Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

1969. JanuAr 5. vasárnap S. oldal Lüszisztraté hoz. Devecseri Gábor való­ban a mű szellemében ihle­tett dalszövegekkel igyeke­zett elmélyíteni a darab mondanivalóját, kiemelni a borsosán humoros tenden­ciákat, csak hát Majláth Júlia, az egyébként kiváló slágerszerző dallamai érzé­sünk szerint nem kerültek mindenütt hangulatot eme­lő és poentírozó szintézis­be a mű alapgondolatával, lévén a melódiák jó része eléggé melankolikus hang­zású. (Az egyébként sem volt túlságosan szerencsés megoldás, hogy a zenekar valahonnan a színfalak mö­gül szólt és nem egy eset­ben megoldhatatlanná válj az ütem, a kísérő zene és a színészi játék egyezteté­se.) Színházunk vállalkozása az előadás gyengeségeivel egyetemben is tisztes, elis­merésre méltó törekvéseket árul el, ha nem is mérhe­tő a Lüszisztraté színpadra állításának színvonala az Az athéni nők találkoznak a spártaiak küldöttével, (Elől Dévay Camilla és Borbíró Andrea.) Lampito, a spártai nő sze­repében. Mojzes Mária, Elektra múlt szezonbeli elő- mint a női kar vezetője adásához. Dévay Camilla, mint Lüszisztraté fanyar, kesefnyés humorral rajzol­ja meg a férjek ellen láza­dó athéni nők vezérének alakját, de indulatait és humorát mintha túlzottan tiszta és ízes szövegmon­dásával tűnt ki. Az asz- szonyok népes seregéből Zombori Viola, Zsigray An­na Mária érdemel elisme­rést. Nem lehet azonban fékezte volna. Kleoniké egyetérteni teljes mérték­szerepében kellemes megle­petést okozott a szépen be­szélő, mindig ízléses meg­ben azzal a rendezői elkép­zeléssel, hogy a férfisze­repek tekintélyes részét vi­oldásokra törekvő Parraqi szonylag csekélyebb tapasz- Mária. Ragyogóan sikerült tálatokkal rendelkező fia­tal színészekre bízta. Saj- Kinészíász, a nos, ugyanakkor kiváló gerjedelmében prózai színészeink megbí­zatás nélkül maradtak, a Major Pál által nyújtott karikatúra, szerelmi megkótyagosodott férj ala­kítása közben sok kellemes akiknek a képességeiből bi­egyéni ötlet bontakozik ki Major Pál játékában, s ez teszi igazán arisztopéneszi hangulatúvá nagy jelene­zonyára telt volna arra, hogy a szövegmennyisé­get tekintve talán jelen­téktelennek tűnő szerepek­tét. Jánoky Sándor, az athé- nek súlyt és helyet tudtak ni tanácsost kulturált esz­közökkel alakítja. Hibátla­nul adja elő a darab leg­jobban sikerült dalbetétjét. volna teremteni az együt­tesben. Ez kétségkívül az előadás legfőbb gyengéje. Borosa István jól kihasz­Elismerést érdemelnek az nálható díszletet tervezett, öregeket alakító „fiatalok” bár voltak a fellegvárat áb­bár a karvezető Gyulai An­tal mindvégig rendkívül rázoló színpadi építmény­nek felesleges és nehezen halkan és hangsúlytalanul áttekinthető elemei. Gom- mondja el a történetben je- bár Judit könnyed vonal­lentös szerepet játszó dia­lógusait. Az öregek kóru­vezetésű jelmezei jól illet­tek a komédia hangulatá­sából elsősorban Budai hoz, bár egyes női kosztü­László ügyesen egyénített játékát lehet kiemelni. Nagy örömünkre szolgál Borbíró Andrea alakítása moknél a testhez simuló trikó nem illett bele az összképbe. Csáky Lajos Kiné.-r-dász és Mir.uiné (Major Pál és Zsigrai Anna Mária.) Több mint 1800 tag, több százezer forintos beruházás A Magyar Autóklub Báes-Kiskun megyei szervezetének terveiből Megyénkben hozzávetőle­gesen tízezer magángépko­csi tulajdonos van, ezért nagy feladatok előtt álll a Magyar Autóklub Bács- Kiskun megyei szerveze­te. Felkerestük dr. Fábián Pált, a szervezet titkárát, s kértük, ismertesse a múlt évben elért eredményeket, illetve az idei év felada­tait. — Azzal kezdeném, hogy a Magyar Autóklub szer­vezetében lényeges válto­zás történt, mivel novem­berben megalakult a Ma­gyar Autóklub Bács-Kis- kun megyei szervezete. Ki­léptünk tehát a helyi cso­port működési köréből, s most már a megye északi részét fogjuk át. A létszám 1968-ban 1870-re emelke­dett, s ezzel a Magyar Au­tóklub központja által meg­hirdetett versenyben, az el­ső helyezést megosztva Borsod-Abauj-Zemplén me. gyével az élen végeztünk. A szervezettség vonatkozá­sában azonban csak a ha­todik helyen állunk. Pél­dázza ezt, hogy a megye déli részén az autóklub tagjainak száma alig éri el a nyolcszázat. A tagszervezést szoros összefüggésbe hoztuk a szol­gáltatások bővítésével. A műszaki felülvizsgálatot sa­ját hatáskörünkben szer­veztük meg, amelyet egybe­kapcsoltunk a fényszórók beállításával. A műszaki felülvizsgáló szolgálat am­permérővel, cellavizsgáló­val, sav- és lúgmérővel, gyorsulásmérővel, fényszóró beállító készülékkel gyara­podott. Dr. Fábián Pál ezután a hatósági műszaki felülvizs­gálatot megelőző, tanácsadó jellegű műszaki felülvizs­gálatról, s különböző be­szerzésekről szólt. Az autó­klubnak tíz akkumulátor- töltő készüléke van. ame­lyeket egy-két napos idő­tartamra a klubotok ren­delkezésére bocsátják. A tu­ristaforgalom segítése érde­kében sátrakat, csomagtar­tókat szereztek be. Az uM- segély szolgáját nyáron 27g esetben nvúitott sem'kséeot a baib->kitott autósoknak. vezete a múlt évben három csoporttal — Kiskunfél­egyházán, Izsákon, és Kecs­keméten — erősödött. A balesetmentes közlekedés eredményesebbé tétele ér­dekében a megye vala­mennyi KRESZ-vetélkedő- jén részt vettek az autó­klub képviselői, sőt a szer­vezésben is segítséget nyúj­tottak. — Az idén nagy felada­tok előtt áll a vezetősé­günk, s természetesen a tagság is — folytatta a szervezet titkára. Az a cé­lunk, hogy az eddig nyúj­tott szolgáltatásokat meg­tartsuk, sőt továbbfej­lesszük. Tárgyalásokat foly­tatunk műszaki támaszpont létrehozása céljából. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. illetékesei már kije­lölték a bázis helyét a Sze­gedi úton, a villanymalom mellett, ahol több száz­ezer forintos beruházással műhelycsarnok, szervizbe­rendezés épül. A Magyar Autóklub megyei szerveze­tének itt lesz az irodája és a klubhelyisége is. A másik jelentős feladatunk a tag­létszám növelése. Az idén szeretnénk elérni a kétez­res létszámot, ezért klub­napjaink előadásait műsza­ki, közlekedésrendészeti, jogi, balesetvédelmi téma­körökből vesszük. Bővítjük a külföldi és a belföldi túrákat, s a bal­esetmentes közlekedés érde­kében Kecskemét cs Kis­kunfélegyháza balesetve­szélyes gócait feltár­juk, s azt az illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk. Klub­tagjaink kérésének megfe­lelően ebben az évben ku­tatjuk az újabb társasüdü­lő felépítésének lehetősé­gét — mondotta végezetül dr. Fábián Pál. G. G. Rés!aurái iák Restaurálják a kecs­keméti Szentháromság szob­rot. Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreáll ítá- "ára 150 ezer forintot for­dít, s a tervek szerint a szükséges munkák etvégzé- Az autóklub megyei ßzer- sére 1970-ben kerül sor." Lüszisztraté „kézzelfogható” módon oktatja ki a te­kintélyes tanácsost a háború é° a béke lényegéről. (Jánoky Sándor és Dévay Camilla.) vígjáték nyers, határozot­tan és erőteljesen kifigu­rázó, mindent fonákjára fordító módján. De a vas­kos humor mellett jól el­fér a tiszta líraiság, a csen­gő hangon megszólaló böl­csesség és ez a hangulat­váltásra való képesség, az érzelmeknek, színeknek ez a kavargása teszi felejthe­tetlen élménnyé Ariszto- phanész minden művét. V Látszólag tehát semmi baj sem lehet abból, ha híven a modern színpadi megjelenítés módszereihez visszük színpadra a művet. Hiszen tulajdonképpen De­vecseri Gábor értő kiigazi- tásai, egyes jelenetek bőví­tése erejéig terjedő toldá­sai semmi mást nem szol­gáltak, mint hozzásegítet­ték a nézőt, a ma emberét, hogy Arisztophanész írói és köz :leti szándékaira tudjon koncentrálni anélkül, hogy a szakember, a filológus hozzáértésével mithológiá- ban, történelemben való jártasságával kellene meg­találnia a műhöz az igazi kulcsot. Így aztán kimarad­tak a darabból a bonyolult görög hitvilágra történő utalások, az athéni törté­nelem nagv alakjait idéző mellékmondatok, világosab­bá és maibbá váltak a ha­sonlatok anélkül, hogy ér­telmük, mondanivalójuk, hangulatuk megváltozott volna. Köszönet és elisme­rés ezért a frissítésért és azért a tapintatos segítség­ért. melyet a kiváló költő, a klasszikus irodalom leg­nagyobb magvar ismerője és mai tolmácsoló ja nyúj­tott a közönségnek. A zen­gő, szép magyarsággal megformált mondatok, len­dületes dialógusok egyszer­keresztül volt kénytelen a szerelmi sztrájkra készülő­dő görög nők kicsattanó vi­dámságát szemlélni. Udva­ros Béla nagyon gondos munkát végzett, de rende­zői koncepciójának megva­lósítása során nem tudta kiszabadítani a felhők kö­zül a humor, a derű nap­fényét. Talán a bevezető jelenet is segített ebben. A csatába induló harcosok komor elszántsága, a fér­jeiket féltő asszonyok fáj­dalmának jajszava semmi­képpen sem alkalmas — még ha a darab politikai mondanivalójának erősíté­se célzatával választották is indításnak a fordító és a rendezó — a szerelmi tré­fára készülő nők történeté­nek bevezetésének. Ez az előjáték eleve lefokozott minden várakozást, és lát­hatóan fékezte a színészek komédiázásának hőfokát is. Minden groteszk hasonlat, vaskos tréfa egy fokozattal tompábban hangzott el a színpadon, és még a véne­ket vízzel locsolgató asszo­nyok palzán kötekedése is egy kissé melankolikus szí­nezetet öltött. Talán csak a befelező örömünnep kore­ográfiái megoldásai vetítet­ték vissza az egész darab­ra annak a kicsattanó jó­kedvnek a fényfoltjait, amelyeknek az egész da­rabot el kellett volna árasz- taniok. X színlap zenés komédiá­nak nevezi a da-abot. Nyil­vánvalóan azzal a célzat tál társították ezt az egyéb ként is harsány, jó kedély komédiát zenekíséretü dalbetétekkel, hogy közeli' sék a mai modem típusú zenés műfajokhoz, a musi­calhoz, a zenés vígjáték­Arisztophanész legdön­tőbb társadalmi és emberi problémájáról meggyőző­déséről szól e híres komé­dia — a békéről. Arról, hogy minden módon, min­denképpen ki kell harcol­ni a sok sebtől vérző Athén népének békéjét, hiszen már évtizedek óta gyötri Spártát és Athént a hábo­rú dühe, lassan elfogynak a közösség minden erötar- talékai. Pokolian eredeti öt­let, hogy Lüszisztraté, ez a messze földön híres athéni szépasszony a szerelmi sztrájk fegyverével próbál­ja jobb belátásra bírni a harcosokat. Mint ahogy el­képesztően modem ötletre építi a másik híres komé­dia az Akhamaibeliek me­séjét is. Itt a különbéke le­hetőségét az egyénileg ki­harcolt előny értékét és ér­telmét próbálja megvizs­gálni. mégpedig a görög re képviselik Arisztopha­nész tüneményes írói for­máló készségét és Devecse­ri Gábor művészi alázattal telített fordítói szándékait. Az előadás azonban e kedvező auguriumok (hogy stílusosan fejezem ki ma­gam), ellenére sem váltot­ta be teljes mértékben a hozzáfűzött reményeket.-» Voltak, akik attól (éltek, hogy közönségünk a vaskos görög humort fogja idegen­kedéssel fogadni. Amint bebizonyosodott, a bemuta­tó után, ezek a jósok nem ismerték eléggé a kecske­méti közön^űget, A nézők jó része nem azért fogadta tartózkodással a darabot, hanem egészen másért. El­sősorban amiatt, mert nem találhatta meg az előadás­ban Hellász áradó derűjét, a görög égbolt szikrázó napfényét hanem inkább csak a melankólia fátyolén

Next

/
Oldalképek
Tartalom