Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

1969. február Zl. csütörtök 5. oldal A két kísértet „foltkarban tartás” közben. (Csorba István és Balogh Rózsa.) tan részletező az alakítá- betétszámait lendületesen Érdemes odafigyelni Hétfőtől megváltozott műsorrend a Rádióban Meg sem „kísértem”, hogy valami eredeti szel­lemességgel kezdjem a kri­tikát. Ki tudna versenyre kelni Oscar Wilde franciás ötleteivel, vagy éppen Fejér Istvánnal, a tőrőlmetszett pesti humor mesterével. „A kísértet házhoz jön’ azért mégis csak büszke­séggel tölt el. Nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen rég porla­dó, kitűnő angol író, mint Wilde elfogadta a magyar kabarészínpad illetékesei­nek megbízását, írt egy át­dolgozásra alkalmas bri­liáns mesét, olyat, amely­nek az angol felsőbb kö­röket fricskázó szellemes­ségei alkalmasak a pesti polgár megnövelésére is. El sem képzelhető milyen magas rangú „kísérteteket” kellett felkérni a közvetí­tésre! Mint a példa is mutat­ja egyébként: a „canter- ville-i kísértet”, illetve ma­gyar ikertestvére kiállta a próbát. Amennyire angol az a bizonyos kísértet Can- terveille-ben, legalább any- nyira, ha nem méginkább magyar ötleteiben, kiszó­lásaiban az a másik, aki alkalmazkodván a magyar szolgáltatóipar előírásai­hoz — már házhoz jön. Sajnos, azonban mind az eredeti, mind pedig az át­dolgozott „kísértet” legfel­jebb egy jó vaskos egy- felvonásoshoz kínálja a mesét, a mondanivalót. Háromhoz már aligha. így aztán az eredetileg egye­nes pályán közlekedő tör­ténet nagyobb fajta kité­rőket tesz. Bármennyire szellemesek is voltak a kí­sértetek eszmefuttatásai (közülük az egyiknek, a bájos ifjú hölgynek egyéb­ként sem lehet kétséget ki­záró határozottsággal meg­állapítani darabbeli funk­cióját, létjogosultságát!) kissé megterhelik a néző érdeklődését. A darab bo­nyolítása emellett tempó­veszteségeket is eredmé­nyez. A cselekmény a kí­sértetek jóvoltából jó né­hány alkalommal erősen lelassul. Csak az a jelene­tük kapcsolódik valóban szervesen a történethez, amelyben az a bizonyos három csók elcsattan. Mindezektől eltekintve jól szórakozik a néző. Ma­gával ragadó kedvességgel építi fel a dialógusokat Fejér István, a könnyű műfaj kipróbált varázsló­ja és szellemes hozzátoJ- dás a meséhez, hogy ma­gyar turistákat szerepeltet. Gondoljuk el, mi minden következhetek abból, ha a mi Trabanttal közlekedő jó humorú pesti kispol­gáraink egyszer beszaba­dulnak egy ősi angol kas­tély ódon boltívei közé. Nincs kísértet, akinek eh­hez ne lenne néhány sza­va. Margittá Gábor műgond­dal, a darabhoz méltó han­gulatos ötletekkel állította színpadra az előadást, bár néhány csiszolatlanságát a bemutatóra nem tudta megszüntetni. Különösen az előbb már említett kí- sértetjelenetek bizonyul­tak terjengőseknek. Csorba István egyébként ötletek­ben gazdag játékát jóval gyorsabb tempóra kell fog­ni ahhoz, hogy ne tűnje­nek azok a bizonyos mono­lógok — szervesen nem kapcsolódó — magánszá­moknak. Csorba István igazán élemében van eb­ben a pokolian mulatsá­gos szerepben. Rengeteg apró ötlet alkalmazására van lehetőség, s 5 él is vele. Néhol emiatt túlzot­sa. Nem tud ellenállni a színészi ötletek, — saját ötletei — „kísértésének”. Balogh Rózsa számára sajnos, nem sokat kínál szerepe, néhány jelenet­ben azonban még így is oda kell figyelni játékára. Mulatságos alakítást nyújt Komlós József, mint Gug- ger Lajos külkereskedelmi üzletszerző. Borbíró And­rea Guggemé szerepében fegyelmezett, ízléses játé­kával, kitűnő tánctudásá­val, az ifjú szerelmespár: Ábrahám István és Káro­lyi Mária üde kedvességé­vel tűnik ki. Juhász Tibor elegáns, szomorkásán mu­latságos lord Canterville. Szögi Arany Mrs. Umney szerepét nagy kedvvel ját- sza. Általában minden sze­replő igazán a helyén van. Borosa István díszletei tőrőlmetszett angol ope- rettkastélyt varázsolnak a színpadra. Hangulatosak Greguss Ildikó jelmezei. Tamássy Zdenkó nem túl­ságosan eredeti dallamú 13. Hosszan, több órán át mesélte el Borisz élete tör­ténetét. Végre elmondha­tott magáról mindent, nem kellett semmit eltitkolnia. Megkönnyebbült, zaklatott idegei megnyugodtak.;. Először beszámolt azok­ról a körülményekről, ame­lyeket Alksznisz már má­sok elbeszéléseiből is is­mert; feltárta miként ke­veredett az amerikai fel­derítés gondosan kifeszí­tett hálójába. Elbeszélése során egyszercsak Andi ne­vét említette. Az alezredes arca felélénkült. Ügy lát­szik, Brombergnek nem­csak Zarinys bevetésében volt szerepe! Ezek szerint Andi sokkal nagyobb név az amerikai felderítésben, mint ezt eredetileg gondol­ták?! — Mondja el, milyen kö­tolmacsolja a Kerny Kál­mán vezette kiszenekar. Csáky Lajos rülmények között találko­zott Andival? ... A gyorsvonat késés nélkül érkezett Augsburg- ba. A peron egyszerre meg­élénkült, hordárok futkos­tak, fel-felberregtek a mo­toros targoncák. Borisz le­szállt a vonatról, és egye­nesen bement az állomás- épületbe. Könnyen megta­lálta az éttermet, ahol a megbeszélés szerint az ajtó­tól legtávolabb eső asztal­nál kellett helyet foglalnia. Egy üveg sört rendelt. Nemsokára széles vállú férfi telepedett az asztalá­hoz. — Elnézést, ez maláta sör? — kérdezte. — Igen, ez volt a jelmon­dat, amelyről fölismerhette az „illetékest”. — Maláta sör itt csak szombatonként van — vá­laszolt Borisz* Hétfőtől. március 3-tól új műsorrendet vezet be a Magyar Rádió. Heti 25 órával bővül a műsor­idő. Ez új lehetőségeket je­lent a szerkesztésben, a vá­laszték növelésében, a hall­gatók igényeinek megfelelő '.műsorösszeállításban, s a tájékoztatás további javí­tásában. Az új műsorrend beveze­tését az úgynevezett kom­munikációs eszközök roha­mos fejlődése és a közön­ség Információ®, kulturális igényeinek átalakulása tet­te szükségessé. A rádió előfizetőinek száma ma már meghaladja a két és fél milliót. A közvélemény­kutatások szerint a 18 éven felüli lakosság 60 százalé­ka rendszeresen hallgat rá­diót. Megváltoztak a rádió­zás szokásai is. A szabad szombat növelte a hét végi hallgatók számát, a hor­dozható készülékek térhó­dításával mindjobban fi­gyelembe kell venni az úgynevezett hangkulissza hatást, amely azt jelenti, hogy a mindennapi ottho­ni elfoglaltság közben az emberek rendszeresen hall­ANDI, A TANÍTÓMESTER — Üdvözlöm — szólt az ismeretlen. — Andi va­gyok, hozzám lesz beoszt­va. Hogy utazott? — Köszönöm jól? — vá­laszolta Borisz és színültig (öltötte poharát. Andi nem sokat beszélt Figyelmét teljesen lekö­tötte új beosztottjának kül­seje. A kopott zakó, a gyű­rött ing, a lyukas cipő min­dennél ékesebben tanúsko­dott a férfi Ínségéről. — Felesége, természete­sen, nincs? —i kérdezte vé­gül Andi. — Nincs. — Annál jobb. — Lehet — mondta egy­kedvűen Borisz. Münchenig másodosztá­lyon utaztak. Borisz elme­rült a szembejövő szerel­vények, s az állomások lát­ványában. Csupán egyszer fordult útitársához: — Nagyon veszélyes? — Mi? — Amire tanítani fog­nak? Andi zsebébe nyúlt, elő­húzott egy csomag vadonat­új bankjegyet. Leszámolt hétszáz márkát és átnyúj­totta Borisznak. gatják mellékesen is, mint­egy fél füllel a rádió mű­sorait. A megváltozott műsor­rend szerint a Petőfi-adó reggel 8-tól éjfélig önálló műsort sugároz, vasárnap pedig 7 órakor kezd. A Kossuth-adó szombaton éj­fél után 2-kor fejezi be a műsort, az URH szombaton és vasárnap 18 óra helyett 16-kor kezd. Megváltozik termé­szetesen a műsor szerkeze­te is. A Magyar Rádió ezentúl naponta 29 ízben ad híreket. A Petőfi-adón óránként (óra 30 perckor) két-három perces össze­foglaló hangzik el a leg­frissebb hírekből. A Kos- suth-on megindul a 20 per­ces Déli krónika is. A két adó műsorát úgy hangolják össze, hogy min­den időszakban választhas­sanak a hallgatók a ko­moly és a könnyebb, úgy­nevezett hangkulissza mű­sorok között. Jobban tekin­tetbe veszik a vidéki kö­zönség igényeit is, valamint a hallgatók időbeosztását a csúcsidőket. Szaporodnak az egyenes adások, s az — Egy hónapra kapja. — Világos, mondta Borisz, s tudta, hogy ez egyben felelet is a kérdésére. Münchenben sokáig ráz­kódtak a villamoson, míg a kis utcácskákat elhagyva egy kétemeletes, vöröstég­lás házhoz értek. Beléptek a főkapun, s felmentek a második emeletre. — Itt fog lakni — mondta Andi, miközben a lakások egyikét kinyitotta. — Ki­menni nem érdemes innen, telefonálni sem kell. Vod­kát talál a szekrényben, reggelit, ebédet és vacsorát majd hoznak. Érezze magát otthon. Ha szükségünk lesz magára, felhívom. Ezzel Andi el is tűnt Teltek, múltak a napok... Borisz reggeltől estig a dí­ványon hevert és cigarettá­zott. A szobában ugyan rengeteg könyv volt, de az olvasásához nem volt ked­ve. Unatkozott.:. Mikor annyira torkig volt már a feszült várakozással, hogy kész lett volna a vi­lág végére is elszaladni, megcsendült a telefon. Bo­risz rögtön megismerte An­di hangját: i— Ma már ne igyon! olyan műsorok, amelyek­ben a hallgatók választ kaphatnak kérdéseikre. Fontos újítás, hogy a Pe­tőfin rendszeresen megis­métlik a legsikeresebb mű­sorokat. így azok sem ma­radnak ki a maradandó él­ményekből, akik váltott műszakban dolgoznak, vagy az első adást nem hallhat­ták. Az ismétléseket fő­képp szombatra és vasár­nap délelőttre időzítik. Szí­nesebb és érdekesebb lesz a vasárnap délelőtt mind­két adón. A Rádió igyekszik az ed­diginél jobban alkalmaz­kodni a Televízió műsorá­hoz, hogy kitöltse a Tv ál­tal szabadon hagyott időt és hozzáférhetővé tegye a legfontosabb kulturális és politikai adásokat a tv-né- zők számára is. Pénteken este például a hazai és külföldi rádió­játék, irodalom legjavát sugározzák, hétfőn pedig a Rádiószínház adásait hall­hatjuk. Igen érdekesnek ígérkezik a havi egy alka­lommal jelentkező rádióka­baré, amely szintén hétfőn este hangzik el. Az eddiginél jóval több lesz a könnyűzene és a fa­lusi lakosságnak szánt ze­nei, valamint prózai mű­sor. A bővebb műsoridő le­hetőséget teremt ugyanak­kor arra, hogy növekedjék a komoly zenével foglalko­zó adások száma, s az utóbbi esetében differen­ciáltabban tekintetbe ve­gyék a rétegek igényeit, s tudatosan törekedjenek a zenei nevelésre. Az új elképzelések tech­nikai feltételeit is sikerült már nagyrészt megterem­teni. A 300 kilowattos Kos­suth-adó belépésével or­szágszerte javultak a vételi viszonyok. A folyamatban levő rekonstrukció ered­ményeként remélhetően jobban hallható lesz a Pe­tőfi-adó is. A legfontosabb törekvés azonban mégis az, hogy minden hallgató, min­den napszakban jobban megtalálja ezentúl az igé­nyeinek megfelelő műsort Holnap orvosi bizottság elé kerül. Andi kocsin vitte el egy amerikai katonák által őr­zött katonai kórház kapu­jáig. Az amerikai orvosok órákon át vizsgálták a szí­vét és a tüdejét, ellenőriz­ték a látását és a hallását, megállapították az izomere­jét, s végül alkalmasnak nyilvánították. Ám az amerikaiak nem kisebb jelentőséget tulaj­donítottak a másik vizsgá­latnak, amelyet néhány nap múlva a „hazugságvizsgá­ló” gép végzett el. Andi és Borisz taxival az opera kö­zelébe hajtattak. A kocsi sokáig kanyargóit a kes­keny mellékutcákon, míg végül egy földszintes villa árnyékos udvarára állt be. Andi és Borisz kis szo­bába léptek be, ahol három amerikai és egy lettül be­szélő ember várta őket, aki­nek nemzetiségét Borisz nem tudta megállapítani.. Az amerikaiak egy fényes ládát álltak körül, amely­nek tetején forgódobok vol­tak. A készülékből külön­böző vezetékek kígyóztak elő. Ez volt a hazugságde­tektor. (Folytatjuk.) A Gugger család és a kissé mafla angol Ifjú. (Komlós József, Károlyi Mária, Borbíró Andrea, Balassa Gábor és Ábrahám István.) XÉMREGÉNY — Fordította: Szántó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom