Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
Népünk történetének kiemelkedő korszaka A Tanácsköztársaság kikiáltásának jubileuma alkalmával tegnap este hat órai kezdettel a megyei és a városi pártbizottság, illetve tanács, valamint a Hazafias Népfront rendezésében díszünnepség volt a Kecskeméti Katona József Színházban. A veteránok, s a megye és a város társadalmi életének számos képviselője, a termelésben élenjáró dolgozók, a szocialista brigádok, valamint a megyeszékhelyre vendégségbe érkezett szimferopoli küldöttség tagjai vettek részt az ünnepi megemlékezésen. A diszelnökségben többek között helyet foglaltak a veteránok képviselői közül Árky Nándor, a proletárdiktatúra kecskeméti katonatanácsának elnöke, a szerdán kitüntetett Imre Gábor, Bartha Mihály, s Hemberger Jenő, továbbá Buda Gábor, Pozsgay Imre, dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, s a szovjet hadsereg képviseletében Ponomarjev gárda vezérőrnagy. A színház zenekarának intonálásával elhangzott Himnusz után Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Varga Jenő mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta népünk történetének kiemelkedő korszakát, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjait. Ezt követően Imre Gábor a Tanácsköztársaság eseményeiből epizódokat ismertetett, Ponomarjev vezérőrnagy pedig méltatta a magyar kommünnek a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött fontos szerepét és a magyar-szovjet barátságot. Az ünnepség első részének befejezéseképpen a színházi zenekar eljátszotta az Internacionálét. Szünet után a megyeszékhely szimfonikus zenekara, a Katona József Színház művészei, a Kodály Zoltán és a Bartók Béla kórus, az Óvónőképző Intézet, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium, a Bányai Júlia Gimnázium, a Katona József Gimnázium, a Berkes Ferenc SZÖVOSZ Középiskola, a Zrínyi Ilona, valamint a Jókai Mór általános iskolák énekkarai a „Tűzpiros krónika” című műsorban forradalmi jeleneteket, illetve dalokat adlak elő. (Folytatás az 1. oldalról) Nagy gondot fordítottak városainkban a legnagyobb szükséget látott családok, hadiözvegyek, hadiárvák azonnali megsegítésére. Hatályon kívül helyezték a cselédtörvényt, s kötelezőn előírták az ellátási és elhelyezési jogok A kecskeméti direktórium lehetőséget teremtett arra is, hogy a dolgozók kulturált módon szórakozhassanak 6zabad idejükben. Sorozatosan hangversenyeket rendeztek, birtokba vették a színházat. Május 11-én így ír erről a Magyar Alföldben az akkori főszerkesztő, a ma is Kecskeméten élő veterán harcos. Hajnal József elvtárs: „Esténként megtelik a színház. A proletánság bevonul a művészet csarnokába is. Földmunkások, vöröskatonák ülnek a páholyokban. Taps, lelkesedés, forró hangulat van a nézőtéren. örül az ember lelke, ha látja a kultúrából kirekesztett ezreket, amint találkoznak a művészettel. Eddig mindkettő hamupipőke volt Magyarországon. A kommunista társadalom mindenekelőtt uralomhoz juttatja... Soha még annyi könyv nem fogyott el Kecskeméten, mint most. Mindenki olvas, gondolkodik, a jövő problémáival foglalkozik.” A munkások, a parasztok és a kisemberek ezrei mellett a szellemi élet leg- kiválóbbjai is az elnyomottak igaz ügye mellett, a marxista tanítások győzelméért küzdők soraiban álltak Kecskeméten is. A sok közül hadd említsem annak a nevét, akiknek emberségét, hajtha- tatlanságát a Bányai Gimnázium falán márványtábla hirdeti: Budai Dezsőét Tudományos tevékenysége kiterjedt a jogi, történelmi, szociológiai és filozófiai síkra. Költő, színdarabíró is volt egyszemélyijén. A toll és könyvek emberéből lett a Tanácsköztársaság, a direktórium kecskeméti vezető alakja. Tudásával, hitével rendíthetetlensége és bátorsága párosult. Szilárd hitére jellemző, hogy amikor a fehérterroristák névtelen levélben a halálok halálával fenyegették, akkora Magyar Alföldben nyílt levélben válaszolt: Komolyan vette a gyilkosok fenyegetését, de nem ijedt meg tőle. Szinte próféciának ható sorai így hangzottak: „Ha mi már nem élünk, akkor folytatják majd mások! Ha bennünket felköt a Fehér Gárda, akkor majd lesz egy új Vörös Gárda, amelyik a fehéreket köti fel!” A mikor az intervenciós csapatok, a túlerő, a zsoldosok hada, a belső árulás megbuktatták a Tanácsiköztársaságot, az ellenforradalom véres terrorja következett. A munkásmozgalom, a szellemi élet legkiválóbb emberei, munkások és parasztok tízezrei estek áldozatul az őrjöngő fehérterromak. Az országban talán sehol sem tobzódott olyan gálád kegyetlenséggel az ellen- forradalmi hóhérok gyáva serege, mint Kecskeméten. Nehéz lenne felsorolni azokat a munkásmozgalmi embereket és egyszerű, békés polgárokat, öregeket fiatalokat, akiket bestiális módon — a hitleri banditák hóhérait egv korszakkal megelőzve —, állati kegyetlenséggel halomra gyilkoltak, elevenen eltemettek. A vértanúk és az áldozatok kihullott vére örök időkre vádolni fogja azt a rendszert, amely építeni már nem, csak gyilkolni tudott. Vádolni fogja azokat az osztályokat, amelyek „úri” mivoltát a fehér kesztyű, elvetemültségüket pedig az embertelen kínzások Igazolják, amelyekre csak a minden emberi mivoltukból kivetkőzött banditák képesek. A vértanúk mártírhalála, a Budai Dezsők, Simon Istvánok. Csupó Imrék, Paprika Antalok, Tarján Imrék kiontott vére azonban záloga lett népünk igazságos győzelmének, az új felszabadulásnak, eszméi diadalának. Most, amikor megemlékezünk a Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről, a helyi pártszervezetekben, a tanácsokban, szakszervezetekben dolgozók helytállásáról, nem felejthetjük el, hogy a proletárhatalom fennmaradásáért harcolók a Horthy-korszak legsötétebb rémuralma idején is ébren tartották a szocializmus gondolatát. Mindenütt ott voltak, ahol harcolni lehetett a Horhy.rendszer ellen. Felvilágosító szóval, sztrájkokkal, minden lehető eszközzel küzdöttek a népellenes Horthy-uralom ellen, vállalva az illegalitás keserves körülményeit, a csendőrterrort, a börtönt, jogfosztottsá- got. Azok a százezrek, akik 1944 utolsó hónapjaitól kezdve részt vettek a romokban heverő ország gazdasági-politikai újjáépítésében, tanúsíthatják, hogy a legkisebb falutól Budapestig az első sorokban harcoltak a Tanácsköztársaság hősi küzdelmeinek a részvevői, akik, képletesen szólva: pislákoló mécses helyett lobogó fáklyát tartva a kezükben vették ki részüket a szocialista ország építésének harcából. ed vés elvtársak! Népünknek a Szovjetunió hadserege, annak hősi és áldozatos harca hozta el a szabadságot. Az azóta megtett utunk nagyságát akkor érezzük igazán, ha visszagondolunk arra, milyen állapotban volt hazánk a fasiszta haderő és csatlósai kiűzése után. Pusztulás, éhség, kifosztottság jellemezte az akkori helyzetet. Az emberek szívében együtt jelentkezett a remény és a félelem, az átélt borzalmak emléke és a jövő bizonytalansága. Ebben a helyzetben a negyedszázados illegalitásba kény- szerített kommunista párt volt az egyetlen szervezett erő, amely azonnal talpra állt, programot adott az ország újjáépítésére és az egész magyar társadalom forradalmi átalakítására. A kommunisták vezetésével, a nép áldozatos munkája nyomán, eltűntek a háborús nyomok, s lett magyar újjászületés. Az elmúlt 24 év hősi küzdelmei, szívós harcai, a mindennapi politikai és gazdasági tevékenység, a munkás—paraszt szövetség, a dolgozók áldozatkészsége rendkívüli eredményeket hozott országunk életében. A szocializmus építését az ismeretes súlyos hibák az 1950-es években megakasztották, visszavetették, s nyílt politikai válságot okoztak, amely ellenforradalmi felkelésbe torkollt. Ismét felütötték fejüket azok a belső és külső ellen- forradalmi erők. amelyek visszafelé akarták forgatni a történelem kerekét. Tevékenységük nyomán zűrzavar, pusztulás és halál járt. E bben a súlyos helyzetben ismét a kommunisták újjászerveződött pártja mutatta meg a kivezető utat. Pártunk, gyökeresen szakítva az előző vezetés hibáival, megszüntetve a torzulásokat, a munkásosztályra, a népre támaszkodva, a Szovjetunió segítségével, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom támogatását élvezve vezette és vitte győzelemre a harcot Helyreállt és megerősödött hazánkban a munkásosztály hatalma, a Magyar Nép- köztársaság törvényes, szocialista rendie, s rövid idő alatt megteremtődött a szocializmus további építésének minden szükséges feltétele. A szocializmus építésében eddig elért eredményeink, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedése, kulturális igényeinek növekedése jól tükrözik erősödő szocialista rendszerünk magasabbrendű- ségét. A szocializmus teljes felépítésében előttünk álló feladatok tették szükségessé az új gazdaságirányítási rendszer — a gazdasági mechanizmus reformjának — megvalósítását, amely tovább erősíti társadalmunk szocialista erejét. Amikor fejlesztjük az összhangot társadalmi-gazdasági viszonyaink és társadalmi-politikai berendezkedésünk között, akkor ez azt követeli tőlünk, hogv gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésével párhuzamosan szélesítsük és fokozzuk társadalmi életünk demokratizmusát is. A szocialista demokrácia fejlesztésében alapelvünk, hogy annak bázisa, forrása és alapja: maga a szocialista társadalmi rendszer. Ebben az összefüggésben válik világossá, hogy a szocialista demokrácia is oly mértékben fejlődhet és válhat egyre elevenebben ható társadalmi tényezővé, amilyen mértékben fejlődik a szocializmus, és ami ezzel szorosan összefügg: erősödik a munkáshatalom, a szocialista állam. Miként az egész országban, megyénkben is alapvetően megváltozott a helyzet. Nehéz lenne felsorolni a megtett út és a változások főbb állomásait. Az elért politikai és gazdasági fejlődés eredményeképpen nincs olyan község me. gyón Mien, s olvan család hazánkban, zatosan biztosítjuk az egészséges ivóvízellátást is. Az egészségügyi ellátás megyénk egész lakossága szamara biztosítva van. A jaró- és fekvőbetegek ellátását a szoji.u lista egészségpolitika elvei szerint szerveztük me0; ixuezmenyesen segítjük azokat, akiit önhibájukon kívül gondozásra szorulnak, legyenek akár csecsemők, akár iskolásgyermeicek, akár hajlott korú öregek. Távol áll tőlünk az önelégültség, vagy az elbizakodottság. Tudjuk, hogy az igényekhez, sót a szükségletekhez képest is még nagyon sok a tennivalónk. Az ipar fejlettségének színvonala, a korszerű mezőgazdaság eredményei önmagukban is megkövetelik, hogy a lakosság kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és egyéo ellátása minél korszerűbb legyen. Egyúttal megteremtik azt az anyagi bázist is, amelynek felhasználásával — ha jól gazdálkodunk — céljaink;»1 elérhetjük. Elmondhatjuk, hogy a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésével megvetjük további fejlődésünk alapját. A további ötéves tervek időszakában sorozatosan kell az élet minden területén a lakosság élet- színvonalának még magasabb fokú fejlődését biztosító feladatokat végrehajtanunk. Hiszem, hogy nem tekinthető túlzásnak, ha azt mondjuk: mindjobban valóra váltjuk 1919 örökségét és egymás után valósítjuk meg azokat az elképzeléseket, amelyeket népünk legjobbjai, pártunk alapítói már 1919-ben maguk elé tűztek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy pártunk politikájának végrehajtásával, ötéves tervünk és távlati célkitűzéseink maradéktalan megvalósításával tovább erősítjük hazánkat, dolgozó népünk hatalmát, biztosítjuk a békét és a •jólétet. Kedves elvtársak! Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság nem egyszerűen egy történelmi mozzanat volt, hanem egy egységes fejlődési folyamat szerves részét képezi. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg. Örök dicsősége a magyar munkásosztálynak, hogy a fejlődés e folyamatában, mindjárt az orosz proletariátus után, megragadta a történelmi alkalmat az új világ alapjainak lerakására. Dr. Varga Jenő (középen) a Tanácsköztársasági Emlékéremmel kitüntetett Batyik Illés bácsalmási, Böndör Károly kalocsai, Háncs János bajai és Dávid Ferenc izsáki veteránnal beszélget. (Pásztor Zoltán felvétele.) ahol az idők változása valamilyen formában ne éreztetné jótékony hatását. Végrehajtottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, elindultunk a mezőgazdaság korszerűsítésének útján, amelynek mérföldköveit a szőlő- és gyümölcstelepítések, az öntözött területek, a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása képezik. A megye szocialista ipara az elmúlt években megsokszorozódott. Az iparban foglalkoztatottak száma 9,G-ról 22,6 százalékra nőtt. Üj ipartelepek jöttek létre, a régiek pedig korszerűsödtek. Ma már nemcsak városainkban, de nagyközségeinkben is megvetettük az ipar továbbfejlesztésének bázisát. ,-írtunk politikájának megfelelően nagy ütemű lakásépítési programot valósítottunk meg. Minden ötödik család olyan új lakásba költözött, amelyet az elmúlt húsz év alatt építettünk. Városainkban új városrészekkel b;iszvóu-edh "tünk, valamennyi községünket villamosítottuk, s fokozaP • A magyar kommunisták elsőnek követték az oroszországi proletariátus útját. Történelmi feladatuk elvégzésére mindössze 133 nap állt rendelkezésükre, s ennek nagy része is fegyveres harcokban telt el. Mégis: a Tanácsköztársaság törvényalkotása, életbe lépett és előkészített rendeletéi, intézkedései, messze világító fáklyaként mutatták az utat nemcsak a kortársaknak, hanem a fel- szabadulás után megvo’ö-ito+t második magyar proletárdik r túrának is. A magyar nép napjainkban is a Szovjetunió oldalán harcol és küzd a béke biztosításáért, a különböző társadalmi rendszerek * -bék^s egymás mellett éléséért. Ebben a küzdelemben, más történelmi körülmé-i’-*'- között és más eszköz op ugyanazon hittel és ugyanazon lob^g Lenin győzhetetlen vörös zászlója alatt folytatjuk azt a nagy művet, amelyért elődeink minden áldozatra készek voltak: A szocialista, kommunista Magyarország felépítését. í A