan el akarják hitetni a kínai néppel, hogy a ,.nagj kormányos” útmutatásainak szinte mindenható, isteni erejük van. „Házi tanfolyamok’ . „A tengerei, nem brldogulhatunk kormányos nőikül”. Ez az első „szállóige', ami a pekingi rádió propagandist! egv Jang Huj-feng nevű purasztlány szájába adtak. A lányt azért hiviák meg a stúdió.» hegy ismer.esse, miként szervez e meg „a M„o Ce-tuag eszméi’ tanulmányozó házi tanfolyamokat”. „Családunk minder telnőt tagja analfabéta — mond a rang Huj-fong. — De én minél többet olvasom Mao elnök könyveit, annál több idő. szeretnék fordítani írásainak tanulmányozá­sára Azonkívül, hogy minden szabad Időmet ezzel töltöm be­vontam Mao elnök műveinek tanulmányozásába egész családo­mat is. Házi tanfolyamé« szetveztem Mao Ce-tung eszméinek e'emzcsire és elsajátítására. Egyik es le, családi tanfolyamunk foglalkozása közben, ami­kor mindnyájai együtt voltunk azt mondtam, hogy a mai na­pon Mao Ce-tung elnök útmutatása alapján erőteljesen meg­bíráljuk Liu Sao-csi irányvonalát. Még be sem fejeztem a m n- datot, amikor a húgom közbeszólt: „A mi családunkban m'n- den felnőtt írástudatlan ezen intézzük el Liu Sao-csit mi, gyerekek. De hogyan bíráljak meg?” Csakugyan, mlképper Is? Amint kiderült, nagyon egyszerű volt a dolog. „Anyám elmesélte — folytatta Jang Huj-fen;.: — milyen nehéz volt az élet a régi társadalomban. Ezután csalá­dunk minden tagja felállt é» így kiáltott: „Le Lhi Sao-csivei: te Liw sao-csi vei t” Ezzel befejeztük a bírálatot és a foglal­Nézzünk egy másik rád’óközleményt Csancsengböl. „Min­den csalidban kis csoportokat alakítanak a dicső Mao elnök eszméinek tanulmányozására ... Most mindenki, a gyermekek és az őszhajú öregek egyaránt, amint reggel felkelnek, először is leróják tiszteletüket Mr,.- elnök képe előtt. Első szavaik így hangzanak: Sokáig éljen Mao elnök! Este pedig beszámolnak tette kről, a nap eseményeiről Mao elnöknek.” Képzetük el az öszhajú öregeket, amim elvégzik a köte­lez« reggeli és esti szertartást „a legeslegvörösebb nap» arc­kép,' cliitt... Kell ehhez kommentár?

Next

/
Oldalképek
Tartalom