Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Túl a tizedik edzésen Az új esztendő első napjaiban megkezdődött a Kecskeméti Dózsa labdarú­góinak felkészülése az 1969- es bajnoki évre. A Dózsa edzéseinek irányítását to­vábbra is Pyber István vég­zi. Tőle érdeklődtünk a csapatról, a játékosokról és a további programról. — Elmondhatom, hogy nagyszerű hangulatban folynak edzéseink. Minden­ki egészséges és hallatlan szorgalommal és lelkesedés­sel készük Eddig tíz alka­lommal találkoztunk és az sem zavarta meg edzésein­ket, hogy tizenöt fokos hi­deg fogadott bennünket a Széktói Stadionban. A további tervekről sze­retnénk hallani valamit. — Pénteken utazunk el Dobogókőre. Ott folytatjuk felkészülésünket, de azzal a változással, hogy több mérkőzést akarunk játszani környékbeli együttesekkel. Azt szeretnénk elérni, hogy a csapat még jobban össze­forrjon és egységessé vál­jon a dobogókői két hét alatt. A hónap végén visz- szajövünk Kecskemétre és itt készülünk a bajnoki rajtra. Remélem az időjá­rás megengedi majd, hogy minél jobb körülmények között végezzük edzésein­ket és játszuk le edzőmér­kőzéseinket. Ezek közül többet a Széktói Stadion­ban rendezünk meg, így a „kiéhezett’ kecskeméti szurkolók is néhány hét múlva futballmérkőzést láthatnak. Sokan kifogásolják, hogy a Petőfi Népe nem foglalkozott az elmúlt he­tekben a csapatok, közte a Dózsa erősítésével, az át­igazolás híreivel. Tud va­lamit mondani a csapat erősítéséről? — Minket is sokan ost­romoltak kérdésekkel, saj­nos, keveset tudtunk mi is mondani. Vezetőségünk igyekezett a reális lehető­ségek keretei között ezzel a kérdéssel foglalkozni. Né­hány játékost igazoltunk is. A legfőbb erősítésnek én azt tartom és úgy gondo­lom a Dózsa többi vezetői is így vannak vele, hogy az elmúlt évi sikeresen szere­pelt csapatunk együttma­radt. Nem távozott el tő­lünk senki. Gór, Fajt, Kiss II és Pasek — akik távo­zásáról a legtöbbet beszél­tek a szurkolók, itt marad­Ribli Zoltán sUere A groningeni ifjúsági nemzetközi sakkversenyen — amelyet mint nemhiva- talos Európa-bajnokságol tartanak nyilván sakkörök­ben — kiváló teljesítményt nyújtott a 18 éves Ribli Zoltán. Az NSZK-beli Mae- derrel és a szovjet Vaga- niannal holtversenyben végzett az első helyen. A selejtezővel együtt 16 mér­kőzést játszott a fiatal ver­senyző, 10-et megnyert. 3— 3 játszmája végződött dön­tetlen eredménnyel, illetve vereséggel. Hét évvel ez­előtt. 11 éves korában a Pécsi Honvédban kezdett sakkozni, öt évvel ezelőtt lépett át a Pécsi Ércbányá- nyá'zba. Kádár Géza az ok­tatója. Itthon Portisch La­jost, a külföldiek közül a szovjet Talt tartja példaké­pének a nagymesterek kö­zül. tak és továbbra is a Dó­zsát erősitik. Tőlük továb­bi fejlődést várhatunk és így maradásuk feltétlenül pozitiven értékelhető. Az eddigieken kívül várhatunk-e átigazolást a Dózsánál? — Holnap, január 15-én lezárul az átigazolás az MLSZ-ben. Akkor tehát minden tisztázódik. Egy­két játékos jöhet még szó­ba, közülük elsősorban Bánhidire, a Jászberényi Lehel játékosára gondo­lunk, aki mint csatár tény­legesen erősítést jelenthet a Dózsának. — Mégegyszer azt szeret­ném hangsúlyozni, a Dózsa Csütörtökön tartotta a Kiskunhalasi MEDOSZ lab­darúgó-szakosztálya évzá­róját, amelyen a szakosztály vezetői, sportolók és meg­hívott szurkolók, vendégek szép számban jelentek meg. — Az értekezlet hallgatói nagy érdeklődéssel kísér­ték Virágh István edző be­számolóját. Ebből több olyan „kulisszatitkot” tud­hattunk meg, amelyeket az értekezletről távollevő MEDOSZ labdarúgó szur­kolóinak mai jegyzetünk­ben továbbítunk, tekintet­tel, hogy a szurkolók zöme elégedetlen volt az NB III-as csapat végső helye­zésével. Az edző statisztikai ada­tokkal is megalapozott tar­talmas beszámolója tárgyi­lagosan tárta fel a problé­mákat a tavaszi fordulóra történt felkészítéstől az év­záróig. Az alapozás, majd a for- mábahozás téli. tavaszi idő­szaka már zökkenőkkel kezdődött, sajnos, nem úgy, amint azt az edző a téli pihenő alatt nagy gonddal elkészített edzéstervében lefektette. A csapat több tagjának nem ízlett a kemény téli edzés. Néhány új játékos­sal tervezett csapatkeresés sem hozott lényeges válto­zást Például Füzesi. Tóth Imre, Varjast Faddi — az utóbbi év közben bevo­nult — majd a bajnokság kezdete után nehéz feladat hárult a szakvezetésre egy-két játékos magatartá­sa miatt is. A csapatszellem romlása hozta magával, hogy a ve­zetőség kénytelen volt ke­mény eszközöket alkalmaz­ni. Megfiatalított csapatot kellett kiformálni Szalon- tai, Tóth I.. Kiss. Tóth M„ Csányi és még néhány ta­pasztalt játékos köré. s az őszi forduló igazolta a he­lyes irányt A fiatalok gyorsan beilleszkedtek a csapatba, s néhány szép győzelemmel örvendeztet­ték meg a szurkolókat. (A fiatalok közül Rádi. Ju­hász, Vass, Mészáros II., Karsai. Pálinkó. Csapiáros) ha küzdőszellemük nem szenved törést, hamarosan teljesen beérnek az öregek közé. Köztük legtöbbet Mé­száros II. fejlődött, aki 10 góljával Csányi 7 gólját szárnyalta túl. Csapiáros 3, Vass 3 góllal igazolták egyenletes fejlődésüket. A Délkeleti NB ITI-as cso­portban az alábbi végső kemény edzésekkel készül a bajnoki szezonra, amely­nek során bizonyára ismét nagy harc alakul majd ki a csapatok között. Mi, az együttes vezetői és a játé­kosok egyöntetűen azt sze­retnénk elérni, hogy a baj­noki rajtra „együtt” legyen a gárda és eredményes har­cot folytathassunk a baj­noki pontokért. Ismét jól akarunk szerepelni a baj­nokságban. Mindehhez csak azt kívánjuk Pyber Istvánnak és a csapat minden tagjá­nak, hogy sikeres legyen a felkészülés és váljanak va­lóra elképzeléseik. M. I. helyezés az elhangzott in­doklás alapján valóban el­fogadható. 10. Kiskunhalasi MEDOSZ 30 10 8 12 35:34 28 p. Érdekesség, hogy Sza- lontai minden mérkőzésen védett és 30 mérkőzésen 30 gólt kapott, de 9 olyan mérkőzése volt. amikor gól nem esett. Sztachó. a tar­talék kapuvédő 2 mérkőzé­sen szerepelt egy-egy fél­időt, s mindössze 4 gólt „szedett össze” — ahogy a szurkolók szokták mondani. A beszámoló után még sokáig elbeszélgettünk Vi­rágh edzővel, s most már fehérasztal mellett az 1969. évi felkészülésről, tervek­ről kértünk tájékoztatást. — Január 12-én kezdetét veszi az alapozás, majd a formábahozás következik — mondta az edző. Már fi­gyelembe vesszük az ősszel kialakult csapatgerinchez beilleszthető fiatalokat. To­vábbi terv. folytatni az utánpótlás képzését mivel a jövőben nem új szerze­mények keresését hanem a jól bevált saját nevelésű játékosok nevelését tűzte ki a vezetőség elsőrendű feladatként. Az évzárón jelenlevő sportolók és sportbarátok úgy értékelték a beszámo­lót, hogy az elhangzottak megvalósulása minden lab­darúgó-szurkoló vágya. Tudósításunk végére hadd számoljak be szurkolóink­nak az évzáró eddig szo­katlan, de kedves színfolt­járól. A MEDOSZ-sportkör évzáróján szinte teljes számban — meghívott ven­dégként — részt vettek a Kiskunhalasi MÁV kézi- labdás lányai és a szakosz­tály vezetői, akik a leg- meghittebb baráti és sport­baráti légkörben értékelték és alapozták meg jövőbeni kapcsolataikat. Azzal az ér­zéssel hagvtuk ott a két sportkör fiataljait, hogy a sokat emlegetett klubsovi­nizmusnak Halason vég­képp befellegzett. És így van ez jól. Szalai László Sorsolás A labdarúgó NB III. dél­keleti csoportjának sorso­lását, amelyben a K. Fém­munkás, Kun Béla SE és a Kiskunhalasi MEDOSZ csa­pata is szerepel, lapunk csütörtöki számában közöl­jük olvasóinkkal. Bajnokság után — bajnokság előtt Mérlegen a bajai atlétika A BAJAI Vasas MTE at­létái közül sokan verse­nyeztek 1968-ban a megyei válogatott színeiben. A női versenyzők közül mintegy huszonötén, s a férfiak kö­zül is sokan szerepeltek a válogatottban a háromfor­dulós csapatbajnokságon, a női NB I. B. NB I. fiiúsági. valamint a férfi NB I. B. csapatban. Kár, hogy me­gyénk válogatottjai egyet­len esetben sem tudtak a legjobb összeállításban ki­állni. Sok volt a sérülés, az indokolatlan távolmara­dás, s így az erőfeszítés csak a korábbi helyezések megtartására volt elegen­dő. A női NB I B-ben a megyei válogatott a 6., a női ifjúsági NB I-ben 5. lett, míg a férfiak a kiesést •• Öttusa világbajnokság Budapesten A Magyarországon 1969- ben sorrakerülő nemzetkö­zi sportesemények között kiemelkedő fontosságú lesz a szeptember 21-e és 25-e közötti budapesti öttusa­világbajnokság. A magyar résztvevők előtt nem ki­sebb feladat áll, mint az 1963 óta tartó kettős ve­retlenségi sorozat megvé­dése. Már elkezdődött a vb-re való felkészülés első szakasza, s ez áprilisig tart. Kemény, alapozó munkát végez a Világba inoki keret hat tagja. Balczó. Móna dr.. Rakó. Bodnár, Kelemen és Varga. jelentő 9. helyen végeztek az NB I. B-ben. A RÉGEBBEN ismert versenyzők közül többen nem fejlődtek megfelelően az elmúlt évben. A férfiak­nál a legbiztosabb pontnak számító Márity János pél­dául egyszer sem tudta megismételni gerelyhajítás­ban az előző évi 70 méte­ren felüli sorozatát, s az el­ső osztályú szintet sem ér­te el. Öt sérülése, családi elfoglaltsága és a megfele­lő gerely hiánya is akadá­lyozta a jobb eredmény el­érésében. Jerkó Katalin egész éven át lábsérüléssel bajlódott Ennek ellenére a vidéki felnőtt bajnokságon 400 m-en 60,1 mp-t futott és ezzel 4. lett Szatmári Jánosné az elmúlt évben már csak beugróként vál­lalt szerepet a diszkoszve­tésben, de még így is több­ször sikerrel járt. Miklós Beátát és Vinkó Györgyöt sérülésük gátolta a jobb szereplésben, Veréb Klára és Sümegi Rózsa pedig ta­nulmányi elfoglaltságuk miatt nem tudtak megfe­lelően fejlődni. SÚLYOS veszteségeket okozott a bajai atlétikának a lemorzsolódás. Év elején, vagy év közben olyan ver­senyzők akasztották szögre a futócipőt mint Szekeres Ibolya, Gerencsér Ernő, Hertelendi Ildikó. Deli Ilo­na, Pestalitv Mária, Meskó András és Kalmár Márton. Legtöbben még azt sem tudták megindokolni, hogy miért hagyták abba. A ITT. és IV. osztályú versenyzők közül Radács József a gátszámokban. Halmos Ferenc. Hegyes Er­zsébet, Gregsa Mária a fu­tó számokban fejlődött, s időnként ízelítőt adott te­hetségéből Stang Ilona, Riedl Anna. Sidó Judit Darabos Mária, Jager Ce­cília, Balogh Ferenc. Za- kar Anna, Vojnovics Éva, Bertók Erzsébet. Heffner Éva, Dikán Berta. Németh Zsuzsanna és Virágh Ró­zsa is. VÁLTOZATLANUL ál­landó problémát jejent még a bajai atlétika számára a rossz futópálya, a lehetet­len talajú ugrópálya és ezek is az okai a sorozatos sérüléseknek. A dobóknak sem könnyű a helyzetük, s néha bizony életveszélyes helyzetek is adódnak. Mindehhez hozzájárul, hogy a pályán az öltözködési és tisztálkodási lehetőségek kritikán aluliak. A fejlődőképesebb ver­senyzőknek több komoly viadalra lenne szükségük. Baja földrajzi fekvésénél fogva nincs előnyös hely­zetben. s többnyire 100 ki­lométeres távolságokat kell beutazni, s ez sok fáradt­sággal jár. AZ IDEI versenyévadra az előkészületek már meg­kezdődtek. Nagyobb súlyt kell fektetni az idén a mi­nőségi eredmények foko­zására és a kiemelt ver­senyzők — létszámuk egye­lőre 13 fő — jól megalapo­zott éves program szerint készülnek fel a versenyso­rozatokra. Ha a sérülések rendbe jönnek, akkor mind sportköri, mind pedig me­gyei és országos viszonylat­ban is kiérdemelhetik a baiai atléták a sportszerető közönség és a szakvezetők elismerését. Röplabdázóink az NB-ben KIESETT A KINIZSI A tavaszi idény végén ezt írtuk röplabdacsapataink­ról: Nincsenek kiesési gondjaik. Sajnos, rossz jó­soknak bizonyultunk, s er­re éppen a legrégibb, leg­nagyobb múltú, sok válo­gatottat adó egyesületünk cáfolt rá. A Kinizsi SE ősszel olyan gyengén sze­repelt az NB I-ben, hogy kiesésük végül már nem is volt váratlan. Tulajdon­képpen régen várható volt már a bajaiak gyenge sze­replése, hiszen Rácz Sán­dor edző távozása óta szin­te szemmel láthatóan fej­lődött vissza a bajai röp­labdasport. A Kinizsiből egymás után távoztak el a válogatott játékosok. Ka­szába, Petrekanics, Pán- csity, Tüske elvesztését nem lehetett pótolni. A bajaiak kiesése után je­lenleg nincs megyénknek NB I-es röplabdacsapata, de reméljük, néhány éven belül ismét lesz. Az újoncok helytálltak NB II-s csapataink rö­vid értékelését a mélykúti lányok teljesítményével kezdjük. Az igen lelkes, szorgalmas csapat minden­képpen dicséretet érdemel. Nagy küzdelemben sike­rült biztosítaniuk a bent- maradást, ami egy újonc­csapattól már jó eredmény. Külön öröm, hogy sikerült leigazolniuk Papp Mártát, s jövőre már lényegesen jobb eredményt várhatunk a Budai Géza által veze­tett együttestől. Ha már az újoncoknál tartunk, akkor nyugodtan elmonanatjuk, hogy a leg­kellemesebb meglepetést a Bajai Fehérneműgyár férfi csapata okozta. Egy kis sze­rencsével akár harmadikak is lehettek volna; mert Tüske és Bodrogi leigazo­lása után ősszel mindössze két mérkőzést vesztettek, s legyőzték többek között a bajnok MTK-t is. Az em­lített két játékos mellett dicséretet érdemel még Ottenhal és Jäger, valamint a csapat szervezője és já­tékos edzője, Kovács. Jö­vőre talán még feljebb is kerülhetnek. A Volántól többet vártunk A két kecskeméti NB II-s férfi csapat közül a Volán SC várakozáson alul sze­repelt. Jóval előbbre vár­tuk őket. Igaz, hogy Berek- szászi sérülése és Dunszt katonai szolgálata miatt meggyengültek. Az év vé­gén Szekeres az Újpesti Dózsába, Nyári a Vasasba távozott. Jövőre tehát egé­szen új, fiatal gárdával fognak játszani. A Cskalov SE csapata di­cséretet érdemel a 7. he­lyezésért. A tavaszi gyenge eredmény után ősszel fel­javult a csapat. A szezon végén Auner távozott az együttesből, de a hírek sze­rint 1 :-három játékossal erősödnek. Végül, de nem utolsósor­ban üdvözölnünk kell az új NB II-s női csapatot, a Kecskeméti Tipográfiát. A lelkes fiatal együttes Lem- berger Jenő edző vezetésé­vel sikeres évet zárt. Bár az osztályozón alul marad­tak, a szövetség döntése értelmében mégis bekerül­tek az NB II-be. Remél­jük, ez a siker nemcsak rövid időre szól, s lendítő ereje lesz a megyeszékhely női röplabdasportjának. Asztalitenisz­bajnokság Kiskunhalason A Kiskunhalasi Járási-Vá­rosi Asztalitenisz Szövet­ség január 19-én, vasárnap délelőtt 8 órai kezdettel rendezi meg az egyéni fel­nőtt és ifjúsági asztalite­nisz bajnokságát a Fém­munkás Gyár szegedi úti telepének nagytermében. A versenyre a helyszínen le­het nevezni. A bajnoki cím eldöntése a versenykiírás szerint l*'ilön városi és já­rási szinten kerül elbírálás­ra. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom