Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

1969. február 81. pántéit 8. oldal Egy zárszámadás - belülről Az elnök sok számot so­rolt fel. — A tagok foglalkoztatá­sa egész esztendőn át biz­tosítva volt. Ez megnyil- válui az előző éveknél ma­gasabb részesedésben is. Az egy tagra jutó átlagjövede­lem 25 693 forint, az öt éy előttinek két és félszerese. Tagjaink naponta 103 fo­rintot kerestek... Kurls Péter mérlegkezelő: Az elnöki beszámolók — legyen a gazdaság zár­számadása jól, vagy rosszul sikerült — valamiben ha­sonlítanak egymásra. Akármilyen stílusban mondják őket, akárhány számmal vannak megtűzdelve, a hall­gatóság számára mindig rendkívül érdekesek. Ezek­ben a beszámolókban minden mondat mindenkinek jelent valamit Jót rosszat de valamit a múltból, egy évnyi életből. A mélykúti Béke Termelőszövetkezet zárszámadá­sán Dudás Antal elnök többnyire csak jóról számol­hatott be. A sikerekről inkát írtunk már az elnökök szavai nyomán, sokszor soroltunk szebhnél-szebb szá­mokat Most másra figyeltünk. Az arcok árulkodtak. A fía- talabbaké élénkebben, az időseké csak parányi rezdü­lésekkel. túlságosan kényelmetlen vonatkozott. Alig fél éve munkában — 1600—1800 kerültem ki a felsőfokú forint jövedelemre is szert technikumból, tehet, méltó megbecsülése — Hogy is volt csak? az igyekezetnek. Nálunk, Mindjárt az első napokban 227 ezer forintot tett ki. Az arra rászorulóknak 31 ezer forint segélyt folyósí­tottunk ... Veverka György nyugdíjas: fiataloknál persze — hiszem a többiek is gondolkodnak — nemcsak a forint számít. KlSZ-szer­azt megkérdezték, mi a véle- így ményem egy fontos, száz­ezrekről döntő gazdasági kérdésről. Éppen csak hogy vezetünk tagjai jártak már mondtam valamit. Majd Jugoszláviában, Csehszlo- pont egy gyakornok véle- vákiában, Ausztriában, menyére adnak! — gondol- Lengyelországban, itthon tam. szép klubhelyiségünk van. Aztán egyszer, csak úgy Én úgy érzem, az a lényeg, félhangosan, tettem egy ja- hogy tartozunk valahová, vaslatot és néhány nap Ez a bázis a termelő szövet- múlva már határozatban kezet, amelyre — köszön- találkoztam vele. Kezdtem jük az elnök elvtárs udva- elhinni, hogy az én véle- rias gesztusát, de — mi is ményem is számít. büszkék lehetünk. Itt valóban megkérdez­nek és meg is hallgatnak olyan biztosíték, minket, a jó ötletek meg- nyugodtan élhetek. — Havonta 400 forintot kapok. Nem nagy ez az ösz- szeg, de a háztájival együtt amiből A gye _ lehetőségeinkhez valósulhatnak, ötletben pe- rekek is segítenek rajtunk. k épest’ ‘ igyekeztünk helyt dig nincs hiá.ny, hiszen a Nehéz lenne megfogal- adni alkotó kezdeménve- vezeto- irányító szakembe- mazni, mit jelent a segit- — Elégedett vagyok a bé- zéseknek, hogy egyik leg- r,e^ dt-agos életkora alig 35 ség, hogy nemcsak a gye- . ..... ér. —-J—*- ­Vemmel, hiszen ehhez hoz- értékesebb vagyonunk a zájön még a háztáji is. Ha szellemi tőke, ne vesszen belegondolok, hogy mióta kárba. tsz-tag vagyok, házat épí­tettem, a gyerekeimet szé­pen járathatom iskolába, nem is érezhetek másként. Abban, hogy idáig jutot­tunk, nagy érdeme volt a vezetésnek, de a tagoknak is, akik valóra váltották az elképzeléseket. Én a má­zsaházból csak egyetlen dolgot figyelhettem meg igazán: mennyire vigyáz mindenki a legutolsó ki­lókra, szemekre is. A kö­zösre, a magunkéra. Végig bíztam abban, hogy nem kerülhetünk zavarba a zár­számadáskor sem. — KISZ-fiataljaink dere- kas munkát végeztek a ter­melésben, a KlSZ-alapszer- vezetek járási versenyében az első helyre kerültek. Büszkék vagyunk rájuk ... — summázta az elnök. Kerekes Etelka baromfi­gondozó: Bodor Imre agronómus: és járadékos részesül min rekek adnak nekünk. Kö szönjük, hogy a tsz az új gépek, épületek, a tér- — 1967-től 212 nyugdíjas melés és a dolgozók mellett miránk is szakít időt, pénzt, Közös érdek den hónapban nyugdíjki- hogy velünk is törődnek. egészítésben, ami tavaly Baranyi Pál A LEHETŐSÉG' adott, az idő sürget. A lehetőség: a vállalatok nyereségük egy meghatározott részével elő­segíthetik, hogy dolgozóik minél hamarabb és kedve­ző feltételek mellett lakás­hoz jussanak. Megszülettek azok a rendeletek is, ame­lyek a részesedési, illetve fejlesztési alap ilyen célú felhasználását szabályoz­zák. Az előnyöket nem kell különösebben bizonyítani. Főleg azok előtt nem, akik évek óta várnak lakásra, vagy fiatal házasokként az otthonteremtésre készülőd­nek. A vállalatok ugyan­akkor egy rendkívül ered­ményesen működtethető eszközhöz jutottak a támo­gatás lehetőségével. így te­hetnek szert legbiztosab­ban a munkahelyéhez ra­gaszkodó törzsgárdára, így köthetik magukhoz a fiatal műszakiakat. A népgazda­sági lakásépítési program megvalósításához pedig újabb, helyi erőforrások szabadulnak feL AZ fiRDSK Közös. Ha­sonlóan ahhoz, mint amikor az egyik városban a műve­lődési ház felépítése került napirendre, s a kulturális élet irányítói támogatást kértek az üzemektől, szö­vetkezetektől. A gazdasá­gi vezetők — bevallásuk szerint — néhány tíz-, vagy százezer forinttal a zsebük­ben mentek el a megbe­szélésre, de az összegeket érintetlenül hagyva el is tá­voztak a tárgyalásról. El­zárkózással találkoztak ugyanis, amikoT viszonzás­képpen a termek majdani használatát kérték bizonyos — Ez a mondat, úgy gondolom, rám különösen Legfrissebb adatok a Szovjetunió lakosságáról A régi Oroszország lakos­sága 1913-ban 159 millió volt Ez a szám 1940-re 194 millióra emelkedett. A hit­leristák elleni Nagy Honvé­dő Háborúban hatalmas ál­dozatokat hozott a szovjet nép, több mint 20 millió embere pusztult el. A la­kosság száma csak 1955- oen érte el a háború előt­ti szintet. Jelenleg a Szov­jetunióban a Föld lakossá­gának mintegy 7 százalé­kát kitevő 240 millió em­ber él. A születések számát te­kintve a Szovjetunió az egyik első helyet foglalja el az iparilag fejlett orszá­— Nem hiába igyeke: tünk az egész évben, a fiúi is a lányok is egyformán Az pedig, hogy egy magar, korú lány itthon — nem is Hatvanöt éves a Bajai Kertészeti Technikum 1904. február 21-én nyi­totta meg kapuit a kerté­szet és a szőlészet iránt ér­deklődő fiatalok előti Ba­ján a Kertmunkás Iskola. Célja az volt, hogy a Duna —Tisza közén, a szántóföl­di termelésnél jövedelme­zőbb kertészeti növények művelésére tanítsa az arra ajlamot érző földműves "tatai okát. Az intézmény első vezetője és alapkő-le­rakója Hegedűs József ker­tésztanár volt. Az ő szak­tudásának és szorgalmá­nak köszönhető az is, hogy mintaszerű gyakorlótér lé­tesült. AKkoriban a képzés idő­'.rtama egy, késooo koc év •olt. A négy évig működő skolát 1908-ban kertész- .iőgéd-képző intézetté szer­vezték át. A gyakorlati képzést nagyobb elméleti tudással párosították. Ez az iskola csak 1916-ig működ­hetett, mert a világháború okozta tanulóhiány miatt be kellett zárni, 1928-ban nyitotta meg ismét kapuit, mint középfokú kertészkép­ző iskola. Ez már nagyobb szakképzettségű kertészge­nerációt nevelt. Jelenleg a Bajai Kertészeti Techni­kum igyekszik a kor igé­nyeinek megfelelő, általá­nos műveltséggel és szé­les körű szaktudással ren­delkező kertészeket képez­ni a rohamosan fejlődő mezőgazdasági nagyüze­mek részére. Dr. Böngyik Árpád technikumi tanár gok között, 1000 lakosra (1967-ben) 17,4 születés ju­tott. A szovjethatalom évei alatt sokszorosan lecsök­kent a lakosság halálozási arányszáma. 1913-ban 1000 lakosra 29, 1940-ben 18, 1950-ben 9,7, 1967-ben pe­dig 7,6 elhalálozás jutott. 1896—97-ben az átlagos életkor 32 év volt, nap­jainkban 60 évre emelke­dett. A forradalom előtt születettek 43 százaléka nem érte meg ötödik élet­évét, aki igen, az átlago­san még 50 évet élt. Ma­napság az élveszületettek mindössze 3,6 százaléka hal meg ötéves kora e’őtt, az öt évet elérők pedig még átlag 68 évet élnek meg. 1940—1968-ig a Szovjet­unió lakossága 22 százalék­kal növekedett. alkalmakra. Megállapodá- — sajnos — nem született, mert az együttműködés kölcsönössége csorbát szen­vedett. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága felhívással fordult a vállalatokhoz, hogy vegyék fontolóra a la kásépítkezések támogatásé ban rejlő lehetőségeket Több jel arra utal, hogy az állami vállalatok, kisipari és háziipari, illetve fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek fölismerik az anyagi „áldozatokban”, jut­tatásokban rejlő célszerű­séget. Akár úgy, hogy szol­gálati lakásokat építenek, kölcsönt nyújtanak támas- és családi házakhoz, illet­ve más vállalatokkal 'ár- sulnak az ügy érdekében; vagy hozzájárulnak a bér- és szövetkezeti lakások szá­mának növeléséhez annak fejében, hogy bérlőket, il­letve leendő tulajdonosokat jelelhetnek ki. A.r F»llr*,yrrK terüle­tét előkészítő rendezési, vízművesítési tevékenység­be ugyancsak besegíthet­nek. Erre utalt például az egyik rádióadásban Mada­rász László, amikor a ba- jaiak „sérelméről”, a kom­munális beruházások elma­radottságáról esett szó. A megyei tanács vb-elnökhe- lyettese könnyen elérthető célzással jegyezte meg. hogy a Duna-parti városban egy olyan nagy vállalat is szé­kel, mint a Finomposztó. A gyümölcsöző összefo­gás gyakorlata eddig sem volt ismeretlen Bács Kis­kunban. A csávolyi szövet­kezetek például — közösen a tanáccsal — öregek ott­honát építettek és rendez­tek be a községben. Az ál­lami gazdaságok az el­múlt két évben pedig több mint másfél száz otthon megteremtését segítették elő ___________________ a z iPO sürget! a nyereséget kimutató mérle­gek rövidesen mindenütt elkészülnek. Kibontakozik a kép, hogy az egyes válla­latok mennyit költhetnek a dolgozók lakásépítkezé­seinek a támogatására. A juttatások feltételeit, for­máját remélhetőleg már az új, két évre szóló kollektív szerződések rögzítik, ame­lyeknek a megkötése egyre időszerűbbé válik. Halász Ferenc Kecskeméttől — Az idén már India ka­páin is kopogtatunk — mondja elégedetten Balogh Mátyás, a Kecskeméti Ezer­mester Ktsz műszaki veze­tője. — Ámbár — teszi hoz­zá — nem is ennek örülök a legjobban, hanem an­nak, hogy végre a saját városunkban is elismerik termékeinket. — ? 7 ? — Amint az idő engedi. Kecskeméten, az Állami Aruház előtt azonnal fel­állítunk a Szegedi Posta- igazgatóság megrendelésé­re egy szép, ízléses újság­árusító pavilont. Ez a gyárt­mányunk már országos si­kert aratott. Találkozhat­tunk velük a szegedi, deb­receni utcákon, végig a Ba­laton körül, de Kecske­méten még eddig senki sem tartott rá igényt. Nos, megtört a jég... A pavi­lonokból a múlt évben kü­lönben nyolcvanat készítet­tünk, illetve szállítottunk a megrendelők címére. Most megke'’dt'"'k a t^rci'aláso- kat a Győri Városi Tanács­csal és a Fővárosi Sütő­ipari Vállalattal, mindkét féllel jelentős értékű üz­letkötésre van kilátás. Má­jusban, Lipcsében lesz egy kiállítás, ahol szintén be­mutatunk két pavilont, a mi szakembereink a hely­színen állítják majd feL — A vegyifülkék? — A múlt évben, a ha­gyományosnak számító egyes fülkéből hatszázötve­net gyártottunk, hazai és szovjet, valamint vietnami megrendelésre. A második félévben a szovjet megren­delő címére százat küld­tünk a módosított, illetve dupla fülkéből. A fülkék nemzetközi si­kersorozata az idén folyta­tódik. Egy indiai üveggyár­ba is kerül majd néhány, de remélhetőleg Törökor- országból is kapunk meg­rendelést. Januárban indult el a mintapéldány egy ki­állításra, most várjuk az eredményről szóló értesí­tést. — Ügy hallottuk, hogy hamarosan sor kerül a mérlegzáró közgyűlésre. — Február 21-én számo­lunk be a múlt évi munká­ról. Azt hiszem, senkinek sem lesz oka panaszra, hi­szen a múlt évi 26 milliós tervünket 2 millióval túl­teljesítettük, így szép ösz- szegű nyereségrészesedést kapnak dolgozóink. Szó lesz egy igen fontos közérdekű dologról is a közgyűlésen. Január else5én ugyanis alapos előkészítés Után bevezettük a 44 órás munkahetet. Igaz, azóta alig több mint másfél hónap telt el, de tapasztalataink szerint a termelés üteme és eredményei nem csökken­tek, s a dolgozók fizetése sem lett kevesebb. Február végén munkakörülménve- ink tovább javulnak, egy új 34x17 méteres csarnok­ban is megkezdődhet a munka. — Az első negyedév? — Van megrendelés bő­ven. ügyfeleink már 7 mil­lió forint értékű árura je­lentették be isényüket. Opauszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom