Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
19*9. április 1*. szerda 1 oldal Megalakult a Magyar Sajtótudományi Társaság Budapesten rendezik meg a KGST-államok zöldségkutatóinak tudományos konferenciáját Kedden a MUOSZ székházában megalakult a Magyar Sajtótudományi Társaság — a tömegkommunikációs kutatások nemzetközi szövetségének (AIERI) magyar csoportja A Magyar Sajtótudományi Társaság hat szekcióban — a szociológia-pszichológia, a módszertani, történeti, oktatási, jog és gazdasági-műszaki szekcióban — kívánja vizsgálni a hagyományos nyomtatott sajtó, továbbá a tv, rádió és a filmhíradó közvéleményformáló tevékenységének hatékonyságát, problémáit és fejlődésének Kossuthszohor Sárospatak ősi iskolakertjében a volt pataki diákok baráti körének kezdeményezésére és társadalmi segítséggel szobrot állítanak mindazoknak a híres embereknek, akik a kollégiumban tanultak vágj tanítottak. így — többek között — már az iskolakertet díszíti Lorántffy Zsuzsanna, II, Rákóczi Ferenc, Tompa Mihály, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos és Móricz Zsigmond szobra. Készülőben van és még az idén felavatják Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. Jövőre a jelenlegi tornaház előtti téren szökőkútas díszparkot alakítanak ki. Ebben a parkban helyezik el a főiskola leghíresebb diákja, Kossuth Lajos életnagyságú szobrát. A szoborsétányon pedig Comenius Amos Jánosnak állítanak emléket halálának 300. évfordulója alkalmából. A nagy hírű cseh humanista pedagógus négy évig tanított a főiskolán. Szobrát — amelyet Pátzay Pál Kos- suth-díjas művész alkotott —: az iskolakertben helyezik el. távlatait. Fő célja a szocialista demokrácia intézmény- rendszerében jelentős funkciót betöltő tömegkommunikációs apparátus gyakorlati munkájának elősegítése, a különböző szakterületeken folyó kutatómunka összehangolásának megteremtése, viták rendezése, az eredmények. nemzetközi visszhangjának biztosítása. A közgyűlés az előkészítő bizottság jelentését elfogadta. Ezet követően megválasztották a társaság vezetőségét. A társaság elnökévé dr. Púlfy Józsefet, a Magyarország főszerkesztőjét főtikárává Dersi Tamás kandidátust, az Esti Hírlap rovatvezetőjét választották. A KGST-államok zöldségtermesztési kutatóinak tudománvos konferenciáját április 21—25 között Budapesten, a kertészeti egyetemen rendezik meg, jelentette be hétfői sajtótájékoztatón dr. Somos András akadémikus. az egyetem tanszékvezető tanára. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk szakemberei a műanyagoknak a zöldségtermesztésben való "elhasználásáról cserélik ki tapasztalataikat. A KGST államok az ilyen irányú kísérletekben eddig is meszszemenően támogatták egymást és most jó alkalom nyílik a kooperáció továbbfejlesztésére. A műanyagok felhasználása ugyanis a korai zöldségtermesztésben néhány év alatt nagy változást idézett elő. A fóliával borított hazai zöldség termő-terület kiterjedése alig tíz év alatt túlszárnyalta az évszázados fejlődés során kialakult üvegházi és melegágyi termőterület nagyságát; az elmúlt évben Magyarországon 469 hektáron termeltek műanyagtakaró alatt különféle primőrzőldséget. Az eljárás jelentősége az, hogy ezzel a szedés! idényt két- három héttel előbbre lehet hozni. A kertészeti egyetem zöldségtermeléstani tanszékén nemrégen újabb kísér - lctsorozatot indítottak a termesztési ág további korszerűsítésére. Olyan fóliasátrakat alakítottak ki, amelyeket már fűteni is lehet, s ezzel az olcsóbb primőrzöldség szezonja további 2—1 héttel hozható előbbre. Tájértekezlet népművelőknek A Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztálya, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, valamint a Népművelési Intézet közös rendezésében az alföldi és északmagyarországi megyék népművelési szakemberei számára kétnapos tájértekezlet kezdődik szerda délelőtt negyed 10-kor a megyei tanács dísztermében. A résztvevők a müvelődé- siotthon-bálózat fejlesztéséről tanácskoznak, majd több intézményt meglátogatnak a megyében. A második napon vitával folytatódik a tanácskozás. A stewardess beszámol A Pán American légitársaság egyik stewardesse, Janet Hoffman Miami repültőterén egy pohár whisky mellett számol bs izgalmas élményéről. Gépét fegyveres támadók Kubába kényszerítették, ahonnan hatóságok a gépet az utasokkal együtt útjára engedték, (Telefoto — AP—MTI—KS) bolyongásra. Ha ugyanis visszatérnek a parancsnokság nem tekinti őket szökevényeknek. Megúszhatják tehát enyhébb büntetéssel az elkalandozást. Nem mondják egymásnak, legalább is a gyávákkal ez történik, szívesen fogadnák, ha szembe találkoznának egy őrjárattal. A fizikailag gyengébbek, akik nem bírják a nélkülözést, ilyenkor a visszatérést választották. Alig várták, hogy elérjék az első falut és ott jelentkezzenek a csendőrségen. A fogdában bilincset tesznek a légiósok csuklójára. Vége a rövid szabadságnak. — Kenyeret és vizet kérünk — mondják a foglyok, akik már annyira szomjasak, hogy beszélni is alig tudnak. — Szidi bel Abbesz-ban majd kaptok — válaszolják egykedvűen a csendőrök. — Nyolcvan kilométerre van ide a laktanya. — Indulás — mondják a csendőrök. Semmi pihenőt nem engedélyeznek a légiósoknak. összeláncolják őket és elindítják foglyaikat a laktanya felé. Elől a fáradságtól támolygó katonák, mögöttük lóháton szu- ronyos fegyverrel az őrzőik. Hajnali hat órákor Tlemcen első kunyhóihoz értek. A helybeli csendőrség parancsnoka átvette a foglyokat, akik már alig álltak a lábukon. A kísérők felváltották egymást, a légiósoknak tovább kellett gyalogolniok. Két napig tartott, amíg megérkeztek Szidi bel Abbesz-ba. Holtfá- radtan, kicserepesedett szájjal, véres lábbal. — Szerencsés fickók vagytok —így fogadta az újoncokat a laktanyában századunk egyik altisztje. — Nem vagytok még négy hónapja a légióban és így nem kerültök a haditörvényszék elé. A tőle, az ezredfogda vár rátok. Nem siettek, a nadrágotokba rúgok. Szuronyos katonák vették körül az elgyötört katonákat. Lökték, hajtották őket a fogda felé. Kitárult előttük a nehéz vasajtó és egy őrmester lépett eléjük. Arról, hogy ezután mi következett, egy olasz légiós így emlékezik vissza: „Azt gondoltam, hogy az árnyékban egy pádon ülve legalább kipihenhetem magam. Alig telt el néhány perc, amikor az őrmester, aki átvett, figyelmeztetett: — öt perc múlva aperi- tíf-et kapsz! Már majdnem délelőtt tizenegy óra van. — Mi az az aperitif? — kérdeztem az egyik cellatársamtól. — Hamar megtudod. A pelotte. Nézd csak — mondja és rámutat néhány hátizsákra, amely a cellában a fal mellett sorakozik. — Emeld csak megt Megfogadom a tanácsot. — Mi van ebben? — kérdem. — Homok. Legalább hatvan kiló. Néhány perc múlva hátunkra vesszük, azután egy órát futunk körben a fogda udvarán... Az őrmester vezényel: egy- kettő. egy-kettő... — Ez az étvágygerjesztő itóka? — Ezt kapjuk aperitifként. Kétszer napjában, tizenegykor és este hatkor, az éhezések előtt kapod. — De én szomian halok! — Kérj inni a tiszthelyettestől, V égeredoaónybe© nem rossz ember. Így is történik. Amikor a tiszthelyettes a cella rácsaihoz jön, akkor könyörögni kezdek: — Tiszthelyettes úr, adjon innom! Ö elcsodálkozik és ezt mondja: — Nem ihatnak a fogda lakói az étkezési időn kívül. Tiltja a szabályzat. — Talán a szabályzat készítői a borra gondoltak, amikor... — Fogd be a pofád! Te ak^fod talán megmagyarázni nekem, hogyan kell érteni a szabályzatot? — kérdezi a tiszthelyettes és a hangját egyre feljebb emeli. — Állj vigyázba! Tizennyolc esztendeje szolgálok, megkaptam a katonai érdemrendet, négy gyarmati érdemrendben, öt dicséretben részesültem, kilenc hadjáratban vettem részt, kitüntettek az Ulis- san Aluit-renddel és ennélfogva a szultán unoka- testvére vasvok, aki olyan erősnek mondott engem, mint az oroszlán... és te akarod nekem megmagyarázni, hogyan kell a szabályzatot é-'-'1-nézni? (Folytatjuk) Miről ír a külföldi sajtó FRANCE NOUVELLE Arnyékszavazás Franciaországban Az államelnök úgy döntött, hogy népszavazást» bocsátja a területi rendezést és a szenátus átalakítását. Az ember úgy vélné, hogy demokratikus kezdeményezéssel ált szempert. De miről Is van szó valójában? Sok oldal terjedelmű szöveget terjesztenek a francia nők és férfiak elé, amejy bonyolult rendelkezéseket foglal magában. Vem lesz, lehetőségük arra, hogy eJlentraondjanak a rendelkezéseknek, s még kevésbé arra, hogy módosítsanak rajtuk. Vagy jóvá kell hagyni, űgv ahogy vannak, vagy el kell vetni azokat. A kormány által megfogalmazott szöveg bonyolult kérdéseire ■ egyetlen tömör választ lehet adni: igen vagy nem. Ettől eltekintve — hangoztatja Félix Grendel a Notre Répnblique című gaullcista hetilapban — végső fokon nem * nép fog dönteni. A területi átrendezés problémája valóban létezik. A népszavazás eljárása azonban nem arra irányul, hogy a probléma a lakosság és az ország érdekelnek figyelembevételével oldódjék meg. A gai.ll i ta hatalom — újra csak ehhez az eszközhöz folyama dva — hármas célkitűzést követ: 1, — azt a látszatot kejtve, hogy szót ad a népnek, teljesen megfosztja annak minden lehetőségétől, hogy ténylegesen részt vegyen a reform kidolgozásában ; 2, — szavazattöbbség kimutatásával próbálkozik a készakarva homályossá és UonyoLE FIGARO lulttA tett dokumentumon, amelyet ay, irtán úgy hoznak nyilvánosságra, mint a gaulle- ista gmlUika egyhangú elfogadásának bizonyítékát; 3.ebből következően olya» tPlihatalom megvalós táaát kísérli meg, amely lehetővé teszi számára, ho^y a kapitalista monopóliumok érdekében kiterjessze és fokozza reakciós nolllikaját, valamint az állam befolyását az ország, a tartományok, a megyék és Falvak élete felett. De Gaulle szándéka lényegében arra irányul, hogy a hatalmat a tartományok, a megyék és a falvak szintjén egyaránt a kormány közvetlen kiszolgálóinak kezébe összpontosítsa és azokra a prefektusokra testálja, akiit a kormány által hozott rendelteket haji jak vé"re s nem azokat, amelyeket a területi tanácsok adnak közre. Ami a szenátust illeti, arról van szó, hogy az£ - a terű* letá tanácsok példájára — a jelenleginél valami sokkal rósz- szabbal helyettesítsék. Ilyen körülmények között a népszavazás csatája csak egyetlen epizódja lesz a demokraták harcának, amelyet a személyi hatalom megsemmisítése érdekében vívnak. A kommunisták a maguk részéről azt tevezik, hogy — a központi bizottság nyilatkozatában és Waldeck Rochet elv- társ könyvében megfoga’ma- zott — áF.ásnonfrHi'kat továbbra is beszélgetéseken, találkozókon és vita éseken terjesztik és vitatják meg. Moravia műveinek megfilmesítéséről A fehér hajú, élénk gesztusé Atberío Moravia egyrészt a legolvasottabb olasz regényíró, másrészt a filmrendezők egyik kimeríthetetlen forrása. — Regényeimből és novelláimból körülbelül 15 filmet forgattak. Hogy véleményem szerint melyek a legjobbak? A megvetés, a Közönyösük, Egy asszony meg a lánya... A következő film a Láthatatlan asszony lesz. — Meg van elégedve müveinek filmre alkalmazásával? — Számomra az írás életfunkció, és ennek gyakorlása közben nem gondolok az olvasókra, s még kevésbé gondolok az esetleges megfilmesítésre. Elkerülhetetlennek és normálisnak tartóm tehát, hogy egy film szerzője egyéni müvet csináljon a regény alapján. Godard. Maselli, Soldati — az előbb idézett három film rendezői — 02 eredeti műtől erősen távolálló átdolgozásokat csinálnak. A hűtlenség kőtelező ezen a téren. De én képtelen vagyok magamai becsapni. — A színház is érdekli önt? — öt darabot írtam. Barátom, Albert Hasson viszi színre A világ olyan, amilyen című komédiámat, s fövő télen Pasolini barátom rendezi meg Olaszországban legutolsó drámai müvemet, melynek címe: Az élet játék. LITYERATURNAJA GAZETA A pekingi rádióból A mai Kínában e^ryre torzabb formákat ölt lyja« Ce-tuns személyi hubtusza. Kimnyer meggyőződhetünk erről, ha elöl- vassiik a maoista propagandisták müveit. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ezeket az úaseka* inkább a lapok hiimorr n-aai- ba szánták, szerzőik azonligp komolyan el akarják hitetni a kínai néppel, hogy a ,.nagj kormányos” útmutatásainak szinte mindenható, isteni erejük van. „Házi tanfolyamok’ . „A tengerei, nem brldogulhatunk kormányos nőikül”. Ez az első „szállóige', ami a pekingi rádió propagandist! egv Jang Huj-feng nevű purasztlány szájába adtak. A lányt azért hiviák meg a stúdió.» hegy ismer.esse, miként szervez e meg „a M„o Ce-tuag eszméi’ tanulmányozó házi tanfolyamokat”. „Családunk minder telnőt tagja analfabéta — mond a rang Huj-fong. — De én minél többet olvasom Mao elnök könyveit, annál több idő. szeretnék fordítani írásainak tanulmányozására Azonkívül, hogy minden szabad Időmet ezzel töltöm bevontam Mao elnök műveinek tanulmányozásába egész családomat is. Házi tanfolyamé« szetveztem Mao Ce-tung eszméinek e'emzcsire és elsajátítására. Egyik es le, családi tanfolyamunk foglalkozása közben, amikor mindnyájai együtt voltunk azt mondtam, hogy a mai napon Mao Ce-tung elnök útmutatása alapján erőteljesen megbíráljuk Liu Sao-csi irányvonalát. Még be sem fejeztem a m n- datot, amikor a húgom közbeszólt: „A mi családunkban m'n- den felnőtt írástudatlan ezen intézzük el Liu Sao-csit mi, gyerekek. De hogyan bíráljak meg?” Csakugyan, mlképper Is? Amint kiderült, nagyon egyszerű volt a dolog. „Anyám elmesélte — folytatta Jang Huj-fen;.: — milyen nehéz volt az élet a régi társadalomban. Ezután családunk minden tagja felállt é» így kiáltott: „Le Lhi Sao-csivei: te Liw sao-csi vei t” Ezzel befejeztük a bírálatot és a foglalNézzünk egy másik rád’óközleményt Csancsengböl. „Minden csalidban kis csoportokat alakítanak a dicső Mao elnök eszméinek tanulmányozására ... Most mindenki, a gyermekek és az őszhajú öregek egyaránt, amint reggel felkelnek, először is leróják tiszteletüket Mr,.- elnök képe előtt. Első szavaik így hangzanak: Sokáig éljen Mao elnök! Este pedig beszámolnak tette kről, a nap eseményeiről Mao elnöknek.” Képzetük el az öszhajú öregeket, amim elvégzik a kötelez« reggeli és esti szertartást „a legeslegvörösebb nap» arckép,' cliitt... Kell ehhez kommentár?