Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

1969. február 11. kedd 5. oldal Hősök nyomában KISZ-fiatalok megyei vetélkedője Megjelent a Kiskunság utolsó száma — A verset, amit most felolvastam, három költő művéből állítottuk össze — mondta a játékvezető. — Melyik költő melyik versé­ből valók az idézett sorok? Mindegyik asztalnál öten ülnek. Most összedugják a fejüket, lázas tanácskozás kezdődik. Másfél perc van a válaszra. Nem kevésbé izgalmas műsorszám volt a riporter­verseny. A csapatok ilyen feladatokat kaptak: Készít­sen riportot egy tizenki- lences vöröskatonával (ter­mészetesen a vöröskatona is a csapat valamelyik tag­ja volt), írjon haditudósí­tást szülővárosa, községe felszabadulásáról, interjú­volja meg az illegális kom­munista párt egyik vete­ránját stb., stb ... Ezekben a riportokban a csapatok tagjai történelmi ismere­tekből és előadókészségből egyaránt vizsgáztak. Vasárnap délelőtt Kecs­keméten, a Fegyveres Erők Klubjában rendezte meg a KISZ megyei bizottsága a Hősök nyomában című ve­télkedőt. A megyei döntőt megelőzően számos helyi versenyen majd járási és városi vetélkedőkön dőlt el a legjobbak sorrendje. Sok munka előzte meg tehát ezt a színvonalas versenyt Maguk a zsűri tagjai is — Kádast László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Be- szedics Miklós, a KISZ me­gyei bizottságának titkára és Kávássy Sándor tanár — eüsmerően nyilatkoztak a fiatalok tudásáról. Tíznél több feladatcsoportot ol­dottak meg sikerrel, alig két óra alatt A döntő gyorsan pergő lebonyolí­tásában nagy része volt emellett a játékot kitűnően vezető Lunger Pál könyv­tárosnak. A megyei döntőt a kecs­keméti járás csapata nyerte 56 ponttal, a második he­lyezett a Kecskeméti Ka­tona József Gimnázium csapata lett 50 ponttal, ök Vasas szocaüsta brigádvezetök tanácskozása Hétfőn a Vasas Szakszer­vezet székházában értekez­letet tartott a vasipar mint­egy 400 szocialista brigád­vezetője, s megválasztották küldötteiket a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozására. A megyei népművelési tanácsadó és a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya a Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban tartotta meg va­sárnap a IV. Bács megyei diafiimfesztivált. A fesztiválra 346 színes diafelvételt küldtek be a megye minden részéből. Különösen a bajai, a kecs­keméti és a kiskunhalasi fotoklubok tagjai szerepel­tek sok képpel. A változa­tos tematikájú felvételek , vetítése szép élményt adott a nézőknek. képviselik majd Bács me­gyét a február 23-án Sze­geden rendezendő területi döntőn. A további sorrend: Kiskunfélegyháza város, Baja járás, Kiskunhalas járás, kiskunfélegyházi já­rás. Külön elismerést érde­mel a bajai járást képvise­lő dávodi csapat: Schneider Katalin, Müller Eva és Zsuzsa, Szántosi József és Radó István. Szombaton este 7 órakor indultak ott­honról, egész éjjel vonaton ültek. Negyedik helyük na­gyon szép eredmény. — Sok esti beszélgetés, együttes tanulás árán érték el az elvtársak ezt a sikert — mondta a csapat veze­tője, Valkai Pál KISZ-tit­A zord időjárás ellenére is sok érdeklődőt vonzott vasárnap délelőtt a Kecs­keméti Katona József Mú­zeumba egy rendkívül je­lentős képzőművészeti ese­mény: a nagy kommunista festőművész, Uitz Béla mű­veiből nyílt kiállítás. Madarász László, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese megnyitó beszédében szemléletes képet vázolt a 82 éves művész internacio­nalista életútjáról, amely a forradalmi tartalomhoz va­ló szilárd ragaszkodásban és az új meg új, egyre ki­fejezőbb formai eszközök szenvedélyes kutatásában telt el. Megemlékezett ar­A dr. Szabó József fotó­művész elnökletével bírás­kodó zsűri 64 felvételt fo­gadott el, mint országos színvonalon is helytálló al­kotásokat. A könyvjutalomban ré­szesülő diafotósok közül különösen a kiskunhalasi Krémer Claudi aratott nagy sikert Paprikaszüret című képével. Rajta kívül a ba­jai dr. Vajtai László, a kecskeméti Vincze János, a kiskőrösi Tömör János és a keceli Szittyavári Sán­dor kapott díjat, további hat pályázó pedig elismerő oklevelet. kár. — Minden fellelhető könyvet, útmutatót, plakát­gyűjteményt átnéztek. De megérte, ugye? — fordul a csapathoz. — Még a viszontagságos utazást is — bólogatnak. Mutassuk be a győztese­ket is. Kiskunsági Állami Erdőgazdaság dolgozóit. A csapat tagjai: Kádár Ilona, Gazsó Erzsébet és Szabó Teréz könyvelő, Pankotai Eszter erdőmérnök, Tóth Károly autószerelő. — Nagyon készültek? — Én például az este te­levíziót néztem — mondja egyikük könnyedén. De az­tán megváltják, hogy még az esti egyetem tanköny­veit is átnézték. ről, amire méltán büszkék lehetünk, hogy Uitz Béla, a kecskeméti Művésztele­pen is dolgozott pályája korai szakaszában. A Magyar Nemzeti Galé­ria és a Katona József Mú­zeum által rendezett kiállí­tás Uitz Béla mintegy öt­ven grafikáját mutatja be. Elenyészően csekély töre­déke ez a termékenységé­Az új gazdaságirányítási rendszer körülményei kö­zött pártalapszervezeteink- nek fontos feladata, hogy a dolgozókat politikai felvi­lágosító munkával meg­nyerje célkitűzéseink szá­mára. A helyi párt, tanács és a tsz vezetői közvetlenül a tsz ünnepi zánszámadó köz­gyűlése előtt kisgyűléseken találkoztak a község la­kosságával. Tíz nap alatt mintegy nyolc kisgyűlóst tartottunk, melyeken csak­nem négyszáz dolgozó vett részt. Elgondolásunk he­lyesnek bizonyult, mert egy-egy helyen 40—50 részt­vevő gyűlt össze, s hallgat­ta meg a vitaindító tájé­koztató előadást, amely tar­talmazta a község politi­kai, gazdasági és egyéb fel­adatait. A leghasznosabb eredmény mégis az szá­munkra, hogy a falu la­Most hagyta el a nyom­dát a megye irodalmi, mű­vészeti és tudományos idő­szaki kiadványának, a Kis­kunságnak utolsó száma. A Kiskunság dicséretes és eredményes utat futott be az utóbbi másfél évtized során. Az 50-es évek köze­pén a jelenleginél sokkal igénytelenebb céllal indult, nem is annyira fóruma, mint inkább ösztönzője igyekezett lenni a megyében élő gyér számú alkotónak, tolifor­gatónak. Nem keltett külö­nösebb feltűnést, számtalan akadályt és nehézséget is le kellett győznie. Egy ideig Aranyhomok címmel jelent meg rendszertelenül és nagy időközökben. Mintegy két éve következett be az újabb fellendülés, azóta évente négy alkalommal jelenhetett meg, országos irodalmi és tudományos ben is hatalmas életműnek, de a gondos válogatás még­is lehetővé teszi, hogy ér­zékletesen rajzolódjon a néző elé a Tanácsköztársa­ság alatti magatartása miatt bécsi, párizsi emigrációra kényszerült, majd a Szov­jetunióban otthont találó művész portréja. A kiállítás körülbelül egy hónapig tart nyitva. kossága egy hét leforgása alatt alapos tájékozottságot szerzett a község közvetlen célkitűzéseiről, megismerte a gazdasági reform első évének tapasztalatait, ered­ményeit, és 6aját szövet­kezetük gazdálkodását is elemezték. Hegedűs János községi párttitkár Két kiállítás nyílt meg vasárnap a félegyházi Kis­kun Múzeumban. Az eme­leti terem nagy XX. szá­zadi művészünk, Vaszary János festményeiből mutat be egy igen jellemző válo­gatást, a földszinten a kecskeméti Goór Imre ké­körökben is feltűnést kelt­ve friss hangjával, közér­dekű mondanivalójával, egyéni Ítéleteivel. Ezek után megérett az idő arra, hogy a megyében dolgozó írók, alkotók, pub- liciszták folyóiratot kapja­nak. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága nemré­giben határozott a Kiskun­ság folyóirattá fejlesztésé­ről és áldozatkészen vállal­ta az anyagi támogatást is. A határozat értelmében az idén már kéthavonként je­lenik meg a folyóirat, ösz- szesen tehát hat szám lát majd napvilágot. Címe Forrás lesz, tehát a név- változtatás is jelzi a fejlő­dést, amellyel az eddigi időszakos kiadvány folyó­irattá lépett elő. A most megjelent szám még a múlt esztendő ter­mése, ezért jelent meg utoljára Kiskunság címen. Az irodalmi rovatban Gál Farkas, Hatvani Dániel, Pócsik Dezső, Sántha György, Polner Zoltán, F. Tóth Pál, Rácz Zoltán, Szente István verseit olvas­hatjuk, továbbá Raffai Sa­rolta tollából részletet egy készülő új regényből, Pav- lovits Miklós novelláját és Simonka György megható, szép emlékezését Juhász Gyulára. Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fi­gyeljük az amatőr nép- táncmózgalom teljesítmé­nyeit. Ez a művészeti ág, amely a felszabadulás utá­ni első évtizedben olyan viharosan tört előre és olyan emlékezetes sikere­ket ért el, később — úgy látszott — megrekedt fej­lődésében. Most végre egy pozitív folyamatról is j hírt adhatunk, igaz, ma ke­vesebb együttesünk van, színvonaluk azonban ör­vendetesen emelkedik. A Táncantológia, 1968 cí­mű műsor áttekintést nyúj­tott a legjobb produkciók-' ról. A műsorszámokat a Népművelési Intézet válo­gatta és bocsátotta a kö­zönség elé. Eddig mindösz- sze két vidéki együttes sze­repelt, a pécsi és a gödöl­lői, feltételezhetően gazda­sági okokból, hiszen né­hány kitűnő osoportnak, mint például a Vas megyei vagy a zalai együttesnek is ott lett volna a helye. A szűkreszabott keretek miatt a részletes bírálat helyett inkább a különféle művészi törekvésekre sze­retnénk rámutatni. Szere­peltek például ezen a be­mutatón is folklorisztikus néptáncfeldolgozások, de hányféle színben! Egyrészt ott láthattuk a Vegyipari Szakszervezet Bartók Béla együttesének (vezetője Tí­már Sándor) remekbe ké­szült koreográfiáit, ame­lyekben a néptáncnyelv szinte zenei továbbfej lesz­peit láthatják a látogatók. A kiállítást Gila János, a megyei tanács népműve­lési csoportvezetője nyitot­ta meg, majd dr. Telepy Katalin művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmun­katársa tartott tárlatveze­tést Az Élő múlt rovatban Heltai Nándor, a kecske­méti szervezett munkásság kulturális törekvéseiről ír, Kiss István, Váczi János­ra emlékezik, Szabadi Sán­dor Kecskeméti Végh Mi- hályról közöl tanulmányt, Kovács Győző Katona Jó­zsef kritikai kiadását sür­geti, Kőhegyi Mihály pedig két ismeretlen Móra leve­let bocsát közre. A Hazai tükör rovat írá­sai: Zoltán Zoltán: Beszél­getés a konzerviparról, Hat­vani Dániel: Kécskei em­berek, Nagy Piroska: Ho­mokháti tanyák, Szabó Já­nos: Diószegi Balázs. A to­vábbiakban Balogh József Szappanos Lukács népmű­vészről, Asturias és Neru­da: Megkóstoltuk Magyar- országot című könyvéről, valamint Nagy Béla Törté­nelmi sorsfordulók című munkájáról ír. Érdekessé­ge a kötetnek Tarján Ist­ván riportja egy Fábry Zoltánnál tett látogatásról. Fazekas Lajos filmrendező Csuhraj szovjet, Vadas Zsu­zsa pedig Christian Jaque francia filmrendezővel való találkozásáról számol be. Az említetteken kívül a Szemle-rovat Tolvaj Berta­lan, Dorogi Zsigmond, Ko­vács Győző, Szekér Endre és Mester László recenzióit közli. rekedett. Csaknem ugyan­ezt a vonalat képviselte ezúttal az Építők Együttese is (vezetője Galambos Ti­bor). A HVDSZ Bihari Já­nos Táncegyüttese (vezető­je Novák Ferenc) más stí­lusú, de igen erőteljes sti­lizált feldolgozással lepett meg. A Pécsi Mecsek Együttes (vezetője Simon Antal) a hagyományos táncanyagot nagyszerűen megformált költői szituá­cióban mutatta be (három egymásra következő nem­zedék megjelenítésével)... Az OKISZ együttes (veze­tője Manninger György) vietnami néptáncot állított színpadra, az Északi Jár­műjavító „Ki mit tud”- nyertes együttese (vezető­je Manninger Miklós) friss, lendületes, fiatalos táncá­val ragadott el, a gödöllői csoport (vezetője Végvári Rezső) pedig a kompozí­ció ötletes kidolgozásával aratott sikert. A Vasas Együttes (veze­tője Szigeti Károly) az idén modem szellemű kompozícióért nyerte el a zalai kamaratánc-fesztivál nagydíját. A mostani be­mutatón is színre került két Bartók-feldolgozása ismét bizonyította a 6iker jogos­ságát. A végére hagytuk a két drámai kompozíciót. A KISZ Művészegyüttese be­mutatta a fesztiválon is aranyérmet nyert Barbá­rok című kompozícióját, amely a vietnami háború témáját nagy drámai ha­tással oldja meg. A Ma­gyarországi Nemzetiségek Táncegyüttes (vezetője Kricskovics Antal) viszont ezúttal az Elektrával lé­pett színre. Hatalmas vál­lalkozás a görög tragédiát a balkáni néptánc anya­nyelvén kifejezni, mégis teljes mértékben sikerült. Ez a kompozíció a legszeb­bek közé tartozik, amit a magyar táncszínpadon va­laha is láthattunk... X. L Megyei diafesztivál •jrJP« % WW ■■ ■■ Kiskoroson M. L. Uitz Béla tárlata Kecskeméten Madarász László megnyitja Uitz Béla tárlatát. (Tóth Sándor felvétele.) Kisgyűlé§sorozat Bátyán Kettős kiállítás Kiskunfélegyházán „ Táncantológia“ tésére és átdolgozására tö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom