Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
4. oldal 1969. március 28. péntek Tavaszi készülődés 40 ezer férfiöltöny — 100 ezer pár cipő — Országjáró raktárak A tavasz a ruhatár fel- frissítését, új ruhák, cipők vásárlásának a gondját is elő hozza. Milyen lesz a tavaszi áruellátás az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek boltjaiban, áruházaiban? Tájékoztatásért a SZÖV- ÁRU Vállalathoz fordultunk, ahol dr. Gulyás Lajostól, a ruházati főosztály vezetőjétől kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk: — Ruházati cikkekből több mint 200 ezer darabos készlettel rendelkezünk. De ez a szám csak pillanatnyilag reális, mert naponta fogadunk újabb szállítmányokat és természetesen mi is folyamatosan szállítunk készleteinkből szövetkezeti áruházakba és szaküzletekbe. — A tavaszi szezonban körülbelül 40 ezer férfiöltönyt hozunk forgalomba. Ezek közül több ezer holland, dán, nyugatnémet^ osztrák stb. import anyagból készült. A választék egy része fekete, vagy más sötét színű ruha, amelyeket különböző ünnepi alkalmakra ajánlunk. De szép készleteink vannak divatos, világosabb színű öltönyökből is. — A szintetikus, vagy gyapjúszövetekből készült női és lányka ruhákból sincs hiányunk: a választék több tízezer darabból áll. Könnyű tavaszi kabátokból — szövet, habszivacs, ballon, orkán, stb. — annyit tudunk szállítani a boltoknak, amennyire szükségük van. Kötöttáruból is bőséges a választékunk, szintetikus és gyapjú szettekből, kardigánokból, pulóverekből 50 ezer darabot juttatunk a szövetkezeti bolthálózatba. A férfifehémeműkmennyisége is kielégítő. A női fehérneműk választékát jó minőségű import, olcsó habselyem kombinék- kal és hálóingekkel bővítettük. j ! • I — A gyáripar és a szövetkezeti ipar termékeiből vállalatunk boltjaink ellátására 100 ezer pár női, férfi és gyermekcipőt rendelt a tavaszi szezonra. A szállítást és a megrendelést túrakocsi rendszerrel is gyorsítjuk — mondotta a főosztályvezető. 20 hatalmas „mozgó raktár” járja az országot. Egy-egy ilyen kocsiban 3—4 ezer pár cipő, vagy 1000—1500 ruha is elfér. Az eladás közvetlenül a bolt előtt történik. A boltvezető válogathat és a megrendelt cipőket, ruhákat azonnal viheti is a raktárába. Ezzel is igyekszünk a megrendeléssel, szállítással járó időtöltést csökkenteni és a jobb, választékosabb ellátást biztosítani. A választék gyorsabb cserélődése érdekében pedig egy új módszert is alkalmazunk — mondotta végül a főosztályvezető. A nyári ruhák egy részét például nem a szezon végén, hanem már tavasszal 20—40 százalékos engedménnyel hozzuk forgalomba. Így a vásárlóink nemcsak a szokásos „szezonvégi” kiárusítás során juthatnak kedvezményes áron egyes ruhadarabokhoz, hanem — legalábbis a szövetkezeti kereskedelemben — már tavasszal is olcsóbban vásárolhatják meg esetleg azt a ruhát, amelyet nyáron viselni akarnak. A. E. Az utolsó szélmolnár Harminc éve annak, hogy a Magyar Történeti Múzeum ezer pengőért megvásárolta Pajkos Szabó Istvántól, a tulajdonostól, az utolsó, működésben levő kiskunfélegyházi szélmalmot. Az utolsót a közül a 14 közül, amelyek még Petőfi idejében hányták a cigánykereket a malomsoron. Nagy pénz volt ezer pengő abban az időben, amikor 60—80 fillért ért egynapi napszám. Az öreg szélmalmot 1961-ben a Kiskun Múzeum udvarába telepítették át. megmentvén így az utókor számára. A bontást és az újjátele- pítést, eredeti formában és valamennyi alkatrész felVéradók B ízvást ezt a megkülönböztető címet érdemelné a 2347 lelkes Táz- lár, a kiskőrösi járásnak nem is éppen a legnagyobb községe. Hároméves múltja van náluk az önkéntes véradó mozgalomnak, de az idei eredmény, amely március második vasárnapján született, nemcsak a két megelőző évit múlja felül. Bátran elmondhatjuk: országos arányokban is párját ritkítja. Vegyünk sorra néhány gondolatébresztő, s az elégedettségre okot adó számot. És közben egy pillanatig se tévesszük szem elől a bevezetőben említett népességi mutatót. Tavaly 133-an 40 liter, az idén pedig 311-en 90 és fél liter vért ajánlottak fel, illetve adták a megyei véradóállomás munkatársainak közreműködésével. Annyit jelent ez, hogy a lakosság 13,2 százaléka vált véradóvá. Tudnunk kell ehhez azt is, hogy a megyei átlag 4 százalék. Az eddigi legjobb eredmény a bajai járás 7—8 százaléka volt, a 10-en fölüli arány pedig — a megyében és a megyén kívül is — „fehér holló”. — Ne feledjük azt se, hogy Tázlár egyáltalán nem zárt település, kiterjedt tanyavilága van — mondja dr. Judák József körzeti orvos. — Ennek ellenére azon az emlékezetes vasárnapon már kora reggel megindult a három- pedig a 7/a került „a győszázegynéhány lelkes ember áradata buszon, kerékpáron, kocsin és gyalogosan a színhely: a községi művelődési ház felé. Az is biztató a jövőre nézve, hogy mind több az ifjú véradó. Régebben az idősebb korosztály volt túlsúlyban, most viszont öröm volt látni az életerős, javakorabeli fiatalok tömeges jelentkezését. T ársadalmi kérdést, sőt jóformán „becsületbeli ügyet” csinált a lakosság a véradásból — veszi át a szót Kádár László, a belterületi általános iskola igazgatója. Azt már a véradó állomás vezetőitől tudtuk meg, hogy a szervezésből, mozgósításból az oroszlánrészt a helybeli általános iskolások és a felsőtelepi nőtanács tagjai vállalták.^ A gyerekek a cél érdekében minden követ megmozgattak. Volt köztük, aki megkérte szüleit: vigyék ki motoron egy távoli tanyára. Legtöbbjük az ebédjéről is lemondott, csakhogy minél több meghívót hozhasson vissza aláírva. Péter Sanyi lett az iskolások egyéni versenyének a győztese. Az általa meghívottak közül tizennégyen jelentek meg véradásra. De Fenyvesi Tünde, Hirsch Ili, meg Gáspár Miska sem kevésbé jó eredménnyel dolgoztak. Az osztályok közül zelmi emelvényre”. — Mi volt a módszeretek? — kérdem Péli Jóskát, az egyik győztest. — Elmondottuk, mi a véradás jelentősége, s arra is hivatkoztunk: bárki maga is rászorulhat, hogy vért kapjon. A könyvnek, jelvénynek, vagy tábla csokoládénak, amelyet a gyerekek jutalmul kaptak, csekély az értéke. Többet ér és jobban esik nekik az, hogy óráikat, napjaikat szép ügyért áldozták fel és fáradozásuknak kézzel fogható eredménye van: tekintélyes mennyiség az életet mentő vérből és előkelő hely kis falujuknak az országos véradóranglistán! Jóba Tibor használásával az öreg szélmolnár. Pajkos Szabó István irányította nagy szakértelemmel. Aki látta fiatalos mozgását, szinte alig hitte el, hogy vállait több mint nyolc évtized súlya nyomja. István bácsinak csaknem egész élete ebben a szakmában telt el. Édesapja, sőt nagyapja is szélmolnár volt. Gyerekkorában a város körül még 15 szélmalom működött, s ezek közül három az ő családjának tagjaié volt. Pajkos Szabó István nemrég bekövetkezett halálával az utolsó félegyházi szélmolnár távozott az élők sorából. Tíz gyermeke közül egyetlen egy sem választotta élethivatásául az ősi mesterséget, újabb, divatosabb szakmákat űznek. De azért a 23 unokával együtt valamennyien büszkék az öreg szélmolnárra, s a malomra, mely az ő hírét-nevét még sokáig hirdeti a múzeum udvarán. Amikor most 90 éves korában utolsó útiára kísérték. az ősi múlt egy kedves tanújával lett szegényebb a kiskunok városa. Tóth Miklós „Nem volt könnyű a szélmolnár munkája. Várnia kellett a szelet, hiszen csak így dolgozhatott, nem úgy, mint a varga, vagy a szabó” — magyarázta a tisztes ipar jelentőségét élete utolsó napjaiban István bácsi. (Lakatos József felvétele.) Egységes tüdőgyógyászati hálózat hazánkban r Az egészségügyi miniszter — a kormánytól kapott felhatalmazás alapján — rendeletet adott ki arról, hogy a tbc elleni küzdelemben bevált intézmény- hálózat a továbbiakban foMegyei énekkari találkozó Nagyszerűen szerepeltek A kalocsai forradalmi ezred parancsnoksága honvédelmi úttörőversenyt rendezett a közelmúltban, melyen kétszáz bátyai úttörő vett részt. A lövészversenyen Harangozó Tibor és Rakiás Ilona pajtások szerepeltek Igen jól. Összetett honvédelmi versenyre is sor került, természetesen korcsoportonként külön-külön. Ezután harcászati bemutató következett, majd nyolcvan pajtás szellemi vetélkedőjével fejeződött be az élmény dús, emlékezetes nap. Hegedős János Bátya így ünnepeltünk A Kiscsávolyi Általános Iskola úttörői nevelőik irányításával műsoros ünnepséget rendeztek a Tanácsköztársaság jubileuma tiszteletére. A pajtások szavalattal, dallal köszöntötték az évfordulót, majd a színjátszó csoport bemutatta a dicsőséges 133 nap hősi küzdelmét, valamint a szociális intézkedései nyomán fakadt eredményeket. Örömmel láttuk a közönség soraiban helyet foglaló Sohaj- da Antal és Dömány József veterán elvtársakat. Vlgh Károly pedagógus Rosszabb, mint valaha... Éppen három hónapja, hogy fiam 3 ezer forintért olyan rádiót vásárolt, amelyhez beépített lemezjátszó tartozik. Sajnos, a lemezjátszó elromlott, ezért elküldtük garanciális javításra a solti GELKA-hoz. Amikor a GELKA dolgozói visszahozták, otthagyták a vendéglőben, — mint felvevőhelyen — kipróbálás, átadás nélkül. Midőn hazavittük, kiderült, hogy rosszabb, mint valaha volt... Búzás Józsefné Apostag Hasznos téli esték A császártöltési Felszabadulás Tsz-ben a közelmúltban fejeződött be a tagság részére rendezett egészségügyi előadás- sorozat. Dr. Scheibl József körzeti orvos előadásait Angeli Mátyás pedagógus illusztrálta filmvetítéssel. Az érdeklődésre való tekintettel a tsz vezetősége elhatározta, hogy a következő telet hasonló előadásokkal teszi tartalmassá tagsága számára. Szeitz István Császártöltés Szerkesztői üzenetek „Kereskedelmi dolgozó”: Keréssé fel valamelyik kiskereskedelmi vállalat személyzeti osztályát, ahol problémájával érdemben foglalkozhatnak. y,Egy régi bajai olvasó”: Figyelmeztetését köszönettel fogadtuk, felhívtuk az illetékesek figyelmét a hiba kijavítá„Czollner téri olvasó”: Kérjük személyes jelentkezését, hogy problémájával foglalkozhassunk. L. Éva, Kiskunfélegyháza: Kérésére a címet felkutattuk. Kérjük, jelentkezzen személyesen, vagy írjon levelére pontos lakcímet, hogy önt írásban értesíthessük. „Arra járó dolgozó”, „Régi előfizető”: Többször leszögeztük, hogy jeligés üzenetet is csak olyan levélírónak küldünk, aki levelét aláírással és pontos címmel látta el, de a választ ilyen formában kérte. Ha a jelige aláírásként szerepel, a problémával nem foglalkozhatunk Sok éves hagyomány megyénkben, hogy a nagy évfordulókat többek között az öntevékeny énekkarok nagyszabású, demonstratív jellegű hangversenyével ünnepeljük, s ez nem véletlen: az énekkari mozgalom hazánkban mindig a társadalmi haladással, a forradalmi gondolattal és tettekkel járt egy úton. Az idei találkozón tíz énekkar vett részt. Ami a művészi színvonalat illeti, az ünneprontás szándéka nélkül meg kell állapítani, hogy általában alatta mozgott az elmúlt évek hasonló rendezvényeinek. Nem lehet emiatt a karvezetőket, vagy az énekkarok tagjait elmarasztalni, hiszen a jó szándék és a lelkesedés — láthatóan — sehol sem hiányzott. A karvezetők nyilván pontosan meg tudnák mondani, konkréten mi okozta a vártnál gyengébb produkciókat: az okok között betegség miatti hiányzások éppúgy szerepelhetnek, mint a helyszíni próba lehetőségének hiánya és sajnos olyan problémák is, melyek országos méretekben jelentkeznek a kórusmozgalomban. Voltak persze pozitív jelenségek is. A továbbiakban csupán ezek közül szeretnék egyet-kettőt kiemelni. A legszebb hangzás és a legkidolgozottabb előadás — jó műsorösszeállítással párosulva — a bajai Liszt Ferenc-kórusnál mutatkozott ismét (karnagy: Vígh László). A kiskőrösi Petőfi-énekkarnál olyan erényeket figyelhettünk meg, melyek — figyelembe véve, hogy új vezetőjük: Székely Miklós még csak rövid ideje dolgozik velük — igen biztatóak. Nagy sikere volt a kecskeméti Kodály- kórusnak (Zsiga László). Ez- az együttes valóban sokat fejlődött az egységes szólamhangzás és az intonációs biztonság terén. Nagy feladatra vállalkozott a kiskunfélegyházi ifjúsági vegyeskar (Kapus Béla) Ud- vardi László és Bárdos Lajos egy-egy nehéz művének megtanulásával. Végül még egy tanulság: megyénk énekkari élete akkor lenne igazán intenzív és hatékony, ha nemcsak a mostanihoz hasonló ünnepi alkalmakkor találkoznának egymással e mozgalom „aktivistái”, hanem a hétköznapok munkájában is kapcsolatot tartanának, egymásnak segítve és egymás tapasztalataiból is tanulva. Körber Tivadar kozatosan vegye át egyes nem specifikus idült tüdő- betegségek ellátását is. A tbc elleni küzdelemben elért jelentős eredmények folytán szabaddá váló kapacitás ugyanis lehetőséget ad erre. Első lépésként a tüdő és a mellhártya daganatos megbetegedései kerültek a tbc-gondozók, illetőleg gyógyintézetek feladatkörébe. Második lépcsőként az üreges és gyulladásos elváltozással járó krónikus tüdő, illetve mellhártya megbetegedések gyógyítását veszi át a tüdőgyógyászati szakhálózat. Későbbi időben — a tbc helyzet további javulásától függően — kerülhet sor harmadik szakaszként további betegcsoportok, mint az allergiás tüdőbetegek, az idült hörg-, illetve légcsőgyulladásban szenvedők, a tüdő- tágulásos betegek bevonására. A bővülő feladatkörnek megfelelően az intézmények elnevezése is megváltozik. A hálózatot irányító Országos Korányi Tbc Intézet új neve Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet. Az eddigi tbc-gondozók ezután mint tüdőgondozó intézetek, a tbc gyógyintézetek, illetőleg osztályok pedig mint tüdőgyógyintézetek és tüdőosztályok működnek. A tbc elleni küzdelem természetesen továbbra is fő feladat marad. FIGYELEM! Kőműves, ács, lakatos, szobafestő, villanyszerelő tanulókat felveszünk Jelentkezés helye: Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat munkaügyi osztálya, Kecskemét. Izsáki út 13. 1936
