Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
1969. március 84. hétfő 5. oldal Miért szaval a mezőgazdász? Ciúk, lányok a szín- 1 pádon, magasnyakú fekete pulóver, vörös mappát tartanak, az előtérben nyugtalan láng lobog. Egyszerű kép, mégis megragadó. Ady, Tóth Árpád, Juhász Gyula forradalmi versei hangzanak föl, Móricz Zsigmond örökké eleven somogyi riportjai, Krúdy Gyula mámorosán zenélő szavú publicisztikája, a félelmetesen hősies Latinka- ballada, közben törvény- szövegek, kiáltványok hadiparancsok. A Kalocsai Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpadának ta- nácsköztánsasági műsora 25 perc alatt életre keltette a 133 nap cáfolhatatlan társadalmi igazságát, újkereső lendületét, sistergő indulatait. Azon frissiben beszélgetni szerettem volna velük, hogy a Baján tartott megyei középiskolás fesztiválról az Erkel-diákünne- pek gyulai döntőjébe kerültek, de a megszokás rosszul tétette föl velem a kérdést. Az irodalomtanárukat kerestem, mondták, hogy nincs itt. Jóval később, Kalocsán derült ki, hogy az irodalmi színpad vezetője, dr. Kanyó János- né történelem-földrajz szakos. — Az irodalom és a művészet, úgy vélem, minden Földes Mihály: A parancs Marosffy Albin vezérkari százados lakásán megjelenik a fagyos tekintetű, elegáns Arthur Metzger őrnagy. Bárhol mutatkozik ez a különleges beosztású tiszt, ott azonnal megszólal a lélekharang. Most azonban — szokásától eltérve — nem töltött Frommer pisztolyt helyez a „páciens” asztalára, hanem a legfelsőbb döntést közli: Marosffynak két órán belül el kell hagynia szálláshelyét és a frontra kell mennie ... Marosffynak egyetlen „vétke”, hogy a monarchia állapotáról — a világsajtóban már jócskán megszellőztetett — „kompromittáló anyagokatI” mondott el az egyik berlini újságírónak. Miként jut el a gazdag krisztinavárosi patrícius család sarja a vörös hadseregbeli fontos beosztásig, majd a proletárdiktatúra megdöntése után az ellenforradalmárok börtönéig?... Marosffy, aki úgyszólván születésétől magában hordta a gazdagság biztonságérzését, egyszerre a kiszolgáltatottak közé került. A ,.távolból indult” Marosffy vállalja a megpróbáltatásokat, a harcot, s a küzdelmekben edződött jelleme az ellenforradalmárok karmaiban sem mocskolódik be. Bár felkínálják neki a lehetőséget, nem áll át: belső parancsra, a humánum parancsára vállalja tetteit. Földes Mihály a sokoldalúan, s hitelesen jellemzett Marosffy sorsán át kitűnően tükrözteti a viharos időszakot. Számos, nagyszerűen megformált epizódalak teszi még vonzóbbá a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulójára meghirdetett pályázaton jutalmazott regényt, amely a kétszeres Jcetsef Attila-díjas író kiemelkedő alkotása, s méltó reprezentánsa az évfordulónak. (Szépirodalmi Könyvkiadó. 1S69J ember életéhez hozzá kell tartozzon, a tanáréhoz különösen, függetlenül attól, milyen szakos. Az utóbbi két évben egyébként is csupa olyan színdarabbal és összeállítással foglalkoztunk, amelyek a nagy forradalmi évfordulók eseményeinek, hőseinek állítattak emléket, tehát nagyon is illettek a szakomhoz. A z intézet dísztermében Illés Béla Revei tvert vegyenek! című szatirikus játékának próbái folynak. — Bécsben játszódik a darab a Tanácsköztársaság elfojtása után — tájékoztat Nagy István, az egyik szereplő. — Emigráns szocialisták és a Szovjet-Orosz- ország ellen szervezkedő intervenció titkos ügynökei csapnak össze benne. — Azon túl, hogy szeretek játszani, az iskolában is sokat segít a színpad — mondja a negyedikes Kocsis Károly, összehasonlíthatatlanul élőbbek történelemből azok az anyagrészek, amiket hosszú hónapokig tartó próbák során, egy-egy kérdésen alaposan elvitatkozva ismertünk meg, mint pélcfii- ul a Nagy Októberi Forradalmat, a KMP kezdeteit, a Tanácsköztársaságot vagy most az emigráció légkörét. — Irodalomból is legalább ennyire segít a színjátszó szakkör — fűzi tovább a szót Serfőző Juli. — Különben sokszor csak olvas az ember egy szöveget, megérti, kész. Amikor meg beszélnie kellene róla, vagy eszébe jut valami vagy nem. Ahhoz, hogy élvezhetőén eljátsszunk egy szerepet, elmondjunk egy verset, végig kell gondolni egészen, figyelni minden szó jelentésére. Itt rájöttünk, hogy csak így érdemes olvasni. — Ezért szereted hát annyira a szakkört, hogy inkább elszalasztod az utolsó buszt, négy kilométert gyalogolsz Foktőig, de kivárod a próbák végét — dicséri meg barátnőjét Nincsevics Mária. ö és a többiek általában kollégisták. Kecellek, vas- kútiak, fajsziak, pestiek... Növénytermesztő és állattenyésztő, illetve kertészeti szakra járnak, agrárfőiskolára készülnek vagy tsz-be, állami gazdaságokba. Középiskolás éveik alatt a termelés minden részével megismerkednek a tangazdaságban, a kukoricakapálástól, tehénfejéstől kezdve a legmodernebb vegyi eljárásokig, gépekig. So- | ha életükben nem kéméj tőlük számon senki, ha humán műveltségük nem' terjedne túl a sovány tech- [ nikumi tananyag töredékes ; emlékein. — Nem ilyen egyszerű ez — tűnődik el Slezak Csongor. — Ha kikerülünk í az iskolából, épp olyan fon- j tos lesz, hogy tudjunk az 1 emberekkel bánni, mint j mondjuk az, hogy megvéd- jük a gyümölcsöst a fagytól. Saját gyönyörűségünkön kívül ezért is kell az irodalom. A technikumnak 22 színjátszója, 60 tagú kórusa, nagy tánccsoportja, zenekara van. I skolai ünnepélyeik járásszerte híresek. — Nagyon fontosnak érzem az intézet sokoldalú kulturális életét — mondja Felvidéki Éva, a fiatal ne- velőtanámő és mezőgazda- sági mérnök, aki afféle segédrendezője a színjátezó- kömek. — Lehet, hogy ezek a gyerekek olyan he. lyen kapnak állást, tanyai majorban, távoleső tsz- központban, ahol rajtuk kívül nemigen lesznek értelmiségiek. Részt vállalhatnak a népművelésben is. Hát bizony. Ilyenfajta agrárszakemberekre szükség lenne. Sz. J. Az igazgató nem nyugszik A tiszakécskei hétközi diákotthon igazgatója, dr. Tóth Géza nyugtalan ember. Nem mostani keletű a nyugtalansága, hároméves már. Akkor kezdődött el a „tanyai kollégium” szervezése. 1967 szeptemberében be is költözött 45 tanyai gyerek. Ismert dolgok ezek. letét, korszerű konyhát építettek, olyat, hogy ma már nemcsak a diákotthon lakói kapják innen az ebédet, hanem a napközisek az óvodások és a pedagógusok is. Háromszázhatvan személyre főznek a konyhán. A főépületet övező telek, addig... De azt hadd mondja el ő maga: — Társadalmi mozgalmat indítanak a tanyai diákotthon bővítéséért. A községi tanács végrehajtó bizottsága már jóváhagyta a tervet. Félmillió forintról van szó. ennyibe kerül az otthon kibővítése. Ha a Országszerte ismerik már az énektriót: Eszes Emmát, Lakatos Máriát és Lakatos Erzsit. A citerazenc kar kísérete mellett sok versenyen nyertek díjat és most is újabb vetélkedőre készülnek. szép példája az összefogásnak, hiszen a helybeli termelőszövetkezetek jelentős összeggel járultak hozzá az otthon felépítéséhez. A vegyigépgyár vízvezeték- és villanyszerelő szocialista brigádjai pedig 600 óra társadalmi munkával tették lakhatóvá az épületet. Ám ez csak a kezdet volt. Dr. Tóth Géza nyugtalansága nem szűnt meg. hiszen a kécskei tanyavilágban sok felsőtagozatos diák várta még. hogy az otthonba kerülhessen. Egy év múlva már 85 tanyai gyerek kezdte a tanévet a kibővített intézetben. Megkapták a volt napközi épübőven kínálja a lehetőséget: van még hely újabb épületeknek. Mert a sár- halmi, óbögi és pereghal- mi iskolából legalább 70 diák kívánkozik be a faluba. Tudja ezt Tóth Géza igazgató, valamint látja a telek nagyságát, a lehetőségeket. Nem is nyugszik terv megvalósul, községünk területén befejeződik a körzetesítés. Százötven tanyai tanulónak adunk majd otthont. Ügy értesültünk, hogy a gazdasági és társadalmi szervek nem zárkóznak el. hiszen eddigi eredményeink alapján indokolt a támogatás. B. J. Első a legjobba közt Azzal kezdem, hogy Szalai Margit, a szakma kiváló tanulója címért vívott verseny országos első helyezettje — rendhagyó eset. Hiszen igen sokan a fiatalok közül csupán véletlenül. akaratlanul, úgy kerülnek egy-egy szakmába, hogy ahová eredetileg menni szerettek volna, ott nincs hely számukra. Így kénytelen-kelletlen másik szakmát választanak, sőt annak gyakorlásában esetleg még egészen jó eredményeket is érnek el. Margit gyermekkorától fogva a cipőszakma mellett döntött. Tizenöt éves volt. amikor tanulóként a kecskeméti Rákóczi úti cipőboltba került. Az azóta eltelt két és fél év során túljutott a kezdet nehézségein. hozzászokott a kereskedelem izgalmasan szép légköréhez, s az iskolában is az első félév döcögő jegyeit — kitűnők váltották fel. Jó két hete érte az alig 18. évébe lépett szőke kislányt a megtiszteltetés: a Kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola „színeiben” részt vehetett a nagy vetélkedőn. — Szurkolt? — szegezem a kérdést a mindig mosolygó, nyílt tekintetű kislánynak. — Csak az elméleti vizsga előtt A számtan ugyan kissé próbára tett, de a gyakorlati feladatokban már végképp otthon éreztem magam. — Milyen követelményeket támasztottak a versenyzőkkel szemben? — A 171 részvevőből tizenegyen képviseltük a cipőszakmát. A gyakorlati bróbatétel témái között olyan tárgyak szerepeltek, mint áru- és kereskedelmi ismeret kirakatrendezés, kiszolgálás. Nem volt elég felismerni, hogy melyik a sok közül például a ke- resztülvarrott cipő, de ismertetnünk kellett a feldolgozás egész technológiáját, a bőr eredetétől kezdve a cserzésen át addig, míg a cipő a vevőhöz jut. Tetézték ezt az áruajánlási, kiszolgálási, blokkolási, csomagolási, stb tudni- és tennivalók. Margit az elérhető másfél száz pontból 148-at szerzett. A szakma képviselői közül az ő utána következő pesti kislány 12 ponttal maradt le. Győztesünk a tisztes pénzjutalmon kívül kéthetes külföldi utazást is nyert, a teljesítményét igazoló oklevélnél pedig — mint mondja — jóval értékesebb számára az a lehetőség, hogy a két elméleti tárgyból még hiányzó vizsgája letétele után, rövidesen a segédlevelet is kézhez kapja. Az sem közömbös, hogy ezzel a keresete is megkétszereződik majd. — A munkatársak hogyan fogadták a győzelem hírét? — Osztatlan örömmel, lelkesen gratuláltak nemcsak a tanulótársaim, de a régi dolgozók, a törzsgárda tagjai is. Szalai Margit örül a győzelmének, de igen helyesen, nem tekinti végső állomásnak. Az ősszel szándékozik beiratkozni a magasabb képesítést adó kereskedelmi szakközépiskolába. A fiatalon, de méltán kiérdemelt siker újabb tanulásra, önképzésre, a szakmai ismeretek minél teljesebb elsajátítására ösztönzi. Mindehhez a magunk részéről is minden jót, további szép eredményeket kívánunk. Jóba Tibor A diákotthon félévi tanulmányi eredménye 3,4 (négy tizeddel jobb, mint az iskola átlaga). Képünkön az egyik ötös tanuló:Székely Béla nyolcadikos. Tanár szeretne lenni. Úítörőavatás Jakabszálláson Szombaton délelőtt kedves ünnepség színhelye volt a ja- kabszáilási általános iskola. Balabán Sándor alezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután 50 úttörőnek, kisnaj ásnak kötötte fel a vörös, illetve a kék nyakkendőt. Az MHSZ megyei titkára a község MHSZ lövészklubj^i nevében nyújtotta át a Honvédelem nevét viselő rajnak a honvédelmi rajzászlót. A paj- Acok ígéretet tettek arra, hogy f jgyei meze it en viselkednek, ••fűszeresen részt vesznek a h önvédelmi munkában, s pajtásaikkal is megszerettetik a rádiós-, lövészszakkörök munkáját. Az úttörőcsapat tagjai rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek és nevelőiknek.
