Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-19 / 41. szám
1969. február 19. szerda 3. oldal Ügyesek és ügyeskedők Helytelen lenne aggodalmaskodni azért, mert egyre több termelőszövetkezetben és ipari üzemben — szakítva a korábbi nehézkes, lassú ügyintézéssel — rugalmasan és gyorsan járnak a dolgok végére az illetékesek. Egyáltalán nincs szándékunkban magát az ügyintézést felfedezni, hiszen ez régi dolog. De egy év alatt számtalan új eiemmel is gyarapodott és ezeket csak most kezdjük alaposabban megismerni. Ilyenek a gazdasági információ területei, a piackutatás, az üzletkötés, az anyagbeszerzés és a reklám. Vitán felüli, hogy a felsorolt tennivalók kifogástalan elvégzéséhez képzett, jószándékú és ügyes emberek kellenek. De csak ügyesek, és semmi esetre nem ügyeskedők. Mert ilyenek is vannak, és egyre többen lehetnek, ha az illetékesek nem figyelnek jobban e kérdésre. A megye egyik termelőszövetkezete melléküzemági tevékenységéhez néhány ilyen ügyeskedő embert alkalmazott — jelentékeny jövedelem kilátásba helyezésével. Sajnos, elég későn jöttek rá a tsz vezetői, hogy tapraesett ügyintézőik korábban rövi- debb-hcsszabb ideig ültek a börtönben a társadalmi tulajdon terhére elkövetett bűncselekményeik miatt. Sietve keli kimondanunk, hogy nem lehet és nem is akarunk általánosítani, hiszen tudjuk, hogy a termelőszövetkezeteknél jelenleg hasonló beosztásban dolgozók túlnyomó többsége rendesen, becsületesen végzi munkáját. És végül még valamit, ami minden bizonnyal elősegítheti a „balesetek” megelőzését: a tsz-ek ne csak azt vizsgálják a felvételnél, hogy milyen ügyes, milyen összeköttetésekkel rendelkezik az új munkaerő, hanem azt is, hogv kellő felkészültséggel rendelkezik-e a feladatok ellátására és milyen a szándéka. A termelőszövetkezetekben most kialakuló személyzeti munka során erre jó alkalom kínálkozik. Szabó Attila sága van, mint a túlnyomóan polgári elem ékből összeállított nemzeti tanácsnak, mert a forradalmat a szervezett munkásság vívta ki.” 1919. február elején a munkástanács több erőfeszítést tett a dolgozók helyzetének javítása érdekében: Javasolta a város területéről való élelmiszerkivitel tilalmát, az elburjánzott spekuláció szigorú megbüntetését. Megállapodást kötött a kereskedőkkel a január 31-ig beszerzett áruik 40 százalékos árengedménnyel történő kiárusításra. A megállapodást a munkástanács részéről Sajber Károly és Földes János, a kereskedők nevében pedig Frank Ignác és Léderer Géza írták alá. Az árengedmény néhány napig kedvezően éreztette hatását, de jelentősen nem javított a dolgozók helyzetén. Ez márcsak azért sem következhetett be, mert a város reakciós vezetői állandóan keresztezték a munkástanács intézkedéseit. Sőt, február közepén a munkáct'mács három baloldali tagját letartóztatták. Hol szorít a cipő? Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy lapunk az elmúlt hetekben több alkalommal foglalkozott a lábbelik minőségével. Nem a véletlen műve volt ez. Az történt, hogy a Petőfi Népe is bekapcsolódott a Központi Sajtószolgálat által kezdeményezett akcióba, amely arra volt hivatott, hogy a megyei sajtó a cipőellátással kapcsolatos panaszok nyomába szegődjön. Január 28-án „Cipőügyben — tavasz előtt” című glosszánkban még csak azt pendítettük meg, hogy a jobb ellátás érdekében íó lenne, ha az Alföldi Cipőgyár Kecskeméten egy mintabolt létesítésére kapna lehetőséget. Két nappal később már a BRK kecskeméti 261. sz. önkiválasztó cipőboltjában szerzett tapasztalatok alapján a minőséget helyeztük reflektorfénybe. Február 11-én az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységében szerzett benyomások alapján elemeztük ugyanezt a témát. Érdekes statisztika Az Alföldi Cipőgyárnak egyébként jó híre van bélés külföldön egyaránt. Exportszállítmányaikra tavaly például nem érkezett kifogás. A Kisalföld című lap január 17-1 száma pedig az alábbi statisztikát közli a cipőnagykereskedelmi vállalat jelentése alapján: „Győr-Sopron megyében 1968-ban 7287 pár cipőre érkezett fogyasztói reklamáció. Ezek közül például a Duna Cipőgyár 1810, a Szombathelyi Cipőgyár 1345, a Tisza Cipőgyár 1314, a Minőségi Cipőgyár 985, az Alföldi Cipőgyár 229, a Bonyhádi Cipőgyár 55. a helyiipar és ktsz-ek 1549 cipője ellen futott be minőségi kifogás.” Szerkesztőségi an ót a szakemberekkel Lapunk a lábbelik minőségével kapcsolatos cikksorozatát ankéttal zárta, amelyre meghívta a cipőgyár és a kereskedelem képviselőit. Itt nagyon tanulságos eszmecsere zajlott le. A cipőboltok vezetői elmondták, hogy még több lenne a reklamáció, ha minden vevő tudná, hogy a használat közben előbukkanó rejtett hibák esetén a kereskedelem kicseréli a lábbelit. Ehhez csupán az szükséges, hogy a vásárláskor kapott blokkot őrizzék meg. Természetesen ennek megvannak a maga szabályai. Ha a cipő, illetve csizma rendbehozható, akkor nem cserélik ki, hanem kijavítják. Sajnos vannak vevők, akik a kereskedelem jóindulatával visszaélnek, jogtalan követelésekkel állnak elő, sőt sok esetben sértegetik a kereskedelmi dolgozókat, ha kívánságuknak nem tesznek eleget. A szakemberek elmondták, hogy a vevők egyrésze nem rendeltetésének megfelelően használja a lábbeliket, s ezért mennek tönkre idejekorán. Egy könnyű — inkább csak ünnepi használatra gyártott cipőben például nem szabad sáros időben olyan utakra elindulni, amelyekre bakancs, vagy erősebb cipő való. — Tavaly az első félévben egymillió általunk gyártott cipőre országos viszonylatban 2576 reklamáció érkezett — mondotta a cipőgyár igazgatója. — Ez a termelésnek mindössze 25 ezreléke. A legtöbb kifogás a lakkcipőket érte. A lakkbőrért azonban sem a múltban, sem jelenleg sehol a világon nem vállalnak felelősséget. Azt is megtudtuk az iga gátétól, hogy a cipőgyárak az utóbbi időben már jobb bőranyagot kapnak, mint korábban. A túlzottan igénybe vett Bőripari Vállalat leterheltségét (ami a minőség rovására ment), borimporttal tehermentesítették. Méret és minőség Az ankét résztvevői megállapították, hogy a legtöbb reklamáció a ragasztott lábbelikre érkezik. A Kecskeméti Cipész Ktsz elnöke azt kifogásolta, hogy nem kapnak olyan ragasztó anyagot, mint amilyennel a gyárak dolgoznak, ezért nem tudják megbízhatóan javítani a ragasztott talpú lábbeliket. Szó esett arról is, hogy bizonyos méretekből kevesebbet gyárt az ipar. Újabb felméréseket kellene végezni — állapították meg többen —, hogy a megfelelő arányban történjen a gyártás, 6Őt a különleges igényekre — magas lábfej, vékonyabb, vagy vastagabb lábszár —, is tekintettel kell lenni. A cipők, csizmák minőségének sok egyéb problémájáról szó esett még a szerkesztőség által rendezett ankéton. Reméljük, hogy megbeszélésünk és cikkeink hozzájárulnak, hogy jobb és választékban gazdagabb árut találjon a vevő a cipőboltokban. Nagy Ottó Tanya — fehérben Jás zs zen tiás zló. Kakaduk a hóban a Kannyó-ta- nya előtt száz méternyire. Szerencsére jön a takarmánvof; Vri'Ki a ióépítőiparban. Csak hetenként jött haza. Hiába keresett jól, a különélés sokba került. Meg keveset volt itthon, ritkán tudtunk beÁsványvíz por alakban Grúzia híres ásványvizét, az egész Szovjetunióban közkedvelt „Borzso- mi”-t hamarosan por alakban is lehet vásárolni. Kululasvili mérnök és Erisztavi akadémiai levelező tag dolgozta ki azt az eljárást, amellyel vízben oldható pasztillákba sűrítik a kitűnő ital összes tulajdonságait. Az olcsó, bárhová exportálható „száraz Borzsomi” gyártása a közeljövőben megkezdődik. ívű..,jone a ü'iss tojásokat válogatja. szágoknak hozza az abrakot és a két ló kihúzza a Volgát. Fehér most minden körülöttünk. A határ, a tanya, a libák. A fiatalasszony van otthon, Kanyó Gábomé. — A férjem elment egy másik tanyára — mondja sajnálkozva. Körülnézek. Szolid berendezés, petróleumlámpa, tranzisztoros rádió. — Ide nem vezetik be a villanyt a következő években sem — panaszkodik. Aztán mesélni kezd. — A férjem nyolc évig dolgozott Budapesten, az A dolgozók elégedetlensége tetőpontra jutott. Géppuskáiul a városházára A nép elkeseredése és elégedetlensége 1919. február 18-án elemi erővel nyilvánult meg. Több száz főnyi tömeg vonult a városháza elé, s tüntetett az alapvető élelmiszerek árának állandó emelkedése, valamint a reakciós erők mesterkedései ellen. A déli órákban a város már felbolygatott méhkashoz hasonlított. A tüntetők a piaci árusoktól elszedték áruikat, azokat pedig, akik ellenálltak, alaposan elverték. Hasonlóan cselekedtek a piactér környékén levő kereskedőkkel is. A városban tartózkodó helyőrség nagy része a nap folyamán csatlakozott a tüntetőkhöz. Délután a tömeg már a városházát ostromolta, géppuskával lőtték azt. A lakosság a laktanyából szét- hordta a fegyvereket. A megmozdulással szemben a hivatalos városvezetés 'lehetetlen volt, fegyveres segítséget kért a tüntetés leveréséhez. A munkástanács vezetői — élükön Sajber Károllyal — szintén megijedtek az ösztönös erővel kitört megmozdulástól. A részben felfegyverzett tüntetők egyik követelése pedig éppen az volt, hogy a munkástanács vegye át a város vezetését. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a polgárság vezetőinek kellett kérnie a munkástanács vezetőit a város vezetésének átvételére. A tömegmegmozdulást csak így lehetett leszerelni. 1919. február 19-én hatalmas plakátokon tudatták a lakossággal, hogy a munkástanács átvette a hatalmat: „Kiáltvány a néphez! A kiskunfélegyházi munkástanács sajnálattal emlékezik meg a keddi szomorú eseményekről és, hogy ezen sajnálatos eset többé elő ne forduljon, s a városban a rend és a belső nyugalom biztosítva legyen, a nép érdeke Vatican meg legyen védelmezve és hogy hatalmunk is legyen ehhez, hogy határozatainknak érvényt szerezhessünk, a mai naptól kezdve a város ügyeinek vezetését átvesszük ...” Nem volt hiábavaló A kiáltványból kitűnik, hogy végső soron a munkás- tanácsot mi késztette a hatalom átvételére: „.... hogy ezen sajnálatos eset többé elő ne forduljon .. Mi sem bizonyítja azonban jobban, hogy a munkástanács vezetői ekkor még nem gondolták komolyan a hatalom átvételét, mint az, hogy Sajber Károly is fegyveres segítséget kért a rend helyreállítására. Február 19-én érkezett meg Szegedről Félegyházára a hírhedt Neuberger Frigyes vezette fegyveres különítmény. Minden kétséget kizáróan a munkástanács február 21-i felhívása bizonyítja, hogy Sajberék csak a kedélyek megnyugtatása, a tömegmozgalom leszerelése céljából vették át a hatalmat. A 21-i felhívás adta tudtul, hogy a munkástanács csak a rend helyreállításának időszakára vette át a hatalmat. A február 18-i megmozdulás ha nem is eredméményezett döntő változást a város dolgozóinak életében, nem volt hiábavaló. Hatására a városvezetés, amely még január 18-án hallani sem akart a munkástanács elismeréséről, február 18-a után már „szükségesnek látta” a városi tanács átalakítását, a munkástanács hat képviselőjének bevonását a város vezetésébe. A másik közvetlen eredménye a február 18-i megmozdulásnak az volt, hogy az SZDP és a munkástanács vezetésében megerősítette a forradalmi balodal helyzetét. Ekkor került sor a munkástanács vezetőségének átalakítására, a jobboldalhoz tartozó dr. Kalmár Mór és Fazekas Pál vezetőségből való kiszorítására. A február 18-i tömegmegmozdulás ugyanakkor azt is mutatta, hogy elkerülhetetlen a döntő változások bekövetkezése: a munkáshatalom létrejöttét késleltetni lehet, de megakadályozni nem. Dr. Rácz János kandidátus tanszékvezető egyetemi docens szélgetni. Nem volt az élet. Ezért határoztuk el, hogy belépünk a jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezetbe és gondozzuk a libákat. Ennek már négy éve. Jelenleg egy 600 -as törzsállományunk van itt, a tanya mögött. — Most jobb a kereset? — Körülbelül ugyanany- nyi, de a kiadás jóval kevesebb. A háztáji is hoz néhány ezer forintot. Éppen a friss tojásokat válogatja. Nemrég kezdték meg a „termelést” a szárnyasok. A rajnai liba 33— 35 tizenöt-tizenhat dekás tojásokat tojik. A termelő- szövetkezet darabonként 14 forintot kap március végéig érte, később pedig 13 forintot. A közös gazdaság vezetőd szerint jövedelmező a libatenyésztés nemcsak a tojások miatt, hanem a máj, toll is nyereséges. — Nekünk ez szolgálati lakás — magyarázza a fiatalasszony. — Még az idén augusztus közepéig megépítjük az új házat a községben. Akkor odaköltözünk. Sóhajtva hozáteszi: — Attól kezdve mi is nézhetjük a televíziót. K. S. Giimi'av tó műhelyünkben vátlal'uk különböző összetételű és nagyságú mindennemű Clim alkatrészek gyártását Olajálló tömítések készítését is vállaljuk Keverőgéppel rendelkezünk. Gépjavító Ál’omás, Baja. Szegedi út. Üavíntéző- Ga’ántai Te'ofonszám- 5iQ
