Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

1999. március I kedd 3. oldat Kimegyek a kapun AZ ELMÜLT esztendő egyik legsikeresebb, legtöb- oet forgatott kiadványa kétségtelenül az új Munka Törvénykönyve volt. Meg­szűnt az „önkényesen kilé­pett" bélyegző, a munka­erőt már nem kötötték olyan szigorú szabályok, mint a gazdaságirányítás reformját megelőző idő­szakban. És megkezdődött a munkaerő-vándorlás az iparból a mezőgazdaságba, üzemekből üzemekbe. Arra is volt példa jócskán, hogy termelőszövetkezeti tagok léptek át a gyengébben fi­zető gazdaságból ipari üze­mekbe. A mérce legtöbb esetben a „ki ad többet" volt. Aztán — bár a statisztika szerint a munkaerő-ván­dorlás országos átlagban kisebb volt a vártnál — elkezdtek özönleni a pana­szok. A termelőszövetkeze­tek elcsábítják a legjobb munkaerőket. magasan képzett szakemberek, öt- tíz-tizenöt éves törzsgárda- tagok hagyják ott egyik napról a másikra vállala- taiakat. Légpárnás köszörű­automatát irányító techni­kus — szinte pótolhatatlan munkaerő — lépett át mel­léküzemi esztergályosnak, igaz ezerötszáz forinttal magasabb fizetésért. Gép­kocsivezetők. lakatosok, kő­művesek. mérnökök mentek át mezőgazdasági üzemek­be teljesen érthető, el nem ítélhető anyagi meggondo­lásból. A PANASZKODOK leg­nagyobb részének szintén igaza volt. A vállalatok nem fizethettek többet, a kötött bérgazdálkodás meg­lehetősen szigorú határo­kat szab. Meg aztán az effajta „maradj, többet adok” szemlélet érvényesü­lésével mindenki kilépéssel fenyegetőzhetne. Sokan meg is próbálták, és igaz, hogy nem mindig ered­ménytelenül. A Bajai Gép­javító Állomáson történt meg például hogy az, egyik munkás csak átsétált az út másik oldalán levő üzembe, egy forinttal ma­gasabb órabérért. Alig egy hónap múlva már a régi vállalata is megadta neki a magasabb bért. mire is­mét visszalépett. Ez az eset csak egy példa a sok kö­zül, a maga szempontjából minden szereplőjének igaza van. A régi, törzsgárdához tartozó munkások is joggal kérdezhetik, ez hát a hű­ség megbecsülése? Jófor­mán mást sem kell tenu az órabéremelésért csak ki menni a kapun? A termelőszövetkezetek tői wá: jóval nehezebb, gy korlatilag lehetetlen vis szacsábítani a szakképző munkaerőt. Akiknek kép zésére az esetek túlnyor többségében a tsz egy fi lért sem költött. A mező gazdasági üzemek is iogg ragaszodnak a szakmun kásokhoz. és a törvén ve' szerint is jogosan fizetne1 nekik annyit, amennyit fi zetnek. Nekik ez n munkaerő ennyit é HOL VAN hát a megol­dás? A kérdést úgy is fel tehetnénk, hogy van-e eg' általán megoldás a jelen légi keretek között. Feltétlenül van, mivel a probléma az építőipar ki­vételével nem igényel átfo gó, generális intézkedést Az üzemek egymásközti csábítgatásaival — mivel közelítően azonos feltéte­lekkel rendelkeznek — csak a dolgozó nyerhet. A dif­ferenciáltabb bérezés, a jobb szociális körülmények megteremtése joga és fel­adata a vállalatok vezető­ségének. Jobban meg kell becsülni a régebbi dolgo­zókat, azokat akik többet tettek és tesznek a vállala­tért, és minden törvényes eszközt meg kell ragadni arra, hogy az ütőképes törzsgárdát megtartsák. És a mezőgazdaság? A termelőszövetkezetek mun­kaerővonzása csak az épí­tőiparban okozott komo­lyabb gondot, súlyosbította bizonyos fokig az amúgvis nehéz helyzetet. Itt pedig — már tavaly megtörtént a központi intézkedés. A Munkaügyi Minisztérium és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium rendeletet adott ki, amely lehetőséget biztosít a ter­melőszövetkezetek és az építőipari vállalatok mun­kaerő-gazdálkodásának ösz- szehangolására. TÉVEDNEK tehát, akik azt hiszik, hogy a munka­erő-vándorlás tavalyi nö­vekedése a mechanizmus egyik hátulütője. Ha egy dolgozó úgy gondolja, hogy kimegy a kapun, mert má­sutt jobb munkahelyet vagy több bért talál az még nem jelenti azt. hosv általános, nagy problémáról van szó. Csak egy új, jó törvény kezdett hatni — mindannyiunk érdekében. B. P. alakulnak az idei Kedvezően a legnagyobb i |(£sz a kollektív szerződés A Kuníehértói Állami Gazdaság húszesztendős tör­ténetének a legnagyobb, sa ját erővel készülő beruhá­zását kezdték el építeni ta­valy, november elsején Csaknem kilencezer négy­zetméteren betonozták az olasz, Padovan-rendszerrel működd borkősavüzem alapjait. Az építkezés egész télen, hóban fagyban is folytató­dott, április harmincadikéin már megjelennek az olasz cég szakemberei, hogy megkezdjék a gépek sze­relését. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat öt szo­cialista brigádja — 83 kő­műves, ács és szerelő — vállalta a megfeszített tem­pót igénylő munkát. A rossz időjárás ellenére a munkák negyven százalékával már készen állnak. Kaszap Imre művezető tájékoztatása szerint jelen­leg az alkoholtartályok zsa­luzását és a lábazati geren­dák betonozását végzik, a 3800 köbméternyi vasbeton legnagyobb részét már el­készítették. A száztízmillió forintos költséggel épülő üzem a tervek szerint szeptember elsején már megkezdi a ter­melést, noha az apróbb építkezési és szerelési mun­kák egészen az év végéig eltartanak. (B aranyi—Kovács) A formája méltó az üzemi alkotmány rangjához. Könyv alakú, összefűzött, 180 oldalas gyűjtemény. A fehér címlapon rajzolt be­tűk: Kismotor- és Gépgyár 1969—70. évi kollektív szerződése. A könnyebb el­igazodást — akárcsak egy igényes tanulmánykötetben — betűrendes tárgymutató segíti. Így például: a mun­kában kitűnt dolgozók és kollektívák erkölcsi és anyagi elismerése — meg­található a 63. pont alatt. Mindebből az is kiderül, hogy már aláírták az új kollektív szerződést a Kis­motor- és Gépgyárban. Mégpedig országosan az el­sők között. Egyidőben a hazai pamutszövő vagy a túrkevei autójavító válla­lattal. A dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonat­kozó, immár két esztendő­re szóló szabályzatok meg­születéséről beszélgettünk a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyáregységé­ben Hunyadi Istvánnal, az üzemi szakszervezeti tanács titkárával és Bartók Zol­tán munkaügyi előadóval. Tapasztalatok év közben — Először is, milyen vál­tozások fedezhetők fel a tavalyi, részben kísérleti jellegű kollektív szerződés­sel szemben? — Alapvetően lényeges eltérések nincsenek — kezdte válaszát Hunyadi István. — A tavalyi meg­állapodásokról év közben kikértük a dolgozók véle­ményét A végrehajtás kez­deti tapasztalatairól volt szó például az áprilisi ta­nácskozáson. Vállalati szin­ten júniusban mértük fel a szerződés pontjainak ha­tását Ugyanebben a hó­napban ismét megvitattuk a módosítások lehetőségeit, amit a 44 órás munkahétre való áttérésünk tett idősze­rűvé. S a további tanul­ságokat is összegyűjtve és figyelembe véve írtuk alá az idén az új szabályzatot. Módosuló részesedések — Baján — A nagy vállalati kol­lektív szerződést kiegészítik a gyáregységek speciális megállapodásai — fűzi hoz­zá Bartók Zoltán. — Az egyik függelék ennek meg­felelően az 5. számú gyár­egység vezetője és az üze­mi szakszervezeti tanács szerződését tartalmazza. A kiegészítést indokolttá tet­te, hogy Baján a többi gyáregységtől eltérőek a viszonyaink, más a munka­időbeosztásunk, s viszony­lag fiatal gyárról van szó. 1969-ben például az év vé­gi nyereségrészesedést hű­ségjutalom címén a követ­kező arányban fogjuk nö­velni: a 4—6 év óta dol­gozók esetében 20 száza­lékkal, a 6—12 év közöt­tieknél 30 százalékkal, a még régebben itt dolgozó­két pedig 40 százalékkal. Eltértünk tehát a vállalati „egyetemes” megállapodás­tól, hiszen aszerint az 5- 10 éve dolgozók részesedé­sét csak 15 százalékkal kel­lene növelni a hűségjuta­lom szempontjából. Keresett olvasmány — összefogottabb, átte­kinthetőbb lett az új szer­ződésünk — folytatja a szakszervezeti titkár. — Ki­maradt például a munka­versenyre és az újításokra vonatkozó korábbi egyez­mény, mivel megjelentek közben a kormány és a SZOT irányelvei. Csak azt rögzítettük, hogy az év vé­gén felosztható részesedés 3 százalékát fordíthatjuk az újítások és kiemelkedő műszaki alkotások díjazá­sára. — Nem határoztuk meg előre részleteiben a pre­mizálási rendszert sem — veszi át a szót ismét a munkaügyi előadó. — A gyakorlat ugyanis állandó módosításra késztet. Így 1967-ben a forgácsoló mű­hely gépbeállítóit már 95 százalékos teljesítmény esetén is premizáltuk, mi­vel célként tűztük ki — a minőség javítása mellett — a munka mennyiségé­nek fokozását. Ezt elértük, tehát az akkori ösztönző feltételek mára már túlha­ladottakká váltak. Az új kollektív szerző­dés kevésbé vaskos, mint a tavalyi. A realitásokhoz, adottságokhoz való alkal­mazkodás fölöslegessé tett néhány szabályzatot, má­sokat pedig módosított. Az 1969—70-re szóló megálla­podás egyes pontjait végül is a nyereség összege iga­zolja majd. A vállalati al­kotmány mindenesetre na­gyon keresett kiadvány a Kismotor- és Gépgyár ba­jai gyáregységében. Meg­található a műhelyekben kifüggesztve, és néhány napra kölcsön kérve — az otthonokban is. Az új kol­lektív szerződés 100 példá­nya e napokban a nyolc­száz dolgozó legnépszerűbb olvasmánya. H. F. Az állványerdőből már bontakoznak a betonóriás körvonalai. Összeköttetés a mesterséges hold és a Meteorológiai Intézet között két, legalább is az esetek mezőgazdasági szerződéskötések A napokban megkezdő­dött Budapesten az Essa— 8 képeinek rendszeres vé­tele, s ezzel a magyar me­teorológiai szolgálat is fel­használja a mesterséges­hold adatokat az időjárás várható alakulásának kikö­vetkeztetéséhez. Az Essa—8 a maga ezer- négyszáz-ezerötszáz kilomé­ter magas pályáján egy óra és 54 perc alatt kerüli meg a Földet és mindennap többször is keresztül halad felettünk. Az Essa—8 adá­sait akkor lehet „venni” amikor a látóhatár felett jár. A képek mindaddig foghatók nálunk, amíg el­éri nagyjából a Perzsa-öböl tájékát. Ezeket az egyéb­ként technikailag nagyon jó felvételeket a meteoro­lógusok világszerte csak most kezdik felhasználni. Például kitűnően látható rajtuk a ciklonok és a frontok kialakulása, fejlő­dése, haladása. A meteorológusok bíznak benne, hogy amint teljes mértékben hasznosítani tudják ezeket a íelvétele­nagy részében megbízha­tóbbak lesznek az előrejel­zések. Megkezdődött a nőnapi virágforgalom Kecskemé­ten, a Községgazdálkodási Vállalat központi virágüz­letében. A vállalatok, üze­mek asszonyainak, lányai­nak köszöntésére eddig több mint 3 ezer megren­delés érkezett. A vállalat Március elejére sok te­kintetben eldőlt, hogyan alakulnak az idei mezőgaz­dasági szerződéskötések. Általános tapasztalat, hogy a szerződéskötések alaku­lása összességében kedvező. A legfontosabb cikkekből — a cukorrépa, a burgo­nya, és a tojás kivételé­vel — az eredmények job­felkészült az igények ki­elégítésére, s a nőnapi kö­szöntők minden eddiginél több vágott és cserepes vi­rág közt válogathatnak majd. Újdonság lesz a gyöngyvirág, ezenkívül pe­dig hővirágot, ibolyát és orgonát is kínál az üzlet. bak, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Sörár­pából, zöldborsóból, fű- szerpaprikából és konzerv- paradicsomból a mezőgaz­dasági üzemek a népgaz­dasági szükségletnél több­re is szívesen szerződné­nek, a burgonya, a száraz­bab, a rostnövények és a dohány szerződéskötési elő­irányzatait azonban egye­lőre még nem teljesítették. A legnagyobb gondot to­vábbra is az étkezési bur­gonya szükséges mennyisé­gének leszerződése jelenti. A Magyar Cukoripar üze­mei a 180 900 holdas válla­lati előirányzatból február közepéig több mint 170 000 holdra szerződtek. A Vető­magtermeltető és Értékesí­tő Vállalat 2 százalékkal túl is teilesítette tervét, bár egyes növényeknél idén is lesznek „hiánycikkek”. Legrosszabb a helyzet a karósbabnál, mivel az elő­irányzatnak eddig csaknem egészen 10 százalékát tud­ták leszerződni. A Konzervipari Tröszt üzemei idei zöldségszük­ségletüket már teljes egé­szében lekötötték, hasonló a helyzet a gyümölcsszer­ződéseknél is. A pincegaz­daság az 1968—69-es gaz­dasági év szerződéskötését, illetve felvásárlását befe­jezte. Az 1969—70-es gaz­dasági évre a szerződéskö­tést csak tavasszal kezdik meg. A baromfiiparban is tovább „egyezkednek” a felek; a gazdaságok szíve­sen szerződnek baromfiér­tékesítésre. annak ellenére, hogy a csirke árát kilo­grammonként egy forinttal csökkentették.­Nők napjára készülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom