Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
1M«. Január 4. szombat 3. oldal Göröngyök | Megkezdték a próbagyártást Egyik fez-szövetségünk nemrégiben reprezentatív felmérést végzett területén a közös gazdaságokban. Az eredmény: a gyengén pnz dálkodó termelőszövetkezetek 42 százalékában a munkaerő nagyobbik részét nyugdíjasok adják. Olyan emberek, akik igényeikhez mérten rendezett körülmények között élnek, akik a háztáji föld mellé nyugdíjat is kapnak. Távolról 6em igaz, hogy a szükség hajtja őket. Van egy másik, hatalmasabb erő. Az évezredes paraszti erkölcs soha nem tűrte a henyélést. Ha össze is gyűlt egy kis vagyon, ház vagy egyéb jószág, a munka azért náluk becsület dolga volt — és az is maradt A földet non lehet elhagyni — mondták —, hiszen a föld ha sáros is, ha izzaszt ja Is az embert, ma-' ga az élet A számtalan példából ötletszerűen választottam ki Gyalus Istvánt a szabad- szállási Mathiász Termelőszövetkezet nyugdíjas tagját Gyalus István 1890-ben született 1968-ban hetvennyolc éves korában százhuszonhét tízórás munkanapot dolgozott végig! Éjjeliőrködött kapálni járt a kukoricába, a szőlőbe, kukoricái tört, szüretelt Most mivel a mezőn nincs mit dolgozni, másfelé jár a munka után. Az erdőben, a favágók közt találtam rá. Azt hittem rögtön megismerem majd. Tévedtem, kérdeznem kellett. Társai mutatták meg. Inkább a korona felőli részen gallyazta a kidön tött fát, ott már vékonyabbak az ágak. De ezentúl semmi sem különböztette meg a többi favágótól. Ugyanolyan szakavatott mozdulatokkal, ugyanolyan lendülettel dolgozott. Beszélgettünk, rövidesen az egészségére terelődött a szó. — Micsoda szerencse — mondtam —, ilyen kondíció 78 évesen. Gyalus Pista bácsi helyreigazított. — Sokat voltam én a kórházban, tavaly kétezer is eltört a bordám. — De az a fejsze egyre nehezebb lesz, eljár az idő, mikor akarja abbahagyni a munkát? Biztosan jólesne otthon üldögélni. Láttam, vannak galambjai az udr varon, meg... Hosszan tűnődve néze.t rám, tekintete szakított fél. be. Kezében egy göröngyöt forgatott, valamelyik fa gyökeréről vette le. Lassan, nyugodt hangon megszólalt: — Abbahagyni? Nem/1 akarok én még meghal-* ni... Beszélgettünk még, de tin. dom, hogy több kérdés iá. lösleges. Pista bácsi ezzsl az egy mondattal már elmondta a gyalusistvánok igazságát, a rendkívül egy. szerű és egyértelmű Igazságot. A munka élet — a tétlenség maga a halál. ■ ■ ■ ■ Sötét volt az erdőben, a kép nem sikerült róla. Ámbár — úgy érzem, talán fölösleges is lenne. Az öregemberek arca az élet múlásával egyre inkább Hasonlít egymáshoz, meg aztán az arc ráncai ugyanolyanok, mint a rög barázdái voltak Gyalus Pista bácsi kezében. Baranyi Pál A jó ütemezés a legfontosabb; a hajrá is, a pangás is káros. Csak a falra szögezett naptár lapjai jelezzék az ó és az új esztendő közötti átmenetet. A Bajai Gépjavító Állomáson szem előtt tartják ezt az elvet, ottjártunkkor tervszerű, nyugodt tempóban folyt m munka. — Akárcsak végig a tavalyi esztendőben — mondta Kiss Géza gépészmérnök, a műszaki fej' osztási osztály vezetője — és így szeretnénk az új évben is. Hogy ez sikerüljön, az első napokban sem szabad „lazítani”. Az új év első munkanapján megkezdtük egyik nagy tervünk megvalósítását, PU 1—30 típusú pneumatikus. szemenként vető kukoricavetőgép null szériájának gyártását Az üzemek — mondhatjuk úgy is — tárt karokkal váriák a gépet és mi ehhez igazítottuk a gyártás ütemét Március 15-ig elkészül a 20 darabból álló próbasorozat Ezeket a kijelölt szövetkezetekben tavasszal gyakorlatbem Is kipróbálják. Kedvező tapasztalatok esetén — a tervek nagy reJobb feltételekkel A MINISZTERTANÁCS Az első PUMA vetőgépek készítésére nagy gondot fordítanak a mérnökök és a mechanikusok is. A kísérleti műhely csoportvezetője, Karagity István Kiss Géza mérnökkel ellenőrzi az egyik próbadarab alkatrészeinek mérethelyességét ményekre jogosítanak — I rozatgyártást. A vetögépet az esetleges kisebb módo- a hasonló elvvel működő sításokkal, a második félévben megkezdjük a sokülföldi típusoknál olcsóbban tudjuk piacra bocsátani. A másik Igen keresett cikkünk a 80 és a 200 literes házi vízellátó berendezés. Az 1969-es tervünkből közel kétezer darabra máris érkezett külföldi megrendelés. Ez az új gyártmány — tavasszal vettük át a Ganz-MÁVAG-tól — a hazai piacon is igen keresett cikk és a következő ’időszakban az igények további növekedésére számíthatunk. legutóbbi ülésén a kormány rendeletet hozott az egyszerűbb gazdasági szövetkezetek szervezetéről és működéséről. Ez a rendelkezés isürgető gondokat old meg, [.iszen jelenleg az országiban mintegy 2500 ilyen szövetkezet — tszcs, szak- szövetkezet, szakcsoport, hegyköaség, kertszövetkezet, mezőgazdasági társulás, falusi ifjúsági szövetkezet —, működik kétszázezer taggal és gazdálkodási területük megközelíti a 600 ezer katasztrális holdat Megyénkben is jelentős tényezők az egyszerűbb szövetkezetek a mezőgazdsági termelés szempontjából, ötvenhárom termelőszövetkezeti csoport és 19 szakszövetkezet működik, negyedmillió holdon. Az átszervezés idején a megyei vezetés következtésen alkalmazta a fokozatosság elvét, figyelembe véve a mezőgazdasági termelés helyi sajátosságait A fekete föl- dű területeken, ahol döntően szántóföldi gazdálkodás folyik, zömmel mező- gazdasági termelőszövetkezetek alakultak. A Homokhátságon alacsonyabb típusú szövetkezetek létesültek. A szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken szakszövetkezetek, ahol kisméretű a szőlőművelés és nagyrészt külterjes szántóföldi gazdálkodás folyt, termelőszövetkezeti csoportok jöttek létre. A mezőgazdasági termelés sokrétűségének figyelembevétele helyesnek bizonyult, amit az egyszerűbb szövetkezetek fejlődése is igazol. A csaknem húszezer Ezek a nyolcvanliteres vízellátók a hazai háztartásokat segítik majd. A szerelőműhelyben szállításra csomagolják 1968 utolsó százas szériáját. (Baranyi—Pásztor) Életbe lép az új üzleti szabályzat A belkereskedelmi miniszter most megjelent rendeleté értelmében 1959. április 1-től valamennyi állami, szövetkezeti és társadalmi szervezeti boltban, elárusítóhelyen az ugyancsak most kibocsátott kereskedelmi általános üzleti szabályzatot kell alkalmazni. Az új szabályzat mesz- szemenően figyelembe veszi a vásárlók érdekeit, a helyi adottságokat. A kereskedelmi általános üzleti szabályzat előírja például, hogy a boltok külső részén fel kell tüntetni az üzlet elnevezését, a nyit- vatartás idejét stb. Továbbra is előírják az áruk kötelező csomagolását, a jótállási kötelezettséget, az ellenőrző mérlegek alkalmazását. Sok egyéb kérdés azonban az üzleti munkarendre tartozik. Ilyen például a váltott műszakok szervezése, az áruk cseréjének intézése. Ugyancsak a munkarend szabályozza a házhoz szállítást, a mozgóárusítás esetleges megszervezését és egész sor más intézkedést. tagot foglalkoztató szakszövetkezetek közös . vagyona évről évre nagy ütemben fejlődött. 1906 végén 180 millió, 1967 végén pedig már 230 millió forint volt. A növekedés folytatódott az elmúlt évben is, az adatok összesítése most folyik. Jelentős beruházásokat valósítottak meg, amelyeket nagyrészt saját erőből finanszíroztak. Kevés állami segítséget vettek igénybe a termelőszövetkezeti csoportok is. AZ EGYáZERÜP.B mezőgazdasági szövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának újbóli szabályozása szükségessé vált mert a rájuk vonatkozó egy évtizeddel ezelőtt kiadott jogszabályok sok tekintetben nem feleltek meg az új szövetkezeti törvénynek és nem segítették a kívánt mértéltben működésüket. Másszóval elévültek, mert az idő túlhaladta őket, hiszen az egyszerűbb termelőszövetkezeti csoportok az utóbbi években egyre gyorsabban fejlődtek. A megyei párt- és tanácsvezetés foglalkozott az ezzel kapcsolatos gondokkal és számos felterjesztést tett az illetékesekhez. Ezekben több észrevétel, javaslat szerepelt, amelyek bizonyára segítették a rendelet megalkotását. Az új jogszabály az egyszerű szövetkezeteknek két típusát ismeri el. Az egyik a mezőgazdasági szakszövetkezet, mint önálló jógi személy. A másik a mező- gazdasági társulás az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet keretében működik. Az előbbi már egy, vagy több termelési ágban közös nagyüzemi tevékenységet folytat, az utóbbinak céljai között ez még nem szerepel. . A SZAKSZUV-i fKfiZI-;- x EKitE a rendeletben megállapított eltérésekkel a termelőszövetkezeti törvényt keli alkalmazni, a társulatok működését maga a rendelet szabályozza. A Minisztertanács határozata hosszabb vitára tesz pontot. Megyénk termelőszövetkezeti csoportjai és szakszövetkezetei, valamint egyéb társulásai bizonyára örömmel fogadják az intézkedést, hiszen jobb feltételeket biztosít működésükhöz, a gazdálkodás fejlesztéséhez. K. S. Egy érdekes tanulmány Cl munkásosztályról Szerény terjedelemben, 3 és fél íves tanulmány jelent meg a napokban Laczkó Miklós tollából: „A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban** címmel. Ez a munka része az MSZMP KB Társadalom tudományi intézetében készült, — a magyar munkásosztály kérdéseivel iog- lalkozó — tanulmányoknak. Egy híres francia író és gondolkodó írta valahol, hogy a jelen az csodálatos csomópont. Benne rej ik a múlt és a jövő. Vagyis ha tudni akarom a jelent, ismernem kell a múltat, ha járni akarom a jövő útját, tudnom kell a fejlődés irányát, tendenc áját. H nnan, hogyan, milyen erőkkel és ellenerőkkel, buktatókkal, előnyökkel és hátrányokkal juthatunk a l?o?r»aphoz? kérdések, amelyekre az itt kővetkező fejtegetések választ keresnek. így fogalmazhatók meg: milyen sajátos vonásokat alakított ki az új és legújabbkori történeti fejlődés a magyar munkásosztályban; a tőkés korszak milyen összetételű, milyen társadalmi és politikai tudatú munkásosztályt hagyott örökül a szocialista korszaknak?; hogyan, milyen mértékben éreztetik hatásukat ma is a magyar munkásosztály múltból átszármazott sajátosságai?’* — írja a szerző. Természetes, hogy egy ilyen nagy problémakör feldolgozása előtt nemcsak a mű terjedelme szab korlátot. Korlátozza az a körülmény, hogy a magyar munkásosztály fejlődéstörténeti kutatása ma még számos kérdésre nem tud kellő tu lományos pontossággal felelni, Milyen volt az első világháború előtt a murikásosztály, hogyan változott struktúrája, társadalmi és politikai jellemzői a világháború után, a Ik világháború előtt, erre ad árnyalt választ, ha vázlatosan is, a szerző. Nemcsak a korabeli munkásosztály különböző rétegei fő jellemzőit fogalmazza meg, hanem összehasonlítást végez arról is, hogy miben tér el az akkori fejlettebb nyugat-európai és egyes keleteurópai országok elmaradottabb munkásosztályától a magyar munkásosztály. A legújabb kutatások érdeme, hogy leszámol azzal az egyoldalú szemlélettel, hogy hazánk félgyarmati és egyértelműen elmaradott ország lett volna. Kelet-európai agrárstuk- túra, és hirtelen nőtt, ütemében gyorsan fejlődő nyugati típusú „kapitalista szigetek”, — e szélsőségek jellemzik a XIX. századvégi, s századfordulói magyar gazdasági struktúrát és motiválják a robbanásra kész társadalmi feszültségeket. így vákk érthetővé például az első vr ágháború előtti, — jelentős arányban képzett szakmunkásokból álló, politikailag rendkívül sze. . e- zett, de a parasztságtól és értelmiségtől meg.ehetősen eljárt munkásosztály szerepe és tevékenysége az első világháborúig — sőt azon túl is. Ellentmondásos a II. világháború előtti magyar munkásosztály alakulása is. Elég arra utalni, hogy a munkás életszínvonalában, életformájában akkor történt átmeneti javulás, jelentős változás, am kor a munkásmozgalom visszaszorulóban, a fasizmus előretözőben volt Európában. Hogyan, miképpen reagáltak a történe em nagy kérdéseire és áramlataira a munkásosztály különböző rétegei, — erre felel, ha vázlatosan is, értően a kutató. Laczkó, amikor a munkás- osztály struktúráját, a főbb rétegek fő jellemzőit, poli ik?i- társadalmi tudatát jellemzi, annak tudatában tesz, hogy a munkásosztálynak töríéner- münkben sorsdöntő szerepe van. Ez azonban nem somati- kusan nyilvánul meg munkájában, hanem éppen azáltal, hogy az osztály szerkezetét, körülményeit, mozgását, pozitív és negatív tendenciáit a téma tudásaként veszi bonckés alá. A magyar munl ázo ztá'y modernizálódása, technikai és műveltségi színvonalának emelkedése egyik oldalon, ugyanakkor Európában szokatlanul, sőt „betegesen nagy számban’* pauper és lumpen elemek elszaporodása a m- ik oldalon. Ezei* belül is a különböző munkásrétegek szerkezetének ellentétes alakulása, mozgása, a kü'önböző ré egek társadalm', po.i.ikai V\á tónak sokszor eltérő, vagy eppen ellentétes mozgásának bemutatása jelzi, hogy itt nem sémákkal állunk szemben. , Agrárstruktúra és nyugati szintű nagyipari osztagok, egyre képzettebb, fórra'Te Imi múltú proletariátus és ellenforradalmi terror, — e szélső pólusok közt élő, harcoló, korszerűsödő és deklasszáládő, egy forradalmi harcban vesztes és egy forradalmi harcban győztes munkásosztály arculatáról szól e könyv. Szépen és igazan, $lmó Tibor
