Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
1999. Január 22. szerda t e4daf így is lehet Az együttműködés szép példájával találkoztam a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság központjában csaknem egykilométeres bekötőutat épített — a szövetkezeti gazdákkal összefogva — az elmúlt esztendő végén, 17 nap alatt a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat. Ez csaknem rekordidő, ha azt számítjuk, hogy az időjárás viszontagságaival is meg kellett küzdeniük az építőknek. A termelőszövetkezet tagjaival történő együttműködés azonban megteremtette a folyamatos munka feltételét. A kivitelező vállalat irányított, a gazdák hordták az anyagot, közreműködtek az alapozástól az elkészülésig. Külön említést érdemel, hogy a beruházáshoz szükséges csaknem egymillió forint összeget gyorsan és a legminimálisabb adminisztrációval teremtette elő a MEZÖBER Ctfőosztálya. Ez az együttműködés sok bosszúságtól mentette meg a szövetkezeti gazdákat. Tavasszal a központban könnyebb lesz a közlekedés. Megszűnt a tengelyig érő sár. K. S. 3P£b*n9$?lhe®(ieJ%fé*iV!®///. születnek Az e tájon élő gazdák ősidőktől fogva arra törekedtek, hogy a Duna-völgy- ben jól termő szántóföldre tegyenek szert, vagy a meglevőt gyarapítsák, de emellett a homoki magaslaton legyen a birtokuk másik része, mivel a szőlő- és a gyümölcstermesztés céljainak ez felel meg leginkább. Akarva-akaratlan, ez a kettősség a kezdettől fogva nyomon követhető a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság kialakulásának folyamatában. A csaknem évenkénti növekedés iránya egyaránt kiterjedt a homoki és a szántóföldi területekre. A 60-as évek elején, Hild- puszta és Hosszúhegy egyesülésével, kialakult a végleges, a 15 és fél ezer holdas terület 52 százaléka a magas, homoki dombvidéken, 48 százaléka pedig a mélyföldi szántókon terül eL 52-től a frontáttörésig Az már kezdetben nyilvánvaló volt, hogy a homokparlagon csak a mélyen gyökerező növénykultúrák virulnak: a szőlő és a gyümölcs. A korszerű hasznosítás 1952-ben megkezdődött, s rá egy évre már 350 hold Több szaküzlet Az esztendő első három hónapjában félautomata kemencéket építenek Baján a sütőipari vállalat Madách Imre utcai üzemében. A második negyedévben a korszerű berendezések már műszakonként 25 mázsa cipót, veknit sütnek, így frissebb termékekkel láthatja el a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat a Duna-parti várost, és a környékét A jelenlegi délelőtti fuvarokon kívül délután is szállítanak friss kenyeret Bát- monostorra, Nagybaracská- ra és Érsek csanádra. Nagy- baracskán egyébként a tervek szerint új sütőüzem épül a jövő évben. A tortalapkészítő részleg kapacitását már kibővítette Baján a vállalat. Január 2- tól a korábbi 40 helyett 120 kilónyi tortalapot készítenek üzemükben. A mézeskalácsokat — köztük a vaníliás és kakaós készítményeket — meglepetésnek szánta a helyi sütőipar. A „mézeseket” februárban tálalja a kereskedelem, a héten pedig megjelennek már a szakboltokban. A sütőüzemekhez kapcsolódó boltok is tovább szaporodnak. Baján legközelebb a Madách utcában, majd a második negyedévben a Marx téren nyílik kenyérszaküzlet. nem lehet. Nemesek az AJ ga*daságirányítási rendszer bevezetése miatt, hanem a gazdasági élet egyre bonyolultabbá válása miatt is. Ezért a nem. z étkei zi együttműködésben lényegesen nagyobb önállóságot szükséges biztosítani a vállalatoknak, azaz célszerű biztosítani, hogy nemzetközi mére. tekben is kialakuljon a közvetlen kapcsolat a termelőgazdálkodó egységek között. Az alapetvek figyelembevételével az együttműködés egyik legfontosabb kulcsterülete a külkereskedelem. Az eddi. gi gyakorlat az volt, s még Írás nélkül képesek és akar. nak szállítani, illetve megvásárolni. S ehhez a szakemberek véleménye szerint meg keli találni a megfelelő szervezeti keretet is, amely eset. leg lehet vámuniós forma, vagyis közös vámhatárok létrehozása. Ez azt jelentené, hogy az együttműködő szocialista országok — közösen kialakított szabályok szerint — megnyitnák egymás előtt nem. zeti piacaikat. Szintén kulcsterület a pénzügyi front. Itt is sok probléma vetődik fel. Talán a legfontosabb a konvertálható ma is az. hogy a szocialista más ország pénzére átváltható ' ... . ___r ___ «rolnii »V« Qrom+ocA TT len o rszágok között állami szerződésben biztosított kontingens valuta megteremtése. Első lépcsőben csak a KGST tagál. rendszert alkalmaznak Azaz ?ésJ5bb^a államilag szentesítve, tételesen / — mennyiségben vagy értékben — meghatározzák a kölcsönösen szállításra kerülő árukat. Ezt lebontják a válla, latokra, amelyeknek csak az a feladatuk, hogy az államilag vállalt kötelezettséget megfelelően teljesítsék. E gyakorlat a vállalati önállóságot m.nimális- ra korlátozza. S ha igaz az, hogy a gazdasági élet bonyolulttá vált és mindenre kitér, jedő, részletes tervet központilag nem lehet készíteni, úgy Kétségtelen tény igaz ez nemzetközi méretek- hogy a kulcsproblémák n1 ne öltjén is. Reális gondolat, hogy dása, alapos elvi kimunkálása, a külkereskedelemben is na- megfelelő ütemterv készítése a gvobb önállóság adható a vál. megvalósításhoz — me.;kezdő.- - - ‘“kl’ dött, ha hosszú időt is vesz igénybe végleg-sítése. Gondoljunk csak rá, hogy nyolc ornyugati valutákra is kiterjesztve. Nagyon sok pénzügyi nehézség megoldódna ezzel. A többi között a vállalatok kölcsönös nemzetközi elszámolása, közös nemzetközi vállalatok lé. tesítése alaptőke befizetésével, egymásnak nvúHott beruházási és más hitelek, k^l-sonck megfelelő gazdaságossággal és így tovább. Mondani sem keli, hogy hosszú évek kellenek, míg előkészítéssel az átválthatóság megteremthető. Kétségtelen tény azonban, látótoknak. Természetesen több év szükséges, amíg minden országban felkészülnek erre az , ...................... é rintett vállalatok. Éppen ezért szág elgondo'ás-ioak, vagy a KGST keretében Is csak fo- kozatosan lehet új módszert alkalmazni a kölcsönös áruforgalomban. Azaz évről évre foko-amsan bővíthető azon árak köre. amelyeket az eg-es országok vállalatai állami előmégiukább gazdasági érdeke’- nek összeban-otósát k"’l elvé. gezni. S végei meg kell találni a mindenki s-ámára e'fo- -a^bató, a különböző érdekeket ésszerűen egyeztető rreg. Gy. U új gyümölcsöse volt a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnak: 290 hold almás és 60 hold kajszis. Ez időben, amennyire lehetett, gondoskodtak a régi szőlők megóvásáról, folyamatos művelésérőL 1954-ben szőlőt is telepítettek, olyat amelyben a lófogatú művelés már lehetséges volt Két évre rá, s attól kezdve rendszeresen a homokdombokat gépekkel egyengették el. 1957-től az új gyümölcsösök is kezdték ontani a termést, s ebben az évben már nagyobb mennyiségű exportot bonyolítottak le Folytatódott a szőlőtelepítés, évente 20—30 holdas ütemben. A szántóföldi növényeket mind jobban gépesítették, így az alkalmazottak „felvándoroltak” a homokvidékre. És a telepítési programban a második ötéves terv kezdetével — 1961-ben — bekövetkezett a frontáttörés. Minőségi változás A gazdaság összes szőlő- területe 1961-ben 1477 hold volt. Ebből 834 hold volt a termő. 1968 végére az összterület 2146, a termést adó terület 1472 holdra növekedett. Ez nem látszik túlzott gyarapodásnak. Pedig a nyolcéves időszakban 1455 holdon telepítettek szőlőt. Csakhogy a telepítéssel együtt a gazdaság nem sajnálta kipusztítani az immár meddővé öregedett parcellás szőlőket sem; 62-től 68-ig 786 holdon szűnt meg az egyáltalán nem ígéretes szőlőművelés. így adódik tehát a szóban forgó gyarapodás, amely korántsem csak mennyiségi, de legalább olyan mértékben minőségi jellegű is. Az 50-es évek közepén telepített szőlőket is átalakították közben gépi művelésre. Kedvezett a szőlőnek az 1961-es év, így akkor holdanként a gazdaságban 28,4 mázsás átlagot takarítottak be. Ezt követően némi hullámzás következett, de 1965-től egyenletes az ívelés. Az 1968-as év átlaga 38.8 mázsa volt Érdemes szemmel követni a ráfordítás alakulását, nem forintban, hanem idővel mérve. Egy mázsa szőlő termesztésére 61-ben 29.9. 68-ban 14.8 órát fordítottak. Gépesítés házilag Mindezekkel együtt valóságos „gépi forradalom” zajlott le. S csak félig- meddig a vásárlásokból eredően. Amit nem kaptak meg, vagy nem tartottak alkalmasnak, ahelyett a gazdaságban készítették el a szükséges konstrukciót. Gruber György és gépészcsoportja találékonyságára tehát változatlanul szükség volt. Szán tópusztán 1960- ban épült meg a nagy gépműhely. Akkor költöztek át ide. Egyrészt új fajta gépekkel ismerkedtek meg, de aztán nekik is újabb szerkezeteket kellett fabrikálniuk. Az igényekkel jöttek az agronómusok, a kertészek, s egy-egy fontosabb megoldáson napokig tanakodtak. Volt év, amikor 5 —6 géptípust kellett készíteniük, vagy egy-egy kevésbé megfelelő masinát átalakítaniuk. Legnevezetesebb alakításuk az axiál- ventillátoros permetezőgép volt, 1965-ben, s ez a szerkezet országos hírnévre tett szert (Folytajuk.) Hatvani Dániel Azonos ütemben, mint nyáron Ahol most a száchenyivárosi építkezés folyik Kecskeméten, még két esztendővel ezelőtt is amolyan „kertek-alja” kinézésű volt a táj. Ma — a Honvéd- Kórház mögött mintegy háromszáz méterre légvonalban — egy épülő városrész első lakótömbiének vadonatúj emeletes házai fehérlenek, ragyognak a téli napsütésben. Egy-egy lakótömb 384 lakást foglal magában, s az egész közeli esztendőkben négy ilyen tömb készül el. közrefogva szinte a hozzá tartozó körzeti kiszolgáló létesítményeket is, mint a bölcsőde, iskola, üzletek. A város felőli úi ház átlátszó erkélyein a családi élet meghitt tárgyai, eszközei jelzik; az ízléses függönyök mögött új otthonok története kezdődött már eL Itt egy színes kecskelábú asztal, amott egy horgász- felszerelés emlékeztet a nyárra. Emitt egy mosógép pihen megtisztított ruhák halmai közt Nagy lehet a család. Amott egy pár új színű boxkesztyű leng a szélben, az ablakkilincsre akasztva. Szalagrendszerfi építkezés Négy komplett épület után a még szürke falelemek házzá illesztett négyszögei mutatják magukat. Élénken sárgállik rajtuk a sok ajtó-, illetve ablakkeret. Az épületek között szinte „nyári” a sürgés-forgás. Betont kevernek, vaspálcákból szerkesztett „kosarakban” piros lángok lobognak, parázs izzik, szeszélyesen kavarog a füst. Itt is. ott is kövér, hirde- detőoszlop nagyságú berendezések okádják a szürkésfehér felhőket... Látni, ho"v az épületeken belül is megy a munka. Hogy milyen intenzitással, a téliesítés milyen mócLszereiveL arról Fáy Ferenc építésvezető tájékoztat. — Szalagrendszerű építkezés folyik itt — mondja Ennek az a lényege, hogy télen-nyáron azonos a munka üteme. Ezt úgynevezett ütembrigádok biztosítják. Mindegyik egy-egy technológiát végez, falaz, parkettáz stb. Ha télen valamelyik kiesne^ felborulBaromfifeldolgozás A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában naponta 20—22 ezer csirkét dolgoznak fel. Az árat azonnal szállítják. A gyár udvarán sűrűn fordulnak a hatalmas kamionok, s viszik külföldre a csirkét, libát, házinyulat. Igen nagyok a belföldi ige lyek is. Budapestre és a Dunántúlra főleg előhűtött grill csirkét rendelnek, am't gyorsjáratú gépjárművekkel szinte a csomagolóból számítanék. Képünkön a feldolgozás utolsó fázisa látható, amikor a csomagolóasztalra kerül a csirke, (Pásztor Zoltán felvéteted na a pontos, összehangolt terv. Ennek a módszernek megfelelően tervezte meg a vállalat, hogy hol — milyen téliesítési munkaeszközökre. módszerekre van szükség. Más-más módszerrel — Jelenleg három fS munkaterületünk van. A 126 lakásos épületnél vakolás, aljzatbetonozás rae»v. Tessék megnézni, az ablakokon fóliák, a lépcsőháziban nádpallók. Ezzel, $ a gázkályhákkal teremtünk megfelelő hőmérsékletet olyan enyheséget amely elegendő a vakolás megkötéséhez. Cél. hogy ugyanazzal a létszámmal, ugyanolyan tempóban tudjunk vakolni, mint nyáron. Január végén még 20 gáz- '-iivhát kapunk, még intenzívebb lesz a munka. Most csak annyit végzünk, amennyit meg tudunk védeni a hideg ellen. — A 90 lakásos házban szerkezetszerelés folyik. Ennél fontos a szerkezeti beton védelme. Gázolaitü- zeléssel fejlesztünk gőzt, amellyel rpeggyorsítjuk a beton szilárdulását. A munka sebessége olyan, mint nyáron, csak most egy műszakban dolgozunk. Segít a vegyszer — Harmadik munkaterületünk a II. lakótömb alapozása. A rendkívüli hideg miatt bizonyos mértékben csökkentett intenzitással tudunk; haladni. A mínusz 15—16 fokos hidegben átfagyott talajrétegeket gépesített eljárással, kompresszorral vágjuk. A betonozást fagyvédő takarással óvjuk. Modern megoldással, vegyszeradagolással érjük el, hogy a beton mínusz 10 C-fokon is megszilárduljon .. i Itt még nagyobb létszámmal is tudnánk dolgozni — összesen 110—120 emberünk van most, de 140 is foglalkozhatna —: kilátás van arra, hogy a környező tsz-ekből szerződéses munkásokat kapunk. Jó téli foglalkozás lesz itt számukra, .s — Télen kell annyira előzni magunkat — fejezte be érdekes gondolattal a magyarázatot Fáy Ferenc —, hogy megközelítsük a nyári munkatempót. Január végén, februárban már ei is szeretnénk érni... Mert sosem jó építkezés befejezését november—decemberi hajrával elérni. Részletes ütemtervünk van. Minden munkafolyamat precízen kapcsolódik a másikkal. se gyorsabban, se lassabban nem célszerű haladni,- .Tóth István