Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-26 / 70. szám
HÜÜÉ 1 969. március 26. szerda S. oldal Vasasok—a ládaüzemben Vannak emberek, akik azért szegődnek el egy fafeldolgozó üzembe dolgozni, hogy minél távolabb kerüljenek a vas megmunkálását kísérő zajtól. Izsákra hiába mennének. Bár tavaly átvette az itteni telepet a volt Kiskunhalasi Gépipari Vállalattól a göngyölegellátó — a vasipari szakmunkások nem váltak fölöslegessé. Az Ikarus Gyárnak továbbra is készítik a buszok alvázait, illetve a 180-as típusú csuklós buszokihoz a fordulókorongokat és bordakereteket. Az idei termelési értékük ezekből a gyártmányokból meghaladja a 9 millió forintot Jelenleg pedig folynak a tárgyalások egy további, őt-, illetve tízéves szerződés megkötésének feltételeiről. Így veszi ki részét — persze a megfelelő arányban — a Gyümölcs-, Zöldség-, Göngyölegellátó és Gyártó Vállalat izsáki telepe a nagy horderejű hazai gépjárműprogram megvalósításából. A száztíz dolgozóból hetvenen ugyanakkor a láda alapanyagok, rekeszek készítésével foglalkoznak. A felhasznált nyár- és fenyőtörzsek a Szovjetunióból érkeznek. Naponta mintegy négyezer láda elemeit szállítják el innen, amiket Kecskeméten, illetve a másik izsáki telephelyen szerelnek össze. Ezután az állami, vagy közös gazdaságokba, onnan pedig a gyümölccsel rakotton. külföldre „utaznak” a ládák. Halász—Pásztor Halász Jánosné és Orbán Iván a szalagfűrésszel láü ..rekeszeket szab. Ádatmilfiomosok Pillantás a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának munkájára Január 1-én alakult meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaság- elemző Központja, a minisztérium Statisztikai és Számítástechnikai Igazgatóságából és az Agrárgazdasági Kutató Intézőt gazdaságkutató és gépi auat- feldolgozó osztályából. Az új gazdaságirányítás követelményeinek megfelelően összpontosítani kellett az adatbázist, a feldolgozó rendszert és az adatok értékelését végző szellemi kapacitást is. Felkerestük a központ vezetőjét, dr. Németi László főigazgatót, hogy adjon tájékoztatást az itt dolgozó statisztikusok, matematikusok és közgazdászok munkájáról, a központ legfontosabb feladatairól. — Munkánk alapvetően a következő: az élelmiszer- gazdaság ágazati irányításához nélkülözhetetlen információk megszerzése, feldolgozása, elemzése. Mindez elektronikus számítógépek segítségével, modellszámításokkal, matematikai módszerekkel történik. Így a minisztérium vezetésének döntéseihez rövid idő alatt rendelkezésre állnak tudományosan feldolgozott adatok. — Az alapvető információkat a tsz-ektől, állami gazdaságoktól, gépjavító vállalatoktól és az élelmiszeripartól kapjuk. Gondot okoz, hogy az alapadatok ma még olykor lassan és pontatlanul érkeznek tje, főleg a tsz-ektől. A rossz adat, rossz végeredményt szül, éppen ezért meg kellene javítani a gazdaságok adatszolgáltató és számszaki munkáját, erősíteni kellene az adatbiztonságot. Mi pedig arra törekszünk, hogy az adatszolgáltatást leegyszerűsítsük. Ha a vállalatokról és gazdaságokról minden alapvető információ rendelkezésünkre áll Az izsáki telepen heten'.* megjelenik Erős István, az Ikarus G ár székesfehérvári gyáregységének képviselője (a kép jobb olda'in.) A hel zínen ilyenkor megvizsgálja és átveszi újabb hat autóbusz aJvázait. majd, akkor ezeket többé nem kell kérnünk, mert gépeink sokmilliónyi adat tárolására képesek. Így újabb adatkérések nélkül végezhetjük a döntésekhez szükséges vizsgálatokat. Jelenleg a zárszámadások adatait gyűjtjük és beérkezésüket követő néhány hét múlva már egy részük kielemezve áll rendelkezésünkre. — Milyen következtetéseket vonhatnak majd le a zárszámadások adataiból? — Csak néhányat: a termőhelyi adottság és a gazdasági eredmények összefüggése, az üzemek felhalmozási lehetőségei, a jövedelmek differenciálódása, az állami támogatás hatása. A tapasztalatok alapján kerülnek kialakításra a következő tervidőszak árarányai, jövedelem- és beruházáspolitikája, a tendenciák elemzése után megállapíthatjuk az anyagi-műszaki feltételek további alakulását, a várható termésnövekedést. A gyors feldolgozás eredményeit már hasznosítjuk a közgazdasági ösztönzők megállapításánál, esetleg változtatásánál. Ennél a pontnál már elérkeztünk a döntéshozatalhoz és a népgazdasági tervek kialakításához is. — Néhány konkrét példát kérnénk arra, hogy a közgazdasági ösztönzőket, miként használják fel az üzemek gazdálkodásának irányításában? — Például: ösztönözni kell az üzemeket, hogy minél több sertéshúst termeljenek, hiszen a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Hogyan is lehetne kedvet csinálni a hústermeléshez? Természetesen emelni a felvásárlási árakat. De nem mindegy, hogy mennyivel. Csupán olyan optimális árat lehet megállapítani, amely még a termelőt megfelelően ösztönzi, de a fogyasztóra sem ró túl nagy terhet. Vagy itt volt a napraforgó: nagyon alacsony volt a fel- vásárlási ára, ezért a tsz-ek lényegesen csökkentették a termelését. Viszont igen keresett exportcikkünk volt. Ezért ki kellett dolgozni egy olyan magasabb felvásárlási árat, amely erőteljesen serkenti a termelés bővítését, de csak olyan mértékben, hogy ne legyen belőle túltermelés, ne hogy véletlenül mondjuk búza helyett is napraforgót termesszenek. A helyes árarányok kialakításához szükséges számításokat, hagyományos módszerekkel nem, vagy csak nagyon lassan tudnák elvégezni. Szerencsénkre itt vannak a gépek. B. Gy. ésszel AMIKOR a megye szó- sés, a jobbra való tö- cialista brigádvezetőinek rekvés -jellemzi. Vívódva, küldöttei legutóbbi nagy ta- gondolkodva fejtettek k, nácskozásukat tartották, a véleményükét. s amit elo- már kis részben érintett té- adtak, abban a szivük em- mák mellett — esetenként berseguk is benne volt. egészen új aspektusokból foglalkoztak az ismert hármas jelszónak azzal a részével, hogy módon dolgozni”. Cseh László és Vad mindketten az állami épíAZ ELŐBB idézett felszólalás is annak érdeké- . ben hangzott el, hogy több .szocialista gyakorlati változás kövesse t's_ mérlegelésünket: — a mun- xmre , , ka nem csak mennyiség .-. . .. . hanem minőség is. Az toipar szocialista brigádve- említett példa nagyszer jer zetói — egyformán állapították meg például, hogy .talán ennek a teljesitése — bátran használhatjuk a szót: dialektikusán fejezi ki mindezt. Hogy tudniila legkönnyebb”, mert ha Iik; van határa annak, hogy 1em_,I°}_^.°Í,fí0_!nakb1.,!a:!a Ü meddig lehet ma - ebben az évben — többet produkálni. mint tegnap — a múlt esztendőben. Ha erre _ . .... nem vagyunk — nincsenek megvalositoi, feisgbb irányító szinteken munkafegyelem, akkor kereset is kevesebb. No de mint a szebbnél- szebb tervek közvetlen gyakorlati olyan tapasztalataiknak is _ kell6 figyelemmel a hangot adtak, amelyek a többlet, a túlteliesítés válmunkások jóakaratán he- lalápából inkább már „ak lyes szándékán kívül hat- seieitszaporodás lehetséges. va — igenis éppen a ió minőségű munkavégzést korlátozzák. ..Két éve biok- leszltest kos épületet, öntött házat csinálunk — adta elő Vad Imre —. s ide bizony naami megkétszerezi az erő- hiszen egyrészt többet akarunk, mint tegnap, másrészt rengeteg külön energia megy el arra, hogy a selejtet helvrehozgyon kell a tapasztalat k az emiatti kés,st be. Mert úgy érzem, elésge hozzuk Mértéken túl tezsúfoltak a normatételek. J.*' ,, z- - -„l. ’ hat az egeszseges erjesztés a sok seleit miatt van az a borzasztó hajrá. Kétségkívül. vannak minőségi hibák. S azért, mert nincs tésből permanens lehet, vagy lesz is. hajsza MIND TÖBB szocialista véleménye kellő idő arra, hogy az em- brigádvezető bér precízen végezze el a kap hasonló megfogalma munkáját... Valamit ten- zást az országos sajtóban ni kellene, hogy komo- is. Tudniillik, hogy ne lyabban. sokkal nagyobb olyan követelmény álljon felelősséggel dolgozhas- egy-egy szocialista brigád sunk... Mert most. ha pre- értékeiése homlokterében cízen akarunk dolgozni, a — amely évről évre a töb- pénz nem lesz meg...” bet. nagyobbat vállalást JÖ LESZ megállni ennél tartalmazza. Inkább az le- —~—x, , . .. gyen a mérce, hogy az a gondolatnál kicsit amúgy is szaporodó feladahosszasabban. Komoly p é- k ^ ugyanúgy allnak_e num előtt, nagy felelősség- , 1v, tudattal mondotta el mind- y ’ mint korábban. Vagyis, hogy a munka milyensége. a módszerek, megoldási lehetőségek célújszerűsége, ezeknek a változó körülményekhez szabottsága ka véeét Sem nála sem a döntse el. mit ér a brigád, f uu- ' , . Mivelhogy a növekvő, váltobbi szocialista bngadve- . , fp,adatok szocialista zetőnél szóba sem jöhet t0 0 . .r5 szó íansta megvalositasahoz ezek veezeket egy szocialista brigádvezető. akinél tehát fel sem merülhet olyan félté- „pn1,gSp teiezés. hogy — magyarán — nem szeret ott lenni, ahol meg kell fogni a munkényelmi szempont, anyagiasság, hiszen mindanvzetnek mindenekelőtt; nem nyiuk hozzászólásait lelkes. Pedig a hajsza, szenvedélyes igazságkere- Tóth István Á magyar fiatalok újabb csoportja utazik ősszel az NDK-ba Az utóbbi két évben mintegy 7500 magyar fiatal utazott az NDK-ba, hogy a baráti ország korszerű üzemekben több éves szakmai gyakorlatot szerezzen. Nagy részük megszokta már az új környezetet, jól halad a nyelvtanulásban és a munkában. A nagy érdeklődésnek megfelelően az idén is több ezer magyar fiatal számára teszik lehetővé, Magyar-ukrán akadémiai együttműködés Kedden az Akadémia tudósklubjában Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és B. Paton, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke aláírta a két akadémia közötti 1969. évi tudományos együttműködés munkatervét magában foglaló jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv szerves része a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közötti tudományos együttműködési egyezménynek. A most aláírt jegyzőkönyv alapot ad a két akadémia között eddig is meglevő széles körű együttműködés gazdagítására, továbbfejlesztésére. 13 olyan témát jelöl meg, amelyet a két akadémia szoros hogy az NDK üzemeiben két-három évre munkát vállaljon és szakmai gyakorlatot szerezzen. Az akció keretében elsősorban forgácsoló, lakatos, villany- szerelő, mechanikai és elektroműszerész, asztalos, kohászati, vegyipari és építőipari szakmunkások, kisebb számban kezdő gépész- és elektromérnökök jelentkezhetnek. A szakképzetlen fiatalok betanított munkásként forgácsoló, hegesztő, elektroműszerész, textil- és vegyipari munkakörben dolgozhatnak. A szakmai gyakorlatra csak nőtlen, illetve hajadon, egészséges 18—26 éves fiatalok jelentkezhetnek. A következő csoport ősszel, szeptemberben, októberben utazik. A fővárosban és valamennyi megyében a tanácsok munkaügyi osztálya' — a társadalmi szervek, vállalatok és iskolák köz reműködésével - április kő zepén hirdetik meg, hog - az érdeklődők me'yik NDK vállalathoz, milyen feltéteegyüttműködésben kutat, lek mellett jelentkezhetnek!
