Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
i»(«*. Január S. pffn’cR * omal Vidám szilveszterezők Megvannak a szílveszte ri mulatságoknak az ő évszázadok óta kialakult ha gyományai. Kezdődik ké szülődéssel, folytatódik helyfoglalással valamelyik étteremben, s befejeződil —a legjobb esetben —gyo morronlással. Hogy közben ezen kívül mi minden történik, arról tudósít képriportunk. Jobb oldalt: Az Aranyhomok főszakácsa a pirosra pirult sültmalacot szervi- 'zza. A Kecskeméti Arany Homok Szálló évtermében kü földi vendégeknek terítettek. Felső képünkön egy Jugo szláviéból érkezett vidám társaság. — Jobb olda: képünkön. Élő malacot sorsoltak ki Baján a belváros cukrászdában. A vidám társaság hangulatát még fokozta a rózsaszín apróság. Alig volt talpalatnyi hely a bajai Duna Szálló táncparkettjén éjféltájban. (Tóth Sándor felvételei.) Gépmadáron IV em vagyok már gyerek, de a.nikor vonattal elhúzok a Ferihegyi repülőtér mellett, mindig áhitatos érdeklődéssel szemlélem az impozáns épületek mellől és közül elővillogó repülőgépeket. Oly szépek, fehéren- ezüstösen csillogók, kék, piros és egyéb színekkel dekoráltak. S azok az aranyos kis kerek ablakok az ékszer-kecses madártestek oldalán! S az az önjáró létra, amelyen oly boldogan szoktak integetni, kalapot lengetni érkezők, vagy távozók, akiket a tévében szoktunk látni... A látvány is remek élmény. Modern élmény ... És milyen felejthetetlen, amikor az ember először aktív szereplője egy repülő- útnnk. Aktív? No nem egészen úgy van. Mert ugyebár, amikor a kedves utas bőröndjével beállít a MALÉV budapesti, Dorottya utcai irodájába, és kedves határozottsággal fél perc alatt különválasztják őt és csomagját, s a ragyogó környezetben hozzácsapódik ismerős és ismeretlen sorstársaihoz — ezekben a pillanatokban már része egy élő, érző, izguló mechanizmusnak. Ilyen részecske is marad, míg a lába újra „civU”-földet nem ér. M ért ugye ezekután bemenetel a MALÉV-buszba, amely csak repülésre rendelt embereket szállít, aztán ebből kiszáll Ferihegyen, hogy rövid negyedórás lélegzések után újból egy autóbuszba vonuljon, a főépület túlsó oldalán, s meg se álljon addig a bizonyos létralépcsőig, amelyen oly szép látványosan közlekedtek eddig — mások. De most magad ballagsz fel rajta. Fel-fel, míg el nem nyel az az IL ennyinek, vagy TU annyinak keresztelt monstrum. Amit így közelről kevésbé tud acélmadárkának, áramvonal- költeménynek becézni az enyhén szólva ideges elsőrepülőutas. Aki azért így is megilletődött annyira, hogy kezicsókolomot köszön a vendégváró pilótának, s mire — ha férfi — férfiasán Összeszedné magát a roppant csinos stewardess mosolyának melegében, már torlódik is befelé, az óriáshal gyomrába. Amely ugye hasonlít a távolsági buszok „szobabelsőjéhez”, csak hosszú-hosszú és olyan ide- gesítően szögletes-kerek. S mennyivel másabb a „madárka” kerek ablaka belülről. Ahonnan rálátsz a sima, kékfényű szárnyra, az autónyi motorra, elején a fekete óriás-csokornyak- kendőre emlékeztető propellerre. O dalent — de milyen messze odalent — még emberkék mászkálnak. Valahová a gép orra felé odagördül egy mini-konténer- szerű autó. Megáll, morog, s a hátsó skatulyarésze elkezd felnyomulni a magasba. Majd a gép oldalának indul, s eltűnik a szem sugarából. Ki tudja, mivel „eteti” a „madárkát”. Később visszafelé történik minden, az autó újra normális formát nyer, és eliszkol... Vissza a földi épületek felé ... Micsoda magasan vagyunk már így is! Tán nem is kellene ennél sokkal magasabbra szállni. Most már egymást is észTapasztalatok mérlegea Vélemények elképzelések a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél Több mint egy éve, hogy megalakultak a termelő- szövetkezetek területi szövetségei. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének két vezetőjével, Körmendi Károly elnökkel, aki egyébként a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetnek az elnöke és dr. Varga Antal titkárral arról beszélgetünk, hogy milyen tapasztalatokat hozott eddigi működésük és milyen további elképzeléseik vannak. Elöljáróban tegyük hozzá, hogy a decemberi küldöttgyűlésen a résztvevők nagy megelégedéssel nyilatkoztak a szövetség eddigi munkájáról, s egyúttal benyújtották a „kívánságlistát” is, vagyis számos javaslat hangzott el, amelyek segítséget adtak az 1969. évi program kialakításához. Demokratizmus — A szövetség egész tevékenységében meghatározó szerepe van a testületi munkának. Hogyan érvényesülnek a gyakorlatban az itt született döntések, állásfoglalások? AZ ELNÖK: — A küldöttgyűléseken résztvevőknek több mint 80 százaléka valamelyik szövetségi testület tagja, vagy van valamilyen megbízatása. Ez egyrészt elősegíti az együttműködést, másrészt a demokratizmus érvényesülésének biztosít jó feltételeket. Az a tapasztalatunk, hogy a termelőszövetkezetek fontos fórumnak tartják a küldöttgyűlést, a vélemény- nyilvánítások igényesek, kritikusak a tisztségviselőkkel szemben. Az is igaz, hogy bizalmat és türelmet tanúsítanak irántuk. A szövetség elnöksége egy-egy fél évre elfogadott munkaprogram szerint általában kéthavönként ülésezik. Számos témát vitattunk meg az elmúlt esztendőben. Többek között segírevesszük, beszélünk, mutogatunk, lessük, ki merre süppedt el a nagy, tévénéző ülések valamelyikén... Mégis, Jó tudni egymás hollétéről, hiszen ez már egy külön kis emberi társadalom lesz — egyelőre Pesttől Moszkváig, onnan tovább Leningrádig. De az elsőrepülőutas egyik fülén be, a másikon ki — az értelmes szavak. Csak hangok vannak, és mozgások, remegések ... Mikor aztán felbőgnek a motorok, s az egész világ bömbölés, „porfinom- ságúra" tördelt rezgés, hogy tudná az elanyátlanodott utaspionír, fiú-e, vagy lány. Engedelmeskedik a villanyfelírásnak: becsatolja a biztonsági övét, és — naná! — nem dohányzik. M egiramodik vele az emeletnyi szörny, érzi mesz- sze maga alatt a kerekek pörgését, s ha nem szágul- danának oly eszeveszetten odakint visszafelé Jelzőlámpák, fák, házak, és nem állna el — csak úgy Intim magának bevallottan — a 'élegzeta, amikor felfedezi, h a,y a lenti világ „felborult”, eszébe se jutna: lám- csak a légben vagyunk ... Budapest annyira madártettünk a mezőgazdasági távlati fejlesztési terv elkészítésében. Tárgyaltunk a termeltető és felvásárló vállalatokkal folytatott tanácskozások tapasztalatairól, a szakemberek továbbképzéséről, a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazásáról, a munkaversenyről, a közös gazdaságok belső szabályza- j tárói. Megjegyzem, hogy az elnökség a fő napirendi témák mellett rendszeresen beszámoltatja a tisztségviselőket az időközben végzett munkáról, illetve a termelőszövetkezetek részéről felmerült új igényekről. Ily módon a szövetségi elnökségi ülések információs fórumok is. pedig nem egy esetben írásban is megkapják azokat. Emiatt az érdekelt szakemberek későn tájékozódnak. Keressük azokat a módszereket, amelyekkel elkerülhetők az ilyen esetek. Figyelembe kell vennünk, hogy a küldötteknek társadalmi megbízatásuk is van. Indokolt tehát köztük is arányos, ésszerű munkamegosztást kialakítani. Sajátosságok — Hogyan vette figyelembe a szövetség — természetesen a tagszövetkezetek megbízatása alapján — a járás sajátosságait? A TITKÁR: — A bizottságoknak is nagy szerepük van a testületi munkában. Ezeket, mint ismeretes, az alakuló küldöttgyűlésen választottuk meg. Üléseiket — amelyek általában negyedévenként vannak — egy-egy termelőszövetkezetben tartják, így egyúttal a tanácskozásnak tapasztalatcsere jellege is van. Véleményem szerint munkájukat az idén tovább lehet fejleszteni. Indokolt keresni azokat a módszereket, formákat, amelyek hatékonyabb eredményeket hoznak. Munkamegosztás — Milyen következtetéseket vontak le az első év tapasztalatait mérlegelve? AZ ELNÖK: — Rendszeres testületi tevékenység nélkül nem lehet eredményeket elérni. Bármilyen jól felkészült a szövetség apparátusa, önmagában nem tudja feladatát betölteni, a termelőszövetkezetek igényeit pontosan közvetíteni, kielégíteni. A TITKÁR: — Közreműködtünk abban, hogy a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatása során jelentkező új jelenségek megértésében segítségére legyünk a termelőszövetkezeteknek. A tapasztalatok kedvezőek. 1987-ben a körzetünkhöz tartozó szövetkezetek termelési értéke 10 százalékkal haladta meg az előző évit, az 1968. évi értéknövelési előirányzat csaknem 15 százalék. Most folynak az összesítések, majd ezek döntik el, hogy sikerült e teljesíteni. A közgazdasági szabályozók jól érvényesülnek a termelőszövetkezeteinkben és segítik az üzemi és a nép- gazdasági érdek összhangjának megteremtését. AZ ELNÖK: — A körzet sajátosságainak megfelelően elsősorban az állattenyésztés további fejlesztését segítjük. 1968-ban is szervezünk tapasztalatcseréket. Beváltak a határ- és majorszemlék. A búza és kukorica fajtaösszehasonlító kísérleteket tovább segítjük. E munkában közreműködnek a kutatóintézetek. Tavaly kukorica öszNálunk is tapasztaljuk, hogy egyes esetekben a küldöttek vagy a termelőszövetkezetek megbízottai, akik részt vesznek egy-egy tanácskozáson, nem adják tovább az információkat, távlatban Imbolyog már, hogy jobb a fellegekre figyelni, melyek itt gomolyognak az ablaknál. Zzzz- drrr-zzzz-drrr! — búg hangerősítő nélkül is fület dü- bögtetve a masina. Hol a fenekednél fogva emel va- la.i'l láthatatlan óriástenyér, hol a gyomrod látod szellemalakban lebegni homlokodnál feljebb... A lenti téli szürkeség hirtelen nyári világításba csat át. Kifúrtuk magunkat a piszkosszürke felhőpokolból, ragyog a nap, temetői csend, angyalkás hangulatú habtengerré mélyül alattunk az imént odahagyott tömkeleg... Hát persze, megvagyunk vala mennyien. Ismét észrevesszük kis világunkat. Ez szemét behunyva hajtja félre a fejét: azt gondolja, így nem látják, milyen sápadt. Az ideges mosollyal lökdösi szomszédját: mi ez? Az előbb jobbról sütött be a nap, most meg balról! Nana. mi az ördögnek lengedezik alattunk a felhősziget és iszonyúan mélyebbre a nyugalmas vattatenger?... De jó volna valamilyen értekezleten ülni... Tóth István szehasonlító kísérlet volt a katymári Rákóczi, a bácsalmási Petőfi, a méntelek! Győzelem, a bácsbokodi Szalvay, a felsőszentiváni Üj Élet és a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetekben. Ezek jelentősen elősegítették annak eldöntését, hogy melyik fajtákat termesszük majd az idén. Segítjük és szorgalmazzuk a tsz-közi összefogásokat elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében. Információk Végezetül arról beszélgetünk, hogy milyen nagy szerepe van a termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fejlesztésében az információknak. Ezek nélkül ma már egy lépést sem lehet előre tenni. Jól hasznosíthatók a szövetségi tájékoztatók, amel vekből tavaly 16 szám jelent meg. Ezekben ismertették a legfontosabb információkat, azokat is, amelyeket a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, vagy más szervek bocsátanak rendelkezésükre. Csak dióhéjban tudtunk foglalkozni e rövid beszélgetésben a szövetség működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokkal. Az idei esztendő még nagyobb ’.ehetőségeket tár fel, ezekről még bőven lesz alkalmunk tájékoztatni a közvéleményt K.S,
