Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
Elfogadta ez évi költségvetési tervét a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) ómtól, tekintettel arra, bogy az elmúlt évvel szemben igen jelentős növekedést terveztek, s erre a szektorra a befolyásolás csak közvetettén érvényesül a kockázat csökkentése érdekében. — Előterjesztésünk — mondotta az előadó — tartalmazza a helyi tanácsok bevételi szabályozóit, melyek részletes kimunkálása a járási, városi és községi tanácsok feladata. A ta-i kíván üzemeket telepíteni, nácsülés fórumát felhasz- Kőrös elvtárs a követke- nálva kérem e tanácsok zőkben a beruházásokról vezetőit arra, hogy töreked- | szólt, majd megállapította. jenek, bevételeik körülte' kintőbb kimunkálására és ezáltal biztosítsák költség- vetési kiadásaik fedezetét. Kőrös elvtárs ezután a megyei tanács gazdálkodó szakosztályainak költségvetési bevételekkel kapcsolatos feladatairól szólt, majd így folytatta: Tovább javul az egészségügyi és kulturális ellátás — A költségvetési bevételek mértéke határozza meg a kiadások nagyságát. E területen mintegy 11 százalékos növekedésre számítunk az elmúlt évi költségvetési tervünkhöz mérten. Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy a szociális, egészségügyi ágazatnál a tavalyi költségvetésünkhöz képest 8,5 százalékos emelkedést terveztünk, amely 21 millió 263 ezer forintnak felel meg. A kulturális ágazat kiadásainak növekedése 6,3 százalékos, amely az 1968. évivel szemben 18 millió 874 ezer forint többletkiadást jelent. A megye egészségügyi és kulturális ellátása tehát a tavalyi színvonalhoz képest tovább javul. Ezt tükrözi az is, hogy a 887 millió forintos bevételből a szociális és egészségügyi ágazatra 269 millió, a kulturális ágazatra 314 millió forint jut. Az egészségügyi és szociális fejlesztési koncepciók megvalósításánál az egészségügyi szervek javaslatai érvényesültek. Többek között az alacsony kihasznált- ságú jánoshalmi szülőotthon feladatát a kiskunmaj- cai szülőotthon vette át, s a felszabaduló épületben — a járóbetegellátás javítására — kihelyezett rendelőintézeti részleget szerveztek. A kiskőrösi járásban szakorvosi ellátás nem volt. A tanácsszékház építése által felszabaduló helyiségeket erre a célra vették igénybe. A kórházi ellátás Javítását szolgálja az a 3,2 millió forintos beruházás amellyel 173-mal növeljük megyénkben a kórházi ágyak számát A szociális ellátásra szorulók segélyezési keretét 610 ezer forinttal emeltük. Ezzel a rendszeres szociális segélyek rendeletben előírt havi 250 forintos mértékét biztosítottuk. A esecsemőkelengye-akció lebonyolításához 3,4 millió forintos kiadást irányoztunk elő, ami az előző évinél 7 százalékkal magasabb. hogy javult a műszaki tervezés helyzete is. A Bács megyei Tanácsi Tervező Vállalat az igényesebb tervezői munkák elvégzésére is alkalmassá vált * ez lehetővé teszi, hogy olyan tervek is itt készüljenek a jövőben, amelyeket eddig megyén kívüli vállalatoktól rendeltünk meg. Két év alatt egymilliárd fejlesztésre Az előző évekhez hasonlóan változatlanul alacsonyak az út-híd felújítási keretek. Erről egyébként az országgyűlésen is szó volt. A végrehajtó bizottság megítélése szerint ezt a problémát csak akkor lehet megoldani, ha elkészül az országos útkatasz- ter és egyéb felújítási hitelekhez hasonlóan amortizációs hányad alapján biztanácsülés szünetében. Az eszmecsere csak látszólag vidám, de a téma komoly. A kulturális ágazaton, mint említettem 18,8 millió forinttal növeltük a kiadásokat Az idén többek között 200 óvodai férőhely- lyel. 53 általános iskolai tanulócsoporttal, 160 általános iskolás és 162 középiskolás diákotthoni hellyel növeljük az ellátottságot Minderre azért van szükség, mert a gyermekgondozási segély bevezetése és az óvodás felvételi korhatár két és fél évre való leszállítása után jelentős igény- növekedéssel lehet számolni. A megye demográfiai adatai arra utalnak, hogy a szakrendszerű oktatással kapcsolatos igények az alsófokú oktatásban is növekednek. A középiskolai 162 személyes diákotthont Kiskőrösön hozzuk létre, amely a környék ilyen irányú gondjain enyhít majd. Folytatjuk az ipartelepítést Ezután az előadó arról szólt, hogy 1969—70-re a kormány a megyei tanács vb részére 272 millió forintban határozta meg a lakásépítési előirányzatot. Nagy gondot kívánunk fordítani az Ingatlankezelő Vállalatok kezelésében levő lakóházak felújítására, — mondotta, majd így folytatta: — Az OT—PM 3/1967. számú együttes rendelete Bács-Kiskun megyében Baját és Kiskunhalast az ipari foglalkoztatottság növelése céljából azon területek közé sorolta, ahol a vállalati fejlesztési alap terhére tervezett ipari beruházásokhoz az állam vissza nem térítendő állami hozzájárulást és kedvezményes hitelt biztosít az iparfejlesztési alapból. A községek közül Kiskőrös és Kiskun- rrtajsa részesül ilyen kedvezményben. Iparfejlesztési célra 1969—70-ben az Országos Tervhivatal ösz- szesen 28 millió forintod folyósít. A vissza nem térítendő állami hozzájáruláshoz az igénybe vevő vállalatok saját alapjaiból és hitelekből további 194,3 millió forintot terveznek felhasználni, ■ ezzel együtt 1969—70-ben összesen mintegy 226,3 millió forintos beruházást valósítanak meg. A fejlesztéssel Kiskunhalason 1670, Baján 430 új ipari munkahelyet létesítenek ezek a vállalatok. A Fővárosi Tanács a Budapestről megyénkbe kitelepülő üzemek részére 48 millió forintot, 1971-ben a Papíripari Vállalatnak további 4 millió forintot juttat. Ehhez az iparkitelepíté- si alaphoz a megyei székhelyű vállalatok saját forrásaikból és hitelekből további 55 millió forintot adnak, ily módon összesen 103 millió forintos beruházást valósítanak meg. A Fővárosi Tanács által rendelke- z,ésre bocsátott összegből Kecskemét, Kunszentmik- lás, Tass, Tiszakécske, La- josmizse és Kiskunhalas tosftunk fedezetet a Járási-városi tanácsok részére. Ezután az előadó rátért az 1969—70. évi fejlesztési alap tervének indoklására. Hangsúlyozta, hogy a kormány által jóváhagyott tervszámok alapul vételével készült el a megye tanácsi gazdaságának ötéves terve. A vb fő célkitűzése az volt, hogy a harmadik ötéves terv termelési állóeszköz. és községíejlesztési tervekben meghatározott feladatok időarányos részének pénzügyi feltételeit biztosítsa. 1969—70-ben mintegy 811 millió forint tanácsi fejlesztési alap áll rendelkezésre. Ennek jelentős része' a helyi tanácsoknál képződik, s mintegy 87 százaléka ott is kerül felhasználásra. Ez az összeg mintegy 35 száza lékkai több a harmadik ötéves tervben szereplő, 1969—70-es évekre vonatkozó előirányzatnál. Természetesen az összeg felhasználásának egy része módosult feladatot jelent, másik része pedig az árváltozások hatását mutatja. A jelzett összeg nem tartalmazza az 1968-tól áthúzódó — igen jelentős volument képviselő — pénz- maradványt, s nem tartalmazza a társadalmi munka és helyi anyag értékét, melyeket a tanácsok saját fejlesztési tervük kialakításánál vesznek figyelembe. Ezzel a ténylegesen realizálható bevételi források 1969—70-ben 1 milliárd forint körüli fejlesztési alapot nyújtanak. A 811 millió forintos fejlesztési alapból célcsoportos beruházásokra mintegy 455 millió forintot fordítanak. Ez az összeg lehetővé leszi a korábbi beruházási ■ervek megvalósítását, egyben meghatározza a járási, városi tanácsok fejlesztési alapjainak felhasználását, Az 1969—70. évi fejlesztési célkitűzések megvalósítása a községi, városi, járási tanácsoktól körültekintő gazdasági szervező munkát követel, a tervezés, a kivitelezői kapacitás a pénzügyi eszközök, a saját anyag feltárása, valamint a társadalmi munka szervezésének vonatkozásában. A tanácsoknak gondot kell fordítani arra, hogy egy- egy létesítményre vonatkozó döntésüknél ismerjék az árváltozások hatását, mert a jelentkező többletkiadásokat csak 6aját fejlesztési alapjukból fedezhetik. Különösen fontos, hogy a járási tanácsok a községi tanácsok gazdasági döntéseit figyelemmel kísérjék, mert a helytelen döntések anyagi fedezetéről a járási tanácsok sem tudnák gondoskodni. Az elmúlt évi tapasztalatok arra intik a tanácsokat, hogy egyes létesítmények terveinek megrendelésénél körültekintőbben kell eljárni. Egyrészt közöljék a rendelkezésre álló anyagi keretet, másrészt pedig a kivitelezés során fokozzák a műszaki ellenőrzést, mert ezzel is jelentős megtakarításokat érhetnek el. Ezáltal a rendelkezésükre álló fejlesztési alapok felhasználásának hatékonyságát is növelhetik. A tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja még a helyi bevételek körültekintő számbavétele a fejlesztési célkitűzések koordinálása. Korábbi tanácsülésünkön már tájékoztatást adtunk arról, hogy a koordinációs tevékenységnek milyen szép példái születtek már megyénkben. Egy adott város, vagy község területén levő különböző vállalatok, intézmények, szövetkezetek, s a tanács célkitűzéseinek egyeztetésével a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sokkai hatékonyabban lehet felhasználni, ami a település tervszerű fejlesztése szempontjából igen előnyös. A fejlesztési célkitűzések megvalósítását jelentnős mértékben elősegíti a társadalmi munkák szervezése. Ennek jelentős hagyományai vannak már megyénkben, ezért a korábbi évek gyakorlatának megfelelően állítsuk a jövőben is településeink fejlődésének szolgálatába. Napirenden a IV. ötéves terv előkészítése Végrehajtó bizottságunk tárgyalt a megye építőipari kapacitásának helyzetéről is. Megállapította, hogy a további fejlesztési célkitűzések megvalósítását építőipari kapacitáshiány gátolja. Ez a probléma jelentkezik már 1969—70-ben is a lakásépítési tervek megvalósításánál, de még nagyobb mértékűnek mutatkozik a negyedik ötéves terv idejére. Az építőipari kapacitáshiány mindenekelőtt Kalocsa és Baja térségében 6Úlyos. Ennek enyhítésére a megyei párt és tanácsi vezetés a közeljövőben az Építési és Város- fejlesztési Minisztériummal közösen keres megoldást Az előadó ezután foglalkozott a tanácsi vállalatok főbb célkitűzéseivel. Rámutatott hogy a vállalatoknál az idén és jövőre mintegy 320 millió forint fejlesztési alap fog képződni, amelynek 35—40 százalékát forgóalap-feltől tésre, a többit pedig állóeszköz-fejlesztésre fordítják. A lakossági szolgáltatásokról szólva hangsúlyozta, hogy az két év alatt mintegy 20 százalékkal növekszik, s ebből nagyobb mértekben a ktsz-ek veszik ki részüket Tavaly a harmadik negyedévi tanácsülésen tárgyaltuk meg a harmadik ötéves terv időarányos végrehajtásáról szóló jelentést. A tanácsülés határozatai megszabták az elkövetkező két évre szóló feladatokat A mai tanácsülésen tárgyalt napirendek e határozatok végrehajtását jelentik, s az 1969—70-re szóló költségvetési fejlesztési célkitűzések 2,6 milliárd forintos előirányzatai a megyében élő lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. Végül az elnökhelyettes az 1969. évre vonatkozó település-fejlesztési versenynyel foglalkozott Ennek feltételei megegyeznek az 1968-as településfejlesztési versenyével — mondotta befejezésül az előadó. Élénk, magas színvonalú vita Az idei pénzügyi, költségvetési, valamint a megye tanácsi gazdasága 1969 —1970. évi terve megállapításával kapcsolatos elnök- helyettesi előterjesztést követő szünet után került sor a rendkívül fontos, s lényegében összefüggő témák vitájára. Elsőként Szendrey Sándor kért szót Abból a tényből kiindulva, hogy a községfejlesztési alap képzés az új gazdaságirányítás bevezetése előtti rendszerében a lakosonkénti hozzájárulás minden forintjára 60 fillér állami támogatás jutott, a jelenlegi fix- támogatás rendszerben pedig 1,63 forint ez az ösz- szeg — s ennek alapján az egyes járásoknak jutó állami támogatás közötti differenciálódást elemzete. Sarok Antal a gazdasági lehetőségek szem előtt tartása mellett a többi között figyelemre méltó javaslattal élt arra vonatkozóan, hogyan lehetne az adott anyagi lehetőség kereteit kibővíteni. Nevezetesen arra figyelmeztetett, hogy rendkívül nagy tartalék rejlik még a szocialista brigádok társadalmi munkával való rendszeresebb megbízásában. Dr. Lestár Béla, Benei Sándor, Nagy Sándor és dr. Cseh László, az egészségügyi, terv- és költség- vetési, művelődésügyi, illetve fejlesztési állandó bizottságok véleményét összegezték felszólalásukban, számos hasznos javaslattal, észrevétellel élve. Valamennyien kiemelték: Ilyen alapos előkészület, gondosság és véleményegyeztetés még talán soha nem előzte meg a meeve gazdá’kodásá- ról szóló előterjesztést. r>*ák István, a kerekemét! járás szemszögéből vizsgálva tett észrevételt, kevesellve a járásnak jutó állami támogatás összegét. Dr. Kis* Ágoston 30 éves visszapillantást tett Lakitelek és tanyavilága egészségügyi ellátására, s a leg nagyobb elismeréssel és hálával szólt a napjainkig elért fejlődésről. Némedi Sándor, a Szak szervezetek Megyei Tanácsa képviseletében elmondotta, hogy a költségvetés és a fejlesztési alap tervét az SZMT is megtárgyalta. Részletesen felvázolta, hogy a szervezett dolgozók miként kívánnak hozzájárulni a kitűzött célok valóra- váltásához. Pétiké János felszólalása során főként a költségvetési szabályozók rendszerével foglalkozott; azzal az igénnyel, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban, tehát középtávon, lehetőleg tartósak, ösztönzők legyenek a szabályozók. Végezetül dr. Bruncsák András és dr. Borbély Lajos terv-, illetve pénzügyi osztályvezetők adtak kiegészítő magyarázatot a vita során elhangzott néhány észrevételhez. Mint a fenti nagyon vázlatos áttekintésből is kitűnik, az előterjesztést rendkívül élénk és sokoldalú vita követte, melyet dr. Kőrös Gáspár vb-elnökhelyet- tes foglalt össze. Ennek során hangsúlyozta: — A megye költségvetésére — a jelentkező és a felszólalásokban is elhangzott igények, törekvések ellenére — az egyensúly a jellemző. A tervek készítésekor a megye egészének gondjait kellett figyelembe venni, méghozzá annak a mpCTvei tanács álfal hozott határozatnak alamán.-’vb°” ~ Varmadik ötéves terv célkitűzéseit jelölte meg. . . i Ezután részletesen kitért valamennyi felszólalásra, s az ezekben elhangzott hasznos javaslatokra. Dr. Varga Jenő elvtárs vb-elnöki reflexiója során a többi között arra intett, hogy erőteljes tevékenységet kell kifejtenie választói körében valamennyi tanácstagnak, mert megváltozott a tervezés módszere, de alapvető cél a harmadik ötéves terv sikeres teljesítése maradt. Megvan, rá a remény, hogy azt némileg túl is teljesítheti a megye, egyidejűleg sikeresen előkészítve a negyedik ötéves tervben elérendő törekvéseinket is. Végezetül szavazásra bocsátotta az előterjesztéseket, azok vitaösszefoglalóját, s a kiegészítésül elhangzott javaslatokat, melyeket a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. Ezután néhány bejelentésre került sor. A végrehajtó bizottság javaslatára a tanácsülés egyhangúan elfogadta dr. Vedres Ferenc és Bucsi Gábor megyei tanácstagok lemondását. Ugyancsak elfogadta a testület Bognár Győző megyei tanácstag, a Bajai Vízügyi Igazgatóság vezetője — akit az Országos Vízügyi Hivatal elnöke más beosztásba, a fővárosba helyezett — lemondását és jegyzőkönyvi köszönetét mondott a megye vízügyi problémáinak megoldása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért és közéleti munkásságáért. Ezt követően dr. Varga Jenő elvtárs terjesztett elő javaslatot a megyei tanács soron következő ülésének időnontjára és napirendiére amit a testület elfogadott. Végezetül az intemelláci- őkra került sor. E iogával ezúttal Falakán cándor megyei tanácstag élt.
