Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
4. oldal 1969. február 6. csütörtök A tanács-vb napirendjén (^epSZerii a gyermekgondozási segély Sürgető feladat az óvodák bővítése („Tanyai vágyak“ nyomában Legutóbbi ülésén egy közérdekű tájékoztató jelentést is megvitatott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Arról esett ugyanis szó: hogyan hajtották végre a megye- székhelyen az anyasági, gyermekgondozási segélyre vonatkozó kormányrendeletet és milyen mértékben élnek a rendelet, kínálta lehetőségekkel az anyák. A rendelet hatályba lépése óta eltelt — 1968. december 31-ével lezárult — két évben Kecskeméten 2435 volt az élve születések száma. Ebben az időszakban 1005 nő. vagyis az anyák 41 százaléka részesült gyermekgondozási segélyben. A segély igénybevételétől ez idő alatt 174-en álltak el. s vették fel ismét a munkát. Az idén egyébként mintegy 250 kisgyermekes édesanya segélyezési ideje jár le. Érdekes felmérést végeztek a téma kapcsán a megyeszékhely öt üzemében. Megállapítható, hogy a dolgozó nők örömmel fogadták a kormányrendelet megjelenését. A vizsgált gyárak, vállalatok négyezernél több nődolgozója közül kishíján 300 volt a segélyezett. Ami a kormányrendelet hatásait, összefüggéseit illeti, elmondhatjuk: igen előnyös az anyák számára, de nem kis feladatokat ró az őket alkalmazó üzemekre. Gyakran érzékenyen érinti a termelés folyamatosságát, hogy például a szabadságon levő anyákat helyettesítők betanulási ideje hónapokat vesz igénybe. Az újból munkába lépő anyák fő gondja viszont gyermekük óvodai elhelyezése. A rendelet hatására enyhülnek ugyan a városi bölcsődékben az elhelyezési gondok, hiszen 1967 augusztusában a jelentkezők felét tudták csak fogadni, a múlt évben pedig 136 előjegyzés mellett már 100 gyermek felvétele vált lehetővé. Viszont túlzsúfolttá válnak az óvodák. Az 1968—1969-es évben 243 felvételi kérelmet kellett elutasítani, holott a kicsinyek mintegy 90 százalékának felvétele feltétlenül indokolt lett volna. Az óvodák bővítése, átmeneti csoportszobák kialakítása — csak szükségmegoldást jelent. A háromszáznál jóval több, elhelyezés nélkül maradt gyermek számára újabb óvodák létesítése egyike a legsürgősebb feladatoknak. Végeredményben a kormányrendelet elérte célját. Kecskeméten rohamosan emelkedik a születések száma. Az 1960—1966. éveknek az ezer körül mozgó átlagával szemben a következő évben 1183. tavaly Februárban nyitja meg kapuit Essenben az építkezési kiállítás. JFuturo” néven itt lesz majd látható a felvételünkön bemutatott szállítható lakás, amit főleg a szabadságra és a hétvégére terveztek meg. A világűrállomáshoz hasonló épület 16 részből tevődik össze. Anyaga: üvegrostokkal megerősített polyész- tergyanta. Néhány műszaki adat: a ház súlya 2,5 tonna, szélessége 8 méter, magassága 4 méter, alapterülete 50 négyzetméter. A belső falakat tetszés szerint lehet összeállítani. A lakás berendezéséhez tartozik hat beépített, kihúzható kana- pészerű ágy. teljesen felszepedig már 1252 életképes csecsemő jött a világra. A segély már említett. 41 százalékos igénybevétele is sokat mondó számadat. Azt bizonyítja, hogy az anyák jórésze a legtöbb törődést igénylő időszakban maga neveli kisgyermekét. Mindez fejlődésük, későbbi életútjuk szempontjából feltétlenül nagy előnyt jelent. J. T. relt konyha, elektromos padlófűtés és zuhanyozó. A szigetelés a „Hartmoltop- ren” nevű Bayer-habanyag felhasználásával készült. A futuristaházat a finn Matti Suronen tervezte. Ara: 40 000 márka. Angliába, Ausztriába, az NSZK-ba és Kanadába úgynevezett Hungaropoly vöröshere-vetőmagot szállított a tápiószentkereszti kísérleti állomás. A Hungaropoly holdanként 400— 500 mázsa zöldtakarmányt Az elmúlt évi december 6-i lapszámunkban „Tanyai vágyak” címmel M. Kiss Imréné orgoványi olvasónk írását közöltük, melyben a kézi hajtású, vagy akkumulátoros mosógép gyártását kéri. A közlésen túl, elküldtük — a szerintünk igen jó ötletet — a Hajdúsági Iparművek vezetőjének. Egy mondatból álló válaszukat a napokban kaptuk meg: Kézi- hajtású mosógépek és centrifugák gyártásával baleset- védelmi okokból nem foglalkoznak. A levél hitelességét két aláírás és három bélyegző igazolja. Szeretnénk leszögezni, hogy a válasszal, illetve az iparművek szándékával nem értünk egyet, és nagyon csodálkozunk, hogy a Hajdúságban, ahol rae- gyénkhez hasonló településformákban élnek az emberek, nem értették meg ezt a nagyon ötletes javaslatot. Nem ismerik talán a tanyai emberek nehéz, fáradságos életét? Nem tudják, hogy munkájukat gyakran igen poros, piszkos körülmények között végzik? Azt a természetes igényt pedig, hogy tiszta, mosott ruhájuk legyen, asz- szonyaiknak úgy kell megteremteni. mint azt dédanyáik tették. Korunkat gyakran éri az a vád, hogy az emberek Több fehér kenyér A felmérések szerint a megyében működő sütőipari vállalatok tavaly 30 százalékkal nagyobb termelési értéket produkáltak, mint 1967-ben. Az értéknövekedést a különféle bővítések hatása mellett egy minőségi tényező is meghatározta. A sütőüzemek ugyanis — az igényeknek megfelelően — a korábbinál jóval több keresett, finom fehér kenyeret készítettek. terem. Ez a kitűnő tulajdonsága egyelőre „verhetetlen” a vörösherepia- con. Három éven át ad ilyen kitűnő termést. Fagyálló, kiváló béltartalom, a csapadékos időjárást kedveli; gépek bűvöletében élnek. Aki ezt állítja, bizonyára nem azokra a megfáradt, tranzisztoros rádió ellenére is magányosan, tanyán élő emberekre gondol, akik kézihajtású gépeket igényelnek a legnehezebb házimunka, a mosás megkönnyítésére. Az elutasítás indoklásán pedig különösen csodálkozunk! „Balesetvédelmi okokból?” Legtöbb tanyán találunk kézihajtású darálókat. nyitott kutat és éles, hegyes mezőgazdasági szerszámokat. Biztosak vagyunk abban, hogy azok az A község eredményeiről, a gondokról és a további feladatokról beszélgetünk Nánai Andrással, a hartai tanács vb-elnökével. Szenvedélyesen és némi büszkeséggel sorolja a tényeket, amelyekhez szinte kommentárt sem kell fűzni: — Befejeztük a vízhálózat bővítését, a villanyrekonstrukciót és a járdaépítést is. Hétközis kollégiumot nyitottunk a körzetesített iskolák tanulói számára. Ennyit arról, amit csináltunk, de ami előttünk áll, az sem lesz könnyű: orvosi rendelő és lakások építése, az öregeknek napközi- otthon és a község régi gondját is meg akarjuk szüntetni az árvízvédelmi körgát megépítésével. A sütőüssem A beszélgetés után rövid sétára indultunk. Tágas üzlethelyiség, tisztaság és sok féle áru — ez fogadja a belépőt. A polcokon friss kenyerek, a pulton sütemények sorakoznak és a főhelyen az üzlet slágere: a túrós rétes. A belső helyiségekben működik az üzem, ahol Értékes Józsefné üzemvezető fogad szíves szóval és túrós rétessel. — A minőséggel a vásárlók is elégedettek. Eddig hetenként egyszer-kétszer volt csak friss kenyér a faluban, most naponként. Ez jó nekünk is, de legfőképpen a lakosságnak. A Kalocsai Sütőipari Válemberek. akik ilyesmivel bánnak, könnyedén tekernék a mosógép fogantyúját. Az iparművek gyártási elképzeléseit bizonyára tervek, normák szabályozzák, tehát nem kérhetjük, hogy a második negyedévet szánják a kézihajtású gépek gyártására. De arra igen, hogy vegyék jobban fontolóra javaslatunkat, mert az elektromos árammal működő gépek is balesetveszélyesek — mégis megtanultuk a velük való bánást. S. K. lalat és a helyi szervek kooperációja révén most bővíteni tudjuk az üzemet egy tésztakészítő részleggel. Egyelőre 30 asszony dolgozik itt két műszakban — cérnametéltet készítenek, hartai lisztből és tojásból —, kalocsai recept szerint. Szövetkezeti bolt A más vidékről érkező látogatónak, de még a helybelieknek is újdonság a hartai Lenin Tsz nemrégen megnyitott élelmiszerüzlete. Hús Sándor, a tsz-fő- könyvelője, elégedett: — A helyi tanács és a tsz tagsága is régóta kér egy ilyen jellegű szolgáltatást. Abból indultunk ki, hogyha segítjük a község ellátását, mi sem járunk rosszul. Ezért tettünk készséggel eleget a hozzánk érkezett kérésnek. A modern épület homlokzatán színes neon felirat (az első a faluban), belül pedig a zöldséges részleg és a tej bolt, ahol a közeljövőben reggelizhetnek is a hartaiak. Az épület alatt van a borkóstoló. Mindhárom helyiségben a Lenin Tsz saját termékeit árusítják. A forgalom még nem nagy, de napról napra fokozódik az érdeklődés. Az utca végén a versenytársak, a fogyasztási szövetkezet üzletei sorakoznak. Ki lesz a győztes? Azt ma még nem lehet megállapítani, de egy biztos: a lakosság mindenképpen jól jár. Szabó Attila Futurista lakóház Új magyar takarmánynövény Élnek a lehetőségekkel gadinnye Művek vezetői napról napra megdöbbenve olvasgatták a műhelyfőnökök jelentéseit. Egy év alatt százak hagyták el a gyárat. A termelés visszaesett. A minőség? A műdinnye sós volt és löttyedt. Senki sem akart az éjjeli műszakban dolgozni. De a nappali műszakban sem. Az anyagmozgatók nem mozgattak, az újítók nem újítottak, a segédmunkások nem segítettek, az i peri tanulók nem tanultak. Idegesség és zúgolódás uralkodott az egész gyárban. A Művek legfelsőbb vezetői éjjelnappal tanácskoztak. Végül döntöttek: mivel kétségkívül lélektani rejtéllyel állnak szemben, munkapszichológiai laboratóriumot kell berendezni a gyárban. Tudományos szakértőkre kell bízni a jelenségek okainak feltárását és a szükséges javaslatok kidolgozását. Az új intézménynek takaros épületet emeltek. Nyolc lélekbúvárt szerződtettek. A laboratórium részére a legmodernebb felszerelést hozatták meg, többek közt egy elektronikus számítógépet és tucatnyi teszt-vizsgáló készüléket. Mindez együtt lévén, a szakértők munkához láttak. A 2400 dolgozót egyenként behívatták a laboratóriumba. Mindenkinek ki kellett töltenie egy 32 lapból összefűzött kérdőívet. A beírt adatokat úgy ellenőrizték, hogy hipnotikus álomba ringatták az embereket és szóban is kikérdezték őket. Majd a műszeres teszt-vizsgálatok következtek. Aztán egy különlegesen árnyékolt cellába sajátságos szövegeket olvastak fel a dolgozóknak, a gyermekmeséktől a vérfagyasztó rémtörténetekig, s közben figyelték, ki, mire, hogyan reagál. Végül tüzetes orvosi vizsgálatok következtek. Miután az embereket így „feldolgozták”, a számítógépek megkezdték a kiértékelést. A munkálatok másfél évig tartottak. Virgácsy igazgató ezalatt tűkön ült, mert a gyár már a fejetetején állt. Ügy várta a tudományos eredményt, hogy már horgászni sem volt kedve. A jelentés beterjesztését megelőző napon becsöngette a titkárnőjét: — Pötyike, tétlenül ülök itt, nincs valami restanciám? — Hát, ha gondolja, igazgató kartárs, átnézhetne néhány beadványt. Ez a szekrény tele van velük. A dolgozók küldték be megany- nyit. Másfél éve gyűjtögetem őket, mivel nem tetszett rájuk időt szakítani. — Lássuk csak, Pötyike! A titkárnő egy tavalyelőtti levelet tett Virgácsy elé. Laskás János éjjeliőr írta pallérozat- lan, szálkás betűkkel. „Én csak egy tanulatlan öregember vagyok — kezdte —, de fáj nekem, ami a gyárunkban van. Pocsékul állunk, igazgató kartárs. De megvan ennek az oka. Már megbocsássa nekem a merészségemet, de nem tetszenek szóba állni a dolgozókkal és nem tetszenek törődni velünk, ez a baj. A művezetők is gorombás- kodnak. Éppen akkor nincs anyag, tervrajz meg szerszám, amikor kéne, az emberek meg csak lógnak. A műhelyek teteje beázik. Egy fáskam- rányi öltöző jut kétszáz emberre. És miért nem a munka meg az érdemek szerint fizetnek nálunk, miért pofára, ahogy esik? Meg aztán miért nincs nekünk üdülőnk? Az étkezdénkben ünnep, ha mócsing is van a csonton. Tessék ezeket meggondolni, igazgató kartárs, mert ezek miatt ette meg a fene a mi gyárunkat. Tisztelettel Laskás János.” — Olvassa csak, Pötyike! — kacagott fel Virgácsy. — Látja, milliókat költünk gyári viszonyaink tudományos elemzésére, és akkor jön Laskás bácsi... Micsoda mara- diság! Másnap a gyárvezetőség feszült figyelemmel hallgatta a vezető pszichológus hosszú előterjesztését, amely a másfél éves kutatómunka alapján végre elkészült. Csak Virgácsy igazgató volt szokatlanul sápadt. Ugyanis a munkapszichológiai laboratórium jelentése mind az okok, mind a teendőkre vonatkozó javaslatok dolgában tökéletesen megegyezett Laskás János éjjeliőr levelével. H. 3, Lélektani rejtély A Görög- és Sár-
