Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! T BÁCS-KiSKUJI MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 72. szám 1969. március 23, PÉNTEK Árat 80fillér Nőit a bevétel, de a kiadás is Tanácskozás a Homokhátság tsz-cinek helyzetéről Csütörtökön kibővített ülést tartott a Kecskemét Kiskunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek és Termelőszö­vetkezeti Csoportok Terüle­ti Szövetségének Elnöksé­gié. A résztvevők elsőnek a körzetben gazdálkodó szö­vetkezetek helyzetét és fel­adatait vitatták meg az el­múlt évi zárszámadások és az idei tervek tükrében. Az elmúlt esztendőben a ter­melési eredményeket je­lentősen befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, az ál­latbetegségek. Ennek elle­nére » a termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke 15 százalékkal, jövedelme pedig 7 százalékkal emel­kedett. A területi szövetséghez tartozó közös gazdaságok jelentős része kedvezőtlen adottságú. A jelentésből és a vitából is kitűnt, hogy sok gonddal-bajjal küsz­ködnek ezek a termelőszö­vetkezetek. Nőtt ugyan a termelési érték és a jöve­delem, de az állami költ­ségvetéshez való hozzájá­rulásuk is emelkedett. Több lett az adójuk, SZTK-befi- zetésük. Az 1967. évi 41 millió forint helyett tavaly 75 millió forintot fizettek be az említett címeken. Emiatt a gazdálkodásban nem sokat tudtak előre lépni. Számos próbálkozás született a gazdasági re­form lehetőségeinek kiak­názására. A szolgáltatást, a mel­lék- és segédüzemágakat számottevően fejlesztet­ték. Az 1967. évi 19 százalék helyett tavaly már ezek ad­ták a jövedelem 35 száza­lékát. A vita során számos ja­vaslatot tettek a felszóla­lók, amelyeket a területi szövetség küldöttgyűlése elé terjesztenek. Ezek elsősor­ban a kedvezőtlen körül­mények között gazdálkodó termelőszövetkezeteket érintik. Az elnökség ezt követő­en megtárgyalta az elmúlt évi szocialista munkaver­seny tapasztalatait. A szö­vetség körzetében 51 termelőszövetkezetben 128 brigád, 70 munka­csapat versenyzett az el­múlt esztendőben. Több mint ötezer tag vett részt a vetélkedésben. A vállalások eredményeként 15 és félmillió forinttal növekedett a termelési ér-, ték. K. S. lásában, mely a gazdasági és társadalmi összefüggé­sek számos oldalát mutatta be megyénk viszonylatá­ban, különösen a szövetke­zetek összehangolt munká­jára hívta fel a figyelmet. A jelenlegi „békés egymás mellett élés” helyett az aktív, hatékony együttmű­ködést ajánlotta mindhá­rom szövetkezeti típus, a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezetek, va­lamint a földművesszövet­kezetek számára. Nyers Rezső képviselőnk felszólalása tulajdonképpen külön újságcikket érde­melne, hiszen miközben elemezte a végleges meg­szövegezés előtt álló jelen­tést, áttekintését adta nem­csak megyei, de országos viszonylatban is az időszerű gazdasági kérdéseknek és szemlélet módnak. Felhívta a figyelmet a fejlesztési irány meghatározásának fontosságára, s ezen belül a megye különleges hely­zetére, amely elsősorban az élelmiszergazdaságot helye­zi előtérbe. Mindez sokol­dalú folyamat, amely ma­gában foglalja a mezőgaz­dasági termelést, az élel­miszergyártást, illetve fel­dolgozást, tárolást, raktá­rozást, az értékesítést és a mezőgazdasági kutatást is. Ami természetesen nem I zárja ki az egyéb fejlesz­tési módozatokat sem. El­sősorban munkaigényes iparágakat szükséges ki­fejleszteni a foglalkoztatás javítására, a szociális cé­lokat is figyelembe véve. Hangsúlyozta: a negyedik ötéves terv kidolgozásánál és a további tervezés során keresni kell az alternatív lehetőségeket, hiszen a mindennapi élet és az ob­jektív valóság sem csu­pán egy megoldást tesz le­hetővé. Báli Ferenc képviselő körzetének jelenlegi hely­zetét vizsgálva az állatte­nyésztésben rejlő lehetősé­gek jobb kiaknázását hang­súlyozta, amely helyenként a művelési ág megváltozá­sát is indokolja. Dr. Veréb János a szántóterületek vé­delmére hívta fel a figyel­met. A vitát dr. Varga Jenő foglalta össze, s megkö­szönte a képviselők sok­irányú és gondolatébresztő felszólalását, melyet a je­lentés végleges megszöve­gezésekor hasznosítani fog­nak. A képviselőcsoport ez­után az országgyűlés leg­közelebbi ülésének előké­szítésével kapcsolatos fel­adatokat tárgyalta meg Iván Istvánná előterjeszté­sében. A képviselőcsoport is megvitatta a megye helyzetéről szóló és a Gazdasági Bizottság eié kerülő jelentést Amint a;ról már beszá­moltunk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a hét elején vitatta meg azt a jelentést, amelyet rövide­sen a Gazdasági Bizottság elé terjesztenek, s amely Bács-Kiskun megye helyze­tét elemzi a harmadik öt­éves terv időszakában. Na­gyon hasznosnak bizonyult, hogy a jelentést a megye országgyűlési képviselői is megkapták, s tegnapi cso­portülésükön alaposan meg is vitatták. A jelenlevőket — a kép­viselők ülésén megjelent Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Glied Károly, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tese is — Iván Istvánná, a csoport vezetője üdvözölte. Az írásos jelentéshez dr. Varga Jenő képviselő, a megyei tanács vb-elnöke fűzött néhány szóbeli meg­jegyzést. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztés bemutatja a megye sajátos helyzetét, s a számos probléma kö­zül is főkérdésként emeli ki a tanyai lakosság, a Ho­mokhátság gondjait. Ennek mintegy alátá­masztásául egy kis időre megszakadt a tanácskozás, bemutatták az ülés részt­vevői előtt a megyei film­stúdió kollektívája által készített népszerű kisfil- met, mely címéhez illően jól illusztrálja a tanyai em­berek és gyermekeik „Fél­úton” levő helyzetét. A vitában sokan kértek szót a képviselők közül, s a legtöbben saját körzetük konkrét példáival támasz­tották alá a Gazdasági Bi­zottság elé kerülő jelentés indokoltságát és megalapo­zottságát. Mészáros Béla, a Tisza- kécske és környéki szőlő- termelők panaszát, a kate­gorizált szőlőárak rendsze­rének fogyatékosságait tet­te szóvá. Fekete Pálné a homokhasznosítás egyik jól bevált rendszerére, a do­hánytermesztésre hívta fel a figyelmet a félegyházi járásban elért eredmények alapján. Kelemen Sándor képviselő szavai szerint a megye vezetése tárgyilago­san és mély humanitással irányítja a figyelmet oda. ahol a legtöbb gond van: az elmaradott körzetek gazdasági és szociális prob­lémáira. Ennek kapcsán a sok eredményt elért kis­kőrösi járás „fehér foltjait” mutatta be, s hívta fel ő is a figyelmet a szőlőérté­kesítés jelenlegi kategori­zált árakkal nehezített rendszerére, s a kiörege­dett szőlők gazdáinak élet- körülményeire. Szóba hozta választókerületének egyéb közérdekű gondjait is. Dr. Molnár Frigyes or- száagyűlési képviselőnk, a SZÖVOSZ elnöke felszóla­Alapkőletétel a készülő áruháznál Az országgyűlési képvi­selők Bács-Kiskun megyei csoportja délután ellátoga- ’ ott a Kecskeméten készü­lő, Alföld nevű szövetke­zeti áruház színhelyére. Itt a létesítmény majdani sze­repét sejtető ünnepi aktus­ra került sor. Piros posztó­val borított asztalra állít­va bemutatták az ország leendő legnagyobb, három- szintes szövetkezeti áruhá­zának makettjét. Nyers Re­zső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára egy keskeny betonaknába — az utókornak szánt, rézhen- gert>e zárt — emlékiratot és a jellegzetes kecskeméti barackpálinkával telt pa­lackot állított. Majd az alapkőbe ágyazott aknát két téglával lefedte. Az em­lékirat díszes; a finom fe­lületű bőrlapon a létesít­mény legfontosabb adatai sorakoznak, aláírták a me­gye és a város vezető sze­mélyiségei, s tegnap dél­előtt Nyers Rezső is ellátta kézjegyével. A soronkövetkezó mun­kákat — az épület vázá­nak felépítését — megelő­ző ünnepélyes mozzanatnál A szovjet szakszervezeti küldöttség találkozója Az MSZBT országos el­nöksége csütörtökön ma­gyar—szovjet találkozót rendezett a Barátság házá­ban a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából. V. I. Prohorovnak, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárának vezeté­sével hazánkban tartózko­dó javarészt veteránokból álló 50 tagú szakszervezeti küldöttség tagjaival. A ta­lálkozón részt vett Kiss Károly, a SZOT a’elnöke, és számos magyar veterán, '•öztük a Lenin-renddel ki- Hintetett László Aladár is. A vendégeket Kiss László, az MSZBT titkára üdvözöl­te. jelen volt dr. Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Erdősi József, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Varga -Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Erdélyi Ignác, a kecskemé­ti városi pártbizottság első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke. S természetesen képviseltet­ték magukat a gazdák, a társuló fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek is. A divat műhelyében Az évszakhoz képest hűvös az idő, a Bajai Férfi Fehérneműgyár dolgozói azonban tudják, hogy nem uralkodhat sokáig a hideg. Már készítik a divatos nvári férfiingeket. Mintegy 80 modellt gyártanak be­lőlük. így bizonyosan mindenki választhat kedvére valót. Reméljük, az üzletekben is rövidesen találha­tunk belőlük. Képünkön a Kállai Éva vasalóbrigád délutáni műszakban. (Pásztor Zoltán felvétele.) Jó ellátást ígérnek a mezőgazdasági szerződések A Gabona Tröszt Válla­latnál a termelők eddig több mint 1.7 millió tonna kenyérgabonára. 42 000 ton­na sörárpára. 64 000 tonna napraforgóra és 34 000 ton­na rizsre szerződtek le. Az Országos Vetőmagtermelte­tő és Ellátó Vállalat már le is zárta a szor7ődécköfé- Si szezont. A SZÖVOSZ fel­ügyelete alá tartozó válla­latok is teljesítették zöld­ség-szerződéskötési elő­irányzatukat. Egyedüli ki­vétel az őszi burgonya, amelynek termesztésére idén sem akadt elegendő vállalkozó partner. A fel­vásárlási előirányzat 220 000 tonna volt. de mindössze 160 000 tonnára lehet csak számítani. A szerződéskötések ki­egyensúlyozottságából az idén egyenletes, nyugodt ellátásra lehet számítani — naey kérdés természetesen: mit hoz a már az év ele­jén is szeszélyesen induló időjárás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom