Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
I9fl9. április 15. kedd 7. oldal Egy vállalat életéből Szolgáltatás, árutermelés, kölcsönzés A kiskunhalasi kölcsönző bolt ajtaján boldog mosoly- lyal lép ki egy fiatalasszony, s a boltvezető segítségével pillanatok alatt a járdára kerül egy modern, csehszlovák gyermekkocsi. — Nem csoda, hogy boldog, — mondja Vörös Mi- hályné, a bolt vezetője. — Harminc gyermekkocsink állandóan használatban van, hónapokkal előbb be kell jelenteni rájuk az igényt... A bolt függönnyel elválasztott hátterében hatalmas polcokon a legkülönbözőbb használati tárgyak sokasága. Találni ott edényeket, háztartási kisgépeket, rádiókat, magnetofonokat, sátrakat, különböző cam- pingfelszereléseket... „Vegyesipari és Javító, Szolgáltató Vállalat Kölcsönző Boltja ... jut eszembe egy pillanatra a bolt cégtáblájának felírása. — A kölcsönzés az egyik legfontosabb, közkedvelt szolgáltatásunk — mondja Móczár István, a vállalat igazgatója. — Árukészletünk értéke meghaladja a 200 ezer forintot, s bár a választékot egyelőre nem bővítjük, de sok cikkből újakat kell vásárolnunk az igények kielégítésére. Egy példát. Eddig tíz sátor várta a kirándulókat, de kevésnek bizonyult. Most öt újat vásárolunk. Keresett cikk a gázfőzőkészülék, ebből is szerzünk be újakat. — Köznyelven a szolgáltatás általában javítást jelent. — Természetesen ez a fő profilunk. Vállalatunk száz1 Szegedi halászlé — kockába sűrítve Az elmúlt évben Engí János főmérnök és Gregus Ákos vegyészmérnök szabadalma alapján megkezdték a halászlékocka gyártását a Szegedi Paprika Feldolgozó Vállalatnál. A félig szilárd, koncentrált, első osztályú pontyból készült ízkoncentrátum forrásban levő vízben oldódik. A kockákat modem, olasz gyártmányú automata gépen csomagolják, csípős és enyhén csípős változatban. Különlegesen jó ízét a szegedi paprika adja meg. Előkészítik a kövér pontyokat, hogy legjobb ízeiket halászlékockába sűrítsék. Az idén 400 tonna halászlékockát akarnak becsomagolni ezek a munkásnők. Á Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya pesti kerületi tanácsok taghatvan dolgozója tizenhárom szakmában elégíti ki az igényeket. Nemcsak a halasiakét, mert vízvezeték-szerelőink, üvegeseink, a parkettások és a lakatosok gyakran dolgoznak Tompán, Jánoshalmán és más környékbeli községben. Tavalyi eredményességi tervünket 200 ezer forinttal túlteljesítettük és 25 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizettünk. Azt hiszem — teszi hozzá — az idei évvel sem lesz baj. Munka van bőven, s ha figyelembe vesszük, hogy megrendelőink eddig is elégedettek voltak, azt hiszem ezután sem lesz kihasználatlan kapacitásunk. — Jó hírük van a vállalat kályhásainak is. — A múlt év végéig egyedül ők végeztek árutermelést. Tavaly például 2 ezer hordozható cserépkályhát gyártottak, az idén hasonló mennyiség kerül értékesítésre. A múlt évben új cikk készítését is megkezdtük. A Kecskeméti Finommechanikai Vállalattól átvettük a kézi sallerszorító gyártását. Már az év utolsó negyedében 8 ezret készítettünk, s az idén, a szükségletnek megfelelő mennyiséget tudunk vállalni. Eddig 40 ezer az igény ... O. L. A KISZ Központi Bizottságának titkársága határozatot hozott az erdőtelepítési és fásítási program végrehajtása fölött vállalt védnökség továbbfejlesztésére. A harmadik ötéves terv hátralevő részében mintegy 200 millió, a negyedik ötéves tervben pedig körülbelül 500 millió facsemetének é; suhángnak kell földbekerülnie. Ezért kezdeményezte a KISZ Központi Bizottságának titkársága, hogy a fiatalok vállaljanak az eddiginél is nagyobb részt a zöldövezet bővítéséből. Ezzel kapcsolatban öt területet ielölt meg a KISZ-isták és az úttörők segítőkészségének Az 1919. március 21-én született új munkáshatalom állami szervezete hatalmas politikai fellendülés közepette épült ki, s példátlanul gyorsan alkotmányos rendet teremtett — alkotmányos úton is győzelmet aratott. Alig két hét múlva Alig két héttel a Tanácsiköztársaság kikiáltása után, április 3-án, a Forradalmi Kormányzótanács nyilvánosságra hozta az ideiglenes alkotmányt. Ez rögzítette, hogy a proletár- állam hivatalos elnevezése: Magyarországi Tanács- köztársaság, amelynek célja a kapitalizmus megszüntetése és a szocialista termelési, s társadalmi rend megteremtése; a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolok felett. Az alkotmány kimondta, hogy a dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre, s bíráskodik megszegőik felett. A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya — hakamatoztatására. A KISZ Központi Bizottságának titkársága lehetővé tette, hogy az erdőgazdaságok fiatal dolgozói is bekapcsolódjanak a Szakma if jú mestere mozgalomba, az ifjú erdőmérnökök és technikusok pedig megpályázzák a kiváló címet. Tervbe vették, hogy az erdőgazdaságokban szakmai vetélkedőket szerveznek a 30 éven aluliak számára, az általános iskolákban ugyanakkor erdő- és mezőgazdasági szakköröket alakítanak. A fásításban és erdőtelepítésben kiemelkedő eredményt elérő megyei KlSZ-bizottsá- gokat megjutalmazzák. zánk történetében először — a nép óriási többsége számára biztosította a szavazati jogot. Először szavazhattak a vagyontalan proletárok, a szegényparasztok és egyéb foglalkozású kisembereik. Hazánkban ekkor kaptak először szavazati jogot a nők és a 18—24 év közötti fiatalok. Ez az alkotmány érvényesítette először országos választásokon a titkos szavazást. A választójog azonban nem volt általános. Az alkotmány kizárta a szavazati jogból a volt földbirtokosokat, tőkéseket, a kereskedőket — általában mindenkit, aki „munka nélküli jövedelemből” élt, továbbá a szerzeteseket és a papokat. Demokratikus nemzetiségi politika A munkásosztály valóban demokratikus nemzetiségi politikájának bizonyítóka, hogy az ideiglenes alkotmány szerint a magyarországi nemzetiségek, ha nagyobb összefüggő területen élnek, külön nemzeti tanácsot hozhatnak létre. Napjainkban is sok tanulsággal szolgálhat a Forradalmi Kormányzótanácsnak az a törekvése, hogy a tanácsrendszer mechanizmusában a demokratikus centralizmus elvét érvényesítse. Az alkotmány 3. paragrafusa kimondta: „A magyarországi proletariátus diktatúráját a Tanácsok Országos Gyűlése a helyi munkás-, katona- és földművestanácsokkal együtt gyakorolja.” A falvak és városok ügyeinek intézését a helyi tanácsokra bízta, ugyanakkor előírta, hogy a helyi tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeletéit végrehajtani, — s a felettes tanácsnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatjait közvetlenül választották, s az alkotmány szerint bármikor visszahívhatták őket. A járási, megyei, fővárosi tanács tagjait, s a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit közvetve választották, az alsóbb fokú tanácsok a saját soraikból delegálták őket. Ez a rendszer biztosította és fokozta a tanácsok demokratizmusát, a munka hatékonyságát, lehetővé tette a visszahívhatóság elvének gyakorlását, s reálissá a tanácstagok beszámolási kötelezettségét, mert módot adott arra, hogy az alsóbb fokú tanácsok .beszámoltathassák és felelősségre vonhassák a felsőbb szintű tanácsba delegált tagjaikat. Eleven és közvetlen kapcsolat A tanácsrendszernek ez a mechanizmusa biztosította, hogy csak az lehetett a legfelsőbb államhatalmi szerv, ■a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja, aki valahol helyi tanácstag volt. Ez az alsó és felső szervek kapcsolatát elevenné és közvetlenné tette; elősegítette a helyi tanácsok jogainak érvényesítését. biztosította az apparátus alárendeltségét a választott tanáccsal szemben. A Tanácsköztársaság osztályjellegét, proletártartalmát biztosította és fejezte ki az ideiglenes alkotmánynak az a pontja, amely szerint a városok a velük határos járások mindegyikébe delegáltak, illetve delegáltattak járási tanácstagokat — azzal a feltétellel, hogy a városok küldöttei nem haladhatták meg a járási tanács taglétszámának a felét. A munkáshatalom mélységes demokratizmusát talán mindennél jobban jellemzi, hogy a proletár állam helyi és országos képviseleti szerveit a Tanács- köztársaság kikiáltása után három héttel megválasztották. A Forradalmi Kormányzótanács ugyanis az ideiglenes alkotmány kiadásával egyidőben úgy rendelkezett, hogy a helyi tanácsokat április 7-ig, a járásiakat 10-ig, a megyeieket pedig 12-ig meg kell választani. Hatalmas demonstráció Ezerkilencszáztizenkilenc április 7-e, a választások napja, a dolgozó tömegek, Magyarország dolgozóinak hatalmas demonstrációja volt a munkáshatalom, a tanácsrendszer mellett. A dolgozók milliói hitet tettek a tanácsok mellett, magukénak vallva azokat és a proletárdiktatúrát. Kifejezésre juttatták hogy a Tanácsköztársas' valóban a dolgozók állama Az ideiglenes alkotni laki adása és a tanácsvál. tások a proletárhatalo- nagy politikai sikerét í lentették, erősítették, ülve bizonyították a komi és a tömegek kapcsolni erőt adtak a további kit; delemhez. Bognár Lajos A falusi, városi és budaA kíicsMnúy lka: lianyagsái Az újságot figyelmesen olvhsó, ember, szinte nap mint nap képet alkothat magának arról, hogy mennyi bűncselekmény történik emberi felelőtlenségből, hanyagságból. Számtalan munkahelyen előfordult már, hogy az ellenőrzés lezáratlan. ám értékekkel teli íróasztalt, szétdobált munkaeszközt talált. Sok-sok példa igazolja, hogy az egyes munkahelyeken dolgozók hanyagságával, szinte együtt jár az ellenőrzés hiánya, amely szinte tálcán kínália fel az anyagi javak eltulajdonításának lehetőségét. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat egyik építkezésénél Barna László gépkezelő munkaidő után. a betonkeverő gépről levette a hozzá csatlakoztatott 80 méter hosszú gumicsövet, kiengedte belőle a vizet, s szénen összecsavarva a gép mellé (?) helyezte, maid hazament. Reggel csodálkozva vette tudomásul, hogy a gumicső eltűnt. A lopást — mert az történt — megakadályozhatta volna a gépkezelő? Igen. csupán a néhány méterre levő raktárba kellett volna vinnie a gumicsövet, s másnap, ennek hiánya miatt nem kellett volna hosszú ideig tétlenkednie, nem is beszélve a bűncselekmény elkövetésének előidézéséről. s a veszendőbe ment értékről. A fenti példánál még érdekesebb eset történt a Szőlészeti Kutató Intézetben. Az egyik nap észrevették (1). hogy az egyik földrázó gépről eltűnt a fászereit villanymotor. Az értékes villamos berendezés hosszas kutatás után sem került elő, s végül csak a rendőrségi nyomozás járt eredménnyel. A villanymotort Korsós János, a DÁV nagykőrösi segédmunkása lopta el. aki kihallgatásakor azzal védekezett, hogy a gépet senki sem őrizte, kint állt a szántóföldön. s amikor leszerelte, senki sem kérdezte meg mit csinál. Ez az okfejtés természetesen nem enyhített Korsós bűncselekményén. de világosan megmutatta, milyen körülmények játszottak a kezére. Számtalan esetet lehetne még felsorolni ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket előidéző okokra. Úgy véljük azonban, hogy ez a két. példa is igazolja: a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények nem mindig fondorlatos sikkasztásként. milliókat megsemmisítő károkozásként, hanem zömében hanyagságból. felelőtlenségből adódnak. E kisebb súlvú bűncselekmények mellett sem mehetünk el szó nélkül, mert ha nem is okoznak jelentős károkat, gyakoriságuk végső soron mindannviunk vagyonát kissebbítik. Gémes Gábor Társadalmi munkában fásítás 6000 hektáron *
