Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VETtmwewE ALIS T A MUNKÁSPÁRT BÁC S’-KISKU^ M E,G YE I BIZ.OTTSÁ G Á N A K NA Pi LAPJA Úgy, hogy megszeressék E, ibben a hónapban megkezdődik az iskolákban a honvédelmi ismeretek ok­tatása. Az új tését hosszas előzte meg. A zottság és a kormány ha­tározata 1967 augusztusá­ban intézkedett az iskolai honvédelmi oktatásról. Az­óta a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédelmi Szövetség szo­ros együttműködésben, igen sokoldalúan készült fel az újszerű feladatra. Az együttműködésre a továbbiakban is szükség lesz. A pedagógusok a hon­védelmi ismereteket nem te­kinthetik csupán egy újabb tantárgynak (hiszen osz­tályzatot sem adnak ebből a tárgyból, hanem a tanu­lók előmenetelét a szorga­lomból és magatartásból adott jó jegyekkel jutal­mazhatják). Ahhoz ugyan­is, hogy az alapvető céit elérjék: hazaszeretetre ne­veljék a fiatalokat és fel­készítsék őket — testileg, lelkileg és ismeretekben is — a katonai szolgálatra, nem elég oktatni, leadni és visszakérdezni a kiadott tananyagot. Szükségük lesz emellett az MHSZ segítsé­gére. igénybe kell venniük az MHSZ felszerelését, pél­dául a lőtereket, szakmai segítséget kell kérniük a honvédelmi szövetség kép­zett és nagy tapasztalatok­kal bíró szakembereitől. A z új tantárgy oktatása sok szempontból különbö­zik az eddig megszokott is­kolai munkától. Az imént azt mondtuk, hogy nem ok­tatási feladat .elsősorban, hanem nevelési. Nem tet­tünk ugyanis semmit, ha a fiatalokkal elsajátíttatjuk az előírt alapismereteket, de nem győztük meg őket arról, hogy a haza védelmé­ben az ő személyes közre­működésükre, felelősség- vállalásukra is szükség van. S ezt nem érhetjük el sza­vakkal, rábeszéléssel. Meg kell velük szerettetnünk a tantárgyat, a foglalkozáso­kat. Szeretniük és becsül­niük kell a hadsereget, azokat a férfiakat, akik az alkotmányban előírt köte­lességüket teljesítik a haza iránt. Ha így oktatják a pedagógusok az új tantár­gyat, akkor elérhetik a ki­tűzött célt. A hátralevő félév a gyakorlati tapasztalatok szerzésének ideje. Az isko­lák már megkapták a tan­tervi utasítást, a művelő­dési osztályok a legtöbb helyen a helyi viszonyokra kidolgozott módszertani ja­vaslatokkal is segítik az in­dulást. Ezek mind fontos útmutatást jelentenek, de mellettük egy pillanatra se tévesszék szem elől a hon­védelmi ismereteket oktató pedagógusok: az új tárgyat úgy kell tanítani, hogy a tanulók megszeressék. Lapunkban az elmúlt napok híradásaiban sokszor szerepelt a kecskémét—Iadánybenei út, amely a hó­torlaszok következtében járhatatlanná vált. Cs. Nagy Pállal, a Közúti Igazgatóság vezetőjével szombaton jár­tunk ezen az útszakaszon, aliol még most is több mé­ter magas hótorlasz tanúskodik a viharról. Képünk a Iadánybenei külterületi iskola mellett készült. nyékén a havazás és jég­képződés szinte megbéní­totta a gépkocsiforgalmat. Kelet-Franciaország Filst- roff városában a hideg miatt a vaddisznók — éle­lemkeresés közben — a vá­roska labdarúgópályáját foglalták el. Miután a rossz időjárás miatt a mérkőzést amúgy sem tarthatták meg, a vaddisznókat nem kerget­ték el a pályáról. Észak-Franciaországban az utakat méteres hó fedi. Erősen havazott Ausztria keleti és déli részein. Nagy havazás volt Csehszlová­kiában is. Szlovákia keleti részében és Romániában viszont hirtelen felmelege­dett az idő. A romániai Si- naiaban az olvadás miatt a bobversenyeket lemondták. A Szovjetunió európai területének déli részén mór csaknem második hete tar. az erősen szeles, hideg idő A hőmérséklet legalacso nyabb értékei mínusz 10, mínusz 18 foknál nem szálltak alább, de a 60—8C kilométer sebességgel szá guldó szél a Fekete-tenger­től északra fekvő területek­ről már elhordta a havat, s most porvihart kavar. lassan megszűnik, a hideg beözönlik és kitölti majd az egész Kárpát-medencét. Mai prognózis Várható időjárás ma es­tig: felhős, párás, egy-két helyen ködös idő. Néhány helyen havazás, hószállin- gózás. Mérsékelt, helyen­ként élénk északi, északke­leti szél. Az ország közép­ső és keleti részein is erő­södő éjszakai lehűlés. Vár­ható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: mínusz 5 —mínusz tíz fok között, a derülteb'b helyeken mínusz tizenöt fok körül. Legma­gasabb nappali hőmérséklet kedden: nulla—mínusz öt fok között. 1967-ben a növénytermesz­tés és a kertészet, 1968-ban pedig az állattenyésztés produkált többet. Az előző évinél 200 millió forint ér­tékkel több húst, tejet és tojást értékesítettek. Ezzel szemben a kertészetből 100 millió forinttal kevesebb értékű áru érkezett á köz­ponti telepekre. A szeszé­lyes, aszályos időjárás okoz­ta tei-méskiesés azonban — a többcsatornás áruértéke­sítés eredményeként — a fogyasztói ellátást nem be­folyásolta túlzott mérték­ben, A szokottnál keve­sebb kertészeti áru a kül­földi kereskedelemre ha­tott. Kevesebb friss és konzerváru került export­ra. Gyümölcsből például a szokásos 2 ezer vagonnyi szállítással szemben, mind­össze 7.90 vagonnyit továb­bítottak a határon túli ál­lamokba. Az 1969-es év — az ed­dig megkötött áruértéke­sítési szerződésekből kö­vetkeztetve — bőséges felhozatalt ígér. A továbbiakban az időjá­Tegnap megalakult Kecs­keméten a megyei honis­mereti bizottság. A társa­dalmi irányító és koordi­náló szervezetet, amelynek a honismereti mozgalom szélesítése és magasabb szintre emelése a célja, a Hazafias Népfront megyei elnökségének kezdeménye­zése hívta létre. Az alakuló ülésre a me­gye legeredményesebb hon­ismereti kutatóit hívták össze, jelen volt Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő honismereti bizott­ság titkára is. A honismereti mozgalom csaknem egyévtizedes me­gyei történetét Farkas Jó­zsef, a megyei népfrontbi- I zottság titkára vázolta föl. Szemléletes példákkal bi­zonyította, hogy szűkebb hazánk társadalmi és gaz­daságtörténetének tanul­mányozása, a néprajzi, ré­gészeti és egyéb tárgyi em­lékek összegyűjtése előse­gíti a szocialista hazafi- ság helyes értelmezésé­nek általános terjedését, fontos része a kulturális nevelőmunkának. Rámutatott, hogy a hon­ismereti kutatás milyen sokszínű részterületeket foglal magába a helynevek, népszokások feldolgozásától kezdve az üzemi és téesz- krónikákon át egészen a természeti kincsek és mű­emlékek védelméig. A munka az egész megyében megindult már mindegyik részterületen, sőt a legtöbb járás és város megalakí­totta honismereti bizottsá­gát, de ahhoz, hogy a moz­galom spontán lendülete céltudatos irányba fejlőd­jön, koncentráltabb irányí­tás szükséges, és a társa­dalmi szervezetek, nem­különben a gazdasági egy­ségek állandó segítsége. A következőkben az ülés csaknem mind a húsz részt­vevője felszólalt. Töltési Imre arra hívta föl elsősor­ban a figyelmet, hogy a helytörténeti kutatások tu­dományos jellegével szem­ben a honismeret mozga­lomjellegét kell erősíteni, a személyes érdeklődést felhasználva kell egyre nö­vekvő társadalmi bázist, te­remteni. Horváth Attila, a múzeumok megyei ig^zga- ,ója azt hangsúlyozta, hogy a hagyományok ébren tar­tása állandó feladat, nem köthető csupán egy-egy év­fordulóhoz. Igen sokan tet­ték szóvá a publikációs le­hetőségek elégtelen voltát, a régészeti lelőhelyek és a műemlékek fokozott védel­mének szükségességét. A számos problémát föl­táró beszélgetés után az ülés kimondta a megyei honismereti bizottság meg­alakulását, és megválasztot­ták vezetőségét: elnökké Horváth Attilát, alelnökké dr. Nagy Béla Solti iskola- igazgatót, titkárrá pedig Gerinczy Györgyöt, a me­gyei népfronttitkárság munkatársát. Ezután Gerinczy György ismertette a bizottság ez évi fő feladataira vonatko­zó javaslatokat, amelyek közül kiemelkedő a felsza­badulás 25. évfordulójának előkészítése. Hazánkban az érkező hi­deg már a Dunántúlon had­állást foglalt, a keleti or­szágrészekbe azonban még nem jutott el. Ott egyelőre viszonylag enyhe az időjá rás. Hétfőn reggel a leg alacsonyabb hőmérséklet két Győrött — mínusz 1 fok —, Szombathely .fc- Sopron térségében mínusz 14 fokot mértek. Ezzel szemben Nyíregyhá án nul­la fok, Miskolcon pedig mínusz egy fok volt a leg­A szombat—vasárnapi e .yueub időjárás le.ietüvé -e.ie, az aiucsoayaob­rendű útvonalakat is két nyomsávon Járhatóvá szélesítsék a Közúti Igazgatóság szakemberei. Erre azért is szükség van, mert a meteorológia előrejelzése sze­rint újabb havazás várható. Balogh Ferenc, a Közúti Igazgatóság motoros hó­ekéjével Ladánybene—Kecskemét között szélesíti az utat. Szélsőséges időjárás Hóviharok Európa-szerte Növekszik a hideg Szélsőséges időjárás te- alacsonyabb hőmérséklet, szi próbára az európai kon- Ez a szélsőséges hőmérsék- tinenst. Párizsban és kör- leti elosztás valószínűleg Több hús, tej, tojás — 200millió forint értékben Bács-Kiskun megye 1968. évi felvásárlási mérlege Elkészült a mezőgazda- sági termékek 1968. évi fel- vásárlási mérlege, az or­szág legnagyobb élelmiszer - áru-termelő megyéjében, Báos-Kiskunban. Mezőgaz­daságunk tavaly is a ter­vezettnél több, összesen 2,5 milliárd forint értékű áru­val járult hozzá az ország ellátásához, illetve az ex­portkötelezettségek teljesí­téséhez. A nagyüzemi gaz­daságok ezúttal is növelték a harmadik ötéves terv időszakára programozott évenkénti 7—8 százalékos árutermelést. Ezzel együtt az elmúlt három évben 30,7 százalékkal nőtt a mezőgazdasági cikkek fel­hozatala a Duna—Tisza közén. rástól függ majd, hogy a gazdaságok milyen mérték­ben tudnak, eleget tenni kö­telezettségeiknek. A MÉK például a tavalyinál több, összesen 13 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt vár. Húsból sem lesz hi­ány. Az Állatforgalmi és a Húsipari Vállalat Bács me­gyében eddig 115 ezer hí­zott sertés átvételére kötött megállapodást, a nagyüze­mekkel és a háztáji gaz­daságokkal. Vágó marhából is kielégítő felhozatallal számolnak, ezzel szemben a szokottnál kisebb a to­jáskínálat. A legóvatosabb számve­tések alapján is több mint 100 millió forinttal növekszik az idei áruter­melés Bács-Kiskunban. Ehhefc alapul szolgálnak a múlt évi beruházások: 666 millió forintot költöttek a gazdaságok belterjesítésére, a termelés fejlesztésére. Megalakult a megyei honismereti bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom