Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
t. oldal 1969. február 14. péntek Távirat az NSZEP-nek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpártot, amely 1969. február 15-én rendkívüli kongresz- szust tart. (MTI) Bonn szervezkedik A NATO brüsszel „nemzetek feletti” szervezeteiben helyet foglaló bonni megbízottak száma példátlan ütemben növekszik. A NATO törzskaraiban és intézményeiben 1956-ban a Bundeswehmek mindössze 22 katonai képviselője foglalt helyet, most viszont számuk már túllépte az 1600-at. Sőt, az egyik kulcs- pozíciót, a NATO középeurópai hadműveleteinek parancsnoki tisztségét Bennecke volt hitlerista tábornok tölti be. „Bombázók” — | rr •• •• hűvösön A szélső jobboldali mozgalom két tagját ítélte el szerdán a római bíróság, mert júliusban két bombával és géppisztollyal megtámadták a szovjet kereskedelmi kirendeltséget és nagykövetséget. Giorgio Ar- cangeli ügyvédet háromévi és Silvano Ronchettát kétévi fegyházra ítélték. Tanácskozik az OKP kongresszusa BOLOGNA Baracs Dénes, az MTI különtudósítója jelenti: Az OKP kongresszusának vitájában a felszólalók közül sokan foglalkoznak különböző hangsúllyal a forradalmi harc távlati, stratégiai és közbeeső taktikai célkitűzéseinek kapcsolatával. A legnagyobb visszhangra azok a felszólalások találtak a bolognai tanácskozáson, amelyek szintézisre törekedtek az új helyzet új lehetőségei és a hagyományos harci formák, a közbeeső és a távlati célok, az „alulról jövő kezdeményezés” és a {jártok akciója, a munkásosztály kipróbált harci szervezeteinek küzdelme és az újonnan létrejövő bizonyos mértékben spontán fogantatású szervezetek tevékenysége között — hangsúlyt helyezve az utóbbiak szerepére. Pietro Ingrao például kiemelte, hogy a választott szerveknek elengedhetetlenül szükségük van a dolgozók szervezett harcára A kommunista képviselők — mondotta Ingrao, aki a párt képviselőcsoportjának elnöke —, annál nagyobb súlyra tehetnek szert, minél inkább hozzájárulnak az országban a „közvetlen demokrácia” szervei hálózatának növekedéséhez is. Ingrao nézetei között fontos helyet foglalt el az is, Ha bűnös - életben marad? Sirhan Bishara Sirhant szerdán felkeresték cellájában védői és kétórás megbeszélésen rávették, hogy a bíróság előtt ismerje be bűnösségét. Sirhan, noha a szenátor meggyilkolásakor a kezéből csavarták ki a füstölgő revolvert, mindmáig nem volt hajlandó kijelenteni, hogy bűnösnek érzi magát. A védőügyvédek akciójának állítólag az a célja, hogy megmentsék védencüket a biztos haláltól: a gázkamrában való kivégzéstől. Az amerikai jogászok szerint ugyanis, ha a vádlott kijelenti, hogy „bűnösnek érzi magát” és töredelmes megbánást mutat, valamint a védelem és a vád képviselői ebben megegyeztek, elkerülheti a halálos ítéletet és helyette életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. (MTI) hogy az új többség létrehozására irányuló folyamatnak nem a középbal pártok jelenlegi formáinak hozzáadását, hanem azok átalakítását kell eredményeznie. Achille Occhetto, a vezetőség tagja, a központi bizottság titkára szintén hasonló szellemben szólalt fel. Kijelentette, hogy egyfelől szükség van azoknak a közbeeső céloknak, reformprogramoknak a meghatározására, amelyek körül kikristályosodhat a szövetségek frontja, másfelől viszont szükség van a jelenlegi politikai erők mélyreható alakulsára. Occhetto rámutatott arra is, hogy egy cél elérése nem vet véget a harcnak, ellenkezőleg, a forradalmi folyamat tartós: a forradalmi ugrás nem korlátozódik egyetlen pillanatra, hanem olyan döntések folyamatában valósul meg, amelyek a szocializmusba való átmenet Irányába mutatnak. A kapitalizmus és szocializmus között nem egy közbeeső szilárd demokratikus társadalom van, hanem a mi harcunk — fejtette ki Occhetto. A kongresszus igen lelkes fogadtatásban részesítette mind Ingrao, mind pedig Occhetto új szintézisre törekvő felszólalását. A párt egysége szemmel- láthatóan és „füllel is hallhatóan” kifejeződik e forradalmi útkeresésben. Wilson a négyhatalmi tárgyalásokról Wilson brit miniszterelnök csütörtökön délelőtt ismét találkozott Kiesinger kancellárral. Nyugatnémet jól értesült helyről származó információ szerint először a létesítendő közös vállalkozásokról lesz szó. Az úgynevezett légibusz- szal kapcsolatban a brit kormány habozó magatartást tanúsít, viszont a közösen gyártandó harci repülőgép ügye jól álL Wilson hangoztatta, hogy kormánya más közös tervek iránt is érdeklődik, így például egy függőlegesen startoló repülőgép közös gyártása iránt. A brit kormányfő informálta Kiesingert az angol álláspontról különböző, nem európai kérdésekben. Nigériával kapcsolatban aláhúzta: ha az elszakadási mozgalmak folytatódnak Afrikában, akkor az egész jelenlegi állami struktúrát a felbomlás fenyegeti. Wilson a lakosság helyzetét „drámainak” nevezte, a fegyverszünet esélyeit pe- dik csekélyre értékelte. A Közel-Kelettel kapcsolatban Wilson kifejtette, hogy a Szovjetunió meg akarja akadályozni újabb fegyveres összecsapás kirobbanását. Véleménye szerint a négyhatalmi akciót a Biztonsági Tanács fennhatósága alatt kell megindítani, Jarring missziójának támogatásaként. Vietnamról szólva a két kormányfő várakozással tekint Nixon látogatása elé, mert arra számítanak, hogy az amerikai elnök „talán ismerteti további szándékait és terveit”. A tárgyalásokat értékelve Wilson és Kiesinger „jó, gyümölcsöző megbeszélésekről” szólt. Nyugatnémet részről a fő eredménynek azt tartják, hogy eltűnt a brit-bizalmatlanság az NSZK-val szemben amiatt, hogy Bonn „langyosan viselkedik Nagy- Britanniánák a Közös Piacba való felvétele kérdésében”. Másik fontos eredmény — félhivatalos bonni értékelés szerint —, hogy egyetértés van a NATO megerősítése ügyében. További fontos fejlemény, hogy a két ország együttműködik olyan területeken, ahol ezt a közös piaci szerződések nem akadályozzák. Magyarok Szlovákiában Beszélgetés Dobos László miniszterrel SZLOVÁKIA fővárosa — akárcsak a többi szocialista főváros — építőállványok városa is; az elmúlt két évtizedben szinte új Pozsony nőtt fel az ódon, múltat idéző öreg házak körül. Van egy félig tréfás mondás, szlovákiai magyarok idézik. „A századfordulón szlovák évitőmunkások építették fel Budapest palotáit, a kölcsönt most visszaadják a szlovákiai magyarok, mert az új Pozsony építői között igen-igen sok a magyar.” A mondásban van is igazság. A mintegy 600 000 szlovákiai magyarból az alkalmazottak 13,1 százaléka az 'pícőiparban dolgozik. Ez az arány a legmagasabb a nerr.zhűségek között. A félmilliónál jóval +"' b szlovákiai magyar foglalkozási megoszlása egyébként is sokatmondó. Az alkalmazottak fele a mezőgazc1: ágkan és erdő-azdaságban do’g—‘k; viszonylag kevés (a cseh és szlovái lakosság azonos foglalkoztatottságának részesedését tekintve csak kétharmadnyi) a kereskedelemben, élelmiszeriparban, postánál, s még kevesebb a szolgáltatások szférájában. A magyar lakosságból a nőknek 27 százaléka alkalmazott. (A cseheknél ez az arány 43, a szlovákoknál 36, az ukránoknál 37 százalék.) Ezek a számok a szlovákiai magyarok gazdasági tevékenységét viszonylagos pontossággal mutató adatok az elmúlt két évtized nem könnyű idejére is utalnak, s aki ma beszélget a szlovákiai magyar nemzetiség vezetőivel, az inkább a ma és a holnap aktuális kérdéseiről hallja megnyilatkozásaikat. Nemrég alkalmam volt Dobos Lászlóval, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának tárcanélküli miniszterével beszélgetni, s amikor gazdasági kérdésekről szóltam, meg is jegyezte, hogy az általam a csehszlovák statisztikából idézett fenti számok valószínűleg hamarosan módosulnak. — Hamarosan: ez persze több esztendőt jelent. De ha hozzálátunk a szlovák kormány most kidolgozás alatt álló terveinek megvalósításához, a magyar nemzetiség által lakott terület is gazdagabb lesz ipari létesítményekben. Főként a vegyiparra gondolok, a takarmány-feldolgozó iparra, a konzerviparra. A vízművesítés is lehetővé tesz nagyobb szabású iparosítást. Ma terv, de talán valósággá lesz er/ szlovákéi autógyár megépítése is Az újságíró az iparosítás és a magyar nemzetiségű lakosság holnapjáról kérdez, s Szlovákia magyar minisztere rögtön a ’-^rdés politikai lényegével felel. — Nálunk 1969 újéve egyúttal merőben új helyzet kezdete is volt. Nem azért persze — mondja —, mert én éppen akkor kerültem be a miniszteri szobába, hanem mert egy múlt év végi alkotmánytörvény végre a két nemzettel, a csehvel és a szlovákkal azonos társadalmi alakulatnak, kollektív jogokkal rendelkező népcsoportnak, az államhatalom részesének és forrásának tekinti a nemzetiségeket is. A föderatív szerkezetű Csehszl vákia két köztársaságában valamivel több mint 800 000 nemzetiségi polgár él, 121 000 a németek, 70 000 a lengyelek, 55 000 az ukránok száma — a 600 000-nyi magyar kis kivétellel Dél-Szlovákiában él. Van olyan járás, ahol többségben, a dunaszerda- helyi járás 86,7 százalék, vagy a komáromi járás 69.4 százalék magyart tart nyilván, más dél-szlovákiai járásokban 27—45 százalék között van az arány. — Most egy alkotmánytörvény alapján, amely az áilamvezetésben is számít a magyar nemzetiség részvételére, <• magyar tárca- nélküli miniszteren kívül a kormányban három magyar miniszterhelyettes lesz — folytatja Dobos László —, s fonto'- beosztásokra is jó néhány magyar szakemMegvédik eredményeiket a francia dolgozók PÁRIZS (MTI) A dolgozók százierei tettek eleget szerdán a CGT felhívásának és szakították meg követeléseik alátámasztására rövidebb-hosz- szabb időre a munkát a nagy szakszervezeti központ által meghirdetett akciónapon. A CGT elnöksége nyilatkozatában megelégedéssel állapította meg: a dolgozók ezen a napon — jóllehet a többi szak- szervezeti központ nem csatlakozott a felhíváshoz —, szilárdan kifejezésre juttatták akaratukat, hogy megvédik tavaly májusban és júniusban kivívott eredményeiket. Georges Séguy, a CGT főtitkára az Human ité vezércikkében az akciónap egyik legfontosabb tanulságaként szögezi le, hogy korainak bizonyultak azok a kommentárok, amelyek a CGT és a CFDT között évek óta fennállott együttműködés végleges megszakadásáról szólották. Ennek első bizonyítéka, hogy a CFDT vezetősége találkozót javasolt a CGT-nek abból a célból, hogy egyeztessék álláspontjukat a tőkések és a kormány képviselőivel márciusban esedékes tárgyalások előtt. A két szakszervezeti központ vezetői közötti találkozóra a jövő kedden sor kerül. (MTI) Kizsuppolt nyugatiak A Szlovák Szocialista Köztársaság államhatalmi szervei megvonták Vian Johansen dán és Dirk Johann Timp holland turisták csehszlovákiai tartózkodási engedélyét. Az említett személyek sértő és durva magatartást tanúsítottak a szocialista országokból érkezett más külföldi vendégekkel szemben. Szidalmazták a csehszlovákiai szocialista rendszert és a kommunista pártot. Megregulázott professzor A tokiói gazdasági főiskola diákjai szerdán ,hét órán át tartották fogva a dékánt az auditóriumban, hogy felelősségre vonják, mert több ízben is a rendőrséghez folyamodott a tüntetőkkel szemben. Csak miután 800 rohamrendőr behatolt az épületbe engedték a diákok szabadon a dékánt. (UPI) „Vissza a feladónak...” Karl Gerold, a Frankfurter Rundschau kiadója és főszerkesztője visszaküldte Bonnba az 1967 szeptemberében kapott kitüntetését tiltakozául amiatt, hogy bér kerül a minisztériumokba. A föderációs törvény életbelépte óta a szlovák kormány mellett a Szlovák Nemzeti Tanács szerepe is megnőtt; ez a két testület a tényleges hatalom birtokosa. A Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnöke is magyar: dr. Szabó Rezső, a magyarok régi szervezetének, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetője. A kétkamarás csehszlovákiai törvényhozó testületben, a parlamentben ösz- szesen huszonegy magyar képviselő van; a járási nemzeti bizottságokban is ott vannak a magyarok. Ha Szlovákiában magyarokkal találkozik az ember, miniszter, munkás, vagy értelmiségi egyaránt ezt mondja: nem a múltra, a valóban nehéz időkre, a sérelmekre kell nézni, hanem a jelenre. Az általános képben, a sok-sok bonyolult probléma megoldását igénylő csehszlovákiai konszolidációban a magyar nemzetiség — jogai, helye, munkája értéke ismeretében — a rend és az építés oldalán áll. Gárdos Miklós jTÜDEN TOgROj-^a» Lübke elnök érdemrenddel tüntette ki a Franco-kor- mány tájékoztatási miniszterét. Gerold lapja csütörtöki számában így indokolja döntését: „Ha a „bonni demokraták” fasisztáknak osztogatnak és tőlük elfogadnak érdemrendeket, meg doktorátusokat, én nem vagyok hajlandó ezzel semmi közösséget vállalni, amikor barátaimat, a spanyol szabadságharcosokat ugyanazok zárják börtönbe, akiknek most az érdemrendeket adják”. Gyógyítás tűszúrással — Kínában A pekingi rádió arról a „csodáról” számol be, amelynek során 130 süketnéma közül 125 megszólalt és „tízezer évig tartó életet” kívánt Mao elnöknek. Az eset a következőképpen történt. Egy öt főből álló egészségügyi brigád kereste fel az egyik s^'ket- néma-iskolát, hogy tűszú- rásos kezeléssel adja vissza az ott tanulók hangját és hallását. Hogy a gyógyítás legjobb formájú megtalálják, az egészségügyiek úgy döntöttek, hogy a kísérlet lefolytatását valamelyikükön mutatják be. Csou Pu-jui vállalkozott rá hogy elsőként alkalmazzák rajta a tűszúrásos módszert, amelyről a burzsoá tekintélyek úgy vélik, hogy három centiméteres szúrás esetén az egészséges embert is némává teheti, az öt centiméteres szúrás pedig halálos is lehet. Amikor a tű három centiméternyíre behatolt Csou Pu-jui testébe, eszébe ötlött: hátha valóban megyémül, de ebben a pillanatban ránézett a falon függő, arany hátterű Mao- képre, s szilárdan elhatározta: azért, hogy a süket- némák azt kiálthassák. „Éljen Mao Ce-tung tízezer évig!” bármilyen kockázatot vállal, s kérte, hogy a tűt öt centiméternyíre szúrták testébe. A pekingi rádió szerint végül is a. „csoda’’ megtörtént: A süketnémáiz a megtelelő kezelés után éltették Mao Ce-tungot s elénekelték a „Keleti szél” című dalt.
