Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évt 17. szám 1969. január 21. SZERDA Arat 80 fillér \ Nincs veszteséges vállalat a megyében Márciusban fizetik a A vállalatok a mérlegké­szítések idejét élik. Akár azt is mondhatnánk, hogy a főkönyvelők évadja érke­zett el. A várható nyere­ségrészesedések összegéről biztos adatokat azonban még a számok tengerébe A mezőgazdasági szakirodalom hónapja A falvakban a tél az erő­gyűjtés, a felkészülés idő­szaka: a szellemi erők gya­rapítására is szolgál. A ter­melőszövetkezeti gazdák, a mezőgazdaság dolgozói és irányitói a viszonylag több szabad idő jelentős részét önképzésre, továbbképzésre fordítják. Több kézbe jut­nak el ilyenkor a szakla­pok és szakkönyvek, mint az egymásra torlódó mezei munkák idején. A mezőgazdasági szakiro­dalom hónapja 1969-ben is február. Az előkészületek már országszerte megkez­dődtek. A könyvek az ér­deklődőknek és a tanul­ni vágyóknak számos lehe­tőséget kínálnak, hogy tu­dásukat, ismereteiket bő­vítsék: 37 új mezőgazdasági szakkönyv jelenik meg. A könyvek mellett foko­zott érdeklődésre tarthat­nak számot a mezőgazdasá­gi szaklapok és folyóiratok. A Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, a Baromfitenyésztés, a Mező- gazdasági Technika, vala­mint a többi szaklap és fo­lyóirat is, a nagyüzemek és a háztájiban gazdálkodók számára egyaránt sók újat, érdekeset nyújtanak. A mezőgazdasági szakiro­dalom hónapjára készülve a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a mű­velődési otthonok megye- szerte szervezik már a szakelőadásokat, az író-ol­vasó találkozókat. Ezeken az ország neves szakembe­rei foglalkoznak majd a mezőgazdásági termelés időszerű problémáival, elő­adások, megbeszélések, vi­ták. helyi tanácsadások ke­retében. A rendezvényeket az elmúlt években is nagy szakmai és kulturális ér­deklődés kísérte. A terv­be vett mintegy 7—8000 elő­adás, író-olvasó találkozó minden érdeklődőnek jó le­hetőséget ad tudása gyara­pításához. A könyvhónap egyik leg­főbb célja a mezőgazdasá­gi üzemek szakirodalmi el­látásának javítása. A ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazadságok számára a könyvhónap olyan alkalom, amikor kevés fáradsággal kiegészíthetik üzemi könyv­táraikat mindazokkal a művekkel, amelyek ismere­teit, tapasztalatait, napja­ink törekvő embere nem nélkülözheti. merült szakemberek sem mernek közölni. Az előre­jelzések szerint mégis meg­állapíthatjuk, hogy tavaly egyetlen vállalat sem dol­gozott veszteségesen Bács- Kiskun megyében. Némely tanácsi vállalatnak nem csak a neve változott meg, hanem az 1967-ben jelent­kezett deficitet is sikerült „kigazdálkodni”. Ilyen pél­dául a jelenlegi Kalocsai Költségvetési Üzem. De nyereséggel zár a megye- székhelyen levő Szolgálta­tó-, Javító- és Vegyesipari Vállalat, a Kecskeméti Vá­ros- és Községgazdálkodási illetve a Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalat is. Az 1988- as félévi, ráfizetést mutató mérleget pedig a második hat hónap alatt sikerült kedvezőre fordítani a Ba­jai Város- és Községgaz­dálkodási Vállalatnál. A nyereséget produkáló vállalatok a kollektív szer­ződésben meghatározott fel­tételek szerint részesedést osztanak. Az összegeket március elejétől április 4- ig megyénkben is minde­nütt kifizetik. A Baromfi- ipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában való­színűleg már március első felében átveszik a boríté­kokat a dolgozók. Az utol­só könyvelési adatokat feb­ruár 3-án továbbítják a központba, ahol a vállalat tizennégy gyárának muta­tóit összegzik. — A várható nyereségré­szesedés összegéről ennek megfelelően korai lenne még nyilatkozni — mondta Asztalos Ferenc, a kecske­méti gyár főkönyvelője; — Az 1967. évi szintet érzésem szerint biztosan elérjük — tette még hozzá. Az elmúlt évben huszon­két napnyi bérnek megfele­lő részesedést osztott az Al­földi Cipőgyár. Legalább ennyit ismét kifizetnek az élőzetes becslések szerint. Sarok Antal, a Bács-Kis- kun megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója már pontosan fo­galmazott. A borítékok két­szer vagy két és félszer lesznek súlyosabbak, mint legutóbb. A tavalyi hét he­lyett előreláthatólag 14—13 napi keresetnek megfelelő részesedést osztanak. Az eredmények több, a gazdál­kodással összefüggő döntést igazoltak. Bebizonyosodott, hogy helyesen szervezték meg a szofcialista címért küzdő brigádok versenyét, s meghozta gyümölcsét az anyagmozgatás fokozott gé­pesítése is. Baján a sütőipari válla­latnál — esetleg minimális eltéréssel — harminc nap­nyi bérnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetnek. A vállalat gazdálkodását a mérleg elkészülte után mű* szaki konferencián vitatják meg a szakemberek, majd termelési tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal. H. F. Kétszázharmincöt * f* r r * I ■ r I ifjúsági brigád a szocialista címért Az üzemi KlSZ-szerveze- tek alapvető célkitűzése a múlt évben a párt gazda­ságpolitikájának hatékony támogatása volt. Ezt szol­gálta az alapszervezeteknél a politikai nevelő munka színvonalának javítása, az ifjúsági' termelési. verse­nyek, mozgalmak és akciók korszerűsítése, és tovább­fejlesztése. Különösen a IX. VIT, s a KMP meg­alakulásának jubileumára indított versenymozgalmak járultak hozzá sikeresen a termelési tervek teljesítésé­hez. Az üzemi KlSZ-alap- szervezetek felismerték, hogy a termelési mozgal­mak szervezése,- értékelése és irányítása helyi feladat, amely jól megfelel az új gazdaságirányítás szelle­mének. Ezért a múlt év legnépszerűbb versenyformája az ifjú­sági brigádmozgalom volt, s 235 brigád 2670 tagja küzdött a megtisztelő szocialista cím elnyeré­séért. Nagy lendületet, adott a brigádversenyeknek az, hogy Kiskunfélegyázán, Kiskunhalason és Baján — figyelembe véve az üzemek Tervezőasztalok fölött Amit az építőiparban a műszakiak és a munkások megvalósítanak, azt előbb a tervezőasztalok felett dol­gozzák ki. Egy évvel ezelőtt létesítette a B t’s-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat saiat tervező- irodáját. Most húszán dolgoznak a tervező részlegben, s az elmúlt évben 1,4 millió forint értékű munkát vé­geztek. Külső megrendelők részére. 900 ezer forint ér­tékű terveket készítettek. A félmillió forint értékű vál­lalati munkához készített tervek azonban már maguk megérték, hogy az ÉPSZER saját tervezőirodát létesít­sen, hiszen a szükséges dokumentációk rövid idő alatt akkorra készülték el, amikor szükség volt ráiuk. Ké­pünkön Jankahídi Zsuzsa műszaki rajzoló. Farkas Gá- borné szerkesztő, Németh Sándor tervezőiroda-vezető, a belső szobában Vajda Ferenc tervező és Papp Mária szerkesztő látható munka közben. adottságait, célkitűzéseit — városi verseny is indult Az üzemi KlSZ-szerveze- tek támaszai a különböző akciók végrehajtása során éppen az ifjúsági brigádok voltak. Az év eleji tran­zisztor-akció Vietnamért si­kere is ezt bizonyítja. Ebben főleg a bajai nagyüzemek, a Kismotor- és Gépgyár a Ganz-Villamossági Mű­vek, a Férfi Fehérneműgyár fiataljai értek el kiváló ered­ményeket. Az ifjúmunkások áldozatkészsége 173 ezer fo­rintos hozzájárulást jelen­tett a vietnami nép meg­segítéséhez. A tömeges munkaver- seny-forrnak közül jól be­illeszkedett az új gazdasági mechanizmus megváltozott körülményei közé a takaré­kossági mozgalom, amely­nek számos formája bonta­kozott ki üzemeinkben. A bajai Kismotor- és Gép­gyárban ‘ elindították a „plusz egy nap” mozgal­mat, amely a vállalati nye­reség egy nappal való nö­velését célozta. Eredményes volt a külön­böző takarékossági őrjá­ratok szervezése, amelyekben a kalocsai Tex­tilfeldolgozó Vállalat, a ba­jai Férfi Fehérneműgyár és a Kecskeméti Konzerv­gyár fiataljai jártak az élen. Sok esetben az újí­tó mozgalom kezdeménye­zői is fiatalok voltak. Pél­da erre a bajai Kismotor- és Gépgyár fiatalokból ál­ló vegyi szakcsoportja, akik az 50. évforduló tiszteleté­re tíz újítást nyújtottak be egy hónap alatt, amely 120 ezer forint megtakarítást eredményezett. A termelési mozgalmak segítésében kiemelkedik a KISZ helyi és központi védnökségekben való rész­vétele. A kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár fiatal­jai azon felül, hogy részt vettek az országos védnök­ségben, helyileg patronálták a Szovjetunióba irányuló exporttermékek ha:áridő- re történő szállítását és jó minőségét. A múlt évben kapcsoló­dott be a KISZ megyei bi­zottsága az országos közúti járműprogram végrehajtá­sába. A bajai Kismotor- és Gépgyár ebben 134 mil­lió forintos beruházással érdekelt. A múlt évi mun­ka során az építkezés segí­tésére Baján négyszer, két­hetes turnusokban építő­tábort szerveztek, ahol 126 fiatal több mint 11 ezer munkaórát teljesített. Az országos közúti járműprog­ramért sokat tettek a kecs­keméti Fémmunkás Válla­lat KISZ-esei is. akik he­lyi védnökségben vállalták a nyílászáró szerkezetek határidő előtti szállítását. G. G. Apró Antal beszéde a KGST ünnepi ülésén Kedden Berlinben meg­kezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXII. ülésszaka. A megnyitó ülésen dr. Ger­hard Weiss, az NDK Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese üdvözölte a megje­lent KGST-tagországok, a Szovjetunió, Lengyelország, Gsehszlovákia, Magyaror­szág, Bulgária, Románia, és Mongólia, kormányküldött­ségeit valamint a KGST ta­nácskozáson részt vevő ju­goszláv kormánydelegációt. A megnyitó ülésen elfogad­ták a három napra tervezett ülésszak napirendjét és meg­választották a kommünikét* valamint a jelentést össze­állító szerkesztőbizottságo­kat. A megnyitó ülés után megkezdődött a KGST 20. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi ülés. (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió támogatja a francia javaslatot a közel-keleti kérdésben MOSZKVA A szovjet kormány hoz­zájárult annak a francia kormány által javasolt ta­lálkozónak a megtartásá­hoz, amelyen a négy hata­lomnak a Biztonsági Ta­nácsban levő képviselői megvitatnák a közel-keleti kérdést. A francia kormánynak adott válaszában a szov­jet kormány megállapítja, hogy a francia javaslat megfelel a Szovjetunió irányvonalának, amely a Közel-Keleten a békés po­litikai rendezés haladékta­lan elérését szorgalmazza a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának végrehajtása alapján. A szovjet kormány osztja a francia aggodalmat az e térségben kialakult helyzet miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom