Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
1969. február 7. péntek S oldat Az elnök naplója Legyen példa és tanulság az utókor számára Zorn József, a katymári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, megírta tíz év küzdelmeinek, kudarcainak és sikereinek történetét. A szerző az élet olyan moz- zai atairól szól, amelyek nem szerep ,'lnek a különböző jelentésekben és statisztikai kimutatásokban. Legyen példa és tanulság az utókor számára e közösség élete — írja bevezetőjének végén. Az elnök alapító tagja a közös gazdaságnak. Nemrég ünnepelték a termelőszövetkezet fe-nállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepségen 38 alapító tag kapott törzsgárdajelvényt és hűségjutalmat Lapozzunk csak bele a 77 oldalas kis könyvecskébe, amely sűríti tíz év eseményeit A kisbirószobában 1959. március 8-án hatvankét csillád, 662 kataszt- rális hold földterülettel alakította meg a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Az iroda a hajdani kisbirószobában volt Vásároltak egy használt íróasztalt és egy szekrényt. Széket a községi tanácstól kaptak kölcsön. Megvették a legszükségesebb írószereket és azt hitték, hogy az adminisztrációnak már nem lehet akadálya. Amikor azonban meg kellett volna kezdeni a munkát, kiderült hogy könyvelőjük a legelemibb alaoismeretekkel sem rendelkezik. Sok huzavona, végül szeptemberre találtak hozzáértő embert. Még decemberben is vetettek, kézzel. Nehéz volt a kezdet. A sokféle ember nem könnyen szokott össze és még 1961- ben is sok súrlódás volt, bár ezt az évet tekintik a tagság „közösséggé alakulása” esztendejének. A fordulat éve A többéves kitartó és szívós munka meghozta gyümölcsét. 1965 a termelő- szövetkezet életében a fordulat éve — jegyzi meg az elnök. Először sikerült a növénytermesztési tervet teljesíteni, az állattenyésztésben pedig az előirányzatnál jobb eredményeket elérni. Ebben az esztendőben is voltak azért gondok, hiszen az aratás kellős közepén a cséplőbrigád „sztrájkba lépett”. Néhányan kifogásolták, hogy az asszonyok ugyanannyi bért kapnak, mint a férfiak. Egész napos vitában sikerült csak tisztázni a nézeteket 1967. Százhárom napig tartott a makacs szárazság és gyakran 35 fok felett volt a hőség. Ennek ellenére sikerült előre lépni. Az állattenyésztésben jó eredmények születtek. A növénytermesztésben pedig lelkes munkaverseny segítette a magasabb hozamok elérését A termelőszövetkezet bruttó jövedelme 22 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, a tagok részesedése pedig 20 százalékkal. Jelentősen javult a politikai munka, a pártalap- szervezet jól dolgozott. Az elnök megállapítja: — Tagságunk túlnyomó része elégedett, nyugodt A társas gazdaságban látja biztosítottnak életét. Szivvel-lélekkel 1968. Az elmúlt tíz év alatt a termelőszövetkezet tagsága felszámolta a gazdasági és kulturális elesett- séget — olvashatjuk. — Embertelen viszonyok között éltünk és dolgoztunk. Az átszervezés előtt alig termelt többet a katymári parasztember, mint ötven, vagy száz évvel korábban. A termelőszövetkezet gazdái ma jobban élnek, mint a valamikor legjobban dolgozó középparaszt. Szív- vel-lélekkel dolgoznak a közösért. Az elmúlt évben egy rendszeresen dolgozó, 250 munkanapot teljesítő tag keresete elérte a 32 ezer forintot — Egy évtized alatt volt bőven alkalmunk egymást megismerni. Együtt voltunk közös bajainkban és most együtt üljük körül termelő- szövetkezetünk terített asztalát is. Az eltöltött tíz év, a szép eredmények mellett, sok-sok tapasztalatot hozott és ezeket további boldogulásunk érdekében használjuk fel. Egész tagságunk nevében köszönöm meg mindenkinek, aki valamivel is hozzájárult a katymári Rákóczi Termelőszövetkezet megerősödéséhez és felvirágzásához. • Így fejeződik be az elnök naplója. Érdekes olvasmány. Rendkívül őszinte és kendőzetlenül feltárja a kudarcokat is. A fejlődés lassú ütemben folyt az elmúlt tíz esztendőben — hangoztatja némi elégedetlenséggel —, de az eredmények sokat javultak és a jókat még jobbak követték. A megelégedett emberek száma évről évre nőtt. Ez a legfontosabb. A növekvő jólét mews itoztatta az emberek gondolkodás- módját. A tengernyi baj, gond, széthúzás, ami jellemezte kezdetben a termelőszövetkezetet, a szívós, kitartó munkának, a minden akadályon átsegítő józan leleményességnek köszönhetően, az igazi szocialista mezőgazdasági üzem megvalósításához vezetett. K. S. Nem érdemes kockáztatni — Naponta 500 palack Uj cseretelepek épülnek Propán-bután gáz tanyán és városon Nem is olyan régen a te- I Ettől függetlenül komo- levízió, a rádió és az or- lyabb fennakadás nélkül szagos lapok nagy része is teljesíteni tudtuk a tömí- foglalkozott egy olyan fii-1 tőgyűrűt igénylők kérését. Gázpalack-szailítmány érkezett a kecskeméti telepre. házhoz szállítását kérték vásárlóink. A községi tanácsok segítségével Ágasegyházán, Hetényegyházán, Lászlófalván, Jakabszállá- son és Orgoványon létesítettünk mini-gázcseretele- pet. Volt egy Nyárlőrincen is, de tűzrendészeti szempontból nem felelt meg a követelményeknek, ezért be kellet szüntetni működését. A mini-telepekre hetenként egyszer szállítunk 90—90 ! palackot E telepek létrehozása lényegesen elősegítette a gáztűzhelyek elterjedését a tanyákon. Csak ott nincs még, ahol idegenkednek a kezelésétől, pedig a propán-bután gáz nem mérgező. Viszont szivárgás esetén — nehezebb fajsúlya miatt kiszorítja a levegőt és robbanásveszélyes. Ezért léres árucikkel, amelynek hiánya, vagy rendszertelen használata emberéletet követelhet és milliós károkat okozhat A 14 fillér értékű gázpalack-tömítőgyűrűről van szó. Ez a jelentéktelennek tűnő, de annál nagyobb fontosságú bőrdarab az utóbbi időben többször egy-két hétig is a hiánycikkek listáján szerepelt Kecskeméten. Sőt elhangzottak olyan panaszok is, hogy a házhoz szállítást és a palackcserét lebonyolítók kérésére sem cserélték ki a megkopott tömítőgyűrűt! Ezekkel a problémákkal kapcsolatban kértünk választ Jónás Ferenctől, a kecskeméti gázcseretelep vezetőjétőL — Mi Bajáról kapjuk a tömítőgyűrűket, de az is megtörtént néhányszor, hogy 8—10 napig nélkülöznünk kellett, mert nem kaptunk. Ilyen esetekben a 121-es kecskeméti vasbolt és a félegyházi cseretelep segített ki bennünket. Tavaly mintegy 50 ezer darabot bocsátottunk a vásárlók rendelkezésére. Mi ajánlatosnak tartjuk minden gázpalackcsere után a tömítőgyűrű lecserélését, mert ennek elhanyagolása komoly következményekkel járhat. Ezért a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy ne legyen panasz a tömítőgyűrű-ellátás miatt. — Hogyan alakult a palackos gázfogyasztás a múlt évben Kecskeméten és környékén ? — December 31-ig 19 216- ra emelkedett a palackos propán-bután gázzal főző háztartások száma a januári 17 226-tal szemben. Havonta átlagosan 160 ezer kilogramm gáz fogyott el, de voltak olyan hónapok is, amikor az igénylés meghaladta a 200 ezer kilogrammot. Naponta átlagosan 500 palackcserét bonyolítunk le, s mintegy 80—120 palack az utóbbi időben növelték a gáz etilmerkaptán százalékát, így könnyen és időben észrevehető a szivárgás. — Milyen fejlesztést terveznek erre az évre? — Városföldön és Nyárlőrincen akarunk létesíteni cseretelepet. Ez nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy az illetékes tanácsok milyen gyorsan biztosítanak számunkra tűzrendészeti szempontból megfelelő helyet. Kecskeméten tavasszal kezdik meg az új cseretelep építését a 3-as autóbusz végállomása közelében, az ÁFOR-teleppel szemben. Számításaink szerint még az idén átadják rendeltetésének. Tárolási gondjaink ezzel megoldódnak, mert az új telep befogadóképessége 8 ezer palack lesz. B. I. Kettős feladat — kedvező mérleg AZ ELTELT három év, s benne az utóbbi tizenkét hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kettős feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresszusának határozata a következőkben fogalmazott meg: „Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak” — tehát a harmadik ötéves terv időarányos célkitűzéseit, a gazdaságirányítási reform zavartalan bevezetését sikerült teljesíteni. Egy év kibontakozó gazdasági tendenciák egyértelmű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és ehhez a rendelkezésre álló tapasztalatok bőségesen elégségesek), hogy a gazdaságirányítás új rendszere életképes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági célkitűzéseink megvalósításához, a gyakorlatban is beváltotta „a hozzáfűzött reményeket. Gazdasági fejlődésünk 1968-ban is folyamatos és a harmadik ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemű volt. Az új irányítási rendszerre való áttérés még átmeneti megtorpanást sem okozott a gazdasági életben, a termelés és forgalom zavartalanul alakult. Az elmúlt év azonban más szempontból is átmeneti esztendőnek, sajátos arculatú gazdasági évnek számít. Nemcsak a reform hatását mérhetjük le gazdasági eredményeiben, hanem a harmadik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását is. Az első három év gazdasági fejlődését elemezve és ösz- szegezve, átlépve az ötéves időszak láthatatlan felezővonalát, egyben arra is választ kaphatunk, hol tartunk az első félidő után? Mennyiben valósulnak meg a IX. kongresszusnak a népgazdaság fejlesztésére hozott határozatai? A GAZDASÁGI növekedés üteme a második ötéves tervhez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz képest is lényegesen meggyorsult. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emelkedett, a megelőző ötéves tervidőszak átlagce 3—4 százalékos növekedésével szemben. Az elmúlt három évben megvalósult gazdasági növekedés tényezői egyrészt visszanyúlnak a harmadik ötéves terv sikeres előkészítéséhez, másrészt szorosan kapcsolódnak a kedvező belföldi és külföldi, főként szocialista piaci lehetőségekhez; különösen hozzájárultak a gazdasági fellendüléshez az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző intézkedések, a vállalatok felkészülése az új feladatokra. A POZITÍV hatások mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az előkészítés a gazdasági élet néhány fontos területén az átlagosnál jobban igénybe vette a népgazdaság teherbíróképességét. Az előkészítésben fontos szerepet játszó 1967- es évben például jelentősen megnőttek a beruházások, a készletek, bővült a tőkés import. 1968-ban, tudatosan törekedve az ország lehetőségeinek racionálisabb kihasználására, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megteremtésére, ezzel a reform bevezetésének gazdasági megalapozására, a gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A nemzeti jövedelem gyorsabb növekedését az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelésnek a tervezettnél nagyobb mértékű fejlődése biztosította. Erre utal, hogy amíg az ipar teljes termelésének növekedési üteme az 1961— 1964-es évek szintjén maradt, addig hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ennél nagyobb arányú volt. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is a vegyipar maradt, amely három év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal növelte termelését. Az elmúlt három év fontos tényezője volt az építőipar teljesítményének az egész ipar átlagát meghaladó emelkedése. Amíg az ipari termelés évi átlagban 8 százalékkal emelkedett, addig az építőiparé 10 százalék körül volt és a szóban forgó három év alatti növekedése mintegy 30 százalék, több mint a második ötéves terv egész időszakában. A MEyfír.Azná^ÁG fej- lődése is kedvező. Nemcsak bruttó termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt 8—10 százalékkal — hanem a mező- gazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez is előnyösen változott. A korábbi tervidőszakkal szemben, amikor a mezőgazdaság netto termelése nemhogy növekedett volna, hanem évi átlagban mintegy 1,7 százalékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy 5 százalékkal növekedett. AZ ELMÜLT három év gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak a beruházások. Az 1961— 1965-ös évek átlagos 5 százalékos növekedési ütemével szemben a harmadik ötéves terv első három évében mintegy 35—36 százalékkal emelkedett a beruházások összege, ami több, mint a kétszerese az előző öt év átlagos növekedésének és lényegesen magasabb, mint a tervelőirányzat. A beruházások a kereslet oldaláról kedvező lehetőséget teremtettek az ipari és az építőipari vállalatok termelése számára, de ugyanakkor az egyik, évek óta tartó gazdasági erőfeszí''és fink középpontjában álló gazdaságpolitikai problémánkban, a felhal-. mozás hatékonyságának fokozásában, szerkezetének javításában nem értünk el még kellő eredményt. A külkereskedelmi forgalom összességében lépést tartott a termeléssel. Az 1967-es átmeneti visszaesés után gazdasági helyzetünk lényegesen javult a nemzetközi piacokon. A szocialista onszágokkal folytatott külkereskedelmünk dinamikusan fejlődött és minden oldalról megvannak a bővítés lehetőségei. Emellett 1968-ban javulás következett be a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben is. HÁROMÉVES gazdasági fejlődésünknek ez a vázlatos összegezése is arra enged következtetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos területen túlteljesítettük. Sőt, egyes előirányzatai, mint például a nemzeti jövedelem növekedése, s ennek eredményeképpen a fogyasztás és felhalmozás emelkedése, már az első három évben megvalósultak mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kongresszuson meghatározott irányba fejlődik, hogy helyes gazdaságpolitikánk a gyakorlatban is megvalósul. P. U
