Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

i960. február 28. péntek’ 8. oldal Agronómus lányok Évente több száz fiatal lány végzi el a közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakiskolákat. Technikusi, vagy mérnöki oklevelük egyenlő értékű a fiúkéval, így van ez szakmai felké­szültségükkel is. Mégis so­kuknak nehéz a pályakez­dés. Sokan vannak olyanok is, akik az első kudarc után, szakítva eredeti szakmá­jukkal, más foglalkozás után néznek, pedig a mező- gazdaságnak egyre nagyobb szüksége van jól képzett szakemberekre. Biztos, hogy a jövőben még sok lány vá­lasztja majd ezt a pályát és nézhet szembe, a sajnos íhég mindig fennálló, jó­részt érthetetlen, mestersé­gesen támasztott akadá­lyokkal. Késői pályaválasztás Krepsz Erzsébet tavaly végzett A Bajai Kertészeti Technikumban — kitűnő eredménnyel. Az első pró­bálkozásra nem sikerült el­helyezkednie. — A Dunavecseá Járási Tanács mezőgazdasági osz­tályán azt mondták, hogy az apostagi Duna Tsz-ben keresnek egy technikust. Jelentkeztem, de ott úgy tájékoztattak, hogy csak akkor vesznek fel, ha előbb fizikai dolgozóként a bri­gádban vállalok munkát. Nem mertem igent monda­ni, egyrészt, mert gyenge vagyok a fizikai munká­hoz, másrészt az önérzete­met is bántotta egy ki­csit ... Ezt követően a tassi Növényvédő Állomásra ke­rültem laboránsnak. Ez a munka tetszett talán meg is állapodtam volna itt, ha nem jön közbe a főiskolai felvételi vizsga. — Mezőgazdasági főisko­lára jelentkezett? — Nem. A Pécsi Peda­gógiai Főiskolára, de saj­nos nem vettek fel. — Hogyan lehet egy vég­zett kertésztechnikusból pe­dagógus? — Ügy határoztam, hogy Inkább tanár leszek. Krepsz Erzsébet jelen­leg az apostagi általáros is­kola képesítés nélküli ne­velője. Földrajzot és bioló­giát tanít, néha rajzot is. A fizetése 900 forint és ha az idén sem sikerül főiskolai felvételije, akkor az isko­lától meg kell válnia, mert a szerződése tíz hónapra szóL Aki révbe jutott Walter Mária az elmúlt évben végzett a Kalocsai Mezőgazdasági Technikum­ban. 19 éves és jelerleg a dunavecsei Virágzó Tsz ag- ronómusa. Az iskola után azonnal a termelőszövetke­zetbe került, ahol rövid gyakomokoskodás után rá­bízták a kertészetben dol­gozó asszonybrigád vezeté­sét. Határozott egyéniségé­nek, kedves közvetlenségé­nek is köszönhető, hogy rö­vid idő alatt megkedvelték a vezetők és a tagok egya­ránt Fizetése még ala­csony, de már jutalmat és prémiumot is kapott. A si­keres pályakezdéshez sok segítséget adott a termelő- szövetkezet vezetősége. — Egy percig sem érez­tem, hogy felesleges len­nék, különösen a főagronó- mus és a főkertész adott sok tanácsot Ez jó dolog egy pályakezdő fiatalnak, de tudom: a neheze még hátra van. Az első izgal­mas feladat az volt, ami­kor el kellett készítenem a paradicsom és a maghagy­ma technológiai tervét. Örömmel vállaltam, kicsit meg is lepődtem, hogy rám merték bízni. A tsz ösztöndíjasa vol­tam négy éven keresztül, most igyekszem viszonozni a segítséget és a bizalmat. Ügy érzem, ez sikerülni fog, mert a szakmát hiva­tásomnak választom. Remélem egyszer észrevesznek... Leitert Mária is a Kalo­csai Mezőgazdasági Tech­nikumban végzett 1968-ban. Sajnos, az ő pályakezdése nem sikerült. — Nánai András hartai tanácselnök egyengette az utamat a hartai tsz-ekhez és az állampusztai célgaz­dasághoz. Mindenütt azt a választ kaptam, hogy nincs üres hely, várjak. Másfél hónapig a községi tanács­nál dolgoztam, kisegítő ad­minisztrátorként. Ezalatt több helyen próbálkoztam, míg végül a Bács megyei Építőipari Vállalathoz ke­rültem adminisztrátornak havi ezer forintért — Meddig marad admi­nisztrátor? — Ezt én is szeretném tudni. El vagyok keseredve, mert nem hiszem, hogy a hálom nartai usz egyiké­ben sem lenne rám szük­ség. Elég jól ismerem a mezőgazdasági munkát a gyakorlatban is, mert jócs­kán volt alkalmam dolgoz­ni az elmúlt évek során. Még az iskola előtt meg­szerettem ezt a hivatást és ki akarok tartani mellette. Remélem, majd egyszer ész­revesznek az illetékesek. A fenti példák különbö­zőek ugyan, de egy-két do­logra felhívjuk a figyel­met: gondosabb pályavá­lasztási tanácsadásra van szükségük az általános is­kolát elvégző fiataloknak. És még valami: a bizalom mellé segítséget is kell nyújtani az első önálló lé­pések megtételéhez. Szabó Attila 128 millió forint értékű Megyénk úthálózatának elmúlt évi fejlesztési ered­ményeiről érdeklődtünk a Kecskeméti Közúti Építő Vállalatnál, Mészáros Já­nos igazgató tájékoztatójá­nak bevezető részében ösz- szehasonlításul rövid visz- szatekintést nyújtott a me­gye felszabadulás előtti út­viszonyaira. Elmondta, hogy akkor a 2184 kilomé­ter úthálózatnak csak 9 százaléka volt portalan bur­kolattal ellátva. Ma már 178 kilométer beton, 22 ki lométer aszfalt, 1752 kilo­méter aszfaltburkolatú ma- kadám, 45 kilométer kő­burkolatú és 187 kilométer földút van Bács-Kiskunban. A vállalat 1950 óta 1600 kilométer utat épített, korszerűsített. Ma már minden községet portalan burkolatú úton lehet megközelíteni. Az utóbbi években a kor­szerű technológiai eljá­rások alkalmazására tö­rekedtek. Szükség volt erre annál is inkább, mert a makadám rendszerű asz­faltburkolatok helyett mind­inkább a beton és kőzúza­lékos útburkolatok kerülnek előtérbe. Ezek felelnek meg legjobban a biztonságos és kényelmes közlekedés fel­tételeinek. A* elmúlt esztendőben 128 millió forint értékű A bútorraktár helyén - szellemi központ Valóra válnak a technika háza tervei Vállalati és tanácsi hoz­zájárulásokból — társadal­mi munkában — összegyűj­tötte a szükséges pénz zö­mét a technikai háza lét­rehozására és berendezé­sére a MTESZ megyei szer­vezetének ipargazdasági bi­zottsága. Mindössze né­hány vállalat támogatására számítanak még. Közben eldőlt a vita, hogy a műszaki és termé­szettudományi egyesületek leendő kecskeméti székhá­zának új épületet emelje­nek-e, vagy átalakítással teremtsék meg a tanácsko­zások és klubélet otthonát. A technhika házának he­lyiségeit a volt zsinagóga épületében alakítják ki, ami jelenleg bútorok rak­tározására szolsál. Az át­alakításra vonatkozó terve­ket nemrég jóváhagyta az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség. Kerényi Jó­zsef tervező mérnököt ar­ra kértük, hogy ismertesse az elképzeléseket. Tisza-kutatások Az idén folytatja több mint egy évtizede megkez­dett munkáját a szegedi József Attila Tudomány­egyetemen működő magyar Tisza-kutató társaság. A gyűjtéseket, a tiszafüredi fo­lyószakaszra összpontosít­ják. A Tisza II. vízlépcső megépülése következtében ugyanis ez a terület a kö­vetkező években fokozato­san víz alá kerül. Fontos, hogy ennek előtte megtör­ténjen a zoológiái és bota­nikai feltárás, a vidék élő­világának leírása. Százéves székelyföldi fotoriport Izgalmas érdekes leletre bukkantak a marosvásárhe- lyi megyei könyvtár kutatói a székelykeresztúri kollé­gium poros aktái között. Orbán Balázs több mint kétszáz eredeti fényképfel­vételéről van szó, amelye­ket az Európn-hírű törté­nése.. födrajz- és népraiz- tudós száz évvel ezelőtt '■égeRett székelyföld! baran­golása során, mikoris gya­logosan, lóháton, néha ko­csin, tízkilogrammos ka­merával a nyakában járt be egész vidékeket. A múlt esztendő végén ünnepi cikkben emlékeztek meg Romániában Orbán Balázs hatkötetes műve ..A székelyföld leírása” első kö­tete megjelenésének száz­éves évfordulójáról. Az említett fotokincs csak most, jóval a jubilárls ün­neplések után került elő. — A külső felületet nem bonthattuk meg, mivel az épület műemlék. Olyan megoldást kerestünk, ami a leginkább megfelel a tu­dományos egyesületek igé­nyeinek, ugyanakkor lehe­tővé teszi az eredeti rész­letek megőrzését. Az új, korszerű kiképzésű belső termek, illetve a romanti­kus stílusú homlokzat köz­ti ellentétet az előcsar­nok térformálásával oldjuk fel. Innen nyílik — a föld­szinten vagyunk — a mű­szaki klub és a könyvtár. A helyiségeket üvegfallal választjuk szét, hogy meg­maradjon a belső tér ere­deti egységének hatása. Az első emeleten lesznek az irodák, amelyek szükség esetén egymásba nyithatók, s ezáltal nagyobb értekez­letek megtartására is al­kalmasak. Itt kap helvet a százhúsz személyes előadó­terem és a vele összekap­csolható kiállítási csarnok is. A második emeletre a kétszázhatvan személv be­fogadására alkalmas kong­resszusi terem kerül, ahol filmvetítő gépház és for- dítóberendc'ések állnak maid rendelkezésre. A ki­sebb és a nagy tanácskozó, ^nlvjsécet légkondicionáló berendezéssel látjuk el. Az új székház énítkezési munkálatait az. idén. szep­tember második feizt-ov, i'°zdi °1 a Bács megyei Ä1­’-imi P-oífSfnari VÖBa’at. ^ mopvéhon dolgozó rnőc7aV! fro7dssá<*i értelmiségiek -u<VAlá+bn*őlnu ing*» tavá­vá vehetik b'rtofc-h* Kees- a tvdornánvo0 -oridezvénveknek. illetve a ötnek helvet adó tehnika bázá* H. F. útépítést, illetve korsze­rűsítést végzett a vál­lalat. Befejezte a Budapest—Sze­ged közötti főközlekedési út Alsónémeditől Csongrád megye határáig terjedő bur­kolat javítását és korona- szélesítését. Több helyen útkorrekcióra, ívkorszerű­sítésre került sor és két hidat is építettek. Csupán ezen a szakaszon 300 ezer köbméter földet mozgattak meg és 30 ezer köbméter betont használtak fel. A Kecskemét—Dunaföld- vár közötti út kecskeméti szakaszán tönkrement be­tont nehéz aszfaltburko­lattal cserélték fel. A solt- vadkert—kiskunma j sai úton a tönkrement maka­dám helyett 2 kilométer­nyi aszfaltutat építettek. Korszerűsítették a szán ki, olajmezőhöz vezető utat. Egyik legjelentősebl munkájuk volt az 5-ös fő közlekedési út Kecskemét leninvárosi részén a négy­sávos aszfaltburkolatú át­kelési szakasz kiépítése. Ezt a város 600 éves évforduló­jának tiszteletére készítet­ték el. Ezenkívül építettek 12 tsz-bekötő- utat, 15 kilométer hosz- szúságban és a megye különböző ré­szein 30 kilométeres sza­kaszt aszfaltburkolattal láttak el. A legnagyobb öröm szá­munkra — mondotta az igazgató —, hogy a határ­időket sikerült betartani és vállalatunk által végzett munkákra minőségi kifo­gás nem érkezett. N. O. A közös ügy szabályai FELHÁBORODVA és re­ménykedve vont félre a kö­zelmúltban egy tsz-trakto- ros a műhely sarkába. Néz­zem meg ezt a cédulát, hogy mit tettek vele. Tíz százalékot levontak a ré­szesedéséből, az pedig ezer forint is lehet. Mindezt azért, mert két napra el­ment kukoricát törni! Kíváncsi voltam magam is. ezért később az irodá­ban előhozakodtam a sére­lemmel. A rejtély hamar megoldódott. Elém terítet­ték ugyanis a belső sza­bályzatok egyikét. Ebben azt olvashattam, hogy a szövetkezetben két igazo­latlan nap büntetése ponto­san 10 százalék részesedés­csökkentés. Az én embe­rem pedig engedély nélkül, sőt tilalom ellenére indult kukoricát törni, méghozzá nem is a háztáji földre. Tehát... Tehát az ítélet, ha rá­nézve szigorú is. a helyi — és a tagság által hozott — törvények szerint jogos. Apelláta nincs. A gyakorlat napjainkban igen sok hasonló esetet produkál. Negatív és po­zitív irányban egyaránt. Egy másik esetben például levélben követelte egy tsz- tag a szerkesztőségtől, hogy valami ügyet tárgyaljon meg nálunk a közgyűlés. Ilyesmit mi persze nem tu­dunk elintézni, de némi nyomozás után felvilágosí- tottuK a levelezőt. Az ő belső szabályzataik egészen egyszerű módon teszik le­hetővé, hogy a tagság bár­milyen témát a közgyűlés napirendiére tűzessen. NAPJAINKBAN tehát az országos jogszabályok is­merete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy ter­melőszövetkezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A rendeletek inkább kere­teket tartalmaznak, a pon­tos határokat, tennivalókat közösségenként határozzák meg. Ezek ellen fellebbez­ni pedig sokszor csupán a közgyűléshez vagy valami egyéb belső fórumhoz le­het. Nem az a baj. hogy ez így van. Hiszen ez a fo­lyamat éppen a Uz-demok- rácia külső és belső kitel­jesedését ielzi. Azt, hogv az állam felnőtt, bölcs, ha­tó rozókéoes embereknek tekinti a szövetkezeti gaz­dákat, akikre egyre na­gyobb mértékben lehet rá­bízni közös ügyeik intézé­sét. A baj az, hogy ezt a szövetkezeti gazdák gyak­ran nem tudják, a belső szabályzatokat kellően nem ismerik, ök alkották ugyan az alapszabályt, az ügyren­det. a munkarendet — pontosabban ők fogadták el. De azon az egy év előt­ti közgyűlésen az esetleg gépies, hadaró felolvasás­ból talán meg se értették a szöveget, nemhogy meg­jegyezhették volna. Azóta pedig nem beszéltek ismét a dologról, a szövetkezeti gazda legfeljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá. mit is határozott. NEM JÓ ez így sehogy. A belső szabályok igy nem hatnak. Az a traktoros, ha előre tudja, hogy ön fel­sége mibe kerül, majd az év végén, bizonyára várt volna a kukoricatöréssel addig, amíg a közös mun­kában két. napra nélkülözni tudják. A másik eset pe­dig még veszélyesebb. Ha ugyanis a tagság nincs tisz­tában jogaival, lehetőségei­vel. akkor ez a körülmény módot nyújthat egyik-má­sik elnöknek az önkényes­kedésre, a jogok csorbí­tására. Jobb későn, mint soha. Ha nem ismeri ejéggé a tagság a belső szabályzato­kat, még megismerheti. Ennek több módia van. Le­het például sokszorosítani és szétosztani a szövegeket. Terjedelmes okmányokról lévén szó. nem bizonyos, hogy ezt mindenütt meg tudják oldani. A vezetők azonban lassanként felsza­badulnak a zárszámadási munka alól és hamarosan túl leszünk a tervkészité- sen is. A nagyobb munkák megindulásáig még marad idő, hogy csoportonként megismertessük a tagságot a belső szabályzatokkal, egy kis előadás, esv kis kérdé=-felelet beszélgetés keretében. ÍGY. VAGY ÜGY, de el kell tüntetni ezt a hiányos­ságot. Mert ha a tagság megismeri a szabályzato­kat — jogait, kötelességeit — akkor úiabb lépést te­szünk. hogy a szövetkezeti demokrácia az elméleti le­hetőségtől tovább haladion a gyakorlati érvényesülés felé. F. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom